Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-08 / 284. szám

I 3 9 december

7

SMZENZ'ÉK

wmmmtmmmm

ity

Határidőn (aii ttâu€$zs€^i i€lebDez€s

gem ériéimes az olAlados kilzigaz* gafâsi határozat alaplân történt állampolgársági bejegyzés ellen

KOL OZSVÁR, december 7.

Érdekes elvi jelentőségű Ítéletet hoíföttt a kolozsvári törvényszék utólagos állampolgársági bejegyzési ügyben. Ez év augusztus 29*én a város polgármesteri hivatala áttett az ügyészséghez 27 iigycsomót. 27 kolozsvári polgár 1933«ban elintézett utólagos állampolgársági bejegyzési ügyét, amelyek annakidején már keresztülmentek a .iá” rásbirósági felülvizsgálaton és amelyek ellen az ügyészség nem jelentett be fellebbezést, habár az illető polgárokat nem az 1924 február 24-fik; állampol- gársági törvények, hanem utólagos közigazgatási határozat alapján jegyezték be az állampolgársági névjegy* zékbe.

A 27 utólagos bejegyzés ellen a kolozsvári ügyészség nevében (irigore Rapeanu ügyész 1939 szeptember 28G keltezéssel feiebbezést jelentett be a helybeli törvényszékhez és az állampolgársági névjegyzékből való törlésüket kérte azzal az indokolással, hogy az utólagos bejegyzésnél a polgármesteri hivatal figyelmen kívül hagyta az 1924’iki állampolgársági törvény 67-ik szakaszának rendelkezéseit, amelynek értelmében állampolgársági névjegyzékbe való bejegyzést az igazságügy* miniiisiztcr előzetes értesítése nélkül nem lehet eszközölni. Különben is — mondja az ügyészségi felebbezés -— fenti 27 állampolgársági bejegyzésnél a törvény egyéb rendelkezéseit sem vették figyelembe, mert hiányoztak a

megfelelő okmányok, amelyeket a törvény hasonló esetekben előír. Mivel pedig az ügyészség csak 1939 szeptember 4*én vett tudomást a dologról, az állampolgárság elnyerése és elvesztésére vonatkozó !924“es törvény 67 fik szakaszának 4*ik bekezdése és az állampolgársági felülvizsgálatra vonatkozó törvényrendelet 29-ik szakasza alapján az ügyészségnek joga van a végzések ellen 40 napon belül feiebbezést jelen* térti be a törvényszékhez.

A 27 egyén között, akiknek az állampolgársági bejegyzését az ügyészség megfelebbezte, Bernát Regina Vilma kolozsvári lakos is szerepelt, akinek ügyét most tárgyalta a törvényszék. Bernát Vilmát a törvényszéki tárgyaláson dr. Jakobi Emil ügyvéd képvisel- le, aki az ügyész álláspontjával szem* ben a'zzal érvelt, hogy az ügyészség felebbezése lekésett, mert azt annakidején, még a iárásbirósági feliiJvizs* gálát után kellett volna beadni és különben is a felebbezés rossz helyre volt beadva, mert az 1924*es állampolgársági törvény 64-ik szakasza értelmében az állampolgársági névjegyzékbe való bejegyzések ellen a névjegyzék, kifüggesztésétől számított 40 napon belül a községi elöljárósághoz kell a felebhe- zést beadni.

A törvényszék hosszas tanácskozás után a védő álláspontját találta helyes* nek, ezért az ügyészség felebbezését el utas i tóttá és alperest megerősítette állampolgársági jogaiban.

Háború az éterben

Propaganda-küzdelem a levegői engeren át]

f A propaganda, mely olyan foníoü szerepet játszik a modern háborúban, sohasem használt olyan hatékony eszközöket, mint ma, hogy behatoljon az ellenség soraiba. A jelenlegi háborút, amelyet már fegyverekkel vívnak, hatalmas pszichológiai és idegháboru kiséri s ebben a propaganda az a> fegyver, amelynek segítségével országokat és népeket befolyásolnak, amelynek segítségével államokat semmisítenek meg és elmozdítanak határokat.

, A háborúban, mielőí't az ágyuké és I harcikocsiké lett volna a döntő szó, a propaganda tartotta az offenziva-rekor* :<íot. A mai időkben a propaganda olyan szerephez jutott, amelyet régebben eí sem tudtăik volna képzelni. Eszközei között a legerősebb és a legmodernebb a rádió, amely csak a mult háború óta fejlődött ki. Ennek a csodás felfede* zésnek lehet tulajdonítani, hogy ma uj háborúról beszélhetünk: éterháboruróL vagy a2 éterhuHámok háborújáról.

Ami az éterhullámok feletti uraimat Illeti, a kilowattok egyensúlyában Né* melországé az előny. Németország vezet1 a levegőtengerben, inkább mint Anglia. Németország ipari állam lévén, már a rádiózás kezdeté óta igyekezett kihasználni saját javárai ezt a nagyszerű találmányt s többet tett a rádió fejlesztésére és népszerűsítésére, mint bár mely más európai állam. Így magáé* nalfí mondhatja a legsűrűbb rádióháló- zaíjtot.

^Mialatt a német ipar piacokat hódítóiét magának és egyik rádióállomást a má/sik után létesítette, a szomszédos ál. iarr/ok, így Csehország, Lengyelország és „Ausztria is felállították a maguk le* adi »állomásait, amelyek hasonló ener* gi/ftval, vagy még nagyobbal sugározta^ az éterbe. Ma azonban ezek az országok beolvadtak a német birodalomba s ezért az a helyzet, hogy jelenleg N émetországnak van a legtöbb kilo- wattot jelentő rádióhálózata.

SZEMLÉLTETŐ MÉRLEG

Ausztria, és Csehország annektálása előtt Németország a kővetkező száz

1 vagy százon felüli kilowaiftos állomá*

I sokkal rendelkezett: Berlin, Breslau, Hamburg, Köln, Königsberg, Stuttgart, valamennyi száz kilowattal, Leipzig 120 kw. Ma ehhez hozzá lehet adni Bécset a 150 kilowattcs adóval, a cseh és lengyel adóállomásokat. Ezzel a nagy éterhatalommal szemben Anglia és Franciaország kevesebb olyan adóállomással rendelkezik, amelynek adásait Közép- és Keleíeurópában rendszeresen hallgatnák. Különösen Franciaország hanyagolta el ebből a szempontból rádiózását. Az utóbbi időben mindkét ors szag gyors léptekkel1 hoz^a helyre ezeket a hiányokat.

SZELLEMI ERŐK MOZGÓSÍTÁSA AZ ÉTFR HULLÁMOK HÁBORÚJÁBAN

Mialatt Németország rádiójának már nagy szerepe volt az Ausztria és Cseh* ország annektálása megelőzésének pro* paigandájában, addig a két nyugati hatalom csak a háború megiizenése után kezdte felhasználni rádióállomásait a háborús propaganda szolgálataiban. Evégiböl mozgósították a szellemi erőket. Ebből a célból Franciaországban megszólaltatják napról-napra a mikrofon előtt a legnevesebb írókat, akadé* mikusokat és költőket, akik a maguk szellemi fensőbbségében bízva válaszolnak a rajnántuli vádakra.

ÉTERBOMBÁIC

Szenvedélyes rádióhallgatók, akiknek I van türelmük, hogy éjfél után is érdekességekre vadásszanak az éterben, néha valóságos éterbombát hallanak robbanni, azaz valami különlegesen szenzációst, amely rendesen ott robban leginkább, ahova célzatosan szánták. Németországban a nemzeti szocialisták különben intézkedéseket tettek a né- metelleites propaganda rádión való meghallgatása ellen olyan módon, hogy a legszigorúbb büntetés terhe alatt tiltják az idegen rádióállomások hallgató* sót német polgárok számára.

TRÜKKÖK A RÁDIÓZÁSBAN

A rádióhallgatók igen nehezen tájé* i

kozódhatnak a rengeteg ellentétes rá- dióhir között. Ma, mikor az éter lehetőségei olyan nagyok, igen könnyii né* hány percre kölcsön ve rtní egy-egy hullámhosszai és onnan néhány szótl világgá röpíteni. Épp ilyen könnyű néhány ügyes trükk alkalmazása a propaganda érdekében. Egyik legtöbbel használt és legügyesebb ilyen „trükk** a hatalmas tapsvihar és tetszésnyilvá- nillás kölcsönczesé viaszlemezekről, amelyeket besZó'nek egy'egy beszédbe, úgyhogy a hallgatónak fogalma sincs, hogy mindez ügyesen alkalmazott, megtévesztésre szánt mesterkedés.

EGY NAGY TALÁLMÁnY SZEREPE

Kétségtelen, hogy a rádió veszedel mes is lehet az emberiség számára, ami a propagandát illeti. Gondoljunk azonban arra, hogy milyen nagy szol gála'tot tehetne ez a csoda az emberi-« ség javára, ha csak szép és nemes gondolatokat, a szellem legmagasabb meg* nyilvánulásait, az emberszeretet nagy gondolatát propagálná, liai a rádió tanítana, nevelne az emberi testvériség szolgálatában. Vájjon mikor jön el ez az idő? (—}

December IO.-én kezdődili: a központi légvédelmi tájékoztató tanfolyam

jKOLOZSVÁR, december 7. Szamos- tartornány királyi helytartóságának A10NT-osztálya 2697—1939. szám alatt hirdetményt bocsátott ki. melyben az összes magánszemélyek, a köz és magánjellegű iparvállalatok és üzemek tudomására hozza, hogy december 10-én reggel 8 órakor Kolozsvár városháza polgármesteri hivatalában megkezdődik a központi légvédelmi tájékoztató tanfolyam. Ez a tanfolyam lesz a légiitől' só. A tanfolyamra jelentkezni lehet december hó 8-ig bezárólag Szamos tartományt királyi helytartóságának MONT' osztályánál.

A hirdetményt dr. Hodor Victor Sza« mos-tartomány királyi helytartóságának vezértitkára és a M ONT oszt álv szolgálati főnöke írták alá,

A kilakoltatott bérlő nemzet- gyalázásért ielentette fel a háztulajdonost

frJekes per a fiatfbiróság előtt. — A hadbíróság 10.000 lej pénzbüntetésre marasztalta eS a vádlottat

KOLOZSVÁR, december 7.

A Saguna-utca 20. szám alatti bérpalotában bérelt lakást Gherea Silviu, volt PTT. tisztviselő, akit a ház tulajdonosa, özvegy Ledererné ez év elején a lakbér nemfizetése miatt bírói utón kilakoltatott. Ezt a hatósági határozatot hosszas ellenségeskedés előzte meg, amelynek következményeként Gherea Silviu nemzetgyalázás cimén feljelentette háziasszonyát és annak portását: Józsa Zsuzsikát.

A VI. hadtest katonai törvényszéke —• Negnleseu Dumitru hadbiró-aíezredes elnökletével tegnap tárgyalta a megvádolt uri- asszony ügyét, aki mellett Józsa Zguzsa is helyet foglalt a vádlottak padján.

Kihallgatásukkor mindketten elutasították az ellenük emelt vádat, mire Gherea Silviut. a panaszost, szólították be vallomás- tételre.

Személyi adatainak felvétele után kezdi meg vallomását a tanú:

— Egy reggel, amidőn hazafelé tartok, hallom, hogy a portásno szidalmaz. A lép- csőház tisztogatása miatt támadt a harag. Valaki otthagyta mulatozása emlékeit... En- gemet átkozott miatta.

— Az a részeges disznó . . . Emlegette nacionalémat Józsa Zsuzsanna. Felelősségre vontam, mire azzal érvelt, hogy úrnője tanította erre . . . Akkor már 3 havi házbérrel tartoztam. Betegeskedésem minden pénzt felemésztett. Operáltak.

HÁZBÉRÜGYBŐL PER VÁLIK

HADBIRÓSÁGI

— Mégis állandóan zaklattak a bérért. Akkoriban is. Később Ledererné, akinek csak másnapra ígértem a házbér törlesztését, dühösen a konyhájába rohant, ahol mindenféle nyelven lehordta fajtámat.

— Honnan tud erről? — kérdezi az elnök.

— Áthallatszott hozzám.

— Milyen nyelveken történt az a sértés? — fordult az elnökön keresztül Ghereához dr. Gheorghescu Mircea védőügyvéd.

A tanú habozás nélkül sorolja fel:

— Magyarul, románul, németül, zsidóul...

— Mégis értette? Németül is tud?

— Igen. Értek. Ingatja rá fejét a kérdezett.

—- Néhány nap múlva — fűzi tovább vallomását — háziasszonyom magához hivat és elbeszéli, hogy feljelentést tettek ellene, ami neki sok pénzébe fog kerülni.

— Röviddel ezután egyik lakójának arról panaszkodik, hogy nem képes tőlem, a bolsevistától raegmenekedni. Rólam beszélt így, pedig hamis házbérvallomást is tettem rábeszélésére! állítja szinte páthosszal a hangjában.

KELLEMETLEN KÉRDÉS ÉRI A PANASZOST

Erre váratlan kérdést vet fel a védő:

— Beszéljen inkább arról, igaz*e az, hogy hélyegcaalás miatt vizsgálati fogságban ült.

A drámai izgalommal telitett kijelentésre nagyon csendesen, megkésve hangzik a felelet: *&■'

— Nem bizonyult be . . - u

— Hiszen elbocsátották! — fejezi he az ügyvéd a könyörtelen szópárbajt.

Üjabb tanú következik: Secareanu őrnagy, aki hat év óta szintén Ledererné lakója. Mentő tanú. Csupa jót mond. Gyakran laknak főtisztek a házban. Mindig elégedettek voltak. A III. emeleten lakó Ghereat nem is ismeri.

Miskolczi Katalin — a következő tanú — aki jelen volt Gherea és háziasszonya találkozásánál, szintén nem tud semmi terhelőt. Ugyanilyen értelemben vallott Fodor Yasile állami tisztviselő, bár két esztendeje lakik a kérdéses házban. Nem is tartja valószínűnek az eletet. A

A TANÚ „ELSZÓLJA“ MAGÁT . V *

De a vádnak is akadnak tanúi. V

Pop Vilma, Ledererné elbocsátott szobalánya erősködik, hogy hallotta a portásné kifakadásait.

— Gherea hol volt akkor? — érdeklődik az elnök.

— A szobájában — feleli Pop Vilma.

— Érdekes, Jobban tudja, magánál Ghe- reánál. Csak másként. — Jegyzi meg maliciózusan dr. Gheorghescu védő,

Dragota Joan, a vád másik tanúja, sem sok jót mond. Valamikor 5 is Lederern« szolgálatában állott. Portás volt. LTmője bizalmasan nem egyszer elszólta magát előtte.

— Miért hagyta ott állását? — tapoga* tódzik a védelem.

— Nem szenvedhettem a nagyságos asz- szouy magatartását — feleli öntelten Ora» gota.

Ledererné izgatottan pattan fel:

— De a magáét sem törték a lakóim! Amiatt küldtem el.

A bizonyító eljárás véget ért. Fiatal tiszt. Janó Clement százados tölti be a katonai ügyészi tisztet. Tanúvallomásokra, paragrafusokra hivatkozik . . .

— A vád beigazolódott, büntetésüket kérem.

Dr. Gheorghescu Mircea védőbeszédében a joggyakorlatra hivatkozik: Nem lehet általánosítani a személyre szóló sértéseket. Legfeljebb becsületsértésről lehet szó ezúttal is, ha hitelt érdemelhet a feljelentő, aki nem ismeretlen e bíróság előtt, hiszen ártatlanul feleségét is idejuttatta. A többi terhelő tanú meg ellenségeskedésben áll a vádlottal.

— Az igazságszolgáltatásnak óvakodnia kell a gyűlöleten alapuló vádaskodásoktól

— zárja le beszédét a védő.

AZ ÍTÉLET

A katonai törvényszék, hosszas mérlegelés után, csupán pénzbüntetésben marasztalta el Ledéremét, akit 10.000 lej és a perköltségek megfizetésére kötelezett. JÓ2sa Zsuzsannának ügyét — külön választva — elnapolták.