Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-09 / 285. szám

A rablógyilkos Tarnoveanu

a vádtanács előtt

I||M' ,

Előreláthatólag már januárban a büntetőtábla elé kerül a borzalmas rablógyilkosság bünpere

KOLOZSVÁR, december 8.

Beszámoltunk néhány nappal ezelőtt arról, hogy a Gruia-utcai rablógyilkosság tettesét, Tarnoveanu \ nsilét a rendőrkvesztu* r* büuiigvi osztálya a/ előzetes rendőri vizsgálat lefolytatása titán átadta a/, ügyészségnek. V/ elfogott rablógyilkos ügyészség! kihallgatása voltaképpen esak formális jellegű volt. miután dr. Rapeanu ügyész — aki dr. 1 rsu rendőrigazgatóval együttesen vezette le a helyszíni szendét, az előzetes vizsgálatot és a rekonstruálást, valamint a rablógyilkos Tarnoveanu kihallgatását is — olyan pontos, alapos és a legapróbb részletekre kiterjedő, terjedelmes jegyzőkönyvet készített a bűntény minden egyes mozzanatáról. bogy ez a körülmény feleslegessé tette egy újabb vizsgálat megejtését s így az ügyészség mindössze arra szorítkozott, hogy letartóztatási végzést hozott Tarnoveanu

Vasiie ellen. Ugyanakkor az ügyet a II- vizsgálóbirói kabinethez osztották Ne, ahcl dr. TeodorescU vizsgálnb'ró mindjárt az. első, rövid kihallgatás után, amint az biztosra vehető volt. elrendelte a 80 «apos vizsgálati fogságot.

A vizsgálóbírói végzés ügyében tegnap, csütörtökön délben ült ó»sze a törvényszék vádtanácsa, amely dr. R epe ami ügyész és ,-i hivatalból kirendelt védő rövid beszéde után a Tarnoveanu ellen elrendelt 30 napos vizsgálati fogságot megerősítette. A további vizsgálat egyébként olyan gyors ütemben halad, hogy a jelek szerint egy hónap alatt be is fejeződik, úgyhogy a borzalmas rabló- gyilkosság bünpere etó- * láthatólag már január hónap folyamán tárgyalásra is kél ül a büntetőtábla előtt.

A vádtanúcs tárgyalásának érdekesebb

mozzanatairól az alábbiakban számolunk be:

Pillanatfelvételek a rablógyilkos vádtanácsi tárgyalásáról

Déli egyóra tájban hirtelen megélénkülnek a különben szokatlanul néptelen törvényszéki folyosók. Két fegyőr között magas, szürkeruhás férfi haladt végig az elsőemeleti folyosón a törvényszék második tagozata felé. Az ajtókon mindenünnen kiváncsi fejek bújnak ki és megindul a népvándorlás a II. számú tárgyalóterem felé, ahol most kerül tárgyalás alá a rablógyilkos Tarnovea- un Vasile ellen elrendelt harmincnapos vizsgálati fogság ügye. Tarnoveanu emelt fejjel, zsebredugott kézzel haladt őrei között, (nem volt megbilincselve) és munkától elszokott kezein már nem is látszott a béklyó szorítása. Pillanatok alatt zsúfolásig megtelik a hatalmas tárgyalóterem, ahol a gyilkos egykedvűen ül a vádlottak padján az őt körülvevő törvényszéki tisztviselők, ügyvédek, újságírók között. A kiváncsi szemek végigsik- janak a kissé bamba arckifejezésü alakon és nemsokára csodálkozva alakul ki az általános vélemény: „Milyen szelíd kinézése van, nem látszik gyilkosnak"4.

Igen, futólag rátekintve nem is látszik bűnözőnek, sőt érzékeny lelkületű embernek, ha rágondolnak leendő sorsára, talán

még valami szánalmat is érezhetnek iránta, de ha sokáig nézi az ember, hirtelen felfedezhet a szája körül valami gyönge remegést, az arcizmok egész parányi játékát, ami egyszerre azt az érzést kelti, hogy ez az ember befele mosolyog. Ki tudja mi járhat az eszében, de egészen biztos, hogy ez az igen éleses2Ü és kitűnő memóriája ember a mult emlékein gondolkozik magában. Vagy a környezetén mulat? ... ki tudná?

A tárgyalás megkezdése előtt az ügyész, aki a vizsgálatot levezette, még utolsó kérdést intéz hozzá, ugyanis Tarnoveanu az ügyészségen megmásította Vallomása egyik pontját, melyet a rendőrségen beismert és melyet az orvosi vizsgálat is bizonyított, azonban most csökönyösen tagad: ..Nem kérem, csak egyszer húztam végig a kést az áldozat nyakon, nem háromszor

Közben egyebet is kérdeznek tőle: „Mi van a gyermekeivel, bánv évesek:

— Az egyik hét, a másik ötéves — feleli

egykedvűen és arra a kérdésre, hogy szeret- né-e látni, szintén minden különösebb hangsúly nélkül mondja: „lysn, ha lehet“.

Az én dolgom itt már könnyű! — mondja az ügyész

Közben a vádtanács felvonni a bírói emelvényre és megkezdődik a tárgyalás. Előbb a hallgatóság sorai közül dr. Struhl Áron ügyvédet hivatalból védővé nevezik ki, majd dr. Kapeauu Grigore ügyész megtartja a vádbeszédet. Az ügyész beszéde nyomán raég egy- i szer elénk idéződik a véres nap eseménye j » részletesen megtudjuk, mi történt a gyilkosságot melelőző néhány nap és mi történt á gyilkosság után.

— Az én dolgom itt már nagyon könnyű — mondotta az ügyész —, mert igazán nem tudom, mi újat kellene mondanom, hogy a bíróság szükségesnek tartsa a vizsgálati fogságban tartást. Csupán két kérdésre kellene felelnem, elősző)-, hogy ez-e a gyilkos és másodszor, hogy szükséges-e a letartóztatása?... erre pedig u vizsgálat anyagával és a vádlott beismerő vallomásával nagyon könnyű válaszolni. Attói a perctől kezdve, hogy egy rendőr lélekszakadva rohant hozzám a papirsze- letekre üt telefonjelentéssel, amelyen az állott, hogy a Gruia-utcában gyilkosság történt, én a leglelkiismeretesebben és a legap- ró'ékocabban hozzáláttam, hogy a véres ügy minden részletét pontosan felderítsem és most. mikor már elérkezett az idő, hogy bitóság elé állíthassuk a gyilkost, elmondhatjuk, hogy a borzalmas ügy minden részletét ismerjük is.

Tarnoveanu \asile, aki nemrég tért haza katonai összpontositásáról, november 25-én délelőtt fél 12 órakor érkezett városunkba egy lej nélkül a zsebében és mnnka után nézett. Hosszas kérdezősködés után egy Manu nevii tojáskereskedő ígért *3 másnapra munkát, de azt máanap nem találta meg. Közben a napot csavargással, sétálással töltötte es este kiment aludni az állomásra, ahol a bevonuló katonáktól kenyeret és szalonnát kapott. A vasárnap szintén igy telt el és az éjszakát megint az állomáson töltötte, majd hétfőn reggel korán feljött a Mihai Viteazul téri piacra és sokáig ác3orgott a gyümölcs- árusok között. Majd végig ment és ismét Visszajött a Baritin-utcán és a Fcrdinaud- uton megindult az Elisabeta-ut irányába, mert emlékezett, hogy négy évvel ezelőtt ismert egv Anika nevii lányt, aki valami ruha- kereskedőnél szolgált ebben az utcában.

Kern tudta biztosan, hogy melyik szám alatt van a ház, de emlékezett, hogy vagy 2, vagy 20 lehet a ház száma. Mindenesetre megkérdezte előbb a 2. majd a 8 és 20 szám alatt, hogy nem ismerik-e azt a kereskedőt, akinél egy Anika nevű cseléd szolgál, majd, miután mindenütt elutasító választ kapott, felment egészen az Elisabeta-ut tetejéig, ahol a kis teiecskéről ötfelé ágaznak el az utcák, rövid habozás után elindult a Gruia-uteán, majd habozás nélkül belépett az 5-ös számú ház udvarára. Ekkor pontosan féltizenkettő volt. Hogy ezután mi történt negyed egyig, amikor Tarnoveanu a gyilkosság elkövetése után kilépett Bertókék villája kapuján, már tudjuk.

A gyilkos azután

eldobta a Bertókék házának kulcsát és a zsebében lévő értékekkel, meg az 52 lejjel, amit vallomása szerint zsákmányolt, az állomásra ment és Désre utazott.

Jogosan feltehetjük a kérdést, hogy tudott a gyilkos 52 lejből Dósig jegyet váltani, mikor egy Dósig szóló harmadosztályú jegy 115 lejbe kerül?

Miután az aranyórát és láncot sikerült eladnia. beült egy dési korcsmába, evett-ivott, kártyázott, majd édességeket vásárolt és kiment Alörbe, ahol elaggott szülei és apró gyerekei vannak. A lelkiismeret szava azonban innen 13 továbbüzte és Abrudbányára ment, ahol le is tartóztatták.

Most pedig itt van és sápadt arccal, mozdulatlanul áll a biróság előtt, amikor az ügyész a legapróbb mozzanatig elébe tárja szörnyű tette véres borzalmait. Szeme sem rebben. Arra sem mozdul meg, amikor az ügyész megemlíti, hogy ilyen bűntény után olyan ítélet várható, amilyent még egyszer már hozott is a kolozsvári biróság és nemrégen .** bukaresti büntetotábla, vagyis halálos Ítéletet.

— Különben — mondja beszédében az ügyész -- felvetettem a bűnös előtt a kérdést, mit szólna hozzá, ha halálra ítélné a hi róság „Akkor jobb volna, ha azonnal kivégeznének” — mondotta a gyilkos, azonban törvényeink ezt nem engedhetik meg és a gyilkosnak egyelőre még lesz ideje szgrnyii tette felett elmélkedni,

ILYEN JÓKEDVŰ LESZ

decumber 15. iu 18.-án, ha idejében betér valatnolylk AURORA BOrs- jogyárudabu va víuar&l Állami Sorsjáték SORSJEGYET.

ÁLLAMI SORSJÁTÉK

Kereskedelmi Hitelbank r. U Cluj, P. Unirii 20.

— Itt most már befejeztem feladatomat, 1 mondta az ügyész, rámutattam a vád sul\osságára, kérem tehát a 30 napos vizsgálati logság megerősítését.

Az ügyész beszéde utáu a hivatalból kijelölt védő mondott rövid beszédet, amely- ben kérte a vizsgálati fogság megerősít-sét, hogy ezalatt még pontosabban vezessék le a vizsgálatot annak megállapítására, létezik-e valami enyhítő körülmény, amely csökkenthetné a bűnösre váró büntetés nagyságát?

„BŰNHŐDNI AKAROK”

— Akar még valamit mondani, teszi fel azután a tárgyalást vezető Brcban tanácselnök a kérdést Tarnoveanunak? Mi az óhaja, fogságban akar maradni, vagy engedjük haza?

— Nem, nem akarok kiszabadulni, itt akarok maradni, mondja a gyilkos, bűnhődni akarok.

— Hát miért gyilkolt — kérdi ismét az elnök — miért ölte meg azt az uriasszonyt?

— Éri nem is tudom — feleli bizonytalanul. — En nem is akartam megölni, nem is tudom hogyan történt és iit hullani kezdenek a könnyei, mint a tettenért kisfiúnak, hogy utána tiz másodperc múlva ismét ma- gáraöltsc bamba arckifejezését, amelyen mégis valahogy ott van az a bizonyos gu- nyoros, fölényes mosoly. Kalapját még a terem közepén fejére csapja és nyugodt léptekkel indul meg őrei köz.ött azon az utón, amelyről előreláthatólag nincs többé visszatérés. (n. k.)

Rendkívüli horderejű semmitöszéki döntés a csíki közbirtokosságok

^ pereben Érdehes pereskedés után a íeg- főbb semtnitőszék ct közbirtokosságnak adott igazat

BUKAREST, december 8.

(Saját tudósítónktól.) A csíki közbirtokosságok tengeri kígyóvá fajult ügyében rendkívül érdekes és egyelőre beláthatatlan következményekkel járó fordulat állt be. Csikpálfaha közbirtokossága a semmitöszéken megnyert egy tiz év óta húzódó pert.

A falu határában van egy 4000 holdas : erdőterület. Ez az erdő, a tízéves per tárgya, a régi telekkönyvi bejegyzés szerint Csikpálfaha község „közbirtokos közönségének“ tulajdona. Az 1908. évi ismert földbirtokarányositás alkaU - mával ennek a területnek sorsát a tu* laidonjog szempontjából nem rendezték minden kétséget kizárólag,

Ebből a lényegtelen formai hibából, aminek esetleg kellemetlen következ- nyeire akkoriban senki sem gondolt, áldatlan háborúskodás tört ki a főhata* lomváltozás után. A község számos lakosa, akik vagy a közbirtokosság meg* alapítása után vándoroltak be, vagy birtokrészi jogukat elherdálták, mozgalmat indítottak arra. hogy a közbirtokosság! vagyon a községnek, mint közigazgatási egységnek a birtokáLa menjen át. A mozgalom 1929—1930-as években öltött komoly alakot.

1932-ben az uj erdőtörvény alapjári a közbirtokosságot újjáalakították. Ekkor az elégedetlenek ismét felvetették az eszmét, hogy az erdőt a község összes lakosai egyenlő arányban használhas* sák, sőt továbbmentek: egyszerűen azt követelték, hogy osszák fel a falubeliek között. A bizottság, amely az erdőtörvény alapján újjáalakította a közbirtokosságot, elutasította a kérést. A kérelmezők erre a Csíkszeredái törvényszékhez felebbeztek, majd mikor ott is pervesztesek lettek, semmiségi panalsz* szál éltek a legfőbb semmitőszéknél. A magas bírósági fórum szintén elutasította a felebbezést.

Az elégedetlenek, még a semmitöszék döntésének érvényre emelkedése előtt, látván, hogy a talaj kicsúszik a lábuk alól, oly irányban kezdtek agitálni, hogy a község indítson polgári pert a közbirtokosság ellen. Ebből valóságos kergetösdl játék lett az egymást követő választolt községi tanácsok cs kinevezett átmeneti bizottságok között. A választott tanácsok egybehangzóan olyan határozatot hoztak, hogy nem indítanak polgári pert; az átmeneti bizottságok pedig ellenkező értelműt. A határozatokat mindig megtámadta1 valaki: az átmeneti bizottságét a kozbirtokossá^i

tagok, a választott tanácsét pedig a szolgabiró.

Az utolsó ilyen határozatot 1933 no* vember 15-én hozta a község választott tanácsa. A szolgabiró a határozatot megfelebbezte a kolozsvári közigazgatási táblához, amely a szolgabiró álláspontját magáévá tette és igy közvetve kötelezte a községet a polgári per megindítására. Most a közbirtokosságra került a felebbezés sora. A legfőbb köz- igazgatási tábla elutasította a feiebbe- zést.mint későn érkezettet. A követke* zó és utolsó fórum: a legfőbb semmitö = szék kimondotta, hogy a felebbezés a törvény által előirt határidőn belül, tehát nem késve érkezett és ily értelemben kitűzte az ügy érdembeni tárgyaló- sának napját.

Az ítélet, melyet a semmitőszék e hó 4»én hirdetett ki, teljes elégtételt és igazságot szolgálatott a közbirtokosságnak. Helyet adott a legfőbb közigaz. gatási tábla döntése elleni semmiségi panasznak és elutasította a szolgabiró keresetét. Az ítélet, mivel magasabb bírósági fórum nincs, tovább nem fe- lebbezliető, tehát azonnali hatállyal jog* erőre emelkedett. így, évtizedes harc után, végétért a csikpálíalvai közbirtokosság vitás ügye: A község nem indit hat polgári pert a közbirtokosság ellen, amelynek közjogi helyzete ezáltal végleg tisztázódott.

A közbirtokosságot Sándory Mihály bukaresti ügyvéd képviselte a semmi- tcszék előtt.

Pénzügyi és adóügyi tanácsok. 1. Áruszállításra felvett előlegekről bélyegzett nyuztat kell kiállítani. Más taksát, vagy adót nem kell fizetni, ha valóban később szállítandó árura felvett előlegről van szó. Amennyiben az előleg a valóságban kölcsönügylet volt, ki kell fizetni a taksákat és adókat. Ezek a következők: 0.30 százalék „proporcionális- adó“, továbbá tőkekamat-adó, „adiţionale és supra-cota“, — összesen 26 százalék a kölcsönösszeg feltételezett 6 százalékos kamatjából. 2. A hagyatékhoz tartozó részvények szelvényeit nem lehet beváltani, mig az örökös nem igazolja a hagyatéki-illeték kifizetését. 3. Magánosoktól vásárolt gépkocsi vételára után 1.40 százalékos „proportioná- lis-adót és i ezrelék repülőbélyeg-illetéket kell leróni. Ilyen esetben számlát nem kell kiállítani, mert számla kiállítására csak kereskedők és iparosok vannak kötelezve a bélyegtörvény 14. szakasza, 13. paragrafusa szerint. 4. A bankokban elhelyezett biztosítéki összegek után tőkekamat-adót nem kell fizetni. Más cégeknél letett biztosítékok után tőkekamat-adó fizetendő. A felvételezett kamat 6 százalék. -