Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-30 / 22. szám

’ I*r.i.pN*tK 194 0 tanná/ IQ üssxe íme, C71 is megél <rm, Az e-dv hi magyar Iparvssái színe*J&vx talál kozott .ii rs urv'dou e>t a pillanatot i férhettük. nagy örömmel látom, finit egyébként miauig hirdettem is, futgy Erdély földjén tulajdonképpen ;i uiintddves réteg is •/ ipa rost irasuda. lom Jelenti az erdélyi magyarság leg- nagyobb erejét. eggybzödtew orrul, hogy nz Erdei. heti éló magyarság egyes társadat mi rétegei lötneuet kép- \ -it'l amelynek >>iiodcn tcgn* óatko- - . s , történelmi je'enUísi i V/ erdélyi magyar iparossás együttesen egyet akar es tisztúhaii \un véle, hogy ezt a célját közös munkával egységes akn* ratt'al érheti el. Fgyutt vállaljuk a kö- ielezettsés;eket, hogy együtt orii I bes síink a? eredményeknek. I 1 o/ erdélyi inag'arság történelmi éle tapasztalata és ezért munkálkodunk valamennyien ygy a magunk« mint a .iö\ö nemzedé­keinek érdekében. Fgviitt kell dolgoz­ni nk a gy ermekinkért, akiknek ugyan itt kell élniük ezen a földön, nh>»l »pú* ik él'ek. Nekünk küzdeniink kell kultúránkért, ny elvünkért — folvtatia beszédét Szász Pál dr. — ragaszkodnunk kell népi szokásainkhoz, ezek megtnrtásnlioz és le.ilesztéséhez. r'e’leszleniink kell uptí ínktnl tanult iparunkat is, mely et csór* b’tatlnnul kell továbbadnunk gyerme­keinknek, hogv azok folytathassák. Együvé tartozunk és egymásrautaltsá­gunk felismerése ma már történelmi ki rel-ezettség. F.nnek a kötelességnek tudatában véli segítse és támogassa Erdély ossz magyarsága is n magyar iparostársaw dalomat. A magyar iparos joggal elvár­hatja. hogy minden öntudatos erdélyi mngvar támogassa öt nehéz munkájá­ban. Am ugyanekkor nekünk is gon­dot kell fordítanunk a/ uj magyar ipa rosnemzedék nevelésére Ennek ered niényességéhez viszont szükség van az erdély i magyar intellektuális lórsada lom támognlására, meri csak Így mon.U hatjuk egymásnak jogoson és tiszta szívből, anélkül, hogy csupán üres s/ö maradna, hogy „magyar testvér“. A mimikát vállalni kell és amit mcgtelie- t»ink. azt legyük meg valamennyien, egy másért. Ha ez a/ egység itt most az erdélyi magyar iparostársadalomban megszüle tik, mi magunk is, akik a magyar gaz­dasági érdekek szolgálatban állunk, sokkal nagyobb eredménnyel és sok kai nagvobb stiMyal tudunk eljárni, il letékes helyeken ha az erdélyi magvar iparosság érdekeiről van szó H'/ért érzem ennek az órának történelmi su « iyát és ezért kívánom szives figyel műkbe ajánlani, hogy most, anrkor ve* zetöket válaszlanak, úgy válasszák meg őket, hogy ezek a férfiak mind­egyike egyformán legyen tudatában annak, hogy magyar ügyet kell szol­gálnia, magyar iparos testvéreiért keli vállalnia a felelősséget, a vadukat is és a mindenkori küzdelmet. Én eddig is, mindenkor hangoztattam magvar ga/datársuim közölt járva, hogv halil- janak együtt a magyar iparossággal; ezután is csak erre fogom kérni Őket, sót külön is hangsúlyozni fogom, hogy gazdasági életünknek ez a k -t test- vérága/ata mennyire szükséges, hogv valóban testvérként összefogva halad* ion előre a jövőben a maga utján. Adja !>ten hogv dus lombot baitson és g*«i mölcsöt teremi;n az a gyökér, amelyet ma elíikeUünk.