Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-11 / 7. szám
79Iß 1*r,títt T7 Bifra és hüiíhödés!.. ELLENZÉK _________ . — Filmszerűen elevenednek fel a mult év fontosabb bűnügyei és izgalmas, drámai eseményei a kolozsvári rendőrség évi jelentéséből. —- Megindító emberi tragédiák a számadatok tüKraben Csökkeni a bűnesetek száma, de emelkedési mutat esz élet untak szomorú statisztikája KOLOZSVÁR, január 10. 'ÍWofttiaimi rendünknek egyik legfontosabb •tényezője, a rendőrség, most készítette el évi statisztikáját, amelyből élénken, beszédes adatokkal tárul fel a város bűnügyi eseményeinek keresztmetszete és részben gazdasági és társadalmi életének tükörképe is. Minden év elején rendszerint közzé szektán, tenni az egves hatóságok és fontosabb hivatali szervek az elmúlt évről szóló kimutatásokat, hogy mindenki mrgközelithetöleg pontos helyzetképet nyerhessen a városban történt 'eseményekről úgy gazdasági, mint társadalmi vonatkozásban. Ezek között a kimutatások között talán a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a rendőrség bűnügyi statisztikája. A száraz, rideg számadatokból ugyanis beszédesen bontakozik elő az ezeraren bűn megdöbbentően szomorú kepe a az ellene működő fontos szervezetnek, a rendőrségnek jótékony, tisztitó munkája. Elég egy oillantást vetni a hossz» szám- oszlopokra. azonnal megállapíthatjuk. hogy Kolozsváron az 1939-es évben történi különböző bűneseteknél és kihágásoknál s a nagyobb bűntényeket illetőleg is örvendetes csökkenés mutatkozik. S amikor mindezt jóleső örömmel állapítjuk meg. nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy fel ne jegyezzük dr. Ilorval Josif rendőr* kresz.tor nevét, aki évek óta vezeti és irányítja nehéz munkájában a kolozsvári rendőrséget s ez illő aiatt körültekintő tapintata* ' vai, udvariasságavai és szakértelmével nem-' Csak felettes hatóságai bizalmát és megelégedését váltotta ki, de a polgárság körében is osztatlan rokongzenvet keltett. Meg kell emlékeznünk továbbá a rendőrség legfonto- sabb ügyosztályának vezetőjéről, a mult év őszén Kolozsvárról eltávozott dr. Draghieiu Aurélról s s helyébe lépett Ursu Vietorról is. Mindkét rendőrtiszt derekas, szép munkát végzett az. elmúlt esztendő során e jórészt annak köszönhető, hogy a bűnesetek terén szaporulat helyett csökkenés mutatkozik. ITiánvos lenne azonban beszámolónk, ha nem említenénk fel Sorban komiszár nevét is, aki szinte láthatatlanul dolgozik ideg- megfeszítő munkával a bűnügyi vizsgálatok iegyik legfontosabb, modern ágazatában, a 1 daktiioszkópiában. Az ő keze alól kerülnek ;ki az ujjlenyomatos jelentések, a bűnügyi 'fényképezések s egyben ő készítette el a rendőrség múlt évi munkásságának alább kö- ,zölt statisztikáját is. Végül pedig elismeréssel kell adóznunk a bűnügyi osztály minden »egyes közegének- köztük az agilis detektiv- ■ csoportnak is. amelyet Marpozan komiszár iránvit eredményes hozzáértéssel idestova másfél évtized óta. / Az érdekes kimrrtatâs fontosabb fejezeteit, amelyekből szinte filmszerűen elevenednek fel újból a mult év fontosabb bűn- '.Sgyi eseményei, az alábbiakban közöljük: EGY R ABLÓG YTLKOSSAG ÉS KÉT EMBERÖLÉS — EGY ÉV ALATT Â bűnesetek száma az 1939-e9 évben 2349 jvolt. mig a bűnözők száma 2550. A bűnözők közül 1564-et elfogott a rendőrség, 986 nem került meg. Három gyilkosság szerepe! a múlt évi ki- / mutatásban. Az