Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-11 / 7. szám

79Iß 1*r,títt T7 Bifra és hüiíhödés!.. ELLENZÉK _________ . — Filmszerűen elevenednek fel a mult év fontosabb bűnügyei és izgalmas, drámai eseményei a kolozsvári rendőrség évi jelen­téséből. —- Megindító emberi tragédiák a számadatok tüKraben Csökkeni a bűnesetek száma, de emelkedési mutat esz élet untak szomorú statisztikája KOLOZSVÁR, január 10. 'ÍWofttiaimi rendünknek egyik legfontosabb •tényezője, a rendőrség, most készítette el évi statisztikáját, amelyből élénken, beszédes adatokkal tárul fel a város bűnügyi esemé­nyeinek keresztmetszete és részben gazdasá­gi és társadalmi életének tükörképe is. Min­den év elején rendszerint közzé szektán, ten­ni az egves hatóságok és fontosabb hivatali szervek az elmúlt évről szóló kimutatásokat, hogy mindenki mrgközelithetöleg pontos helyzetképet nyerhessen a városban történt 'eseményekről úgy gazdasági, mint társadalmi vonatkozásban. Ezek között a kimutatások között talán a legnagyobb érdeklődésre tart­hat számot a rendőrség bűnügyi statisztiká­ja. A száraz, rideg számadatokból ugyanis beszédesen bontakozik elő az ezeraren bűn megdöbbentően szomorú kepe a az ellene működő fontos szervezetnek, a rendőrségnek jótékony, tisztitó munkája. Elég egy oillantást vetni a hossz» szám- oszlopokra. azonnal megállapíthatjuk. hogy Kolozsváron az 1939-es évben történi kü­lönböző bűneseteknél és kihágásoknál s a nagyobb bűntényeket illetőleg is örven­detes csökkenés mutatkozik. S amikor mindezt jóleső örömmel állapítjuk meg. nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy fel ne jegyezzük dr. Ilorval Josif rendőr* kresz.tor nevét, aki évek óta vezeti és irá­nyítja nehéz munkájában a kolozsvári rend­őrséget s ez illő aiatt körültekintő tapintata* ' vai, udvariasságavai és szakértelmével nem-' Csak felettes hatóságai bizalmát és megelé­gedését váltotta ki, de a polgárság körében is osztatlan rokongzenvet keltett. Meg kell emlékeznünk továbbá a rendőrség legfonto- sabb ügyosztályának vezetőjéről, a mult év őszén Kolozsvárról eltávozott dr. Draghieiu Aurélról s s helyébe lépett Ursu Vietorról is. Mindkét rendőrtiszt derekas, szép mun­kát végzett az. elmúlt esztendő során e jó­részt annak köszönhető, hogy a bűnesetek terén szaporulat helyett csökkenés mutatko­zik. ITiánvos lenne azonban beszámolónk, ha nem említenénk fel Sorban komiszár nevét is, aki szinte láthatatlanul dolgozik ideg- megfeszítő munkával a bűnügyi vizsgálatok iegyik legfontosabb, modern ágazatában, a 1 daktiioszkópiában. Az ő keze alól kerülnek ;ki az ujjlenyomatos jelentések, a bűnügyi 'fényképezések s egyben ő készítette el a rendőrség múlt évi munkásságának alább kö- ,zölt statisztikáját is. Végül pedig elismerés­sel kell adóznunk a bűnügyi osztály minden »egyes közegének- köztük az agilis detektiv- ■ csoportnak is. amelyet Marpozan komiszár iránvit eredményes hozzáértéssel idestova másfél évtized óta. / Az érdekes kimrrtatâs fontosabb fejeze­teit, amelyekből szinte filmszerűen eleve­nednek fel újból a mult év fontosabb bűn- '.Sgyi eseményei, az alábbiakban közöljük: EGY R ABLÓG YTLKOSSAG ÉS KÉT EMBERÖLÉS — EGY ÉV ALATT Â bűnesetek száma az 1939-e9 évben 2349 jvolt. mig a bűnözők száma 2550. A bűnözők közül 1564-et elfogott a rendőrség, 986 nem került meg. Három gyilkosság szerepe! a múlt évi ki- / mutatásban. Az egyik a rnult