Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-21 / 295. szám

E L L E N 2 fi K 1010 lécem brr 21. KK3 "fTflWHBSBI 3 Wf-ffiflRBRMMI I „Klseüíisfgi HufíurMIian nem szállal !c epilenOnif. hanem színvonalas értelmiségi osztályt hell nevelnünk r Xagyenyeden hétnapos közgyűlést tartott a Református Tanárértekezlet. — Értékes megbeszélések a kisebbségi diákok neveléséről NACYENYED, december 20. Most zajlott le a Bethlen-kollégiumban az Erdélyi Református Egyházkerület Tanúrér* tekezletéuck megalakulása óta első nagy köz­gyűlése. A református középiskolák tanárai­nak szervezetbe való tömörülése 193 < októ­ber ll-éu tartott alakuló közgyűlésen tör­tént. \z értekezleten az egyházkerület részéről jelen \olt dr. Illés Gyula tanügyi előadóta- nácsos, a református teológiát pedig dr. Gönczi Lajos igazgató képviselte. A külön- hozó református középiskolák tanárkarai ré­széről a következők voltak jelen a kolozsvá­ri ref. főgimnázium részéről: Gönczi László igazgató, Dóczy Ferenc, Brüll Emáuuel, dr. Tulogdy János, Simon Károly. Lőrinczi Fe­renc és Z. Sebess József. A kolozsvári leánv- I főgimnáziumot Húsz Ödön, Folyovichné Lá­zár Gyöngyi, Makkai Judit, Lovász Erzsé­bet és Jóós Katalin képviselték. A marosvá­sárhelyi ref. főgimnázium részéről jelen volt Nagy Endre igazgató. Moher Károly, Szabó József, Pálfy Antal. Kiss Fái, Kovács Benedek, Horváth András, Janossy Zoltán, Bodrogi János. A vásárhelyi leánygimnáziu­mot pedig Haksányi Aranka igazgatónő és Gocsmanné Nagy Pálma képviselték. A sep­siszentgyörgyi kollégium részéről Demeter Béla igazgató, Andrási Tivadar és Szabó Ár­pái! volt jelen, inig az ottani leánygimnáziu­mot Bányainé Bihó Erzsébet igazgatónő kép­viselte. A brassói ref. fiukereskedelmi isko­lát Schmidtué Kohlen Márta és Tőkés György képviselték. Az udvarhelyi ref. ta­nítóképző képviseletében megjelent Váróné Csathó Gabriella. Vi erese Margit, Vájná Ju­dit és Szabó Judit, mig a zilahi Wesselényi- kollégium tanárkarából M. Nagy Ottó és Székely Béla tanárok voltak jelen. Ezenkí­vül jelen voltak a Bethlen-kollégium főgim­náziumának, tanitóképzőintézetének és gaz­dasági iskolájának tanárkarai. A közgyűlés szombaton. 16-án, d. órakor kezdődött meg ének és ima után Nagy Endre elnök megnyitó beszédével. Majd dr. ülés Gyula tanügyi előadótanácsos az egyházkerület, dr. Gönczi Lajos n teológia, Biró Lajos esperes pedig az egyházkerület lelkészei és tanítói nevében üdvözölték a közgyűlést. . Utána Pogány Albert titkári jelentése kö­vetkezett. Beszámolója során ismertette az értekezlet eddigi tevékenységét, mely álta­lában nevelésügyi, egyházi, társadalmi kér­dések megvitatásából állott, amelyeket az egyes tankerületek külön-külön tárgyaltak meg. Ezeknek a kérdéseknek a tanulmányo- 'zását azért tűzte ki céljául a tanárértekez­let s tette kötelességévé a megvitatásukat minden tanári karra nézve, mert fő célja az, hogy a református középiskoláinkban folyó kál­vinista nevelést egységes alapelvekre és nevelési módszerre építse fel. A nevelés egységessége érdekében beindí­totta a különböző iskolatípusokra vonatkozó adatgyűjtés munkáját, ami Románia összes iskolatipusaira kiterjed. A tanítás módsze­reinek egységesítése végett tanítási terveze­tek kidolgozására hirdetett pályázatokat. Ugyancsak a kálvinista nevelésügyet kívánta szolgálni egy önálló református pedagógiai folyóirat megindításának gondolata is. ami azonban ezidcig. főként anyagi okok miatt, nem valósulhatott meg. A kálvinista iskola­nevelés érdekeit szolgálják a már minden református középiskolába bevezetett szülői értekezletek, melyeknek egyetlen cs fő célja a szülőknek, mint természetes nevelőknek a tanárok, mint hivatásos nevelők munkájába való bevonása. A tanárok anyagi helyzetének javítása