Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-17 / 12. szám
MIT ÍR -A ROMÁM SAJTÓ „SEMNALUL“: A diplomaták igen serény flau okát fejtenek ki, Hogy a vetünk szoro- 'i-'zédos tájon a békét fenntartsák. Europa Duma-vidékét é9 a Balkánt évszázadokon át há- iborúra rendelt vidékének tartották. Kitűnő itoríálet volt, intrikák és erőszakos palotai or* Ii«dalinak számára. Becs' és Pétervár között «.török szultán örökségéért állandó vetélkedés folyt, mig Ausztria-Magyarország lilc- •' vidálása, a cári birodalom bukása és a szultán hatalmának megszűnése végre békét Ihozott erre a tájra. A revízió problémája — í;übás meggyőződésből, vagy politikai számításból kívülről bátorítva — inegmérgezte Európa felének életét és mesterségesen szitut t nehézségekkel akadályozta a kisebbségek és uralkodó többségiek együttélését, inig most nagy közös érdekek kezdenek kibontakozni. A torzsalkodás politikájának tovább folytatása nagy veszélyt jelent most a Duna-vöígyében és Balkánon, nemcsak az itt lévő államokra, de az egész civilizációra. A szolidaritás mind erősebb parancsként jelentkezik ezen a tájon. A kibékülés szellemében igen élénk munka folyik, melynek sarkpontjait Rómában és a Balkán-szövetségben lehet feltalálni. Midőn tűz van a szomszédnál, nem lehet sző most azoknak a kérdéseknek végleges elintézéséről, melyeknek megoldását husz even keresztül hiaba keresték. Akik másként gondolkoznak, nem értik, hogy ilyen politikával növelik a veszélyt, mely mindnyájukat elpusztíthatja. Az erőfeszités mindnyájuk részéről a légikor javítására kell irányuljon, hogy védelmi eszközeiket Összevonják, meri a béke a legfontosabb. Ez; pedig nem tartható fenn másként, csupán a jelenlegi keretek között, ‘„ROMANIA“: Pál jugoszláv régeosherccg (Zágrábban tett látogatásával eleget tett Sándor király végrendeletének. Belpolitikai 'szempontból tehát Cvetkovics miniszterel- jnok megfelelt hivatásának. A belső konszoli- fdáeió lépést tartott a külpolitikával. Ami [pedig Jugoszlávia és Románia viszonyát ií- lîerti, Jugoszlávia lojálisán felajánlotta és Románia őszintén elfogadta jószoígálatait magyar——román közeledés megvalósítására, melynek az a célja, hogy békés együttműködést hozzon létre a dunavöígyi és balkáni államok között. Őfelsége II. Károly király, Taíarescu miniszterelnök és Gafeneü beszedi Románia politikáját pontosan körvonalazták. A Balkán-szövetség állandó tanácsa- mák'február első napjaiban Beígrádban tárandó ülése alkalmat fog nyújtani arra, hogy Politikai és gazdasági szélesebbkor!!, tiszte* teljes együttműködés alapjait teremtsék a Duna-völgyben és Balkánon, Ebből a '«élből Itália is minden hasznos lépést megrósz, ívv igen fontos tanácskozások várhatók Beígrádban. „EXCELSIOR“: Nem gondoltunk a nyugati front mozdulatlanságára. Csupán 7—8 iéiér ember pusztult el itt a háború kezdete óta. ami kevésnek látszik a világháború adataihoz viszonyítva. A tengeren és levegőben jszenvedett veszteségek annál nagyobbak és 3- négy hónap adatait figyelembe véve, meg- fáDapithatjuk, hogy átlag egymilliárd lejnek megfelelő érték pusztul el naponta. Ezenkívül ne feledjük el a szembenálló hadseregek 'fenntartási költségeit és a hiányok pótlását, melyre Franciaország napi egymilliárd frankot, Anglia valószínűleg ugyanannyit, Németország pedig kétmilliárd frankot költ. Ez a körülmény teljes kimerüléshez vezethet, ha bizonyos időn belül véget nem vetnek a ^pósztiiásnafc. Az élelmiszerhiány ezekben az országokban máris jelentkezik. A francia (kormány gazdasági biztosa egyes nyersanyagok hiányról tett jelentést, ezért a „kevesebbet enni és többet dolgozni’5 jelszót adta , ?hi. A francia hadiüzemekben ma már heten- jk,ént 60 órát dolgoznak. Hasonló