év végén történt Grnia- nteai borzalmas emlékű rablógyilkossá?, 3mikor is a néhány nap alatt elfogott Tar- poveanu Vasile meggyilkolta és kirabolta Bertók Sándor vasúti mérnök feleségét. A másik két bűntény emberölés volt. Az egyik május elsején történt a Hójában, ahol Lu­kács Mihály késsel halálosan megsebesítette Manitiu Iliét. A második emberölési Hüe tény november 12-én történt a Losonci-féle korcsmában, ahol Răchite Vasile szintén hésszurássa! megölte Rusu Eugent és megse- -besítette Bariba Györgyöt. Tehát a múlt évben egy rabiógyilkosság és két emberölés történt Kolozsváron az 1933-ban elkövetett egy rablógyilkossággal és öt emberöléssel szemben. CSÁBÍTÁSOK, fi ázássá ctörések. NŐ ÉS GYERMEKRABLÁSOK ÉS EGYeBLK A 2349 bűneset közül tehát három bűn­tény, 2184 pedig másfajta bűnügy (vétség, deliktum) mig 162 egyszerűen kihágás. A bűnügyek a következőképpen oszlanak meg: Rágalmazás a magánéletben 56, a közélet­ben 4, Csábítás 6. Leánykereskedelem miatt mind- ös8*e egy letartóztatás történi. A bejelen­tett házasság!ülések szama 5. A család hűtlen elhagyása miatt 29 egyén ellen in­dult eljárás. Nőrablás ügyében is mind­össze egy feljelentés érkezett s ügyem sas. egy esetben történt kiskorú gyermi k el- rablásu is. Condatlanságból okozott haláleset kettő tör­tént, halállal való fenyegetés 31. Magánlak­sértés 13. A visszaélések száma 263. A csa- lások száma 85. Verekedést 110-ct mutat fel a statisztika. Ebből nagyon súlyos egy, su- Ivos 9. mig a többi könnyebb testisértés. 1315 BETÖRÉS ÉS LOPÁS A betörések és lopások száma, jóllehet még mindig tekintélyes, de itt is csökkenés mutatkozik az 1938-as évvel szemben. l opás és betörés a múlt évben 1315 tör­tént. amelyből közel 1000 esetben eredmé nyes volt a nyomozás. Rablás mindössze egyezer, a már előbb em­lített rablógyilkosság kapcsán történt. Gyuj- togatás az év folyamán egy esetben fordult eló. Csavargásért 43 egyént tartóztattak le, mi? a rendőrség elé került liliomtiprások száma kettő. Ezek voltak az érdekesebb és nagyobb bűnesetek, mig kihágás 161 történt a mult évben. A lei szomorúbb statisztika: 40 öngyilkossal. 20 kísértet Mi? a bűntények és a kisebb-nazyobb bűn­esetek száma örvendetesen csökkent 1939- ben az előző évekkel szemben, addig a sta­tisztikának egy másik, szomorú fejezete — sajnos — emelkedést mutat. Ez az öngyilkos Ságokról szóló kimutatás. Az azelőtti évben, 1938-ban 35 halállal végződő öngyilkosság történt Kolozsváron és ez a szám a mult évben öttel emelke- dett. A 40 öngyilkos közül 21 férfi és 19 nő. Igen érdekes a kimutatásnak ez a része is. amely az öngyilkosságuk nemét sorolja fel. Érdekes, de egyben szomorú is. mert élénk fényt vet az utóbbi idők siralmasan nyomorúságos helyzetére, hogy még a ha- láibaindulók túlnyomó része is a legolcsóbb halálnemet választotta. A 40 öngyilkos közül tizenhaton^ felakasz tották magukat, tizenkettőn pedig a mérget, főleg a marószódát választották, ötön a vo­nat elé ugrottak, négyen vizbeöltck magú- ; kát és mindössze hárman nyúltak revolver­hez. Tehát: kötél, marószóda, viz és a vo­nat! . . . öngyilkossági kísérlet 1939-ben húsz tör­tént. Ezek közül tizenöt nő és öt férfi. T tűknek oka túlnyomó részben a szerelmi csalódás, reménytelen szerelem, vagy gvó- gyithatallan betegség. Jellemző még az is. hogy ®* öngyilkossági kísérletek és öngyil­kosságok közül azok, amelyek szerelmi bá­nat miatt történtek, tavasszal és nyáron ját­szódtak le. FORCALMI ÉS MLNKABALESETEK Külön fejezetet alkot a kimutatásban a balesetekről szóló beszámolás. Kolozsváron az elmúlt évben összesen 227 baleset történt. Ebből 18 halálos kimenetelű, 38 igen súlyos és 171 könnyebb lefolyású. A balesetek ter­mészetét illetőleg a 227 közül 171 munka- baleset. 