“ FEJFÁJÁS HÜLÉS • GRíPPA 5MT1­riEV^MGiC a**«» (fc/VŢ-- . ..r »<****., »I» - - * • m m »«»•<»* Teleki Ádim beszámolója Dr. Szász Pál szavait őszinte éljenzés kö­zött fejezte be. Ezután általános és fokozott figyelem megnyilatkozása közepette emelke­dett szólásra az uj országos magyar iparostö- mörü’és tulajdonképpeni lelke és életrehivó- ja, Teleki Ádám. hogy megtarlsa részletes beszámolóját. Kitörő taps fosadta. amÍDt az elnöki emel vénven, ielemeikedve helyéről, megkezdte beszédét: „Magyar testvéri szere­tettel köszöntőm az ország magyar iparos társadalmának ezt az impozáns parlamentét — kezdte beszámolóját Teleki Ádám. — Megilletődve állok itt Önök előtt, mert 21 esztendő óta nem nyilatkozott meg ilyen ha­talmas egységgel az erdélyi magyar iparosság életakarata, mint a mai napon Történelmi pillanat ez Ó3 amidón ezt megállapítom, en­gedjék meg nekem, hogy pár rövid szóban ismertethessem azt a hosszú utat és azt a széleskörű munkát. amellyel a mai ered- ményteljes napig eljutottunk. 1 Négy-öt évvel ezelőtt hívták fel figyelme­met barátaim, akik az ország magyar iparos- társadalmának kitűnő egyéniségei, hogy mi­iyen sokféle nehézséggel küzködik napról- napra a magyar iparosság. Sokat beszélget­tünk ezekről a magyar ipari létkérdésekről ezekben at időkben és ezeknek a tárgyalá- sbkriak nyomán született meg közös beszélge­téseink során az az eszme, hogv a Romániai Magyar Népközösség keretén belül szervez­zük meg közös alapon az ország magyar ina- rot;társadalmát. Hosszas és részletes tárgyalá­saink folyamán 5 pontban kristályosodott ki valamennyiünk előtt a legelső teendőknek az a programja, amelyet a magyar iparostársa- cp’nm érdekében elvégzendő feladatként tűz­tünk ki magunk elé. Ezt a programot 1939 -március 5-én az alábbi 3 pontban foglaltam össze: 1. Országos magyar iparosszervezet megalkotása. 2. Az iparostársadalom helyze­tének pontos felmérése és számbavétele. 3. A magyar iparostársadalom munkaterületem és fejlődési utján jelentkező akadályok elhá­rítása. 4. A magyar uj iparosnemzedék meg­felelő nemzeti és szakmai szellemben való nevelése. 5. Az erdélyi magyar ipar fejlődése, anyagi feltételeinek megteremtése. Közös munkatér vünk. annak közzététele után a ma­gyar iparostársadalom köreiben általános megértésre és lelkes támogatásra talált. A közvélemény kifejező;, magyar sajtóorgánu­maink ugvancsak nagy lelk°sedéssel karolták fel közös ügyünket. Október 22*én iparos- társadalraunk vezetőegvéniségei, közös érte­kezletünket követőleg külön felhívással ior- dúltak a romániai magvarság egvetemes kép­viseletéhez. Magyar Népközösségünkhöz, azon célból, hogy őket egy egvségbe tömörítse, jo'-'os érdekeik védelmére. Elkészült alapsza­bály tervezetünket nevanekkor az ország 30 2parosváro«áha küldtük széjjel és a lendiilet- teljesen megindult munka során a különböző vármegyék ipari vezetői összeegyeztették a felmerült véleményeket és a megnyilatki < ott felfogások alapján kialakítottuk az alapsza- bálvtervezetet, amelvet mo3t átadhatunk az erdélvi magyar iparos társadalom közgyűlé­sének. Mindazok, akik hosszú hetek és hó­napok során az előkészítő munkában részt vettünk, ebben az ünnepélyes, valóban törté nelmi