Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-04 / 2. szám

1959. €f lorráptiiM irta DR. N. NAGY LAJOS ■ Aa. 1*^39. évi törve n> k, /ós ft>I> tatása *•*. 19Jíí. évben Miron Criste« pátriárka «•aökl^lével alakított tekintély-kor- .rrtany’ intézkedéseivel, a/, állami élet •minden területén megindított retor znoknak. Az uj alkotmány c* ennek alapján hozott s/igoru intézkedések, a poli;|kai pártok között végsőkig fe­szült pártszenv edélyek kiküszöbölésé­vel, az állam szervezetében nyugodtabb él«t«rl teremt. úgy. hogy ez a légkör »viár uy- előző év elejen számos törvény» jw. k adott életet. És pedig az uj köz igazgatási törvény, az államrend meg­védéséről, a Nemzeti Uj iás/.ületés Prontjánuk megalakításáról, a céhek szervezetéről szóló első törvény, a tár­sadalmi szolgálat megszervezéséről, a törvényes munkaszünetről és a munka- szerződések módosításáról szóló rende­lettörvények, valamint a pénzügyi el járások egységesített törvénye, a II. Károly király kereskedelmi törvény­könyv, a szövetkezeti miniszter um és a sajtó és a propagandaügyi vezérigaz­gatóság megszervezéséről szóló rendo lettörvények és végül a kisebbségekkel kapcsolatban, a május -1 i királyi de­krétum és a/ auglis/tnis 4i miniszter- tanácsi napló. Mind olyan törvén vei és intézkedései az 1938. évi törvénykezés­nek, melyek az uj elgondolás alapién, az állam polit ikai, társadalmi, szociális és gazdasági erőit, valamint kisebbségi életét összpontosítani és egységesíteni törekszenek. Az 1939. évi törvényke­zés, melyet szinten az elö/ö évben le­fektetett irányelvek határozták meg, veszített az 1938 as év átszervező len­dületéből, különösen az év második felében, mivel az ország erőit inkább az előállott nemzetközi események kö­tötték le. Az e:íU5tgesilett polgári fftrvinylfoiiQV A* 1939-ik évi törvénykezés legfontosabb * végleges törvényei: az egységesített polgári törvénykönyv, a választói törvény, az állam­polgársági törvény; valamint a középiskolai állami és magán közoktatásról szóló törvény. A november 8-ikán megjelent és 1940 már­cius l«én életbelépő egységesített polgári tör* vénylönyv, figyelembe véve több európai ál­lam legújabban kialakult elméleteit és jog- gyakorlatait, az ország nemzeti érdekeit és joggyakoilatát, az ország nemzeti érdekeit és a tartományonként kialakult magánjogi joggyakorlatokat és tételes törvényeket, le­fekteti az egységes modern magánjogi élet alapját és több uj eddig csak egyes törvé­nyekben, vagy jogszokásokban (usus) rend- szabáiyozott intézményt kapcsol a kódex ke­retébe. Ezek ismertetése és annak megálla­pítása, hogy milyen intézkedéseket vett át az uj kódex az ókirályságban, valamint az ösz- *zes csatolt területeken eddig érvényben lé­vő polgári törvénykönyvekből és tételes tör­vényekből, tnlhaladja ezen cikk keretét. az Állampolgárság szabá- lyozása ' Az állampolgárság szabályozása a január 20-í uj állampolgársági törvény utján nagyon időszerű volt, mivel az 1924-i régi törvény másfél évtized alatt elavult, valamint az ide­vonatkozó intézkedéseket az uj alkotmány szellemével összhangban kellett hozni. A tör­vényben fontos szerepet kap a román elem ;elsőhb*ségének gondolata — összhangban az uj alkotmánnyal —. mivel sok könnyítést ad a fajrománoknak az állampolgársági névjegy­zékbe való felvételre. A törvény az állampol­gárság megszerzésére, elvesztésére és visz- .szaszerzésére vonatkozó feltételeket