egyik a rnult év végén történt Grnia- nteai borzalmas emlékű rablógyilkossá?, 3mikor is a néhány nap alatt elfogott Tar- poveanu Vasile meggyilkolta és kirabolta Bertók Sándor vasúti mérnök feleségét. A másik két bűntény emberölés volt. Az egyik május elsején történt a Hójában, ahol Lukács Mihály késsel halálosan megsebesítette Manitiu Iliét. A második emberölési Hüe tény november 12-én történt a Losonci-féle korcsmában, ahol Răchite Vasile szintén hésszurássa! megölte Rusu Eugent és megse- -besítette Bariba Györgyöt. Tehát a múlt évben egy rabiógyilkosság és két emberölés történt Kolozsváron az 1933-ban elkövetett egy rablógyilkossággal és öt emberöléssel szemben. CSÁBÍTÁSOK, fi ázássá ctörések. NŐ ÉS GYERMEKRABLÁSOK ÉS EGYeBLK A 2349 bűneset közül tehát három bűntény, 2184 pedig másfajta bűnügy (vétség, deliktum) mig 162 egyszerűen kihágás. A bűnügyek a következőképpen oszlanak meg: Rágalmazás a magánéletben 56, a közéletben 4, Csábítás 6. Leánykereskedelem miatt mind- ös8*e egy letartóztatás történi. A bejelentett házasság!ülések szama 5. A család hűtlen elhagyása miatt 29 egyén ellen indult eljárás. Nőrablás ügyében is mindössze egy feljelentés érkezett s ügyem sas. egy esetben történt kiskorú gyermi k el- rablásu is. Condatlanságból okozott haláleset kettő történt, halállal való fenyegetés 31. Magánlaksértés 13. A visszaélések száma 263. A csa- lások száma 85. Verekedést 110-ct mutat fel a statisztika. Ebből nagyon súlyos egy, su- Ivos 9. mig a többi könnyebb testisértés. 1315 BETÖRÉS ÉS LOPÁS A betörések és lopások száma, jóllehet még mindig tekintélyes, de itt is csökkenés mutatkozik az 1938-as évvel szemben. l opás és betörés a múlt évben 1315 történt. amelyből közel 1000 esetben eredmé nyes volt a nyomozás. Rablás mindössze egyezer, a már előbb említett rablógyilkosság kapcsán történt. Gyuj- togatás az év folyamán egy esetben fordult eló. Csavargásért 43 egyént tartóztattak le, mi? a rendőrség elé került liliomtiprások száma kettő. Ezek voltak az érdekesebb és nagyobb bűnesetek, mig kihágás 161 történt a mult évben. A lei szomorúbb statisztika: 40 öngyilkossal. 20 kísértet Mi? a bűntények és a kisebb-nazyobb bűnesetek száma örvendetesen csökkent 1939- ben az előző évekkel szemben, addig a statisztikának egy másik, szomorú fejezete — sajnos — emelkedést mutat. Ez az öngyilkos Ságokról szóló kimutatás. Az azelőtti évben, 1938-ban 35 halállal végződő öngyilkosság történt Kolozsváron és ez a szám a mult évben öttel emelke- dett. A 40 öngyilkos közül 21 férfi és 19 nő. Igen érdekes a kimutatásnak ez a része is. amely az öngyilkosságuk nemét sorolja fel. Érdekes, de egyben szomorú is. mert élénk fényt vet az utóbbi idők siralmasan nyomorúságos helyzetére, hogy még a ha- láibaindulók túlnyomó része is a legolcsóbb halálnemet választotta. A 40 öngyilkos közül tizenhaton^ felakasz tották magukat, tizenkettőn pedig a mérget, főleg a marószódát választották, ötön a vonat elé ugrottak, négyen vizbeöltck magú- ; kát és mindössze hárman nyúltak revolverhez. Tehát: kötél, marószóda, viz és a vonat! . . . öngyilkossági kísérlet 1939-ben húsz történt. Ezek közül tizenöt nő és öt férfi. T tűknek oka túlnyomó részben a szerelmi csalódás, reménytelen szerelem, vagy gvó- gyithatallan betegség. Jellemző még az is. hogy ®* öngyilkossági kísérletek és öngyilkosságok közül azok, amelyek szerelmi bánat miatt történtek, tavasszal és nyáron játszódtak le. FORCALMI ÉS MLNKABALESETEK Külön fejezetet alkot a kimutatásban a balesetekről szóló beszámolás. Kolozsváron az elmúlt évben összesen 227 baleset történt. Ebből 18 halálos kimenetelű, 38 igen súlyos és 171 könnyebb lefolyású. A balesetek természetét illetőleg a 227 közül 171 munka- baleset. 