megszorító intézkedéseket léptettek életbe Németország- +>an és Angliában. A többi őrs-zárban sem ■különb a helyzet, mindenütt megindult a kimerülés folyamata. Az erő és anyag súlypontja más világtájra helyeződik és a le- gyöngült öreg Európa Amerika ajtaján kopogtat majd segítségért. „UNIVERSUL“: A mai háború célja: a világ szamára állandó békét teremteni. Az erre szolgáló életformát a győző fogja majd Idjktálni. Felelős államférfiak nyilatkozataiból kivehető, hogy a háború befejezése után ez Egyesült-Államok, Anglia és Franciaország között szoros együttműködés készül, melyhez majd más államok is csatlakoznak, mely összefogás politikai és gazdasági liberalizmusból fakadó közös felfogást e az államok közötti egyenlőséget jelent a valóságban. Ez természetesen gyönge jóslás sis, araikor úgyszólván kezdetén van a habom, Az államférfiak feladata azonban mégis az, hogy a lehető kibontakozás útját keressék. Éhből a szempontból nagy fontossággal bir az Egyesült-Államok, Anglia és Franciaország Összefogása, mikor a népek saemzeti léte főként a uemsetközi helyzet. €lmt»*el IíoxoI vezéfcilíkei a bugái kotíjiássy hivatalos fieáíiapja Ciafősicu kügymiois£Íe«' beszédétől SZÓFIA, januáü *6. (Radkrr.) A bulgar kormány hivatalos hetilapja, a „Parole bulgare“ „Őszinte és lojális baráíiság“ címen vezércikket közöl, amelyben (iafenru kiílügyrninistz « térnék Sava Kiroff bolgár követ távozó sa alkalmával mondott búcsúbeszédével foglalkozva, többek között a következőket mondja: ,,.42 egész nemzet óhaj“ tósa, hogy Bulgária és Románia kö j xott tartós barátság valósuljon meg \ ! Hu na, melynek völgyében a romun és bulgăr nép hólesője ringott, örökre ősz sze keli kapcsolja a két szomszédos ál j amott. Közös emlékek parancsol iák. hogy a nagy folyam zavaros vizei te- ; lett a barátság hídjait verjük le. A köt j csőn « megbecsülésen alapuló őszinte és C fills barátság örökre szavatol.ot 1 fogja a Balkán békéjét “ L Az medmény. __ métgudól sas j*tableíiák mindig bevált szer ma • kösz vény • iscfcir % és hüléses megbetegedéseknél. 42 é* 14 tabS r-ttáa «omagoiátbaB mv A világ legnagyobb bomba vető repülőgépét most építik Am epikában WASHINGTON, január 16. (Rador.) A Douglas imüvek üzemei jelenicy óriási bombavető repülőgép gyártásán dolgoznak. A világ legnagyobb repülőgépének súlya 70 tonna lesz, szárnyainak hosszúsága 61 méter, akciőképes*' sége pedig több, mint 11 ezer kilomé fejre terjed ki. Érdekes, hogy a repülőgép tervét ellopták, a rendőrségnek azonban sikerült azt visszaszerezni. K —1 r a -i .*■ I olcsey rerenc emlekenek m Református Hlőszo xr- m ár.»- » I 1 se ' £ && li veiseg első irodaiam esielye Vásárhelyi János'református pjspök gyönyörű megnyitó szavai vezették,be a NőSzövetség előadássorozatát, — Kölcsey Ferenc egyéniségét és jelentőségét méltatta előadásában Szentimrei Jenős a nagy költő életrajzírója KOLOZSVÁR, január 16. Hétfőn délután fél 7 órai kezdettel, nagyszámú közönség jelenlétében nyitotta meg Vásárhelyi János református püspök a Re íormáius Nőezövetség jőtékonvcélu irodaira estélyeinek sorozatát a református leánygimnázium dísztermében. VÁSÁRHELYI JÁNOS PÜSPÖK MEGNYITÓJA — A mi kedves és lelkes asszonyaink -- mondta beszédében Vásárhelyi püspök •— éppen a mai időkben, amikor a világ egy részén fájdalmas és keserves háború pusztít és ennek a háborúnak egyre megdöbben t öbb le- hetőségei rémit ettek, mikor népünk lelkét ezerféle gyötrő kérdés tépi és szaggatta, amikor még a tél is sokkal kegyetlenebb, mint máskor, a mi lelkes asszonyaink éppen most találták jónak minket idá irodalmi estélyre összegyűjteni.