Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-05 / 3. szám
19 4 0 ja a a át 5. ELLEM ÉK Téli éfszak i/ ári 1 A csillagászok és időmérők részéről előre bleníeU zord tél íme* elérkezett. Most mar teljes „pompájában“ kibontakozik. Hovtha- :ok dúlnak. Csikorgó hideg van. Országunkban sok helyt már közel 30 fokot mértek és tz ezer tó országában az átlagos hőmérsék- et 40 fok hideg, mely természetesen erős befolyást gyakorol ott a háborús műveletekre, de másutt is, ahol, bár „enyhébb44 az időjárás. Ártatlan kedélyek a íarkasorditó hidegnek ezt az akadályozó és tartóztató tevékenységét ezúttal rokonszenvvei fogadják is arról ábrándoznak, hogy mint. a. gazdasági válság folyamán „befagytak“.-a nagy köl- csönSk. talán most befagy majd az ellenségeskedés, különösen, ha késni fog a tavasz és igy a most induló nagy „békecffenziva" részére meglesz a szükséges idő, hogy az erőfeszítéseknek csakugyan foganatja legren. Egyelőre azonban a kegyetlen télnek csak borzasztó csapásait viseljük. Ha kissé gondosabban forgatjuk a lapokat, megállapíthatjuk szempillantás alatt, hogy a tél az igazi tragikus idény. Ma már nem a gyöngyvirágos májusban, a természet fakarfásának és az emberi élet-erő tulcsapongá- sának idején történik a legtöbb személyi és dologi szerencsétlenség, hanem télen, a proletár-reggelek és gondsötétitetí kispolgári g esték időszakában. A megélhetés egyetemes nehézségei télen fokozódnak és a pusztulás lehetőségei gyarapodnak. Természet és ember szövetkezik baj teremtésére s úgy látszik, egymást biztatják, hogy a téli éjszakák minél rémesebbek legyenk. Tessék benézni Üz újságba és a harctéri híradó szomorú jelentései mellett balommal olvasni a tragikus napihireket, egy részét csak az eseteknek. Az egyik hírsorozat beszámol a „megfagyott emberről44, aki egy uj Eötvöstől már csakugyan megérdemelne halhatatlan költeményt, A másik sorozat farkasok garázdálkodását jelenti. Lábtörések évadja van. A jgépkoesiközlekedés kalandossá válik a bő és jég miatt. Ebben az évszakban, fokozva természetesen a háborús hatásoktól,; szórakp- Sottabh, gondatlanabb, álmosabb, betegebb' az ember és így megdöbbentő mértékben Szaporodnak a műszaki és ipari szerencsétlenségek. Nincs nap. Hogy egyre nagyobb- aráriyu vasúti katasztrófát ne jelentenének. iA kisebbeknek se szeri, se száma, mert fokozódik a forgalom a rendkívüli készülődé^ jsek miatt és így a gördülő anyag párhuzamosán romlik a felépítményekkel. Fehünő számban szaporodnak a tüzesetek, a robbanások, hátmögöítes bombamerényietek, amelyekre a kuszáit idő és kuszáit idegzet készteti a nyugtalan elemeket.-A természet se hagyja magát. Versenyre kél emberrel, állattal és az emberben rejtező duvaddal, Megkezdődött a földrengések „divatja“’ és a kezdet-kezdetén már borzasztó prelúdiumot zenélt el Anatóliában. Még ma se tudjuk, hány emberélet veszett oda tíz egynéhány rombadőlt városban és közel 80 községben. Akit nem a kő talált şl,. eélbavette a mezei sátrakban vagy gödrökben a könnyfaesaró hideg, a járványos betegség, az emésztő éhség, mert a forgalmi piák elpusztultak és csak a repülőgépek szállíthatják a mentő szükségleteket. És a földrengés dicsőségét nyomban megirigyelte az árvíz. A sújtott' vidékek hegyi patakjai s folyói megriadva, uj medreket keresnek és közben szántóföldeket, menhelvet, menekülteket elárasztanak. A régi görögök szójárása volt, hogy aki nem tud imádkozni, menjen » tengerre. Ma így változtathatnánk meg ezt a mondást: a vallástalan olvassa el részletesen a hagy szerencsétlenségek és a nagy ütközetek beszámolóit az újságokban. A bűnös természet és a bűnös társadalom óhatatlanul bűnössé teszi az egyént is. Tessék csak számontartani, mennyi betörés, lopás, rablás. utonáüás, szerelmi dráma ölés, rahlógyilkosság történik