vé­gett állitotta fel kebelében a tanárértekez- i let a betegsegélyző egyesületet is, melynek hivatása segélyt nyújtani tagjainak betegsé­gek esetén. A titkári beszámolót Csefó Sándor ügyve­zető alelnök jelentése körette, mely a fen­tebb emlitett nevelésügyi, társadalmi kérdé­seknek az egyes tanári karok által való megtárgyalásának összesített eredményéről ! szólt. Beszámoló az nj hózéplsüolal Örvényről Az érleheziel első napia e. 11 A közgyűlés délutáni folytatásában első- helyen Pogány Albert, a Bethlen-kollégium főgimnáziumának igazgatója ismertette az uj középiskolai törvényt. A törvény ismert in­tézkedéseivel kapcsolatosan felmerült az a kérdés, hogy célszerü-e református középis­koláinkban fenntartani az úgynevezett érett­ségi osztályt? Egyhangú hozzászólások írták a jegyzőkönyv határozati oldalára: Kisebbségi kultúránkban nem leépítenünk, hanem színvonalas értelmiségi osztályt kell nevelnünk, tehát az érettségi osztályt is­koláinkban minden körülmények közt fenn kell, tartanunk. Ugyancsak javaslatot tettek az egyházkerü­let igazgatótanácsának azirányban is, hogy az uj törvény által szabályozott érettségi tárgyai közé vétessék fel a magyar nyelv és irodalom és a vallástan is. A törvény azon intézkedésével kapcsolatban, mely szerint az érettségi osztályban csak az u. n. agregaţi vizsgával rendelkező tanárok oktathatnak, azt a javaslatot hozta az értekezlet, hogy Ír­ják össze központilag azon tanárok tábláza­tát, akik ebben az osztályban taníthatnak s jóváhagyás végett terjesztessék fel a nemzet­nevelésügyi minisztériumhoz. Ezután Csefó Sándor ref. tanítóképző in­tézeti igazgató, mint ügyvezető alelnök, is­mertette a tauárértekezlet folyó iskolai évi , munkatervét, melynek fókuszában a kisebb­ségi diák áll. A TANÁR HIVATÄSA — A kisebbségi diák nevelése, az életben való boldogulása az, ami meghatározza tanár- sátr.uj’í munkáját. Ez az irányeszme egész tár­sadalmi képletünk kialaJutlására döntő fon­tossággal bir — fejezte be munkaterve is­mertetését Csefó Sándor. Majd anyagi kérdések kerültek sorrendre, melyek során a számvizsgáló bizottságot tet­tek jelentést az értekezlet és a betegsegély­ző vagyoni állapotáról. Utána pedig Demeter Réia, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-kollé- giurn igazeatója tett előterjesztést a tanárok anyagi helyzetének javitási módozataira vo­natkozólag. — Szomorú, hogy ilyen kizárólagosan a tu­dományok művelésének útjait kutató gyülé- i seu ezt a kérdést is fel kell vetnünk, azon­ban a ianá.i fizetések méltányos emelése már égetően sürgős — kezdte előterjesztését De­meter P»éla. Ma’d Elekes Viktor, a Bethleni-kollégium rektor-professzora tett előterjesztést a nyug­díjösszegek emelése tárgyában, arait az u. n. keld« nvugdijpótló rovatalainak felemelésével gondol megoldhatónak. Mindkét anyagi kérdés megoldására vonat­kozólag javaslat tétetett az Egyházkerület igazgatótanácsához. tiiiléhirai a „Capacifafe-Tizsga" oagóDen A tárgysorozat következő igen fontos pont- J ja a kisebbségi tanárok capacitate-vizsgájá- nak íigve volt. Ezzel a kérdéssel a többi i'e- ! lei-özetek helyettes tanárai is foglalkoztak s j a/, ügy egyetemleges megoldására vonatkozó j emlékiratot Pálfy Antal marosvásárhelyi ta- j nái terjesztette elő. Áz iigy sürgősségére va- I !