-— Ennek a magyarázata abban vau, hogy ez az estély tulajdonképpen finom, halkan elmondott- de szivekbe ható tiltakozás, szent2 séges útkeresés: ‘ Mi emberek vagyunk, ne* I künk elménk van, amely gondolkozik és szí- vünk van, amely érez. A más élet zürzava* j rábau betöltheti szivünket az az öntudat, I hogy embernek lenni mégis szép és érdemes I és kell, hogy az emberiség egyszer tudatára Ş ébredjen annak, hogy minden várakozásnak ! nem lehet más célja és értelme, mint az ember jobba szebbé, boldogabbá és îgazabbâ tétele. Ma az emberiségnek nincs kéiségbeej- többen fájdalmasabb tragédiája, mint as, amely eltiporja, összetöri a mai kérdések megoldása után esendő embert. A püspök ezután rámutatott arra, hogy Szentimreí Jenő, az irodalmi e3t előadója, meleg szeretettel foglalkozott müvében Köl- cseyvel és ezen az estén általa tanuljuk meg még jobban szeretni a költőt, hinni abban, hogy minden gyűlölet, minden kétségbeejtő sötétség mögött mégis valahol ott van a legtisztább szeretet, az Isten szive és szeretete. Ezt érezzük, ha századok távlatából halljuk szólítani hozzánk. főatfái K a tíe»í« 1 Ezután Szentimreí Jenő, Kölcsey életének kitűnő ismerője, lépett a pódiumra, aki Kölcsey Ferencről adott irodalmi portrét, néhány jellegzetes, de erőteljesen megrajzolt vonással, Szentimreí rámutatott arra, hotry 1938-ban Erdélyben sehol sem ünnepelték rneg méltó módon Kölcsey halálának 100 éves évfordulóját. Téves az a beállítás, hogy hát Kölcsey Ferencben a magyar jellemet kell dicsőíteni, költőnek másodrendű lenne. Szemére vetik, hogy ifjú életéveiben világpolgárnak vallotta magát, hogy nemzete bűneit, különösen a hatalmon levő nagybirtokos osztály önzését s a középosztály maradi- ság»t ostorozza és azt, hogy kálvinista létévé költői érzékenységgel vonzódott, a katolikus misztikumokhoz. Felróják neki, hogy szétforgácsolta magát, hogy Összefoglalőmü- vet nem hagyott maga után, hogy egyetlen műfajban kimagasló értéket nem tudott alkotni — Hyranusza kivételével. S volt idő, amikor nem Széchenyit, hanem Kölcsey i ünnepelték a legnagyobb magyarként. .Ma Kölcsey, Gieguss Asost szavaival élve, „tíz á költő, akit mindenki dicsér, de kevesen olvasnak£\ Kölcsey az embernek és magyarnak olyan eszménvképét rnizolta eléo’k. amelynek megvalósítására vállalkozni kívüle senki sem mert. Csoda-e, ha költeményeiben sokan csak nehezen megemészthető tananyagot látnak? Ezután Szentimreí a kot jellegzetességeit vázolta. Kölcsey alkatáéiban lekötetlen ~c'! nem ismerni a magasabb költői szellemet. Költői alaptermészete és egyénisége az érzékeny ‘ emberé. .4 szabadságra vágyik és abban már Ady- hoz hasonlítható. hogy bár nem világpolgár, de elbusult szemmel a Világegyetem félé tekint. Egyéniségének erkölcsileg legkifejezőbb vonása férfias jelleme. Hitt az emberiség ma* gasabL rendeltetésében, a Jóságban és Szép- séírben, 3 lélek erejének bekövetkező diadalában. „Soha ne mulassz el egyetlen alkalmat sem. amelyben jót lehelsz“, írja lelki fiának. Mindenefcelőti való értéknek tekintette a jó cselekedetet. Személyét lesodorhatták a küzdő porondiól. de hatása elévülhetetlen. Nem volt vdágoolgár. de nem tudott kiszabadulni az emberiség egyeteméből és e tekintetben Goethéhez hasonlítható. Kritikai munkásságára, egy kritikai mérték felállítására szükség volt az ö ideiében a dilettantizmus. visszaszoritárára. Műveltségben ned’g kortársait talán az egy Kazihczyn kívül, messze felülmúlt«» Szentimici érdekes és míndvésig élvezetes előadását a közönség nagy tapssal jutalmazta. Az előadás keretében ?z. Ferenczi Zsizri Kodály által megzenésített Kölcsev-költeménye- ket énekelt már ismert nagy előadó művészetével. Lám Leó teológus pedig néhány E olcsey-költeményt szavalt, Az elsühresztett „Traviata...