Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-27 / 20. szám

ELt ES/ fK ICőolaj Norvégia — a mélyvizü öblök Ma legfontosabb nyerstermék min dehiitt, A buza után talán őt illeti már meg az elsőség. Altiig n bu/a főleg az élhetes feltétele, addig most a petró­leum H mejélhetéti to tényezője, mert n győztes érdekét kereső háború leg- í >bb „tápszere“. Szinte -zemélyiseg. Uralkodó. BálvúAy. I >/.me. Közhit, ItOgy az. európai háború végeztével, nemsokára annak a kezébe kerül a ha* talont, akinek az. utolsó tártál k hier benzinje marad az utolsó falat kenyér mellé. Ezek után nyugodtan «M illat­juk, hogy immár átvette a kőszén örökségét, amely különben szintén rejt legbensöbb méhében kőolajat. Valami­kor a szén jegyében állott a v ilág, most « petróleum jegyében. \/t „fekete gyé­mántnak'4 becézgetiék, e/t „folyékony aruny“-nak nevezik. S amióta motor es főleg repülőgép \an, azóta egyre nö­vekszik hatalma világszerte. Az utol' ó húsz esztendő a köolajkmutás. túrás, petrőleumpiacokért való harc, sőt há* boruk izgatott nagy időszaka volt: elég, utalnunk a grand-chakoi hosszas vere­kedésre Pélamerikában, a petróleumom zöld völgy körül, nem különben ez abessziniai s albán hódításokra ismert vagy sejtett kőolaj megszerzése céliá bői. Jólértesültek szerint, az ui euró­pai háború egyik gyűjtőpontja szintén csak a petróleum, ami érthető is volna, mikor a gépkocsi é9 repülőgép szép csendesen átalakítja ezt az egész vilá­got. Zúgás, gyorsaság, műszaki hatat lom, vakmerőség, kaland a nagyvilági élet sokszöge s ez ráhajtia fejét a föld re, ahol „keble olajt buzog". Mindez nem azért foglalkoztatja most a kedélyeket, mert az élet most egyre inkább izgatódik a petróleum- verseny hírei miatt; mivel hire járt, hogy a keletgalicia petróleumvidcket az orosz megszállás, legalább egy időre, átengedi a német megszállásnak, amit különben újra meg újra cáfolnak, hogy újból felröppentsék; vagy mert a ha horns képzelgők szerint az uj tavaszi háborús fejezetben az orosz, illetve az Iráni és iraki petróieumkutak megtá­madását Írják meg; vagy ama meglepő IHr miatt, hogy a petrólenmtermeiés dolgában a második helyen lévő Orosz­ország is az USA'ítól veszi a repülőgé­pek táplálásához szükséges finom ben- Kint és kenőolajat, amiből rengeteg mennyiségre van szükség, mert egv ezerlóerős kétmotoros repülőgép ötórai repülés alatt 1200 kilogram fiitöanva- got emészt mer, hiszen kiszámították, hogy a legutóbb Helgoland ellen inté­zett nagy légitámadás, amelyben angol Tészröl S0 repülőgép dolgozott, leg -alább 10 vasutikocsi benzin és olajra* Rományi fogyasztott e!. Mindez érde­kes körülmény és adat, amelyről érdé Tnes volna több vezércikk egész klavia­túrán át zengeni tanulságos megállapi-» fásokat. De mégsem izgatnak mórt kü­lönösebben. A petróleum óriási jelen* tüségü kérdése azért jutott eszünkbe •es azért foglalkoztat érthető módon és rendkívül nagy mérvben, mert kor­mányzatunkat is élénken foglalkoztat ja, mely erélyes lépéseket határozott el a petrcíeumkérdéf ben. Ugyanis szűk séges leit, mint hónapokkal ezelőtt a buza területén történt, hogy a petró ieumiizlet ellenőrzését a kormány a le­hető legnagyobb szigorral gyakorolja, mert különben az elvkor jelentkező