Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-30 / 22. szám

I94U fnttuér J U. Névtelen levelek IrtH HARSÁNYI /SOI T A legtöbb ember gyűjt i illanni, i'ii(\ leg- tl'úlh is valaha gyűjtött. En >ok mindi nhe belekaptam g vertnek koromban, aszerint, vhvgy ky-egy :\iijtesi hullom szenvedelme *’ig'-gaöjwn az osztályon. Volt bélyeggyűjtő- tnenyetu, ez természetes. I <>/í bogúrgviijte- menyem is, növénygyűjteményem is. Sőt a vtgnteítafapirok különböző fajtájút is gyüj- tölteni egy időben. /)< uz emberi lelek mé­lyen rejlő gyűjtési ösztönt nem sikerült di­ókból ómban teljesen kitombolni. Meg mn is foglalkozom gyűjtéssel, sőt egyszerre négy- iele gyűjteményem is vari. Elsőszámú a gyufaskatulxa-gyiijlcmcny. I *>ilág minden részelniI ran ilyen skatulyám, I 'iiziHai éppen úgy, mint esztorszűz: piciny- ke éppen úgy, mint valóságos láda, henger- alakit éppen úgy, mint lapos könyvtiag \ sűgu. Aztán gyűjtőm azokat a cédulákul, ame­lyeket a: ajánlott levélre ragaszt a jiosta a feladókéiy megjelölésével. Isztambultól Lon­donig számtalan nagyváros előfordul ebben a gyűjteményben s magyar falvak hosszú se­rege épnen agy, mint Kosice és Kassa egy­más mellett. Harmadik gyűjteményem a személynevek ttira. Sokezer cédulám van betűrendben, mindegyik cédulán egy-egy családnév, vagy személynév nyelvészeti magyarázatával. Eb­ből megtudható, hogy a finn N urnii -családnév .mezőt jelent, a Tolsztoj pedig oroszul kövé­ret. Tolsztojt magyarul igy hívták volna: Kő- fér Leó. Kálvint igy: Tar János. Satöbbi. De most negyedik gyűjteményemről akarok beszélni, ez pedig nem más. mint a névtelen levelek gyűjteménye. Leveleket általában nem szoktam eldobni, a névtel n leveleket meg­őrzőm. Egymásra rakva jókora tornyot tesz­nek ki már. Mondhatom, ez a gyűjtemény ritka érde­kes. Halálom után érdemes volna kötetben kiadni őket, rnert színes és mulatságos ke­resztmetszetét adják a társadalmi élet egy részének. Csoportok szerint lehetne az egész anyagot osztályozni. Vannak elismerő levelek kosit tűk. A levélíró olvasta ezt, vagy azt u könyvemet, jóindulattal ítélt róla, tetszé­sét leiéiben adta tudtomra és mutatni akar­ván. hogy tetszése teljesen önzetlen és nem akar vele elérni semmit, nevét elhallgatta. Ezek minti kedves emlékeim, némelyik egye­nesen megható u maga meleg kedvességével. Aztán vannak éppenséggel ellenkező pártál­lásnak: haragos bírálatot gyakorolnak egy- egy' mii vein felett. Némelyik olyan messzire megy mérgében, hogy valósággal tombolva hőre le c sárga földig, mert vagy dühösen szélsőjobb, vagy dühösen szélsőbal Irányánál: nem felelek meg. Ezeket kaján kárörömmel szoktam olvasni: kinevelem küldőjük tehetet­len haragját. Az ilyen névtelen levélíró, mi­kor soiait befejezi, kéjes jogcsikorgatással így szól: „na ennek, jól megmondtam, nagy on rossz napjai lesznek nekii(. De téved. Az em­bert ez nem