ó tekintettel a memorandum egy-egy példa- J uyát eljuttatták az erdélyi magyar egyházak : püspökeihez, valamint gróf Bánffy Miklós- nak és dr. Szász Pálnak. Az emlékirat sze- j rint a magánoktatási törvény s az uj középis- j kólái törvény rendelkezései módot nyújta­nál; arra, hogy az iskolafenntartó egyhá­zak helyettes tanáraikat rendes tanári mi­nőségben véglegesíthessék « számukra a végleges működési engedélyi megszerezhessék. VÁLASZTÁSOK Néhány javaslat hangzott még el a tanárok továbbképzésével, külföldi tanulmányutakkal kapcsolatban, majd a nyugalmaztatása miatt az elnöki tisztről lemondott Nagy Endre ma­rosvásárhelyi igazgató helyére a közgyűlés Csefó Nándor nagyenyedi református tanító- kéj)zö-intézeti igazgatót választotta meg. A többi üresedésben lévő tisztségekre a követ­kezőket választották meg: alelnök Váróné Csathó Gabriella, az udvarhelyi református tanítót ok épző igazgatónője, választmányi ta­gok leHvk: Weress Margit a tanitónőképző intézel részéről és Vitálvos Erzsébet a ko- I lozsvari leányfőgimnáziura részéről. Az uj elnököt Elekes Viktor rektor-pro- 1 fesszor üdvözölte, kifejezve azt a munkasze­— mondta széles látókörben mozgó beszéde során 1 lek es rektor. Majii igy fejezte be mindvégig lebilincselő előadását: ■ A szabadelvű haladásnak két alapfelté­tele van: a szellemi szabadság és anyagi füg­getlenség. E két feltételen, mint két hatalmas pilléren állott a kálvinizmusnak eme sokszor tündöklő, olykor haláltusáját vívó, de hiva­tásában. fennmaradásában mindig fanatiku­san hivő keleti bástyája. E két feltételnek — s a kettő közül adott helyzetünkből ki­folyólag a másodiknak — a kollégium tel­jes anyagi függetlenségének biztosításáért le­gyen a legközelebbi teendők vezérzászlajára írva a lelkes, odaaadó, ba kell önfeláldozó munkaszeretet minden munkása részéről. Ugyancsak a díszközgyűlés keretében tartott igen értékes előadást Nagyenyed történeté­ről dr. Musnai László Bethien-kollégiumi ral- lástanár, majd Csefó Sándor elnök zárósza­vaival a kétnapos értekezlet véget ért. Kecskés József. A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel­szerelési pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénziigyu/azgaióságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) Is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá­zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. fiat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz* szegével adó fizethető az. államnak, tartománynak, vagy 3 községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név' érték 70 százalékának megfelelő lombatdkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden roman állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Kolozsmegye prefektusa: MAN OLE ENESCU ezredes. Ötvenszázalékos utazási kedvez­ményt léptet életbe a CFR a karácsonyi ünnepek alkalmából BUCUREŞTI, december 20. (Rador.) A CFR vezérigazgatósága a kara csortyi ünnepek alkalmából a következő utazási kedvezményeket lépteti élet­be: December 24-én, éjféltől kezdve az 1940 január 5-én éjféli 24 óráig ter­jedő időben a személyvonatok bármelyik osztályán 50 százalékos utazási ked­vezményt nyújtanak. Ezzel szemben a gyors és villámvonatokon, a féláru­jegy mellett, a különbözet teljes egészében fizetendő. - } retetet, becsületes keresztyén magatartást és kiváló vezetői erényeket, melyek Csefó Sán­dort erre a tisztségre emelték. Az uj elnök zárószavaiban törhetetlen, ki­tartó munkára. Isten országának már e föl­dön való építésére hivtn fel a kisebbségi sorában élő fajunk sok gonddal küzdő, ne­hézségekkel hadakozó szellemi hadseregünk katonáit akiket munkájukban, küzdelmeik­ben mindig a másoknak való szolgálat, kál­vinistákat jellemző emberszeretet örökké égő fáklyája vezérel. ELŐADÁS A BETHLEN- KOLLÉGIUMRÓL A közgyűlés második napján délelőtt ün­nepélyes díszközgyűlés keretében Elekes Vik­tor rektor professzor ismertette a 300 éves Bethlen-kollégium szellemtörténetét. — A Rethlen-kollégium szelleme nyugta­lanságot jelent. Az eszmék világában itt nincs béke. Életünk állandó vizsgálódás s minden szabadelvű eszme iránti meleg érdeklődés Deichen német kikötőben nehézüíeg riadókészültségbefl

Next

/
Oldalképek
Tartalom