Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-30 / 22. szám
’ I*r.i.pN*tK 194 0 tanná/ IQ üssxe íme, C71 is megél <rm, Az e-dv hi magyar Iparvssái színe*J&vx talál kozott .ii rs urv'dou e>t a pillanatot i férhettük. nagy örömmel látom, finit egyébként miauig hirdettem is, futgy Erdély földjén tulajdonképpen ;i uiintddves réteg is •/ ipa rost irasuda. lom Jelenti az erdélyi magyarság leg- nagyobb erejét. eggybzödtew orrul, hogy nz Erdei. heti éló magyarság egyes társadat mi rétegei lötneuet kép- \ -it'l amelynek >>iiodcn tcgn* óatko- - . s , történelmi je'enUísi i V/ erdélyi magyar iparossás együttesen egyet akar es tisztúhaii \un véle, hogy ezt a célját közös munkával egységes akn* ratt'al érheti el. Fgyutt vállaljuk a kö- ielezettsés;eket, hogy együtt orii I bes síink a? eredményeknek. I 1 o/ erdélyi inag'arság történelmi éle tapasztalata és ezért munkálkodunk valamennyien ygy a magunk« mint a .iö\ö nemzedékeinek érdekében. Fgviitt kell dolgozni nk a gy ermekinkért, akiknek ugyan itt kell élniük ezen a földön, nh>»l »pú* ik él'ek. Nekünk küzdeniink kell kultúránkért, ny elvünkért — folvtatia beszédét Szász Pál dr. — ragaszkodnunk kell népi szokásainkhoz, ezek megtnrtásnlioz és le.ilesztéséhez. r'e’leszleniink kell uptí ínktnl tanult iparunkat is, mely et csór* b’tatlnnul kell továbbadnunk gyermekeinknek, hogv azok folytathassák. Együvé tartozunk és egymásrautaltságunk felismerése ma már történelmi ki rel-ezettség. F.nnek a kötelességnek tudatában véli segítse és támogassa Erdély ossz magyarsága is n magyar iparostársaw dalomat. A magyar iparos joggal elvárhatja. hogy minden öntudatos erdélyi mngvar támogassa öt nehéz munkájában. Am ugyanekkor nekünk is gondot kell fordítanunk a/ uj magyar ipa rosnemzedék nevelésére Ennek ered niényességéhez viszont szükség van az erdély i magyar intellektuális lórsada lom támognlására, meri csak Így mon.U hatjuk egymásnak jogoson és tiszta szívből, anélkül, hogy csupán üres s/ö maradna, hogy „magyar testvér“. A mimikát vállalni kell és amit mcgtelie- t»ink. azt legyük meg valamennyien, egy másért. Ha ez a/ egység itt most az erdélyi magyar iparostársadalomban megszüle tik, mi magunk is, akik a magyar gazdasági érdekek szolgálatban állunk, sokkal nagyobb eredménnyel és sok kai nagvobb stiMyal tudunk eljárni, il letékes helyeken ha az erdélyi magvar iparosság érdekeiről van szó H'/ért érzem ennek az órának történelmi su « iyát és ezért kívánom szives figyel műkbe ajánlani, hogy most, anrkor ve* zetöket válaszlanak, úgy válasszák meg őket, hogy ezek a férfiak mindegyike egyformán legyen tudatában annak, hogy magyar ügyet kell szolgálnia, magyar iparos testvéreiért keli vállalnia a felelősséget, a vadukat is és a mindenkori küzdelmet. Én eddig is, mindenkor hangoztattam magvar ga/datársuim közölt járva, hogv halil- janak együtt a magyar iparossággal; ezután is csak erre fogom kérni Őket, sót külön is hangsúlyozni fogom, hogy gazdasági életünknek ez a k -t test- vérága/ata mennyire szükséges, hogv valóban testvérként összefogva halad* ion előre a jövőben a maga utján. Adja !>ten hogv dus lombot baitson és g*«i mölcsöt teremi;n az a gyökér, amelyet ma elíikeUünk.