51 pedig forgalmi baleset volt, A többi öt egyéb természetű. Az egész elmúlt év folyamán összesen 44 holttestet találtak a város területén és a vá­ros határában. Ezek közül 41 esetben a rendőrség megállapította az illetők személy­azonosságát. három esetben azonban nem si­került az ismeretlen halottak kilétét megál­lapítani. * * * Ez a statisztika hü keresztmetszete Ko­lozsvár 1939-es évi bűnügyi krónikájának. A rendőrség, amint azt a kimutatás igazolja, valóban eredményes munkát fejtett ki. Ugyanakkor azonban az öngyilkosságok emelkedő száma a nyomor fokozódását je­lenti és a város középosztálybeli társadal­mának siralmasan szomorú helyzetét tük­rözi vissza­ír *•) «« A helyzetnek olyan nagy fon­tossága van, hogy csak kevés ember tudja annak jelentő- Ságéi felismeriifi“ Roosevalt elnök Tincry beszédet mondott a damakrata p ipt bankettjén WASHINGTON, január 10. (Rador.) Roosevelt elnök a demok­rata párt bankettjén felszólalt. Emlé­keztetett kormánya munkásságára, de I nem tett említést a közeli elnökválasz­tásra vonatkozó terveiről. Roosevelt többek között ezeket mondotta: ,,Az í amerikai nép tényt ismer el. Az első, i hogy a világ — a mi földrészünkön j kívül eső világ — sulvos helvzetben van. Ez nem jelent ökot derűlátásra, vagy borúlátásra, csupán a realizmus megvilágításába helyezi a dolg-okat. A helyzetnek olyan nagy fontossága van, hogy csak kevés ember tudja annak jelentőségét felmérni„ A jelen hatását megérzi a világ jövője is, úgyhogy kis párt viszályok aljasnak tűnnek fel. A második tény az a nagy fejlődés jelenti, melyet1 nemzetgazdasá­gunkban és biztonságunk terén saját polgáraink számára elértünk. Megelé­gedésünkre szolgál, hogy nagy miivel valósi!oltunk meg: uj szellemet terem­tettünk, mely levetkó'zte az 1930-as pá­nikot. Ennek a szellemnek hála, szem­benézhetünk az elkövetkező évekkel.“ Roosevelti végül emlékeztetett surra, hogy a New DeaLpoIitlka a farmerek és munkások segítségére volt: megaka= dáüyozía az üzérkedést és a szegények öregségi biztosítását rendszeresítette. Hivatalos köziemén;! adoíf k! az állam- biztonsági ügyosztály az állampolgársági névjegyzékekből ajakban törölt egyénekről KOLOZSVÁR, január 30. A kolozsvári rendőrkvesztura állainbizton­l sági osztálya 6. számú közleményében a kö- í vetkezőket közli: Tudomására hozzuk az alant felsorolt sze­mélyeknek, akiket 369/1938. számú törvény­rendelet értelmében, a felülvizsgálat során az illetékes igazságügyi hatóságok töröltek az az állampolgársági névjegyzékből, hogy 48 órán beiül jelentkezzenek a kolozsvári köz­ponti rendőrség államhiztonsági osztályán és vigyék magukkal összes irataikat, hogy a 4072/1938. számú törvényrendelet értelmé­ben tisztázzák helyzetüket és kiáiiitsák szs­mukra a személyazopojţangi igazolványokat. Ugyancst-k jelentkezniük kell do órán be­lül mindazoknak, akik kifizették a Nemzeti Bankban nz előirt összegeket, hogy uj kér vényt nyújthassanak be a külföldi állampol­gárok he!) zetét felülvizsgáló bizottsághoz, mert a felülvizsgálás mindenkire nézve köte­lező