petróleumhiány állandósulhat és bűnös üzérkedések nrati a petróleum nagy kincse érthetetlenül nem hozza meg majd a hozzáfűződö anyagi reménye^ két. A hatóságok és a nagyközönség panaszai révén köztudomású lett, hogy legutóbb többször fotogénbiány mutat­kozott és a külföldi petróíeumkereske- delem is keserű bírálatokat idézett elő. Ez pedig elég visszás dolog ott, ahol a kőolaj az ország közgazdaságának egyik îegdusabb eleme és igv soha, semmiféle hiány, drágaság, nehézség nem indokolt miatta és körülötte. Végre megtörténi az erélyes intéz­kedés, Nemrég egy tör-vénvrendHet a nemzetgazdasági minisztérium kebelé­ben a petróleum ügyek intézésére kü* Jön biztosságot létesített. Egy vezér- felügyelő vezetésével népes hatóság fogja vezetni a petröleumtermelés és pefr.óle.nmkereskedeiem összes iigve:t, természetesesi. ja. szétosztást is. és kikötök hazája Természetes halárai megvédik Norvégiát az esetleges ellenséges támadások ellen KOLOZSVÁR, január 26. ' gyelmezett, hazaszerotö Oh szabadíág­szerető norvég nép utolsó csepp véréig ,1U^ cdenó hazáját egy esetleges tárna« j/is ellen. Lgyébként n természet ist segít>égére van az ország védelmében. I s/uk felöl az oroszok ti linnország i-s/aki partjait csipkéző mélyvíz« és védett fjordok vidékéről kiindulva, megpróbálhatnák a Norvégiába való bt nyomulást. Viszont ezen az uttaltţn, kietlen területen egy nagyobb számú hadsereg ellátása majdnem lehetetlen. A Narviktől Trondhjemig terjedő kes­keny, tavakkal behintett s öblökkel s/.akgutott partvonalon az elönyomu lás gyakorlatilag képtelenség. Az eg\etlen terület, ahol nagyobb s/ámu hadsereg felvonulása lehetséges: Nor­végia déli része. Ide azonban csak a Skagerrak 'agy az Atlantmóceán felöl lehet eljutni és igv ez a terület inkább Németország számára hozzáférhető. Szintén csak tengeri utón lehet meg­közelíteni a két legfontosabb straté­giai pontot: a Shetlnnd-szlgete’vkel szemben fekvő Hergent, amely az Északi tenger bejáratát uralja cs a N asé re telepekkel vasúti összeköttetés­ben levő Narvik kikötőt. Végeredménvben Norvégiának csak igen csekély számú hadereje áll az or­szág védelmére: azonban a térszín ne hézségei és lakosainak 'kj\áló tulajdon-* ságai lehetővé teszik, hogy egy esetle­ges ellenséges támadással szemben igen komoly ellenállást fejtsen ki. Norvé gia tengeri ország, mely a tengeren keresztül sebezhető. Az északi államok hetek óta az ér- | deklődés középpontjában állanak, úr- ! demes részlete en foglalkozni Norvégiá- i val, amelyre most szintén rátereiik a figyelmet a világesemények. Norvégia az Éiszaki-Jegestenger felé 1800 km. hosszú őskori frontot képez, partjait rengeteg fjord csipkézi, ame* lyelv mély vizii öblök és nagyszerű ki- kötök. Az egész lakosság a partvidéken tömörül, úgyhogy Norvégia elsősorban, tengeri ország: nagyobb városai kikö- j tők. lakosai pedig tengerészek vagy ) halászok. Másrészről Svédországtól J magas, lakatlan hegylánc választia el, amelyet csak helyenként szakit meg néhány átjájó. Tehát könnyen érthető, hogy Norvégiát még inkább, m'nt Svédor­szánot, természetes határai ifjen jót megvédik. j A kétmilliókiíencszázezer lakos« Nor­végia hadserege béke idején nyáron csu pún 16.000. télen 8000 emberből áll. Az