pillanatban úgy érezzük, hogy mun­kánkat befejeztük. így érzem én is és tisz­telettel jelentem be. hogy amidőn átnyújtom munkám eredményét, a jövőben mint egysze­rű munkatárs kivánok résztvenai a teendők­nek abban a sorában, amelyek még fokozot­tabb mértékben lesznek hivatva szolgá’ni az iparostársadalom érdekeit. Nyugodt lélekkel és tiszta lelkiismerettel kívánom, hogy az iparo««ág maga válassza meg vezetőit: azo­kat. akiket az erdélvi magyar iparosság egye­teme saját maga jelöl ki. Meg vagvnk gvő- ződve róla. hog? azok a vezetők, akiket Er­dély magyar össziparossága jelöl ki. minden körülmények között meg fogják állarft hc- Iveiket és úgy irányítják az uj szervezet mun­ka iát. amely mód a legjobban fele! meg az erdélyi magyar iparostársadalom életérdekei­nek. Kitörő tapsviharban és lelkes tetszésnyil­vánítások között fejezte be tartalmas beszá­molóját Teleki Ádám. hoz. Munkája nein volt hiábavaló, mert eljöt­tünk. itt vagyunk, hogy sorsunk jövőjéről ha­tározzunk. Demeter Ferenc, A Népközüsség kolozsvá­ri tagozatának iparos vezetője mondott ez­után gyönyörű üdvözlő beszédet. ..A magyar iparos társadalom összefogását látjuk, ami­kor a Kőrü-főtöl a csiki hegyekig és egészen Bukarestig iparo3 testvéreink képviseltetik magukat ezen a gyűlésen“. Teleki Ádárn javaslatára a gyűlés ezután Reinhart Gyulát korelnöknck nyilvánítja. Heinhart Gyula elfoglalja az elnöki szé­ket és rendkívül magas színvonalú beszédé­vel a közgyűlést megnyitja. — Mi, akik ide összejöttünk — mondotta — magunkkal hoztuk azt a szent tüzet, ame­lyet itt lángoló máglyává kell erősítsünk, hogy annak melegénél és fényénél megalakít­suk n mi szervezetünket. — Nem kételkedem abban, hogy Önök ilyen szeretettel, ilyen érzésekkel jöttek ide. Olyan ülésre ültünk most Ö6sze, melyre öröm­mel fogunk visszatekinteni mi is, de remél­jük utódaink is, mert megalapoztuk azt a várat, melyen belül utódaink tovább építhe­tik jövő boldogulásukat. Ebben a szellemben megnyitom az országos magyar iparos egye­sület alakuló gyűlését, a jegyzőkönyv vezeté­sére dr. \ eress Endrét, mig a hitelesítésre Mielőtt a korelnök rátérne az alapszabá­lyok ismertetésére, Busty* Béla bejelenti, hogy a/ alapszabályt előkészítő bizottság bosszú, komoly tárgyalások, az összes felho­zott szempontok figyelembevételével szőve* gezte meg a tervezetet. A korelnök felkérésére dr. Janesó Albert ismerteti az alapszabály tervezetet, amihez Csiszér Lajo9 (Marosvásárhely), Demeter Fe­renc (Kolozsvár) és Seeman József szólnak hozzá. Az alapszabálytervezetet a közgyűlés egy­hangúlag elfogadja. Reinhart Gyula ezután emelkedett han­gon jelenti be, hogy Románia minden ma* gyarlakta vidékéről összesereglett magyar iparos kiküldöttek egybanguan kimondják az Országos Magyar Iparos Egyesület megala­kulását. A bejelentést hosszantartó, szűnni nem akaró éljenzés és taps követte. A korelnök javaslatára a tisztikar megvá­lasztására Bustya Béla Marosvásárhely. Dá nér Lajos Brassó, Kondor Gedeon Szatmár, Zombori Gyula Arad, Demeter Ferenc Ko­lozsvár. Szabó Károly Nagyvárad. Bartók Lajos Ldvarhely, Stengel Károly Gyergyó* szentmiklós. dr. Várhelyi Ödön Kézdivá«ár- hely és Mezei Gyula Csíkszereda részvételé­vel