“ FEJFÁJÁS HÜLÉS • GRíPPA 5MT1riEV^MGiC a**«» (fc/VŢ-- . ..r »<****., »I» - - * • m m »«»•<»* Teleki Ádim beszámolója Dr. Szász Pál szavait őszinte éljenzés között fejezte be. Ezután általános és fokozott figyelem megnyilatkozása közepette emelkedett szólásra az uj országos magyar iparostö- mörü’és tulajdonképpeni lelke és életrehivó- ja, Teleki Ádám. hogy megtarlsa részletes beszámolóját. Kitörő taps fosadta. amÍDt az elnöki emel vénven, ielemeikedve helyéről, megkezdte beszédét: „Magyar testvéri szeretettel köszöntőm az ország magyar iparos társadalmának ezt az impozáns parlamentét — kezdte beszámolóját Teleki Ádám. — Megilletődve állok itt Önök előtt, mert 21 esztendő óta nem nyilatkozott meg ilyen hatalmas egységgel az erdélyi magyar iparosság életakarata, mint a mai napon Történelmi pillanat ez Ó3 amidón ezt megállapítom, engedjék meg nekem, hogy pár rövid szóban ismertethessem azt a hosszú utat és azt a széleskörű munkát. amellyel a mai ered- ményteljes napig eljutottunk. 1 Négy-öt évvel ezelőtt hívták fel figyelmemet barátaim, akik az ország magyar iparos- társadalmának kitűnő egyéniségei, hogy miiyen sokféle nehézséggel küzködik napról- napra a magyar iparosság. Sokat beszélgettünk ezekről a magyar ipari létkérdésekről ezekben at időkben és ezeknek a tárgyalá- sbkriak nyomán született meg közös beszélgetéseink során az az eszme, hogv a Romániai Magyar Népközösség keretén belül szervezzük meg közös alapon az ország magyar ina- rot;társadalmát. Hosszas és részletes tárgyalásaink folyamán 5 pontban kristályosodott ki valamennyiünk előtt a legelső teendőknek az a programja, amelyet a magyar iparostársa- cp’nm érdekében elvégzendő feladatként tűztünk ki magunk elé. Ezt a programot 1939 -március 5-én az alábbi 3 pontban foglaltam össze: 1. Országos magyar iparosszervezet megalkotása. 2. Az iparostársadalom helyzetének pontos felmérése és számbavétele. 3. A magyar iparostársadalom munkaterületem és fejlődési utján jelentkező akadályok elhárítása. 4. A magyar uj iparosnemzedék megfelelő nemzeti és szakmai szellemben való nevelése. 5. Az erdélyi magyar ipar fejlődése, anyagi feltételeinek megteremtése. Közös munkatér vünk. annak közzététele után a magyar iparostársadalom köreiben általános megértésre és lelkes támogatásra talált. A közvélemény kifejező;, magyar sajtóorgánumaink ugvancsak nagy lelk°sedéssel karolták fel közös ügyünket. Október 22*én iparos- társadalraunk vezetőegvéniségei, közös értekezletünket követőleg külön felhívással ior- dúltak a romániai magvarság egvetemes képviseletéhez. Magyar Népközösségünkhöz, azon célból, hogy őket egy egvségbe tömörítse, jo'-'os érdekeik védelmére. Elkészült alapszabály tervezetünket nevanekkor az ország 30 2parosváro«áha küldtük széjjel és a lendiilet- teljesen megindult munka során a különböző vármegyék ipari vezetői összeegyeztették a felmerült véleményeket és a megnyilatki < ott felfogások alapján kialakítottuk az alapsza- bálvtervezetet, amelvet mo3t átadhatunk az erdélvi magyar iparos társadalom közgyűlésének. Mindazok, akik hosszú hetek és hónapok során az előkészítő munkában részt vettünk, ebben az