és az ellenszegülőkkel szemben teljes szigorral alkalmazni lógják a .törvényt és kényszerlakbelvet fognak kijelölni számukra. Kötelesek jeleutkezni az alahb felsorol, egyének: A nzamosujvári igazságügyi hatóságok által visszaút ásított személyek: Schwartz Jolán, Schwartz Malvin, Schwartz Szerén IVflmoiter Ida. Friedmann Ernstein, Friedmann Abrahám, Berkovits Eisig, Isac Abraham, Abrakéin Eszter, Simon Miksa, Wertheimer Elena, Wertheimer Josefina, Băuturi Izabella, Goldstein Cecilia, Goldstein Eszter, Goldstein Berta. Grünbanm Ábra- ham és frit rége Moskovita Eugenia. A nzászrégeni igazságügyi hatóságok által visferautaoitott személyek: tVmovitz Hecht, TurteUaub, Lindenbraua Margit fél jrzett Rosenzweig és családja. Fáik Miksa kereskedő és családja, Krausz Jenő, Fáik Lili, Lövinger Ilona, Smuck Elena Akiket különböző helységek igazságügyi ható-ágai utasítottak vissza: Rusenfeld Rozália Kolozsvár. Jákob Kál­mán Balázsi alva. Sárfenstein Gizella Kiskü- küliő megye, Frankovits Jolán Szilágysom* lyó. Frankovit? Jozefin Szilágysoralyó. Mar* kovit8 Átod Romanati. Friedmann Rozália Szilágvmegye, Friedmann Róza Szilágyme­gye, Wci-z Izsák Nagyenyed, özv. Izsák Ce­cilia. Izsák Emanuel, Hartmann Simon, Klein Jenő. Klein Antal, Salovic Ármin Sá­muel, Schwartz Béja Számos-megye, Keppel Izsák. Engel Adolf, Rose.nwasser Mayer. Ce­cilia é* Miklós. Számos-megye. Eisler Mar­git Szalmár. Spern Magda, Abrahám Berná: Számos-megye, Krammer Dániel Arad. Schle- zinger Szeréna és Etelka Gyulafehérvár Schíezioger Ernő és Izabella Gyulafehérvár, Kántor Mária Maros-megye. özv. Schwartz Rozália Kolozs-megye. Mózes Katalin Ko- lozs-megye. ijerskovits Regjna. Steiner Sa­mu. Vilma. Mária. Steiner Márton, Síeiaei János. Steiner Eszter. Steiner Rozália. Her«kovits József. Barkonvi Lenke, Mann Emanuel. Jeghey Sámuel. Weinghert Hélén, Matias Matild. Weiez Malvin. Weisz Hersch. Weisz Ida. Markovits Béla. Markovit» Irén, Hirsch Teilmor, Friedlender Mózes, akiket Szamosmegye törvényszéke és igazságügyi hatógágai utasítottak vissza, Stober Szeréna, Stober Emilia, Semlyén Erzsébet. Semlyén Anna, Weisz Eszter, Weisz Hóién, akiket Szamosuivár igazságügyi hatóságai utasítot­tak vissza, Markovits Áron (Caracal). Av­ram Iaueu Ruchnoil (Botosani-megye). Klein Magda, szül. Berkovits (Sepsiszentgyörgyi, Izsák Rozália. Izsák Hermina. Farkas Jenő (szül. 1912. május 3-án Kolozsváron), Mond Regina, Mond Borbála (Szamosmegye), Gross Endre és Gábor, akik Nagyváradon születtek s akiket a szatmármegyei igazság­ügyi hatóságok utasítottak vissza, Fischer Emanuel, Csikniegye, Fischer Adél (Nagy­szeben), Friedmann Sándor (Torda-megye), Glück Margit (Szatraár-megye), Róth Lajos (Sseben-megye), Krap Terézia (Hunyad-me- gye), Markas Bernáth (Máté fia). Farkas Fáni és Jolán (Szászrégen), Szabó Berta (Szeben-megye), Schwartz Imre (maroshé- vízi születésű), Frisch Ábrahám (Naszódmé- gye), Jéger Mária, Jéger Erzsébet, Jégér Imre (Szászrégen), Weisz Gizella (Számos- megye). Mindazok a személyek, akik a fenti rév- sorokban szereplő egyéneknek szállást ad­nak, kötelesek azt a rendőrség állambizton- eági osztályán bejelenteni, hogy elejét ve­gyék az ellenőrzések során tapasztalandó kihágásoknak. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg« Választékosabb kivitelig, legoicsóbbsg az Ellenzék könyvo&Z tálcában, GÜttjk Plata Ua.briL

Next

/
Oldalképek
Tartalom