** Államférfiak, admirálisok, földrajzi fogalmak neveit viselő hajók egyre-másro pusztulnak el a négy és fél hónapja tartó háború küzdelmeiben. Az elfásult emberi lelkeket ma> alig képes felrázni egy-egy tengeri tragédia melynek százan és százan esnek egyszerre ál dozatul. Valami szokatlan, nem mindennapot l öriilmeny kell ahhoz, hogy az újságolvasó kezében megmerevedjen a papír, amelynél fekete betűi annyi hiábavaló szenvedésről megpróbáltatásról adnak hirt. A napokban történt ilyen szokatlan, rendkívüli eset. Anglia keleti partjainál aknába ütközött és elsülyedt a 4 ezer tonnás olasz ,,Traviata“-hajó. önmagában véve szürke ese meny, Különösen ma. Puseztult el már sokkal hatalmasabb óceánjáró, tengeri gőzös, kereskedelmi, vagy hadihajó. Az elsüllyedés körülménye sem volt az átlagosnál drámaibb lefolyású. És mégis feltűnik az embernek. Hitte len gondolkodóba ejt a „Traviata“-név. Olvm idegenül hangzik, olyan különösen és fanyarul cseng u ,.tengeri akna“ és „Havas-jelentés“ között. Ugyan mit kereshet a Kaméliáé hölgy a hadi jelentések száraz és szűkszavú, soraiban? Violettának az operaházak színpadán van a helye, nem nz aknákkal behintett tengeren! Csak egy hajónak a neve. De mégsem hihető, hogy akadjon kulturember, akiben ne támadna azonnal gondolattársulás. Az eredeti Traviata. És akkor maga elé képze l az epe- raházak vakítóan fénylő csillárait, o hajié- knnytestü ballerinákat, a frakkon, eslélyiru- hás közönséget, a várakozás izgatc-it moraját, o karmester intését, a lassan lehulló és szép jélnyiló bársony függönyöket, ennka: és s csodás Violettát. Mindez most elne^úf, első- lyed a hullám sírban, Hát leket es? Ée a Tradatával együtt zuhan a feneketlen mélységbe békénk, nyugalmunk, huliur.gé- nyünk és sokat hangoztatott felebnrati szeretetünk. 4 sós víz elnyeli a forró, lágy, finom melódiákat s azután újra csendes less a tenger, csupán az aknák leskelodnek a méhben cs várnak ,.Fau$t“-ra, „Tosca'‘-raf ,,Rigolet- io“-ra, „Tannhauser“-re. Csak jelkép n Traviata pusztulása. Szimbóluma korunk háborús elvakultságának és figyelmeztetés a jövőre. így jár majd minden museum, minden egyetem, szobor, festmény- költemény. Verdi gyönyörű dalművének kép letesen vett elsülyesztése mutatja a civilizáció s a háború harcát, melyben az akna győz. mert az ember sesitőkezet n\ujt nekiÉs a tenger tovább hullámzik Anglia keleti partjainál, mialatt a Traviata roncsai lassan lebegnek a mélységben. Elpusztult, mint maga a hősnő a negyedik felvonás végén. S he admirálisok, tengernagyok nevei nem is makrádnak sokaik emlékezetben, Traviata ,~ mint a színpadokon — itt is, a legendát mélységben. örökké fog élni. Ahol eîsvlvedt, az Északi-tenger hullám ii az ő melódiáit zsongjálv, mialatt az ólmos haragos fellegek körött ott viharzik Verdi és Dumas háborgó szelleme .. - (g.) Ilf Yüítii íuvaf- éw ize*né!yizá!fiíá$i díjszabás BUKAREST, január 16. Az államvasutak igazgatósága iamiár l“-éö nemzetközi viszonylatban ui díjszabást léptetett életbe. Az uj díjszabást a II. szánni árszabálvfft- zet ismerteti. Eszerint az 1939 november 15-iki rendelkezések a ..Taurus Express“ és Simplon-Orient. Expressvonatok ulus- és esc- magszállitására vonatkozólag érvényüket vesztik. A nemzetközi menetjegyek árusítása ttiabb rendelkezésig szünetel. Az 1939 július 15-én megállapított Kelet- európa—Posiumia útvonalra aranyfrankban számított riteldij szintén érvénytelenné vá íík. A nemzetközi menetjegyek árusítása ebben a viszonylatban sein indul meg egye lőre. Az uj dijszabás érvénybelépte által érvényét veszti az 1939 junius 1-én érvénybe lé pett utas- és csomagszállitási dijszabás a „Taurus Express“ és ..Simnlon-Orieut Ex press“ vonatokra vonatkozólag. ff ,Osziote és lojális barátság“