újoncoknak azonban csak ké-tkilencede nyer kiképzést s ez is csak 88 napig tart. Béke idején a hadsereg hat had- osztálvból áll. A szárazföldi légi erő 52 repülőgéppel, a haditengerészet pe­dig 28 hidroplánnal rendelkezik. Há ború esetén Norvégiában 70—80.000 embert fehet mozgósítani. Norvégia lakói igen ió emberanya got szolgáltatnak a hadsereg számára; bizonyos, hogy a tengerésznépek m:a- den kiváló tulajdonságával biró, fe­I Az QlóSaéos összeírás alapján román âllampoîgârohiiafi elismeri hoiozs­fári safroseü ntvlcguzthc (— . ­A Hivatalos Lapban megjelent névsor második része Ih közlemény KOLOZSVÁR, január 26. Az Ellenzék legutóbbi számában megírtuk, bogy a Hivatalos Lapban megjelent az utó­lagos állampolgársági összeírás alapján ro­mán államnolgároknak elismert kolozsvári polgárok névjegyzéke. A névsor első részét lapunk tegnapi számában közöljük. Az aláb­biakban folytatjuk a névjegyzéket: özv. Dani Klára, szül. 1890 Visa, Dávid Sándor szül. 1924 Kolozsvár, Derzsi Gyula szül. 1898 Torda, Deák Lajo» szül. 1906 Ko­lozsvár, Deák Sándor szül. 1899 Kolozsvár, Darvas Baga István szül. 1903 Kolozsvár, prof. Re«mirean Vasile szül. 1892 Apabida, Dreoe Gábor szül. 1901 Kolozsvár. Diószcghi Márton szül. 1878 Kolozsvár, Drágán Vasile szül. 1913 Kolozsvár, Damó József szül. 1897 Marosujvár, özv. Derzsiné szül. Crăciun Flóra 1896 Bői. Dancsó Gvörtry szül. 1894 Honeztő. Dombi Edita szül. 1911 Bolya, Drágán Da­nila szül. 1890 Kolozsvár, Dobriciu*Péter szül. 1908 Karánsebes, özv. Danielné szül. Szabó Judith 1896 Bordns-Udvarhely, özv. Davidné szül. Gubán Titina 1889 Fejérd, Ditz Jenő szül. 1914 Kolozsvár, özv. Egved- né szül. Botó Róza 1862 Kolozsvár, özv. Egvedné szül. Szakács Rozália 1889 Kraszna, Elekes Anna szül. 1892 Diósád, Ernst Jó­zsef szül. 1896 Óradna. Erdődi Ferenc szül. 1914 Kraszna, Esziegar Erzsébet szül. 1897 Szamosujvár. Envedi Simó Mihály szül. 1892 Kolozsvár, Éles Károly szül. 1894 Kolozsvár, Florea János szül. 1900 Kolozsna?yida. özv. Ferenczné szül. Crisan Rozália 1886 Kolozs­vár, özv. Fülöpné szül. Miele Katalin 1861 Kolozsvár, özv. Fehérvárvné szül. Jákob An­na 1871 Kolozsvár. Felecan László szül. 1899 Kolozsvár, Fábián Zsuzsanna szül. 1888 Szatmár, Ferdinand Imre szül. 1908 Torda, özv. Ferencziné szül. Nagy Róza 1832 Ko­lozsvár, özv. Fodor Julianna szül. 1861 Ko- 1 lozsvár, Faragó Teréz szül. 1898 Temesvár, Fátyol Lajos szül. 1911 Dés. Felfalusy Ra- reea, sziil. 1886 Székelybő, Ferencz Katalin Bzül. 1901 Felsőlóna, Fritsch Antal szül. 1882 Zweifelsreit, Fekete Jáao3 szül. 1888 Aísólugos, Farkas József szül. 1913 Kolozs­vár, Fejér József szül. 1910 Kolozsvár. Fü- löp Béla szül. 1913 Kolozsvár, Filep Álmos szül. 1902 Miskolc, Todoreanu Petru szül. 1871 Kolozsvár. Feiicse Irén szül. 1921 Tor­da. özv. Flicné szül. Bolboaca Victoria 1904 Rőd, özv. Gadalean-né szül. Suciu Maria «885 Kolozsvár, Özv. Gaálné szül. Vasvárv Ilona 1870 Arad, özv. Giurgiu Nastasia szül. 1883 Kol ozsvár. Gombos Anna szül. 1852 Kolozs­vár, Galea György szül. 1914 Szászkelencze, özv. Gálfiné szid. Grepli Berta 1881 Nagy­várad, Gazdag Csiszár János szid. 1873 Ko­lozsvár. Gombik János szül. 1905 Budapest, özv. Giróné szül. Hócs Zsuzsánna 1875 