bosszantja. Az ilyen levél ha­sonlít a szájkosarat hordó .nérges kuvaszhoz. Nem tud ártani, csak hörög és tombol. Ettől pedig nevetséges. Van aztán megint más cso­port: a lelki árváké. Hosszú leveleket imák olyanok, akiknek nagyon nehéz a lelkűk, de senkijük nincs, akinek ki panaszkodhat­nak magukat. Leülnek tehát, és az első név ürügyén, amely eszükbe jut, árkusokat Írnak tele bánatuk elviselhetetlen áradatával. Némelyik valósággal megrendítő. Mély rész­véttel olvasom, vigasztalni szeretném, de attics cim, amelyre válaszolhatnék. Megint más csoport, az elmebajosoké. Kusza rangos­sal írott levelek ezek, rögeszmék, bámulatos és beteg özönét hordják össze, orvosoknak való tanulmányi any a a. a szkizofrénia és pa­ranoia azonnal megállapítható esetei. Aztán van levél, amely felszólít, hogy indítsak or­szágos mozgóimat a nevelőnők sorsának ja- látása ét (lekében. Egy másik figyelmeztet, hogy Y. Y. rosszat beszél -ólam a hátam mö­gött. És igy tovább. Jósig és gonoszság, el- méssng és butaság. szenvedés és unatkozás, tapintat és ügyetlen kétszínűség olyan színes, változatos, furcsa megnyilatkozása a sok névtelen levél, hogy ennél érdekesebb emberi gyűjteményt aHg is tudok elképzelni. S a gyűjtemény nötton nő, alig múlik cl hét. hogy ne kapnék névtelen levelet. A legutóbbi névtelen levélről jut eszembe nz egész. Ezt női kéz irta. így kezdi: „Nem tudom, mennyire hisz a jóslatokban. Nekem ez a mesterségem és igv engedje meg, hogy az ön életébe beleszóljak. Ezt kényszerítő erők hatása alatt teszem, már több esetben megtettem és a történtek engem igazoltak". Ez érdekes, gondoltam magnmban, most meg fogom tudni jövőmet. Kíváncsian olvas­tam tovább. És kíváncsiságom a levélírótól nem közönséges Ígéretet kapott. Azt mondja a letel: „A hires emberek közül csak száz­ból kettő szokott boldog lenni, de ezt ön megkapja Ettől az időtől kezdve karrierje tetőfokára lép. Ez a nő magas lesz cs töré­keny. "de annyi erővel lesz megáldva, mint ezer férfi. Eszes, gőgös, fölény es. Az ön sor­sa meg van pecsételve*."Bármit tesz, élete to­vábbi főnéiül ez- a nő fogja tartani KftSCAnASACIi I nagy a kérésiéi romániai árucikkek iránt BUKAREST, január 29. \ u(*in>otkü/i escinéii\ck az államok, kö­zötti kei eskedeími kapcsolatokat telegen megváltoztatták. Olyan országok részéről is kereslet mutatkozik, melyekkel a romániai kereskedelemnek egye9 cikkekkel alig volt kapcsolata, így egyiptomi, sziriai és palesz- tinai üzletemberek érkeztek az országba, akik főleg liszt után érdeklődnek, melynek kivitelét azonban a jelenlegi kiilkeresk doi­mi rendszer akadályozza. Feltűnően keresik a cellulózét é-. fűn- zárukat is. Szíriából és l'iilesztinából pedig papirárti után érdeklőd­tek az utóbbi napokli.ui. Iáidig Svédország­ból és Finnországit /lék szükségletei­ket, míg n változott / Miien most a ro* mániái piacon «járdán tk magat árakat. V