ünnepélyes, valóban törté nelmi pillanatban úgy érezzük, hogy munkánkat befejeztük. így érzem én is és tisztelettel jelentem be. hogy amidőn átnyújtom munkám eredményét, a jövőben mint egyszerű munkatárs kivánok résztvenai a teendőknek abban a sorában, amelyek még fokozottabb mértékben lesznek hivatva szolgá’ni az iparostársadalom érdekeit. Nyugodt lélekkel és tiszta lelkiismerettel kívánom, hogy az iparo««ág maga válassza meg vezetőit: azokat. akiket az erdélvi magyar iparosság egyeteme saját maga jelöl ki. Meg vagvnk gvő- ződve róla. hog? azok a vezetők, akiket Erdély magyar össziparossága jelöl ki. minden körülmények között meg fogják állarft hc- Iveiket és úgy irányítják az uj szervezet munka iát. amely mód a legjobban fele! meg az erdélyi magyar iparostársadalom életérdekeinek. Kitörő tapsviharban és lelkes tetszésnyilvánítások között fejezte be tartalmas beszámolóját Teleki Ádám. hoz. Munkája nein volt hiábavaló, mert eljöttünk. itt vagyunk, hogy sorsunk jövőjéről határozzunk. Demeter Ferenc, A Népközüsség kolozsvári tagozatának iparos vezetője mondott ezután gyönyörű üdvözlő beszédet. ..A magyar iparos társadalom összefogását látjuk, amikor a Kőrü-főtöl a csiki hegyekig és egészen Bukarestig iparo3 testvéreink képviseltetik magukat ezen a gyűlésen“. Teleki Ádárn javaslatára a gyűlés ezután Reinhart Gyulát korelnöknck nyilvánítja. Heinhart Gyula elfoglalja az elnöki széket és rendkívül magas színvonalú beszédével a közgyűlést megnyitja. — Mi, akik ide összejöttünk — mondotta — magunkkal hoztuk azt a szent tüzet, amelyet itt lángoló máglyává kell erősítsünk, hogy annak melegénél és fényénél megalakítsuk n mi szervezetünket. — Nem kételkedem abban, hogy Önök ilyen szeretettel, ilyen érzésekkel jöttek ide. Olyan ülésre ültünk most Ö6sze, melyre örömmel fogunk visszatekinteni mi is, de reméljük utódaink is, mert megalapoztuk azt a várat, melyen belül utódaink tovább építhetik jövő boldogulásukat. Ebben a szellemben megnyitom az országos magyar iparos egyesület alakuló gyűlését, a jegyzőkönyv vezetésére dr. \ eress Endrét, mig a hitelesítésre Mielőtt a korelnök rátérne az alapszabályok ismertetésére, Busty* Béla bejelenti, hogy a/ alapszabályt előkészítő bizottság bosszú, komoly tárgyalások, az összes felhozott szempontok figyelembevételével szőve* gezte meg a tervezetet. A korelnök felkérésére dr. Janesó Albert ismerteti az alapszabály tervezetet, amihez Csiszér Lajo9 (Marosvásárhely), Demeter Ferenc (Kolozsvár) és Seeman József szólnak hozzá. Az alapszabálytervezetet a közgyűlés egyhangúlag elfogadja. Reinhart Gyula ezután emelkedett hangon jelenti be, hogy Románia minden ma* gyarlakta vidékéről összesereglett magyar iparos kiküldöttek egybanguan kimondják az Országos Magyar Iparos Egyesület megalakulását. A bejelentést hosszantartó, szűnni nem akaró éljenzés és taps követte. A korelnök javaslatára a tisztikar megválasztására Bustya Béla Marosvásárhely. Dá nér Lajos Brassó, Kondor Gedeon Szatmár, Zombori Gyula Arad, Demeter Ferenc Kolozsvár. Szabó Károly Nagyvárad. Bartók Lajos Ldvarhely, Stengel Károly Gyergyó* szentmiklós. dr. Várhelyi Ödön Kézdivá«ár- hely és Mezei Gyula Csíkszereda