tárgyal­ja. Az á'Sampolgárságot meg lehet szerezni: születés, házasság, honosítás (naturalizálás) és elismerés utján. A honosítást teljesen uj \ feltételekhez köti, mivel ezentúl az állam­polgárságot honosítás utján a parlament fog­ja megszavazni, egy bírókból álló testület vé­leményezése alapján és megadása nem a köz- igazgatás. azaz a minisztertanács által fog tőrténni.mint ahogy eddig volt. Ez a tör­vény az 1924-es törvénytől eltérően, részben jkorlátczza a honosított politikai és polgári jogait, A honosításnak nincsen visszaható ereje. A régi törvény az állampolgárságnak elismerés utján való elnyerését nem ismerte és az uj törvény is csak azoknak a fajromá- uoknak engedélyezi, kik az ország területén laknak tekintet nélkül arra, hogy hol szü­lettek. Az elismerést visszaható erővel ki­rályi dekrétum adja, vagyis az elismert úgy -tekintetik, mintha mindig román állampol­gár lett volna. A honosítástól eltérően poli­tikai és polgárjogait azonnal gyakorolhatja. Az állampolgárságot el lehet veszíteni más állampolgárság megszerzése, vagy a törvény­ben n egiHapitott büntetések kirovást ut ján. Az ország magyarsága nagy reménykedés­sel várta az uj állampolgársági törvényt, mi­vel remélte, hogy azoknak az őslakó kisebb­ségi magyaroknak, kik az 1924. évi összeírás j alkdmával, önhibájukon kivid kimaradtak j az állampolgársági névjegyzékből, véglegesen rendezni fogja helyzetét. Annál is inkább, mivel a névjegyzékből kimaradt kisebbségek l* a párisi szerződés szerint automatikusan kellett volna elnyerjék a román állarapoF- gárságot és a fennálló feltételek alapján ez jogszerént is megillette volna őket. A tör- vény a 62 -ik szakaszban viszont kimondta, hogy: akije az 1924-es törvény előírásainak nem tettek eleget, azokat úgy tekintik, mint­ha lemondtak volna román állarnpolgársá- púkról, Ezen sérelem helyreigazítása érdeké­ben a magyarság illetékes vezetőinek több­szöri közben tárására az uj álh mpolgársági térvényt egy rövid törvénnyel egészítették ki. mely végétvetheti sok öslakó kisebbségi ma­gyar kálváriájánál.. Ezen rövid törvényt és c törvényt kikelő igazságügy-miniszteri rende­let intézkedéseit és feltételeit az állampol­gársági névjegyzékbe való felvételre vonatko­zólag jól ismerjük. AZ UJ VÁLASZTÓI TÖRVÉNY Az uj alkotmány — mely az állami életet teljesen megváltoztatott alapokra helyezte — a foglalkozási kategóriák elvével a polgári választójog, képviselői választhatóság elnye­résére és képviselői választások technikai le­vezetésére uj feltételeket ad. igy nemcsak a képvieelőház összetétele, hanem az 1926 március 27-1 választ ótörvény alup*lv«i is gyö­kere-, n megváltoztak. Az uj választótörvéuy feltételeivel (30 éves határidő. Imi ér olvasni tudás, -ti:.) nagyon lecsökkenti a választó­jog g.nkoihtnára jogosult polgárok számát, mivel az ni alkotmány elteli a;, igyeteudc- gt : választójog elvéi. A >>/< nátusi választó­jog gyakorlására még előírja, hogy a választó polgár a törvényben (J I. szak.) lelsorolt tes­tületek egyikének vezetölagju kell, hogy le­i-ven A/ ors/á-ot fdo -*ia 11 képviselővé- lasitó- és egy szenátuívúlas/.tó körzetre és a körzetenként válu- '.tandó képvtM lüknek pe­dig az alkotmány szerint megállapított há­rom foglalkozási kategóriák valamelyikéhez tartoznia kell. Azután a képiviselői és szená­tusi választások technikai levezetését: mint a képviselők jelölését, a választási propagan­dát, a