romániai áruk után érdeklődő külföldi cé- r#-l; között szerepel Spanyolország és Portu­gália is. melvek zöldséget és magvakat ke­resnek vásárlásra és Itália, mely nemcsak kordajtermékeket. de gabonát, élőállatot éa fűrészárut is keres a romáu piacon. Iparvállalatok: a tőke­elhelyezés központjában BUKAREST, január 29. Érdekes kimutatást közöl az ..Excels’or“ című bukaiesti lap az ipuri és kereskedelmi \£l!alatokl>a múlt év folyamán történt tőke­befektetésekről. Eszerint a nemzetközi bele­zet súlyosbodása kedvezőtlen befolyással volt a tők ebefekteté-re és a tartózkodást fokozta Amíg ugyrnis 1938. évben havonta átlag 3°2 millió 100 ezer leit s 1937-ben havonta át­lag 401 millió 200 ezer lejt fektettek kü­lön! űző vállalatokba, addig rz 1939. év nyolc első hónapjából rendelkezésre álló adatok szerint a nudtevi «dacos liavi tőkebefektetés mindössze 275 millió lej vr.lt. 1C39 tlső nyolc hónapjában összesen 527 millió 100 ezer lrjt fektettek újonnan ala­pított vállalatokba, ami havi 05 8 miPi'i át­lagos összegnek felel meg rz 1938. évi 97.9 niil’iós és 1937. évi 216 milliós összeggel 6/ernLen. A kérdéses tőke igy oszlott meg: millió lej Iparvállalatok — — — — 413.6 Kereskedelmi vállalatok — — 108.5 Más vállalatok — — — — 5.0 Megállapítható, hogy a tőkések figyelme az iparvállalatok felé irányult. Rá kell azon­ban mutatni arra is, hogy ezeknek az tij iparvállalatoknak jelentékeny része meglévő nagyvállalatok alapitása volt. Ugyanez a je­lenség tapasztalható alaptőkeemelések terén, inel> a kérdéses időben következő szaporu­latokat mutatta: mill ió lej Bankok — — — — —- 11.0 Iparvállalatok — — —- — 1564.2 Kereskedelmi vállalatok — 95.2 Ma* vállalatok — — — — 2.0 Nyilvánvaló, hogy az üzdeti tőke szaporu­latának 90 százaléka iparvállalatokba vonult. M atolls ö*$iciräs ío ällampolgäi oftnatt elismert ftoiois* mi láboson atiieggiéhe 4 Hivatalos Lapban megjeleni névsor befejező része KOLOZSVÁR, január 29. Megírtuk, hogy a Hivatalos Lapban meg­jelent az utólagos államnolgársági összeírás alapján román állampolgároknak elismert ko­lozsvári polgárok névjegyzéke. A névsor utolsó részét az alábbiakban folytattuk: Lengvel Sándor szül. 1387 Kolozsvár, Liches Endre szül. 1912 Kolozsvár, LcMman Herman szül. 1892 Alsóvika, Lőrinci Ferenc szül. 1889 Abosfalva, Lapadat Joan szül. 1916 Keresztény falva, Landauer Hilda szül. 1918 Kolozsvár. Lörincz Ferenc szül. 1904 Kolozsvár. Lovász Lajos szül. 1902 Szerda­hely, Lucáéin Elena szül. 1914 Kolozsvár, Lovász Ilona szül. 1901 Szentkirály. László Julianna szül. 1932 Székelvudvarhely, özv. Mihály Rozália szül. 1877 Zilah. Martin Já­nos szül. 1888 Dés, özv. Mare Nastazia szül. 1887 Nádaskorod. Molnár János szül. 1897 Kolozsvár, özv. Molnárné szül. Kovács Ro­zália. szül. 1865 Páráid, özv. Mancas-né szül. Fórai Terézia sziil. 