részvételével jelölőbizottságot küldenek ki. A bízotta megválasztandó megyei tagozatok elnökeit | ság ülése tartalmára az elnök szünetet ren- kérem fel. < del el. Megválasztották a tisztikart Ezután Tompa Lajo3 tordai iparos, ország- gyűlés’ képviselő emelkedett szólásra. — A romániai magyar iparos társadalom —• mondotta — ezen ünnepélyes és történél* mi fontossággal biró első megnyilatkozása alkalmából. őszinte kötelességemnek tartom koszönetühket kifejezni Kegyelmes urunknak azért, hogy lehetőséget teremtett ahhoz, hogy fajunk iparos társadalmi rétege egységbe tömörülten a Magyar Népközösség védőszárnyai alatt elindulhasson azon az aton, mely a boldoguláshoz és jövőjének biztosításához vezet. — Indulásunk e magasztos pillanataiban bérem Nagy-méltóságodat, hogy minden megmozdulásunk alkalmával a közös célunk elérését minden vonatkozásban ezután is agy támogathassa, mint ahogy azt eddig is S2i- <-eske.d®S& tenni. — Dr. Szász Pál elnök űrtől sokat várunk céljaink gyakorlati téren való megvalósitá' sánál. Ismerve és tudva azt a nagy. nemes munkát, mellvel fajunk egyik osztályát, a földműves társadalmat felkarolta, ezáltal életnívót és sorsuk elviselhetőbbé tételét valósította meg. sokszor fogunk hozzá tanácsokért menni, de minden alkalommal bizalmat viszünk és én hiszem, hogy minden alkalommal megértő és támogató segítségében lesz részünk. — Bármennyire nehéz is a helyzetünk, nem csüggedhetünk sohasem. Az Isten velünk volt és a 24. órában küldte nekünk Teleki Ádám iparos társunkat, aki megértve az idők szavát és átérezve sorsunk fájdalmait, évekig azon fáradozott. hogy egy táhoiba gvüjtse azt a társadalmat, mely annyi évszázadokon keresztül el* hűségesen ragaszkodott LajáA jelölőbizottság munkájának befejezése után Bustya Béla az alakuló közgyűlés elé a következő javaslatot terjeszti: Az alapszabályok értelmében az egyesület húrom elnököt választ és ezekre a tisztségekre egyhangúlag Reinhart Gyulát (Arad), Szabó Bénit (Brassó) és Teleki Ádámot (Kolozsvár) hozzák javaslatba, ügyvezető elnöknek pedig Tompa Lajos iparos, országgyűlési képviselőt (Torda). Az alakuló közgyűlés percekig tartó hosz- szas éljenzéssel, nagy lelkesedéssel, egyhangúan megválasztja az elnökséget A megválasztott elnökök ezután elfoglalják helyeiket. Reinhart Gyula köszönetét mond a bizalomért. amivel az elnökség megválasztott tagjait kitüntették s ígéri, hogy mindnyájan a legnagyobb lelkiismeretességgel é9 a legnagyobb tudással fogják a magyar iparos ügyet szolgálni. A továbbiak során a közgyűlés tudomására hozza, hogy az egyesület helyi szervere- ' teinek kiépítésére — a szervezési munkálatok befejezéséig — a különböző vidékek véleményének meghallgatása után, a következőket jelöli ki helyi tagozati elnököknek: j Arad Reinhart G'ula, Brassó Dánér Lajos, ! Beszterce Beke Ödön, Csíkszereda Vécsey Gyula, D»s Szilágyi Ferenc. Déva Kolozsvári Árpád, Gyergyószentmiklós Stengel Károly, Kézdivásárhely Tóth Cáspár, Lugos Brayer Károly, Marosvásárhely Bustya Béla, Nagy. enyed Paulini Róbert, Nagyszeben Datky Árpád. Nagyszalonta Kovács Imre, Nagyvárai! Pintér István, Petrozsény Koronka Dénes, Szatmár Kondor Gedeon, Sepsiszentgvörgy