és mily leleményesek a gonosztevők továbbra is. Megdöbbentő mértékben szaporodnak az öngyilkosságok. A háborús pszichózis rettenetesen pusztít. Hiába erősíti valaki testét, hogy a régi közmondás értelmében egészséges !e- gyen^ a lelke is, úgy látszik, nem tud megbirkózni a betegséggel, mint Énekes István olimpiai bajnok esete bizonyítja, nem tud megbirkózni a módosak számos öuöldöklője, aki élete felét a test ápolásának szentelte. Sötét kép, nagyon sötét és egvre sötétebb lesz. Az öngyilkosok nagy számát érvnek használták fel egy birodalom volt megalázásának bizonyítására. Az uj öngyilkosok, szerencsétlenek, áldozatok nagy számát vájjon érvnek veszik egyszer annak bizonyítására., hogy az embert a történelmen kívül is meg lehet alázni és kétségbeejteni: a természet és a társadalom szomorú elhatározásaival? üagyon Jő volt Románia 1939. évi termésé 47*5 srazísÍéfeos emelkedést muiat a tavalyi gabona« termés a legutóbbi öt év terméseredményével szemben KOLOZSVÁR, január 4. A földművelésügyi minisztérium által megállapított végleges terméseredmények szerint az ország 1939. évi gabonatermése 4/1.9 millió rüétermázsát tett ki. A tavalyelőtti rendkívül jó terméseredményhez viszonyítva — amidőn 48.2 millió inétermá- zsányí volt a gabonatermés -— 6.9 százalékos esés tapasztalható. Ezzel szemben az 1933— 1937. közötti öt év termésátlaga csupán a 30.4 millió métermázsát érte el, ami viszont 47.5 százalékos emelkedést eredményez a ínult év javára. Ha a gabonaféléket tekintjük, a rozs az 1938-i 5.2 millió métermázsával szemben 4.7 millió métérmázsára csökkent. Azonban így is emelkedést jelez az előbbi (1933—1937.) öl év 3.8 millió métermáZsányi átlaga szerint. Az árpa- és zabtermés nagyobb ngyau az 1938. évi termésnél, de az 1933—1937. évek átlagát mégsem éri el. Ezekben az években az árpa átlagosan 12.4 millió métermázsát hozott, rflig 1938 évben csupán 8.3 millió métermázsát eredményezett, a tavaly pedig 10.41 millió métermázsára emelkedett. A zabtertnés viszont 4.8 millió métermázsát mutat fel az előbbi (Í938.) év 4.6 millió métermázsáját meghaladva, ami megint mögötte maradván a jelzett (1033—1937.) Öt év 6.6 millió métermázsa átlagának. Adófizetési haladéitól kapnak a munkáinkból éfó bevonullak öngyilkosságok Bukarestben. Tughici Zamfira 70 éves Öregasszony Darnei-utcai lakásán felakasztotta magát. Öngyilkossága nak oka súlyos idegbaja volt. — Mina Sióim 83 éves matróna a Luca Nieuíescu-útca 8. szám alatti lakásán, öngyilkossági szándékkal 20 lcminál-pasztiilát vetjţ be. Súlyos állapotban szállították kórházba. KOLOZSVÁR, január 4. Egyes adószedő közegek gyakran túlbuzgó fellépésének ellensúlyozására Szamos-tar- iomâny királyi helytartósága körrendeletben figyelmezteti az illetékes hatóságokat, hogy a bevonult földművelők állami és községi adóhátralékai miatt, azok hozzátartozóinál 'eszközölt foglalásokat és végrehajtásokat Húszmillióra emelkedett Románia lakossága KOLOZSVÁR, január 3. Néhány hónappal ezelőtt a Központi Statisztikái Hivatal vezérigazgatói tisztét betöltő dr. Manuila Sabin azt a megállapítást hozta nyilvánosságra, hogy Románia lakosságának száma még az évben eléri a 20 milliót. Ma, a legutóbbi népmozgalmi adatok szerint dr. Manuila megállapítása már be- igazoltnak tekinthető. A 20 milliós lélekszámnak különös jelentősége van amiatt az aránylag rövid idő miatt, amely alatt az ország népességének ez a gyors ütemű emelkedése végbe ment. A lakosság olyan hatalmas arányú számbeli emelkedést mutatott fel, bogy 21 év alatt az elhalálozások és születések közti különbözet 4.575.000 lélekre emelkedett, az utóbbiak javára. Ez a szám magába foglalná Bukarest és az egész Havasalföld valamennyi városának és falvainak összes lakóit a csecsemőktől kezdve a legvégső korhatárig. A napjainkban oly tragikus történelmi szerepet játszó Finnországnak népessége pedig még félmillióvá! kevesebb is ennél. KÜLÖNBÖZŐ EURÓPAI ÁLLAMOK NÉPSZAPORULATA Ha már idegen országokról beszélünk, felsorolhatjuk közülük néhánynak az 1920—- 1938. közötti évekre eső természetes nép- szaporulati eredményeit, amint alább következik: Németország 8,878.922 Olaszország 8.203.699 Románia 4,279.990 Bulgária 1,561.860 Magyarország 1,065.364 Franciaország ? 