1877 Kolozsvár, özv. Me- linténé szül. Maris Mária, szül. 188.1 Ara- nvosszentmiklós. özv. Molnárné sziil. i\^rl Emília, szül. 1867 Rézbánya, özv. Méhész Rozália szül. 1856 Kolozsvár. Málnási János sziil. 1909 Gvergyóújfalu, özv. Miron Mária szül. 1888 Kaján. özv. Mészárosáé sziil. Suba Eszter, szül. 1882 Géges, Moldován Mihály szül 1903 Kolozsvár, Morar László szül. 1870, Mancea Vasile sziil. 1885 Magyarderzse, özv. Mailátné szül. Koszta Aloisia Lujza. szül. 1879 Torda, Mogvorósy Béla szül. 1899 Ko­lozsvár, özv. Moldovánné szül. Kovács Ka­talin, szül. 1886 Magyarkiskapus, Margaras Juliu szül. 1904 Kolozsvár. Margaraă Stefan szül. 1902 Kolozsvár. Moldován Péter szül. 1891 Kolozsvár, özv. Máténé sziil. Bányai Anna, szid. 1868 Kolozsvár. Mátbé József szül. 1895 Kolozsvár, Matei Josif sziil. 1901 Kolozsvár, Moldován Samoíia szül. 1906 Kü- küllőiklőd, Marcu Aurei szül. 1904 Beruhe­sul, Marosy Lidia szül. 1905 Kolozsvár. Za- horanschv-né szül. Marcián Elena, szül. 1890 Erzsébetbánya. Mosoni János szül. 1913 Ko­lozsvár. özv. Muresan-né szül. Ortner Julián- na. szül. 1879 Kolozsvár. Magvarossy József László szül. 1904 Szépviz, Malis János szül. 1896 Kolozsvár, Mnresan Nastasia szül. Snatu. Mnresan Aurelia szül. 1923 Kolozs­vár. Muresan Pál sziil. 1925 Kolozsvár, özv. Mrenáné szül. Bartha Mária, szül. 1885 Macskás, Móga Viktória szid. 1921 Paris, Maier János szül. 1898 Gyalu. Macavei Va­sile szül. 1892 Désorló. Music Cornelia 1886 Kolozsvár. Mihoc János szül. 1906 Kolozsvár, Micu Sándor szül. 1912 Kolozsvár, Máthé Károlv szid. 1907 Kolozsvár. Mihály Gergely szül. 1901 Havad, Mann János szül. 1905 La­pos. Marosi Róza szül. 1883 Kolozsvár. Mé­száros Károlv szül. 1908 Kolozsvár, Moldo­ván Elena Ileana szül. 1903 Kolozsvár. Máthé Ilona szül. 1905 Kolozsvár, Máthé Margit szül. 1907 Kolozsvár, Máthé Gergely szül. 1893 Kolozsvár. Menegotti János szül. 1903 Braila, Mitila József szül. 1899 Bocs, Ma­gyarosi György szül. 1895 Méra. Murgui Ste­fan szül. 1891 Érkörtvélyes. Miron György szül. 1894 Szentpéteralmás, Maksay Vilma szül. 1891 Kolozsvár. Manias János szül. 1905 Kolozsvár, Molnár Gábor szül. 1903 Désakna, Csepreghyné szül. Mátray Olga, szül. 1904 Hunyad, özv. Mocan-né szül. Nagy Zsuzsanna, szül. 1882 Fejérd. Magvari Endre szül. 1890 Nagvsolvmos, Mihalkő Béla szül. 1902 Nagy­várad, Masanyi György szid. 1905 Kolozsvár, Özv. Macaria-né szül. Lotei Paula, S2üi. 1880 Kolozsvár, Magarusán Nazaríca szül. 1^83 Székelyudvarhely, Moldován Simon szül. 1897 Berend. Marutan Joan szül. 1891 Jád. Mure­san János szül. 1912 Dés, Muresan Miklós szül. 1909 Dés, özv. Musté Minerva szül. 1909 Kerelőszentpál, Mészáros Károly szül. 1922 Kolozsvár, Moldován Joan szül. 1895 Corvinéit!, Mezei Károly szül. 1894 Kolo/v 'ár, Mumii Min szül. 1909 »rád. özv. N»*tor- né atüh Marin Maria, szül. 1880 Sinniroara, Nagy llurbara, szül. 1864 Kolozsvár. Nagy Flóra, férjezett Tatámé sziil. 