választó polgárok igazolását, a szava­zat megtételét, teljesen megváltoztatja, lfogy ezek hogyan történnek, azt láthatták a mult év nyarán lefolyt választások alkal­mával. Még újítás az is. hogy a nők, úgy a képviselői, mint ;• szer «tusi polgári választó­jog gyakorlásánál, a férfiakkal egyenlő jog­gal rendelkeznek. A KÖZÉPISKOLAI TÖRVÉNY Eevségcsités szeninontiából még megemlí­tendő a középiskolai oktatásról szoló tör­vény. mely kiegészítője és folvtatása annak az elvnek, melvet az Î93C. évben Colineseu miniszter által készített, u főiskolai oktatás racionalizálásáról szóló módosító cs kiegészí­tő rendelettörvénv képvisel, mely az egye­temi tanárok működési körét vonia szigo­rúbb feltételek és szőkébb köretek közé. Az ui közoktatási törvény teljesen átalakítva az eddigi tanügvi rendszert, pedagógiai szempontból nagy előhaladást ielent. Az ed­digi nyolcadik osztálvt érettségi osztálynak minősíti, melyben csak külön e célra képe­sített, u. n. agregaţi vizsgával biró — ki­váló tanárok taníthatnak, mely rendszer kü'önleo-es alkalmat nvnjthat a tehetsége­sebb tanulók kiválasztására és iey egv szín­vonalasabb értelmiségi osztály nevelésére. Ki­sebbségi szempontból interpr-'íá,á«ra szoruló sok homálvos része van. de remélhető, hogy a nemrég beigért kisebbségi törvény ezeket a pontokat is tisztázni fogja. ntluuu pú?lék, vag)i* u< állat.j»rg*|\ éven ként! rendfezeresitéfét fa zuvaitalan kiutaló»*? megfelelő twáuyban; a k i»*ú>b*éygi lclkí*/»A koiigt oájának azonosítását az, ottódul leiké tekével u napló 27-ik szakaszának széllé uiében »o iits/es kntrbbv-gi kultúrintézmé­nyek za\.rlalrm nihkütbtét segélyezését. Korgazdasági téren pedig a k i-i-bbséfli jellegű jii-iiziutérr tekét a Nem/e.ti ltunk, a kisebbsé­gi szövetkezeteket pedig az országos szövet­kezeti központ, a viwsaloszámitolási hitelek elosztásánál ér más előnyöknél a többségi pénzintézetekkel, illetőleg a román népban­kokkal egyforma elbánásban részesítsék; a kisebbségi egyházak téli gazdasági iskolái i1 színtér megfelelő segélyt kapjanak: azután egyes ki ebbnégi közvagyonok helyzetének igű'.Hdgos elintézése ős a kisebbségi ipari <•. kereskedelmi vállalatok nyelvhasználatának, biztohitásji az augusztus 4-iki királyi dekré­tum veurchajtási utasításának szellemében és ennek alapján módosítása a kereskedelmi tör* vénvkönyv <2• ik szakaszának is. A kisebbsé­gi érdekeket érintő kérdésekben predig a •ajtó-ct nzura enyhítése.' • Nagy általánosságban felsorakoztatott, ki- acbbséeiii.ket érintő fontosabb kérdéseket a hozapdó kisebbségi törvény lesz hivatva át­tekintő olenos«áegal rendeeni. melynek pe­dig maradéktalan alkalmazásával a minden­kori kormány kell érvényt szerezzen. Az új­év küszöbén reméljük. hogy a következő év kisebb-ég" törvényét olyan szellem focja ve­zérelni mely az. ország öésees • kisebbségeit visszabcly e2Í és megerősíti jogaiban. M flgp£di9rvéng íerTCiftc A törvénytervezetek közűi említésre mél­tóak az ügyvédtörvénv és a céhtorvénv ter­vezete A? uj törvénytervezet a régi tör­vény alkalmazása alatt politikai, szociális és jogi szempontból felszínre kerii't és uralko­dó káros tüneteket igyekszik kiküszöbölni. A törvénytervezet az ügyvédi testület ön- kormányzatát meghagyja, de az állam poli­tikai szükségszerűségéből származó szem­pontokat figyelembe véve, azt megbatáro­zott keretek közé helyezi. Az az elgondolás, hogy a kamarák vezetőségét