958.519 Tehát a Romániára eső természetes népfii léihnzaiba kerül... íf Ez az úr lé^huzstban áll. Ha nem dörzsöli be magát CarmolMal, hogy elejét vegye esetleges gnpának, hülésnek, vagy idegfájdal- raaknak, úgy rosszul fog járni. * Carraol a legjobb bedörzsöl iszer meghűlés, gripa, reumatikus fájdalmak és láz ellen. mindaddig hatálytalanítsák, amíg az érdekeltek — kötelezettségüknek eleget téve —- hazatérhetnek és ismét hozzáfoghatnak termelő munkájukhoz. Erről különben az 1939 december 12-én megjelent 18812. számú miniszteri rendelet is szól, mely a munkájuk után élő bevonui- taknak adófizetési haladékot biztosit. szaporulat ezalatt a 18 év alatt post«**» 4.279.990 lelket tett ki. Első látásra legszetnbeszökőbbnek tűnik fel Németország és Olaszország lakosságának növekedése. Azonban figyelemmel kell lennünk arra. hogy ezt a lendületes emelkedést — az 1920-as léiekszámot véve alapul — Németországban majdnem négy és félszer, Olaszországban pedig két és félszer akkora néptömeg érte el, mint Romániában. Ellenben Franciaország, amelynek lakossága 1920-ban szintén liarmadfélszer haladta meg Románia lakóinak számát, e közel két évtizedes időközben csupán 958 ezres szaporulatot mutat fel. Az egy Bulgária kivételével Románia népszaporulata a legkedvezőbb, mely jóval meghaladja a felsorolt többi ország idevonatkozó arsayszámát. A FAI.VAK NÉPESSÉGE ÁLLANDÓAN NÖVEKSZIK A népszaporulat terén majdnem kizárólag a falvak mutatnak fel eredményt. így a 4 milliót meghaladó népszaporulatból mindösz- sze 250.000 esik a városi lakosságra. Az arányszám így legfeljebb 5 százalékra tehető. holott az ország összlakosságának 18 százaléka él a városokban. Ez különben normális állapotnak mondható, hiszen a faiusi lakosságra vár az a hivatás, hogy a városok csökkenő népességét állandó egyenletes beszivárgásával rendszeresen pótolja. A 21 év alatt 4.575.000 lelket kitevő nép- szaporulatból 3,500.000 esik az ókirályságra, Besszarábiát is beleértve, míg Erdély és a kapcsolt részek, Bukovinával együttesen, csupán 1,075.000 többletet mutatnak fel. Ezek szerint az ókirályság 76 százalék, a Kárpátokon inneni tartományok pedig 24 százalékos arányban járultak hozzá a lakosság növekedéséhez. Ezzel szemben az 1920-as népszámlálás adatai szerint az előbbi tartományok 63 százalékát, az utóbbiak pedig 37 százalékát képezték az ország akkori összlakosságának. Dr. Manuila Sabin ..Románia népessége“ cimü munkáiábau, amelyet dr. Georgescu D. C.-vel együttesen állított össze, az ország egyes vidékeinek népszaporulati aránytalanságára vonatkozólag a következőkben tér ki: —* Az ország összes lakosságának népszaporulatát az egyes országrészek szerint vizsgálva, az 1930-i népszámlálás alapján jellemzőként megállapíthatjuk, hogy amig az ókirályság és Resszafábia lakossága állandóan növekszik, Erdély, a Bánság, Kőrösvidék, Máramaros és Bukovina népessége lassan csökken. Ez, elsősorban a születések arányára vezethető vissza, ami viszont a helyi gazdasági viszonyoktól függ. Gazdasági és a belőle következő társadalmi jelentősége mellett azonban igen fontos néprajzi vonatkozása is van a dolognak, amennyiben úgy az ország lakosságának általános netnzétiségi összetételét, mint az egyes tartományok és városok néprajzi helyzetét jelentősén befolyásolja. A cigareítavég Az egyik kevésbé forgalmas utcán hevert ez a cigarettavég. Jóimégtermelt példány volt Aranyozott vége sziporkázott a napon. Nem szeleit, vagy gazdája volt már torkig füsttel s ezért dobhatták olyan hamar el. Olt hévére, szemetszurva a járókelőknek. Egy ember jött az utcán. Szemüveges, zsíros kalapu, fekete kopott ruhába öltözött, idösebbrendü ember. Hajlott háttal járt kis fakó bajuszkája felett hegyes, szinte átlátszó orr .dudorodolt, azon trónolt a pápaszem. Kh... kh, köhécselt aprókat és jött lassan öregesen. A virító cigarettavéghez ért. Észre vette a már régen nélkülözött jószágot, mert megállt. óvatosan végignézett. az utcán a szemüveg felett és már lehajolt, hogy fel vegye, amikor észrevette, hogy egy másik ember is közeledik Kh... kh, köhécselt zavar tar és felemelkedett. Majd lassan egy szemben levő üzlet elé állt. Telte magát, hogy azt né zi nagy buzgalommal. De csak várt, hogy a közeledő elhaladjon és ö majd felvehesse a cigarettavéget. A másik ember, aki jött, egy kopott gumiköpenybe bujt, magas, fedetlenfejü fiatalem- bér volt. Kérgig koptatott cipőt viselt és rojtos nadrágot. Jött. jödögélt... Hirtelen megtorpant. A cí- garettavég neki is felkínálta magát. Megállt és ö is körülnézett. De meglátva az üzlet előtt ácsorgó szemüvegest, 5 is zavartan ment egy másik kirakat elé. Várva a jó szerencsét. Mind a kettőnek félszeme a cigarettavégen volt. A másik meg szórakozottan bámulta az érdektelen kirakatot. Csak menne már el az a majom — gondolta a fiatal. Csak indulna már meg az a fickó— gondolta az öreg. Egymásra néztek aztán a cigarettavégre és egyszerre villant fel bennük a felismerés. Hiszen ez is azt várja, amit én — ötlött mindkettőjük agyába. Zavartan kapták el a szemüket, De egyikük sem mozdult. Én vagyok az idősebb és én voltam itt hamarább, — villantotta a szemüveges. Én már két napja szívtam — vetette visszá a másik tekintete. És állt konokul mind a kettő. Ha én nem, akkor te sem! — mutatta a magatartásuk. S úgy állt ott már mind a kettő, mind két ellenség, > Egy harmadik ember is közeledett. Nagy has jött elől, min fényes óralánc fityegett, Köpette egy vastag szivar előre meredve, Toka. Sétabot, Kemény kalap. Az egész lehetett úgy százhúsz kiló, amit egy irdatlan nagy csőinek forma cipő hordáson. Jőtí pöfékelve, füstölve, A cigarettavég virított. De nem sokáig, mert eltűnt a 46-os cipők alatt. Szssz... szisszent fel a szemüveges. Hű, azt a ... káromkodott a gumiköpenyes. De hiába, A cigarettavég szálakra formátlaMind a kettő leplezetlen gyűlölettel me» nódva került elő a százhúsz kiló alól, reál a tova pöfékelő harmadik urán. Aztán egymásra - pillantottak kárör vendve gonoszul. És most már megindultak, felszabadulva- Az egyik jobbra, a másik balra, . . . Ászte'os István, , Akiknek nem jutott karácsonyfára... S*éx tiereleheioniag IteriÜl Itiosz* tísia a szaLmni szervezeték női csoportjában KOLOZSVÁR, január 4. A kolozsvári szakmai szervezetek nőtagjai az ünnepek alkalmával karácsonyi ba zárt rendeztek a nélkülöző munkásgyerme kék felsegélyezésére. A bazói befolyt jövedelméből 100 szere tet-csomagot állítottak össze, amelyeket a napokban osztottak ki a leginkább reászoru- ló, rendszerint többgyermekes szülőknek, akik között egy 10 gyermekes anya is akadt. A főként adományokból begyült ajándéktárgyak közül ezidén a legfontosabb szerepet játszó cipőcskék hiányoztak és igy e?u pán meleg téli holmi és egyéb közszükség leti cikk kerülhetett kiosztásra. Megindító jelenete volt a kiosztásnak amidőn egy kedves kislány játéktargyaix ,i‘ megrakodva megjelent a zajongó apróságok között, akiknek szétosztogatta holmiját. A bazár sikerén felbuzdulva, a szervert ti munkásnők újabb akciót indítanak a ka! városi gyermekek körében tavaly tnegkta dett tejpspok rendszeresítésére,