18. < Déa, N<-. iiich József sziil. 1877 Ciánul, Nagy Béla «zol. 1894 Mezőbánd, Nadasan Valér ízül. 1891 Fejérd. Nagy Endre sziil. 1913 Budapest, Nagy Géza szül. 1916 Budapest, özv. Nagy- né szül. Bucsi Rozália azül. 1849 Kolozsvár, Nagy Pál szül. 1903 Székclyabód, Nicoara Joan szül. 1909 Kolozsvár, Nicisut Gln-orghe. sziil. 1914 Kerelőszentpál, Nistor Sándor szül. 1907 De/inér, Nistor János szül. 1906 Dezmér, Nemes Regina szül. 1902 Gyulafe­hérvár. Nagy Miklós szül. 1891 Maroslonka, Nagy József *zül. 1896 Suceag, Nyilas Sári- dór szül. 1909 Kolozsvár, özv. Nagy né szül. Fülöp Julianna, szül. 1898 Székely udvarhely, Nemes Jenő szili. 1894 Kolozsvár. Nicoara Anastazia szül. 1923 Kolozsvár, özv. Nagyné szül. Kovács Ilona, szül. 1890 Újpest, Nagy Rozália szül. 1889 Menyő, Nico ra Maria szül. 1918 Torda, Nicoara Dumitru szül. 1926 Kolozsvár, Nistor Vasile szül. 1910 Dezmér, Nagy János szül. 1889 Erdőszengyel, Nyerges Endre sziil. 1888 Detta, Negrntia Ana szid. 1894 Határ, Nemes Anna Natália szül. 1893 Kolozsvár, Nagy Auguszt szül. 1920 Mádéfalva. Nagv Dániel, szül. 1884 Ba- lavásár. Nagol József szül. 1875 Nagyszalon- , ta. Nagy Viktor szül. 1923 Kolozsvár. Nemea Károly szül. 1897 Marosvásárholv, Nicoara Gavril szül. 1919 Fellak, özv. Némethi-nó szül. Pethő Amália, szül 1882 Csikszentmik- lós, özv. Nagvné 6zül. Gyapai Gizella, szül. 1864 Szatmárnémeti. Orbán Blasiu «zid. 1903 Gvalu, Oltean Teodor szül. 1901 Kolozsvár, Oltean Silviu 6zül. 1920 Kolozsvár, Oltean Nicolae <ziil. 1923 Kolozsvár. Olariu Elvira szili. 1886 Nagyszeben. Orbán Joan szül. 1897 Balcesti. Oltean János szül. 1386 Kolozsvár, Ötvös Kelemen szül. 1902 Kolozsvár. Orhan I János szül. 1891 Vajdakamarás. Orbán-né I szül. Bacsó Anna, szül. 1899 Kolozsvár. Ol­tean Miklós szül. 1905 KüküllőiklőíL Oltean I János szül. 1886 Kolozsvár, Onosiu Terezia I szül. 1913 Borzesti. liaaHiHa,iBli Uj cégek. A kolozsvári kereskedelmi és I iparkamaránál következő uj cégeket jegyez­ték be: Izsák Francisc tricotage, Reg. Ferdi­nand 29. Salamon Samnila tricotage. Calea R. Ferdinand 11a. Rosenbaum Áron. Str. Fantancle 5 keresfc. ügynökség. Flobrcnthal Adalbert Str. Gh. Baritiu 22, óra és ékszer, Hirsch Desideriu textil. Piata Mihai Vitea­zul, Mártor.ffy Juliana. Str. Regina Maria 10 szűcs. Janovitz Géza posztókereskedő. Reg. Ferdinand 24, Rimóczi Margareta, bonbo- nerie. Gradina Barnutiu 2, Weisz Ida, tójáé, szárnyas. Piata Pasari. A hajtási engedélyek a rnunkakamarák ha­táskörébe kerülnek. Az 1936. évi ipartörvény szerint a sofőrcngedélvek kiadása a munka­kamarák hatáskörébe kerülnek. A törvény ezen rendelkezése eddig nem lett végrehajt­va. de értesülésünk szerint rövidesen meg- i alakítják a hajtási engedélyek tárgyában j döntő bizottságot, mely a régi hajtási enge- j délyek kicserélése tárgyában is határozni fog, A