Incze Árpád, Torda Tompa Sándor, Temesvár Szappanyo9 Gyula, Ziiah Barabás András, Székelyudvarhely Bartók Lajos, Szászra- gen Bálint Endre, Szamosujvár Gábor József, Bánffyhunyad Ilosray Árpád. A többi városokra viszont felhatalmazást kér, hogy az érdekelt iparosok meghallgatása után kiegészítsék a tagozati elnökök névsorát. A tárgysorozat kimentése után Dánér Lajos (Brassó), Kozák Lajos (Bukarest), Zombori Gyula (Arad), Braver Károly (Lugos), Paulini Róbert (Nagyenyed), Datky Árpád (Nagyszeben), Bagossi Sándor (Nagyszalonta). Szabó Károly (Nagyvárad). Kondor Gedeon (Szatmár), Szabó Tamás (Kolozsvár), Barabás András (Ziiah), Tóth Samu (Torda), Incze Árpád (Sensiszentgyörgy). Bálint Endre (Szászrégen). Romi Kálmán (Temesvár), Bartók Laios (Udvarhely). Vida Sándor (Segesvár), KaiÜk József (Medgyes) és Bálint Ferenc (Székelyhídi üdvözölték lelkes szavakkal és mélységes együttérzéssel az Országos Magvar Iparos Egyesület elnökségét, nyomatékosan hangsúlyozva legmesszebbmenő í támogatásukat. Rpihhnrt Gyula a közgyűlés résztvevőinek kitörő éljenzése közepette olvasta fel őfelsé- ge II. Károly királynak küldött hódoló' táviratot. Ezzel az Országos Magyar Iparos Egyesület ünnepélyes alakuló közgyűlése befejezést nyert. Délben közebéden vettek részt. Délután 4 órakor a megalakított egyesület igazgató- tanácsa Reinhart Gyula elnökletével megtartotta első ülését — amelynek tárgya az alapitó okirat aláírása és az egyleti tisztviselők megválasztása volt. Az ülés, az elnök javaslatára. egvhangu felkiáltással központi igazgatónak Némedv Gábort, szervező titkárnak dr. Veress Endrét é9 jogtanácsosnak dr. Jan- csó Albertet választotta meg. ÉRTÉKES ELŐADÁSOK Az igazgatótanács ülése után a közgyűlés résztvevői a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermébe vonultak, ahol Tompa Lajos or- szággvii'ési képviselő, ügyvezető elnök elnökletével előadásokat tartottak. Ennek .során dr. Bartba Ignác iparos képviselő Kolozsvár iparosságának nagyjairól emlékezett meg. ma*d Kónya József. Dánér Lajos. Némedv Gábor és Szabó Károly foglalkoztak az időszerű kérdésekkel. Az értekezlet utolsó szónokaként Bustya Bé'a a legöregebb mestert, Reinhart Gvula elnököt üdvözölte s ezzel a gyűlés lelkes hangulatban véget ért. naflirohhantan öel KOLOZSVÁR, január 26. A helybeli hadkiegészítő parancsnokság a következők közlésére kérte fel lapunkat: A nemzetvédelmi minisztérium egészségügyi igazgatóságának 11.470—1939. számu rendelete alapján 1940 február 5-ig bezárólag jelentkezzenek a helybeli hadkiegészítő parancsnokságnál a következő kategóriák« hoz tartozó hadirokkantak: 1. Mindazok a hadirokkantak, akiket 1919 —1930 között osztályoztak és mind a ma: napig nem vizsgálták felül Bukarestben az 1932 ÍOV törvény alapján. 2. Mindazok a hadirokkantak, akik mindeddig nem voltak osztályozva egyetlen katonai orvosi bizottság által sem és akik igazolni tudják azt. hogy osztályozásuk végett 192Ó julius 15-ig vonatkozó kéréseiket benyújtották, 3. Azok a hadirokkantak, akik 1940 feb« ruár 5-ig nem jelentkeznek a helybeli bad- kiegészitőparancsnokságnál- münde» rokkant» 1 sági jogukat elvesztik- v Lelkes felszólások