51 pedig forgalmi baleset volt, A többi öt egyéb természetű. Az egész elmúlt év folyamán összesen 44 holttestet találtak a város területén és a város határában. Ezek közül 41 esetben a rendőrség megállapította az illetők személyazonosságát. három esetben azonban nem sikerült az ismeretlen halottak kilétét megállapítani. * * * Ez a statisztika hü keresztmetszete Kolozsvár 1939-es évi bűnügyi krónikájának. A rendőrség, amint azt a kimutatás igazolja, valóban eredményes munkát fejtett ki. Ugyanakkor azonban az öngyilkosságok emelkedő száma a nyomor fokozódását jelenti és a város középosztálybeli társadalmának siralmasan szomorú helyzetét tükrözi visszaír *•) «« A helyzetnek olyan nagy fontossága van, hogy csak kevés ember tudja annak jelentő- Ságéi felismeriifi“ Roosevalt elnök Tincry beszédet mondott a damakrata p ipt bankettjén WASHINGTON, január 10. (Rador.) Roosevelt elnök a demokrata párt bankettjén felszólalt. Emlékeztetett kormánya munkásságára, de I nem tett említést a közeli elnökválasztásra vonatkozó terveiről. Roosevelt többek között ezeket mondotta: ,,Az í amerikai nép tényt ismer el. Az első, i hogy a világ — a mi földrészünkön j kívül eső világ — sulvos helvzetben van. Ez nem jelent ökot derűlátásra, vagy borúlátásra, csupán a realizmus megvilágításába helyezi a dolg-okat. A helyzetnek olyan nagy fontossága van, hogy csak kevés ember tudja annak jelentőségét felmérni„ A jelen hatását megérzi a világ jövője is, úgyhogy kis párt viszályok aljasnak tűnnek fel. A második tény az a nagy fejlődés jelenti, melyet1 nemzetgazdaságunkban és biztonságunk terén saját polgáraink számára elértünk. Megelégedésünkre szolgál, hogy nagy miivel valósi!oltunk meg: uj szellemet teremtettünk, mely levetkó'zte az 1930-as pánikot. Ennek a szellemnek hála, szembenézhetünk az elkövetkező évekkel.“ Roosevelti végül emlékeztetett surra, hogy a New DeaLpoIitlka a farmerek és munkások segítségére volt: megaka= dáüyozía az üzérkedést és a szegények öregségi biztosítását rendszeresítette. Hivatalos köziemén;! adoíf k! az állam- biztonsági ügyosztály az állampolgársági névjegyzékekből ajakban törölt egyénekről KOLOZSVÁR, január 30. A kolozsvári rendőrkvesztura állainbiztonl sági osztálya 6. számú közleményében a kö- í vetkezőket közli: Tudomására hozzuk az alant felsorolt személyeknek, akiket 369/1938. számú törvényrendelet értelmében, a felülvizsgálat során az illetékes igazságügyi hatóságok töröltek az az állampolgársági névjegyzékből, hogy 48 órán beiül jelentkezzenek a kolozsvári központi rendőrség államhiztonsági osztályán és vigyék magukkal összes irataikat, hogy a 4072/1938. számú törvényrendelet értelmében tisztázzák helyzetüket és kiáiiitsák szsmukra a személyazopojţangi igazolványokat. Ugyancst-k jelentkezniük kell do órán belül mindazoknak, akik kifizették a Nemzeti Bankban nz előirt összegeket, hogy uj kér vényt nyújthassanak be a külföldi állampolgárok he!) zetét felülvizsgáló bizottsághoz, mert a felülvizsgálás mindenkire nézve kötelező és az ellenszegülőkkel szemben teljes szigorral alkalmazni lógják a .törvényt és kényszerlakbelvet fognak kijelölni számukra. Kötelesek jeleutkezni az alahb felsorol, egyének: A nzamosujvári igazságügyi hatóságok által visszaút ásított személyek: Schwartz Jolán, Schwartz Malvin, Schwartz Szerén IVflmoiter Ida. Friedmann Ernstein, Friedmann Abrahám, Berkovits Eisig, Isac Abraham, Abrakéin Eszter, Simon Miksa, Wertheimer Elena, Wertheimer Josefina, Băuturi Izabella, Goldstein Cecilia, Goldstein Eszter, Goldstein Berta. Grünbanm Ábra- ham és frit rége Moskovita Eugenia. A nzászrégeni igazságügyi hatóságok által visferautaoitott személyek: tVmovitz Hecht, TurteUaub, Lindenbraua Margit fél jrzett Rosenzweig és családja. Fáik Miksa kereskedő és családja, Krausz Jenő, Fáik Lili, Lövinger Ilona, Smuck Elena Akiket különböző helységek igazságügyi ható-ágai utasítottak vissza: Rusenfeld Rozália Kolozsvár. Jákob Kálmán Balázsi alva. Sárfenstein Gizella Kiskü- küliő megye, Frankovits Jolán Szilágysom* lyó. Frankovit? Jozefin Szilágysoralyó. Mar* kovit8 Átod Romanati. Friedmann Rozália Szilágvmegye, Friedmann Róza Szilágymegye, Wci-z Izsák Nagyenyed, özv. Izsák Cecilia. Izsák Emanuel, Hartmann Simon, Klein Jenő. Klein Antal, Salovic Ármin Sámuel, Schwartz Béja Számos-megye, Keppel Izsák. Engel Adolf, Rose.nwasser Mayer. Cecilia é* Miklós. Számos-megye. Eisler Margit Szalmár. Spern Magda, Abrahám Berná: Számos-megye, Krammer Dániel Arad. Schle- zinger Szeréna és Etelka Gyulafehérvár Schíezioger Ernő és Izabella Gyulafehérvár, Kántor Mária Maros-megye. özv. Schwartz Rozália Kolozs-megye. Mózes Katalin Ko- lozs-megye. ijerskovits Regjna. Steiner Samu. Vilma. Mária. Steiner Márton, Síeiaei János. Steiner Eszter. Steiner Rozália. Her«kovits József. Barkonvi Lenke, Mann Emanuel. Jeghey Sámuel. Weinghert Hélén, Matias Matild. Weiez Malvin. Weisz Hersch. Weisz Ida. Markovits Béla. Markovit» Irén, Hirsch Teilmor, Friedlender Mózes, akiket Szamosmegye törvényszéke és igazságügyi hatógágai utasítottak vissza, Stober Szeréna, Stober Emilia, Semlyén Erzsébet. Semlyén Anna, Weisz Eszter, Weisz Hóién, akiket Szamosuivár igazságügyi hatóságai utasítottak vissza, Markovits Áron (Caracal). Avram Iaueu Ruchnoil (Botosani-megye). Klein Magda, szül. Berkovits (Sepsiszentgyörgyi, Izsák Rozália. Izsák Hermina. Farkas Jenő (szül. 1912. május 3-án Kolozsváron), Mond Regina, Mond Borbála (Szamosmegye), Gross Endre és Gábor, akik Nagyváradon születtek s akiket a szatmármegyei igazságügyi hatóságok utasítottak vissza, Fischer Emanuel, Csikniegye, Fischer Adél (Nagyszeben), Friedmann Sándor (Torda-megye), Glück Margit (Szatraár-megye), Róth Lajos (Sseben-megye), Krap Terézia (Hunyad-me- gye), Markas Bernáth (Máté fia). Farkas Fáni és Jolán (Szászrégen), Szabó Berta (Szeben-megye), Schwartz Imre (maroshé- vízi születésű), Frisch Ábrahám (Naszódmé- gye), Jéger Mária, Jéger Erzsébet, Jégér Imre (Szászrégen), Weisz Gizella (Számos- megye). Mindazok a személyek, akik a fenti rév- sorokban szereplő egyéneknek szállást adnak, kötelesek azt a rendőrség állambizton- eági osztályán bejelenteni, hogy elejét vegyék az ellenőrzések során tapasztalandó kihágásoknak. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg« Választékosabb kivitelig, legoicsóbbsg az Ellenzék könyvo&Z tálcában, GÜttjk Plata Ua.briL