jelölőbizottságot küldenek ki. A bízott­a megválasztandó megyei tagozatok elnökeit | ság ülése tartalmára az elnök szünetet ren- kérem fel. < del el. Megválasztották a tisztikart Ezután Tompa Lajo3 tordai iparos, ország- gyűlés’ képviselő emelkedett szólásra. — A romániai magyar iparos társadalom —• mondotta — ezen ünnepélyes és történél* mi fontossággal biró első megnyilatkozása al­kalmából. őszinte kötelességemnek tartom koszönetühket kifejezni Kegyelmes urunknak azért, hogy lehetőséget teremtett ahhoz, hogy fajunk iparos társadalmi rétege egy­ségbe tömörülten a Magyar Népközösség vé­dőszárnyai alatt elindulhasson azon az aton, mely a boldoguláshoz és jövőjének biztosítá­sához vezet. — Indulásunk e magasztos pillanataiban bérem Nagy-méltóságodat, hogy minden meg­mozdulásunk alkalmával a közös célunk el­érését minden vonatkozásban ezután is agy támogathassa, mint ahogy azt eddig is S2i- <-eske.d®S& tenni. — Dr. Szász Pál elnök űrtől sokat várunk céljaink gyakorlati téren való megvalósitá­' sánál. Ismerve és tudva azt a nagy. nemes munkát, mellvel fajunk egyik osztályát, a földműves társadalmat felkarolta, ezáltal életnívót és sorsuk elviselhetőbbé tételét va­lósította meg. sokszor fogunk hozzá taná­csokért menni, de minden alkalommal bizal­mat viszünk és én hiszem, hogy minden al­kalommal megértő és támogató segítségében lesz részünk. — Bármennyire nehéz is a helyzetünk, nem csüggedhetünk sohasem. Az Isten velünk volt és a 24. órában küldte nekünk Teleki Ádám iparos társunkat, aki megértve az idők szavát és átérezve sorsunk fájdalmait, évekig azon fáradozott. hogy egy táhoiba gvüjtse azt a társadalmat, mely annyi évszázadokon keresztül el* hűségesen ragaszkodott Lajá­A jelölőbizottság munkájának befejezése után Bustya Béla az alakuló közgyűlés elé a következő javaslatot terjeszti: Az alapszabályok értelmében az egyesület húrom elnököt választ és ezekre a tisztségek­re egyhangúlag Reinhart Gyulát (Arad), Szabó Bénit (Brassó) és Teleki Ádámot (Ko­lozsvár) hozzák javaslatba, ügyvezető elnök­nek pedig Tompa Lajos iparos, országgyűlési képviselőt (Torda). Az alakuló közgyűlés percekig tartó hosz- szas éljenzéssel, nagy lelkesedéssel, egyhan­gúan megválasztja az elnökséget A megvá­lasztott elnökök ezután elfoglalják helyeiket. Reinhart Gyula köszönetét mond a biza­lomért. amivel az elnökség megválasztott tag­jait kitüntették s ígéri, hogy mindnyájan a legnagyobb lelkiismeretességgel é9 a legna­gyobb tudással fogják a magyar iparos ügyet szolgálni. A továbbiak során a közgyűlés tudomá­sára hozza, hogy az egyesület helyi szervere- ' teinek kiépítésére — a szervezési munkála­tok befejezéséig — a különböző vidékek vé­leményének meghallgatása után, a követke­zőket jelöli ki helyi tagozati elnököknek: j Arad Reinhart G'ula, Brassó Dánér Lajos, ! Beszterce Beke Ödön, Csíkszereda Vécsey Gyula, D»s Szilágyi Ferenc. Déva Kolozsvári Árpád, Gyergyószentmiklós Stengel Károly, Kézdivásárhely Tóth Cáspár, Lugos Brayer Károly, Marosvásárhely Bustya Béla, Nagy. enyed Paulini Róbert, Nagyszeben Datky Ár­pád. Nagyszalonta Kovács Imre, Nagyvárai! Pintér István, Petrozsény Koronka Dénes, Szatmár Kondor Gedeon, Sepsiszentgvörgy Incze Árpád, Torda Tompa Sándor, Temes­vár Szappanyo9 Gyula, Ziiah Barabás And­rás, Székelyudvarhely Bartók Lajos, Szászra- gen Bálint Endre, Szamosujvár Gábor József, Bánffyhunyad Ilosray Árpád. A többi váro­sokra viszont felhatalmazást kér, hogy az érdekelt iparosok meghallgatása után kiegé­szítsék a tagozati elnökök névsorát. A tárgysorozat kimentése után Dánér La­jos (Brassó), Kozák Lajos (Bukarest), Zom­bori Gyula (Arad), Braver Károly (Lugos), Paulini Róbert (Nagyenyed), Datky Árpád (Nagyszeben), Bagossi Sándor (Nagyszalon­ta). Szabó Károly (Nagyvárad). Kondor Ge­deon (Szatmár), Szabó Tamás (Kolozsvár), Barabás András (Ziiah), Tóth Samu (Tor­da), Incze Árpád (Sensiszentgyörgy). Bálint Endre (Szászrégen). Romi Kálmán (Temes­vár), Bartók Laios (Udvarhely). Vida Sán­dor (Segesvár), KaiÜk József (Medgyes) és Bálint Ferenc (Székelyhídi üdvözölték lelkes szavakkal és mélységes együttérzéssel az Or­szágos Magvar Iparos Egyesület elnökségét, nyomatékosan hangsúlyozva legmesszebbmenő í támogatásukat. Rpihhnrt Gyula a közgyűlés résztvevőinek kitörő éljenzése közepette olvasta fel őfelsé- ge II. Károly királynak küldött hódoló' táviratot. Ezzel az Országos Magyar Iparos Egyesü­let ünnepélyes alakuló közgyűlése befejezést nyert. Délben közebéden vettek részt. Délután 4 órakor a megalakított egyesület igazgató- tanácsa Reinhart Gyula elnökletével megtar­totta első ülését — amelynek tárgya az ala­pitó okirat aláírása és az egyleti tisztviselők megválasztása volt. Az ülés, az elnök javas­latára. egvhangu felkiáltással központi igaz­gatónak Némedv Gábort, szervező titkárnak dr. Veress Endrét é9 jogtanácsosnak dr. Jan- csó Albertet választotta meg. ÉRTÉKES ELŐADÁSOK Az igazgatótanács ülése után a közgyűlés résztvevői a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermébe vonultak, ahol Tompa Lajos or- szággvii'ési képviselő, ügyvezető elnök el­nökletével előadásokat tartottak. Ennek .so­rán dr. Bartba Ignác iparos képviselő Ko­lozsvár iparosságának nagyjairól emlékezett meg. ma*d Kónya József. Dánér Lajos. Né­medv Gábor és Szabó Károly foglalkoztak az időszerű kérdésekkel. Az értekezlet utolsó szónokaként Bustya Bé'a a legöregebb mestert, Reinhart Gvula elnököt üdvözölte s ezzel a gyűlés lelkes hangulatban véget ért. naflirohhantan öel KOLOZSVÁR, január 26. A helybeli hadkiegészítő parancsnokság a következők közlésére kérte fel lapunkat: A nemzetvédelmi minisztérium egészség­ügyi igazgatóságának 11.470—1939. számu rendelete alapján 1940 február 5-ig bezá­rólag jelentkezzenek a helybeli hadkiegészítő parancsnokságnál a következő kategóriák« hoz tartozó hadirokkantak: 1. Mindazok a hadirokkantak, akiket 1919 —1930 között osztályoztak és mind a ma: napig nem vizsgálták felül Bukarestben az 1932 ÍOV törvény alapján. 2. Mindazok a hadirokkantak, akik mind­eddig nem voltak osztályozva egyetlen kato­nai orvosi bizottság által sem és akik iga­zolni tudják azt. hogy osztályozásuk végett 192Ó julius 15-ig vonatkozó kéréseiket be­nyújtották, 3. Azok a hadirokkantak, akik 1940 feb« ruár 5-ig nem jelentkeznek a helybeli bad- kiegészitőparancsnokságnál- münde» rokkant» 1 sági jogukat elvesztik- v Lelkes felszólások

Next

/
Oldalképek
Tartalom