Ha­rangláb. özv. Gálfiné szül. Eresei Anna 1856 Kolozsvár, Gyöngyösi Jákob József szül. 1901 Kolozsvár, özv. Gutiué szül. Farkas Klára, szül. 1898 Koronka, Gyulai Kelemen Sán­dor kőműves, született 1893 Kolozsvár. Gergely Mózes szül. 1904 Nagysolvmos. Griss János kovács szül. 1854 Körtvélyee (Szlová­kia), Griss Gizella szabónő szül. 1899 Dés, Gergely József szül 1905 Marosvásárhely, özv. Gáherné, szül. Hancz Ilona, szül. 1896 Kolozsvár, Gombos József szül. 1907 Fehér- gyarmat. Gáspár Ferenc szid 1890 Kolozs­vár, Guga Pál szül. 1890 Kákófalva. Giur­giu Ghecrghe szül. 1904 Kolozsvár, Gerghel Erzsébet szid. 1915 Kolozsvár, Grószmaicr Miklós szül. 1895 Kis«7Ók. Gáspár Ernő szül. 1914 Kolozsvár, Geberfügi Endre szül. 1900 Kolozsvár, Ghete Simion szül. 1901 Dobrö- csény. Gál János szül. 1913 Kolozsvár, Găz­1 it 4 ti január J 7 dac Maria síül. 1882 Írjén!, Grau Lajos arul. J905 Kolozsvár, Combo« Zoltán «/ú*. 1918 Kolozsvár, Hűdre* Umon */ul P*i/) Orof/ldeo ü/.v. Horvátijáé, »/id Vbh/ílv Ju­lianna, sziil- 1882 Koiozivái, 02v 11 uj A«-»».- tasia szül 1891 Dől telek. özV Hódi« a N.«v- tasia szül. 1886 Flort-Hi, Maiiioiuz Henrik szül. J|p>o Vmdorhftgy. <»/\. Halbrné, /ál Angyal Rozália, -zul. 18,7 Lfeoiiiáfáju. «>/> Hartmanné, sziil. Üóz-a l.idiu, szül. 1888 Ki- hőd Herlicsk a Ernő sziil. 1875 Szilágy Jolii- IVÓ, Haltrich János -zül. 1895 Magyar/éecn Halász Lajos szül. 1913 Kolozsvár, Have) Krisztina »/.ül. 1890 Möllersdorf. Hedesiu Vu sile szül. 1899 Alsólóna. Hosu Aurel /pl. 1903 Maros»/« b-hte, Holflet Béla szül. 1883 Zalutuu, llocher Ilona, Mária, Herlinda szid. 1877 Battonyu, Halász Regina Mária Do­rothea hz ii 1. 1883 M aj»a, özv. Horvátboé-, szül. C»iki Rozália, s/iil. 1888 Fogara». U ni­rea Ileana Elena sziil. 1885 Kolozsvár, HóT n-a Ileana Elena szül. 1911 Kolozsvár, ilor- pjrt«‘anu Sofron szül. 1889 Szentkirály, Hor­váth Erzsébet -zül. 1896 Keresztnt. ü/v. Hur­duca* Rosalia, M. Marosan, szül. 1889 l)é>-. Ilintós János szül. 1903 Egeres, Horváth J - Z6ef szül. 1898 Magvaríeu«-», Hol lay Zoltán Szül. J901 Kolozsvár, Hasrnasaft István szid 1912 Kolozsvár, Ili«- Maria szül. 1880 Mo­nora, özv. Illyésné, szül. Orosz Julia. 62ü!. 1876 Kolozsvár, özv. Ileané, 62ül. Puscasiu Florea, szül. 1881 Forgácskut, Jaskó Ilona szül. 1903 Gyergyószentmiklóa. Hie« Catali­na szül. 1906 Szentgyörgy, Hies Elisabeta szül. 1909 Mirajului, Maior Iliescu Gheorghc szül. 1896 Magyarcsergt-d, Illyés Ernő szül. 1901 Kolozsvár, Jakab Anna szüL 1891 Zete- laka, Inovan Nastasia szül. 1894 Macskád. Janky Kelemen szül. 1899 Kolozsvár, Jé»?iá- né. szid. Baló Zsuzsánna, szül. 1874 Gyergyó szentmiklós, Jakab Julianna szül. 1891 Szé- kelypálfalva, Inte Alexiu szül. 1393 Kolozs­vár Jónás Bodoni Mimóza szül. 1921 Ko­lozsvár. Özv. Elekesné. szül. Nagy Ilona, s*ül. 1870 Gerendkercsztur, özv. Kilinné, szüL Szöc6 Julianna, sziil. 