nemzetgazdaságiigvi minisztérium felhí­vása. A nemzetgazdaságügyi minisztérium a i következő hivatalos közleményt hozta nyíl- I vánosságra: A nemzetgazdasági minisztérium I külkereskedelmi hivatala tudomására adja ! azoknak a cégeknek, amrlvek 1939 novem- ; herének folyamán szabadforgalmi devizák I beszerzésére kaptak engedélyt, kizárólag az I importengedélyekre alkalmazott láttamozás I alapján, hogy jeleu közlemény megjelenésé- j lől számított 15 napon belül kötelesek meg- I semmisítés végett benyújtani az igazoló ira­tokat, áz ismeretes űrlapon elkészített kér­vény kíséretében. Azok a cégek, amelyek nem importálták még az említett bélyegző­vel ellátott engedély tárgvát képező árut, ugyanezen időn belül kötelesek közölni azt az időpontot, amelynek leteltével benyújthat­ják a bizonyítékokat. Ez a határidő nem ha­ladhatja meg a 45 napot. Azok a cégek, amelyek a 15 napos határidőn belül nem tesznek eleget jelen értesítés intézkedéseinek, az 1939 október 1-i rendelettörvény 51. sza­kasza szerinti megtorlásban részesülnek. Parafint akartak burgonya gyanánt ki­csempészni. A zsombolyai vámhatóságok nagyarányú parafincsempészetet lepleztek le.. A határállomásra egy vagon exportáru érke­zett, amely burgonyaként volt a szállítólevél- ben feltüntetve. A ^agon tüzetesebb átvizs­gálása során azonban a vámhatóságok meg> állapították, hogy burgonya helyett több má­zsa parafint akartak az országból kicsempész­ni. A csempészárut azonnal lefoglalták és kétszázezer leje? birságjegyzőkönyvet vettek fel, egyben pedig bűnvádi eljárást indítottak a tulajdonosként feltüntetett cég ellen. Elgondolkoztam a levélen. Két eset van. Éldegélhet, itt egy jótétlélek hölgy, oki ko­molyan hisz a maga jóstehetségében. Hozzám kedves akart lenni. „A nő az ön. horoszkóp­jában olyan jelet visel, amiből azt látom, hogy mindenki feje fölé fog emelkedni és magáinak ezért annyi irigye lesz, mint égen a csillag“. Tessék. Ez már aztán ajándék a javából. Még ha ez nem következik is be. j G jósoló hölgy jóindulata engem őszinte hú- ! Iái a köteles. „Most már nem látok egyebet, mini egy fehér elefántot, orchideát és egy bikát Ezek apró intrikák maga ellen, de ez már nem fog ártaniAz ilyen gondos fi­gyelmeztetésért is köszönet jár. Mondom, ez az egyik eset. De van még egy eset. Ha a napokban megjelenik előttem az igazgatásom alatt álló pesti Vígszínház igazgató irodájában egy hölgy, magas és tö­rékeny, gőgösen fog viselkedni, de hajlandó I a színészi pályára lépni, mert neki megjósol­ták, hogy „mindenki feje fölé fog emelked­niükkor czonnal érteni fogom a jóslatot. 1 társulat azonban, sajnos, roskadásig tele varr. De ezt csak sanda gyanakvás mondatja ve- lem. Mingyárt vissza is vonom az egészet és a gyanúért a levélírótól bocsánatot kérek. Feliét elefántot, orchideát és bikát jó dara­big nem eresztek a hozmaim?

Next

/
Oldalképek
Tartalom