inkább az idő­sebb és komolyabb elemekből óhajtja össze­állítani. valamint az a reformja is, melv a fegyelmi eljárást hatékonyabbá Ó9 gyorsabbá tenné, mind olyan intézkedések lennének, melyek határozottan az ügvvédi kar tekinté­lyét emelnék. Mert egyfelől, aki az ólta’á- nos büntető és erkölcsi szabályokba, vala­mint az ügyvédi etikába ütköző cselekede­tekkel lealacsonyítja a kar tekintélyét, fel­tétlenül rászolgált arra, hogy kizáriák annak kebeléből; másfelől pedig a tapasztalatnak, tudásnak, érettségnek a mérsékelt ifjúsággal való párosulása kétségtelenül előhaladást jelentene a vezetésben. Azután a szerzett jogok tekintetbevételének bmgoztatása. a nemzeti ialszavakon lovagoló, demagógikus szellem kiküszöbölése, az ügvvédi nyusdij- ügv biztos alapokra való helyezése, állami támogatás utján, valamint a kisebbségeknek arányos képviselete a vezetőségben, mind olyan ígéretek, melveknek valóraváltása a hozandó törvény utján nyugodt fejlődését jelentené ennek a testületnek. A CÉH-TÖRVÉNYTERVEZET « A céhek elismeréséről, nemzeti céhtanács, valamint a szakkamarák megszervezéséről szóló törvény lesz a lakosság foglalkozási ágak szerint való megszervezésének alantör­vénye. E cikk keretében, csak nagy általá­nosságban foglalkozhatok a törvénytervezet szervezeti keretével, mely függőleges irány­ban feloszlik: a céhekre, mint leekisebb szakmai egyesületekre; céh szövetségekre, m>nt ugyanazon szakmával foglalkozó cé­heknek egysége; n nemzeti céhtanácsra, mint félig közigazgatá-i szervezet, az áiiami és a céhszervezeti érd.ekek között fogia a kapcsolatokat fenntartani; vízszintes iránv* ban pedig a szakkamarákra. melyeknek hi­vatása lesz az összes termelő erők eevséítét, egviittmiiködését megteremteni, valamint a feléjük helyezett szakkamarák szövetségére. A törvénytervezet a tavalv megielent. uj közigazgatási rendszerbe illeszkedik. mivel a céheket egvségesen — homogén alapon — a királyi helvtartósá"ok körzetei szprint szervezi mez és ezeket köznonti iránvitácba kapcsolja, állandó állami felügyelet alá he­lyezve. A tervezet 119-ik szakasza a kisebb- gégékét érintő intézkedéseket tartalmaz, melyek a történelmi múlttal rendelkező ma­gvar szakmai szervezetek, különböző egyle­tek. azután iparos otthonok, társulatok és ea-vletek jogain csorbát ütne. vagy további létezésüket is kétségessé tenné. fc>en szakasz nem pirprzpn világos és esetleg sérelmes ré­szének kiegészítéséül a magyarság vezetői­ből alakított bizottság ogv Javaslatot dolgo­zott ki és terjesztett elő Ralea munkaügyi miniszternek, melv javaslat végleges megsza­vazásával és annak alkalmazásával az emlí­tett kisebbségi szervezeti egységek megőriz­hetnék szerzett jogaikat és a magyar kisebb­ség testületileg illeszkedhetnék bele az ala­ki tandó céhszervezetekbe a négy szakmai kategória alánján megszervezett magyar al­osztályok utján. Ezt a javaslatot a munka­ügyi miniszter elvben e! is fogadta és remél jiik, hogy ez a december 7-iki miniszterta­nácson lefektetett törvénykezési munka­program kidolgozásával és annak alkalmazá­sával valóra is válik. Mint fontos törvénykezési kormánytény- kedés, még megemlítendő a december i-iki minisztertanács határozata, mely a kormány program főbb pontjait és több törvényterve­zet kidolgozását hagyta jóvá. A tanácshatá­rozat előirányozza a várt kisebbségi törvény elkészítését is. Ez a törvény az 1938-iki ki­rályi dekrétumban és