1854 Kolozsvár, özv. Kocsis Julianna szül. 1858 Szilágy6ornlyő. özv. Kisfaludy Anna szül. 1869 Torda. Ki­rályfalvi Adelaid szül. 1878 Zenta, özv Kn- rosy Katalin szül. 1857 Kolozsvár, özv. Kör­pataki Anna Mária szül. I860 Kolozsvár, K s Erzsébet szül. 1892 Kolozsvár, özv. Tamasué, szül. Kiss Zsuzsánna 1885 Lapos. özv. Ko­vács Lidia 1383 Eted. Kapusi Juliánná szü!. Dini 1876 Alsószopor, Kapusi József szüL. 1Q00 Sannasag, Kelemen Ferenc szül. 1901 Kolozsvár, özv. Korpos Eszter, szül. Zeiki, 1881 -Kolozsvár. Kelemen Géza szül. 1905 Kolozsvár, Kitin Károly szül. 1912 Kolozs-. vár. Kálmán Endre szül. 18 A Udvarhely, Kacsó Lidia szül. 1901 Niraj, Kramer Fe­renc szül 1888 Pojeny. Kilin Sándor szül.: 1900 Kolozsvár. Kovrig Gergely szül. 1900 Kolozsvár. Kovács László sziil. 1924 Kolozs­vár. Kentner Klára sziil. 188« Bécs, K'.ss Adelaida Etelka szül. 1918 Bécs, özv. Kiss Irén szül. 1891 Rév, Kovács Zoltán szül. 1895 Érolaszi. Kremer Gvula szül. 1903 Ko­lozsvár. Kovács Ferenc szül. 1903 Kolozsvár. Kilin István szül. 1899 Kolozsvár. Kelemen Karolina szül. 1886 Kolozsvár, Kilin Sándor szül 1898 Kolozsvár. Kdin Sándor szüL 1910 Kolozsvár, Kollman Margit Mafia szül. 1880 Sziget, Kohmann Klementina Paul szül. 1885 Sziget, Kovács Miklós szül. 1896 Ma- rosujvár, özv. Kacsó Borbála sziil. 1893 Nváy rád. Kincses Róza szül. 1911 Kolozsvár, Ki- lin Ferenc szül. 1909 Kolozsvár. Kdin Esz­ter sziil. 1906 Kolozsvár. Köbler Kornélia M. Alice szül. 1881 Xvddstadt, Kálmán Fe­renc szül. 1893 KoWsvăr. Koncé Erzsébet M. Claudia szül. 1893 Petroveselo, Kánya Péter wiil. 1893 Udvarhely. Kedik János szül. 1914 Kolozsvár. Kedves Márton szid. 1387 Kolozsvár. Kánoinay Sándor szid. 1911 Kolozsvár, Kilén Rozália szül. 1903 Kolozs­vár. Konrád Zsuzsánna Körmöcsi szid. 1890 Kolozsvár, özv. Lingurar Anna, szül. Dondos 1894 Kolozsvár. Lenivel Pál szid. 1919 Ko­lozsvár, özv. Láneos Julianna szid. 1860 Ko­lozsvár. özv. Len Vilma szül. 1875 Kolozs­vár. Lazar Valeria sziil. 1897 Szilvás. Lazar Miklós szül. 1905 Néma, Luca Anna szül. 1903 Ciucu-Mic. Lanusan Florea sziiL 1885 Nadasel. özv. Lénárt Katah'n. szül. Molnár, 1885 Felsőlóna. Lup Nasrv Sándor szüL 1922 Moldoveneşti, Lunea Alexandru sziil. 1896 Kolozsvár, özv. Lönhárt Józsefné. szül. B^V- tos Terézia. 1890 Bükkös. Luca Elena szül. 1920 Kolozsvár, özv. Liszkai Katalin szül. 1889 Kolozsvár, Giurgiu Vaeile szül. 1904 Kolzosvár (Folytatjuk.) OLCSÓ PROUST. Eltűnt Idők, 3 kötet, most fve. 178, kve 297. Bimbózó Lányok 4 kötet, most fve. 238, kve 396 lej Lepagenál Kolozsvár. Kér­jen ári. jegyzéket. hogy többé a petróleum- és feeuzin- | hiány ne izgassa fel a ikedélyeket és a ' kivitelt, hogy az ország közgazdasága- | nak szempontjából oly fontos világ* piaci termékünk megtegye a magáét. Természetesen a nemzetvédelmi érde­kek elsősorban esnek latba, aminek bizonyítéka, hogy a petróíeumbiztos- sag m«]lé egy bizottságot-Js kinevel­tek, melynek tagjait a nemzetvédelmi ; minisztérium rendelte ki két észtén- • dőre, amennyi tartamra érvényes az egész intézmény megbízatása, Ez az utóbbi körülmény világosan érezteti, hogy csak ideig-»5ráíg szükséges meg­oldásáról van szó. A mai viszonvok — átmeneti körülmények — okozták a petróleum dolgában a nehézségeket, de. rövidesen kiküszöbölhetők azGk és amikor majd megnyugtató mód rend­be jutottak, ami két év alatt megtör­ténhetik, az ui intézmény feleslegessé válik. A biztosság kirendelése meg nyugtat mindenkit, de éppugv meg­nyugtat mindenkit, hogy aligha lesz tovább szükség reá, mint csupán két-é-víS«, ‘ .7, i \ y s V >•*

Next

/
Oldalképek
Tartalom