Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-09 / 5. szám
' 2 EME\Z ÉR rsKSsnunBBOsniiHK he rxmsz.' v 1940 1afiait 9„flimstarszág ól van határozva, hogy győz!“ A Berliner Borsenzeitun* érd:kes cikke a n "jgyévé* ) német tervről BERLIN, január 8. (Rador.) A grglasági politika egységesítésével fog- lalkoz\ a, a „Börsenzeitung“ ir ja. hog, Németországnak nagy előnye van Angliával és Franciaországgal szembei a háborús gazdaságban, ami főleg a négyéves tervnek köszönhető. Nincsen csupán ennek az előnynek a megtartásáról szó, hanem annak fokozásáról, mert Németo-szág el van határozva, hogy’ győz. Fz szüntelenül fokozódó termelést, valamint központosítást igényel a határozatokban. ; LONDON, január 8. (Rador.) Goring marsallnak a német háborn3 gazdaság élére való kinevezését az angol sajtó elsőrendű eseménynek tekinti. A Daily herald szerint a marsall egyre inkább végrehajtó fejévé váFk a német kormánynak és Hitler kancellár csak az általános politika döntő kérdéseiben tartja fenn macának a döntési jogot. A lap szerint a tengerzárt egyre jobban érzi Németország, amelv semmit sem kap Oroszországtól. A2 árak emelke. döben vannak és inflációtól lehet tartani. LÉGELHÁRITÓ ÁGYU A NYUGATI FRONTON. (A ..Romania“ nyomán.) Irtó hadjáratot iudito'.t a bukaresti rendőrség 3 proz‘:ítacíó EOltfERZíDS HITÓETIEEilYES, É S17S1ÉSI HIRDETJIÉIZYJK, mé le^ek, közgyűlési m?ghivók és bárRii'yet hivata’cn- és maoánh:rd:tménvek terimsra való me jelentetését vá laiiuk a propignd i m nisztér.u.iíjn keresztül a MONITORUL 0"vCIAL B’JCUTERTT, SUL^ "INUL OFICIAL. BANCAR BUCUREŞTI, BULETINUL JUST.XIEI CLUJ hivat ilos lanakban, vagy Plrn?'y helybsli és vidéki lapban as egyes lapok eredeti t ári fája szerint. Kívánóira szemzliesen felkeressük RUDOLF 810 393 S, A. c ujl fiák'at Caia^ M srscliil FaoH N'o* — TalelT^iis 14-—II® Kérje á-a'Vi i m’gründe'ése'’et pálosán t l'eVflak. üääBtü&M&iä' Korunk dinamizmusa rMiai mindent nYttreébresztö, feltör t*tó, nyugtalanító, de egyben meşter knékenyitő folyamait indult meg a f/á kad elején korunk dinamizmus«. Ms már benne vagyunk az eszmei áram latok nyüzsgésének kellős közepében ahol az ember érthetetlemil csóválja a íejét: vájjon mi lehet az oka ennek .1 nagy nekirugaszkodásnak? Századunk szellemi éle* ének főjél* lemvonása a mozgalmasság, változás ritmus, álfán Jó építés és újjá eremtés, a megmerevedett formák alól való fel szabadulás. Halál és feltámadás, egy szerre! A mai élet e dinamikus alap eleme minden téren érezteti hatását, .Nap nap után tanul vagyunk, «mint századokon keresztül megingat hataik fiannak \ élt rendszerek, konvenc'ók elölnek romba, sőt a feszülő erők itt-otf Ili ború ban robbannak ki. De hát milyen utakon, milyen eszmék, gondolatok szárnyán fejlődtek ide a dolgok, mi vezetett a mai élet moz galmasságáboz? Az antik világ kétség« telenul sztatikus életformán épült fel. Nyugatom és harmónia uralkodott az ember szellemi kifejeződésein, a tudományon és művészeten. Természetes folyománya volt ez a kiegyensúlyozott ’• I életnek, amikor még nyoma sem t olt • I « modern élet mai rohanásának és tü- I- ! lekedésének ... S ha a müveit görög a felnézett az égre, a világegyetemben uralkodó rend ts nyugalom tekintett, • « j le rá onnan s a csillagok pontos s/a- [» bályszerüsége törekvő (bár látszola« ■t gos), önmagába visszatérő mozgása csak megerősítette a dolgokról \aló sztatikus felfogását. Minden a ílermé- . szét és az emberi élet, tünemények ál* . lendóságát bizonyította. A világlm-rmó• nia érzete az egész görög gondolkodást ! annyira áthatja, hogy még az emberi . I élet színhelyének, a földnek lérképáh- j vázolásai is a geometriai formákra, ţ szabályszerűségre való törekvést tiik I rözik vissza. I Ezt a sztatikus gondolatformát az'án t a klasszicizmusban megujhodó, maga ban nemblzó középkor is megőrizte. Ebből a meddőségből a dinamikus vi " . lágszemlélet igazi, mindent átfogó, e i döntő térhódítását csak a XX. század ; hozhatta meg. A bergsoni gondolkodás “ I teljesen felforgatta a világról való fel« • I fogásunkat és ebben a hangsúly már a f- mozgás tényén, mint r teremtő erő ‘ 1 legtökéletesebb kifejezésén van; a te 5 , remtö erő legteljesebb kiélése pedig a 1 I ritmikus mozgás. AAUnr«AKIKUL. u .wjk wm 1 ■ még inkább «z expresMlonumu* különősen ható, örvénylő, mozgásban eltör /„ló formáival ér. a háborgó tenger huj lámzésárn emlékeztető nyugtalansága val és ritmusos vonalaival?... Az épi tömiivészét is szakított a múlt stlilus* formáival » inkább a mértani síkok egyszerűségét választotta, hogy kite jezhesse magát... A zene, ez u belek élő művészet, a bizonytalan körvonalú mindent átfogó f!u• 'tun k birodalma — ezért illeti Schoppen •.*’o r szerint 1 metafizikai elsőség a mii s"ctek rang sorában — a világharmor ónak a leg szebb s a dinamizmusnak zü legmeg nv u gtat óbb k if ej ez ö j e. S íme: a busból és v r < i való sze gény emberiség nem haüeatbatia-e jo gos félelemmel c>z uj erők dübörgéséi a megmerevedett életformák felé, tne Ivek egy szép napon talán azonmói fognak mindent felforgatni, amint azl ! módjában van végignézni, mikor a kép Kiállítások vásznai előtt megdöbbenve, ért hét el lenül év líjdéválva áll mcg'I Itt térjünk vissza egy pillanatra Me« gelhez, aká azt mondotta, hogy „az emberiségnek olyan wlntézüre van szűk sége, amelynek részletei szorosan ŐSZ* szeállók, egységesek és csak aránylag függetlenek. Másszával! az, ami hiány* zik már a Renaissance 6t>a életszerűié létünkből, az a világharmónia érzete* amit csak a tudomány é* a művészet bői meríthetünk. De „minden elmélet szürke s zöld csak az filet .aranyfája“ — mondt'a Goethe. Viszont az is igaz, hogy csak au l#r mékenyitheti meg a való életet s —- a hasonlatnál maradva — a komo^cn fenyegető esőfelhőkből születik meg a fa zöld lombozata... InC*e A ad or. Dinamizmus a fcrmísze.TadornánYdan Mindennél érdekesebb a bergsoni gondolat fiermészettudománvi síkon való kivetülése (nem hatásai). A földünkön szemünk előtt végbemenő fi- lxik*i jelenségek eddigi sztatikus magyarázata helyébe a dinamikus foifo« -gás, aţ állandó változás elve lépettl iDa vis amerikai tudós tanításának ve 1 xérgondolata a föld felszínének állandó, Ide ritmikusan változó átalakulása. Ez az univerzális foi vamali a felszínre Iható, külső fizikai erők (folvóvizek, lég (kör, hó és jég), koptató, letaroló, soha • meg nem szűnő munkájának eredménye. Mennyi átalakuláson ment keres/- fül az ősóceánból kiemelkedő földké- Jregl A belső erők összegyűrték, hegye« 'két ráncoltak fel belőle s ezeket aztán a fizikai erők állandóan támadták, pusztították, síksággá koptatták; de a föld belső erői, irtozatos lassú, évmilliók i.alatt beteljesedő munkával felemelik 8z jelkoptatott. talán már víz alá is merült kéregrészt és újra kezdődik minden. A (tengerek és szárazföldek eloszlása is ritmikusan, állandóan változik. Ha & tenger vize elönti a sűivpdö földrészeket, ugyanakkor a földkéreg egven^u ’Svának helyreállbására más helyen a kéjt1 eg emelkedik. Állandó mozgás, ritmus a föld élete s ugyanilyen rajta az em> beriség élete Is... j í’ Csak szóért1 iktattam Ide ezt a — ta* Ián nem ide tartozó, de ebben a dióhéj- fejtegetésben helyet foglaló példát, bosv még összefogóhban érzékeltessem la fizikai é!et jelenségeiben erőteljesen megnyilvánuló dinamikus gondolatot. ‘ S mi marad ezek után a változhat«!- lanság, az állandóság elvén felépülő világszemlélet bei? A BERGSON ELŐTTI FEJLŐ» >r DÉS Ám ne higyjük, hogy Bergson üstökösként tűnt fel, előkészítés nélkül az emberi gondolkodás egén. Ig3fz, hogy a raclnáfiizmiis nem volt alkalmas a dina miku9 gondoíatforn-a előkészítésére, mivel tagadta az idő sz<"repét. Már pe d»g az idő teremtő valóság. Igaz, hogy a materializmus a világ keletkezésének í* aní=—l^aplace elméletévé! ezt elismerte és tényleg álDndó fejlődésrő1. változásról beszél. Viszont nem belül ről kivetülő erőt, hanem külső irânvî iást vesz alapul. A következő lépést már Schoppenbauer tette meg. Schnp penhauer sztatikus dinamizmusa teljességgel önellentmondásnak hangzik, meg is születeti ebből az elleníimon- dásből a pesszimizmus. | így érünk el SchelÜng és Ht-gel tulajdonképpeni evolúción izmosé bor, meivnek természettudományi kifejezése a darwinizmus. j Darwin megtöri a fasok állandóvá gaben veteti hitet s elvet m’ndent. süni meíevségeL váitozhaílatianságot je l " k lent. Azonban a fajokat szoborként mintázó és átalakító „létért való kiiz delem“-ben is a főszerepet teljesen külső ttnvező; a „Természetes Kiválasztás“ játssza, tehát a fejlődés nem belülről indul ki. Aztán megjelenik a színen az „en fant terrible“: Nietzsche az „Übe* mensch“ alakjában megm'nfázta az erőteljesen tevékeny, csupa akaraterő- embertípust, mely sikeresen veszi fel a harcot a létért való küzdelemben * boldog?*! ünnepli az általa elképre't, túláradó, féktelen vital'túsu. támadó dinami7.must. A Spencer és Darwin ál tál képviselt angol evoluriónizmussal szemben a dinamikus életszemlélet legeredetibb s egvben .egharrronikiisebb a legmagasabb szellemi síkon törtérő Kifejezése: Bergson. Szerinte az élet lendülete uralkodik az an>agon és egyre megfelelőbb kiélési formák u1án keresgél. Minden megvalósított1. sikeHi’t ui forma, uj gy őzelem a/ anyag f« lett; utána az élet uj erőt gviiit, újabb hó dílásra. Nem lanyha tempóin, gyönge evolúció e? tehát, hanem erőteljes, rit* ! mikus változások sorozata. „AZ ÉLETLENDÜLET URAL KODIK“ , ■ Bergson elvet nrnden fatalizmust, j minden eleve-e'rendelödést. végzeisze- 1 rüséget, mert ezek a dinamizmus szár nyait letörik. A knlturát csak felsőim, rendii egyének vihetik előre akik ki tudják ragadni az emberiséget a minden erőt lenviigöző, meggvökeresedetí molt és megszokás merevségéből .. , A gondolat iött és hód’tott, nagy < távlatokat adott és... felforgatta a szellemi világrendet. • Talán nem az u? gondolat szele rendítette meg a költészet eddigi merev , formáit? S mit jelent az impresszió* nista festészet vibráló fényhatásaival s BUKAREST, január 8, (Saját tudósítónktól.) A minden idők ^yik legnagyobb társadalmi rákfenéje, polgári erkölcs szótárában „szükséges ►ssz“ néven szereplő prostitúció Bu »irest.ben is éppen olyan bőven búr* nzik, mint minden más világvárosin. A közrendészeti és egészségügyi itóságok a múltban is sokat küzdöt- k ellene, de mindeddig az összes 1. renuszaDatyu'v csupaa leinieguíuasoivc nak bizonyultak. | » I Az utóbbi időben ujahb offenziva in- 5 dúlt, ami végre egészen komoly akciónak bizonyult. Az uj rendőrfőkapitány ~ kiméleMen harcot, valóságos irtó had- * járatot kezdett nemcsak a t'rtkos, ha- 1 nem a „legális“ prostitúció ellen. Elöl* járóban bezáratott majdnem ö‘Jven bel- 5 j ^rasi lebujt és szigorú erkölcsrendé- i szeti vizsgálat alá vétette azoknak sze k rencsétlen lakóit. így 300 beteg nőtől I szabadította meg a fővárost, akiket azonnal kórházi kezelésre utaltatotl, felgyógyulásuk után pedig születési helyükre totoncottaíjö őket. I I Ezt követte a hírhedt „kőkereszf* I (crucea de piatră) váro&rész megüss» titása. Ez a városrész valóságos öröm* tanyanegyed, már amennyire örömtanyának lehet nevezni a züllöttség és I fertő legalacsonyabb fokára sülvedt E prostitúciót. Itt is véglegesen bezártak I tíz bordélyházat. Jelenleg a belvárosi garniszállók és blokkházakban „bútorozott szobák“ címen imiködő prostitúciói-fesz kék van I nak soron. A főváros lakossága általá■ nos megelégedéssel ve‘te tudomásul és élénk figyelemmel kisérj a közérdekű ■ tisztító munkát. . • , i* . -r*,.