minisztertanácsi nap­lóban foglalt irányelveknek továbbfejleszté­sét jelentené, hogy részletes intézkedéseivel telies érvénvt szerezzen természetes nemze­tiségi jogainknak. Lássuk legalább érintőleg, hogy mik volnának ezek a nemzetiségi jo­gok. A minisztertanácsi napló kimondja, hogy a faji származás nem képezhet aka­dályt az állami, megyei vagy községi hivata­lok elfoglalásánál. Ennek az irányelvnek a hozandó kisebbségi törvény megfelelő sza­kaszokban keli megvalósulást adjon9 mégha* I tározva pontosan a községek és városok la- I kosságának nemzetiségi számaránya szerint a kinevezendő kisebbségi közhivatalnokok- j nak és alkalmazottaknak, valamint a szak- I kamarák és községi tanácsok kisebbségi I nemzetiségi tagjainak helyi arányszámát, j Az'itán közoktatásügyi, egyházi és kulturális • téren a törvénynek biztosítania kell az ősz* j szes magyar nemzetiségű községekben a ma- I gyár nyelvű állami népiskolák felállítását, a vegyesJakosságu községekben pedig a párhu­zamos osztályok bevezetését és ezen állami iskolákban csak kisebbségi tanítók taníthas­sanak, valamint a felekezeti tanítóképzők­ben végzett tanerők feltételnélküli alkalma­zását is, igy a kulturzónás területek is meg­szűnnének; azután a felekezeti iskolák ta­nári é" tanítói fizetésének egységesítését az államiak fizetésével és ezeknek fedezetére az T-vlrnWa« fr^sronfe n löröh minh2'eretnötr a fi'n'tn feof'îi'înv risrvUét olöVÍ’efidps Moraf*Tfí?afc ÍSiSegAlve?é??rtél BUKAREST, január 3. , Tatsrescv királyi tanácsos, minisz­terelnök, a következő szövegű távirj- wt kapta Refik Sayda török miniszter< elnöktől: j „4 török kormány, valamint jómagam mélyen megindulva iogadtuk azt a ro~ konszenvmegnyllatkozást, melyet IVagy- méltóságod mutatott a román kormány nevében az erzikani földrengéskatasz. trófa alkalmából. Az cr/ész török nem­zet mély meg ind ul és sut vette tudorrá • stíl a nemes szövetséges román nemzet baráti gesztusát, amely a török nemzet nagy fájdalmánál nyilvánult meg.u Dp. B-sr'ha fgn^c uţevi ücf~ v'ór'ő b?sz?dh n N 'p* bözossii* neti’ben d*. Tn*-ru Czrlolan királyi he'y'arlóhoz KOLOZSVÁR, január 3 A szamostartományi helytartósági palo’a dísztermében az uiév alkalmá­ból lezajlott ünnepéi'es fogadáson — miként lípiink legutóbbi számában, már megemlékeztünk — a Magyar Népkö­zösség képviseletében dr. Bartha Ignác orrzággyiilési képviselő és dr. berencz József jelentek meg. Bartha Ignác dr. előbb román, majd magvar nveb'en üdvözölte a királyi helvtfr ót, kifeje­zésre juttatva a rámán iái magyarság jókívánságait. Kegyelmes Uram! Az uj év küszöbén mély tiszteletté/ üdvözlöm Nagyméltóságodat, mint Sza- mostartománv királyi helytartóját, a román ai magyar nén nevében. A most lezárult év reményeket éb­resztett bennünk a jobb jövő iránt. Szent meggyőződésünk és hisszük, hogy az uj év meg fogja valósítani n mi népünk nemes törekvéseit s ezzel barátságos és békés é'et, valamint együttműködés fog kialakulni népünk, a román nép s a többi népek körött. Az uj év elsó perceiben elhangzott királyi szavakat fűzöm hozzá a fen­tiekhez: egyen megértés a népek kö­zött.“ Sokáig éljen Nagy méltóságod! Bol­dog újévet! I Jóegészséget! HÉTSZÁZ EMBER ESETT ÁLDOZATÁUL A TÖRÖKORSZÁGI ÁRVIZEKNEK ANKARA, jamsár 3. (Rador.) A Reu­ter jelenti, hogy a keletíörökországí árvizek halálos áldozatainak száma el­éri a hétszázat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom