Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-05 / 281. szám

f : I L I: N 7 I- K 5 / 9 3 9 d e c e :v her 5. ■iimMjnfiirwrain^^ írrrwrtwwrTT í«i*if. mump*, Megkezdte tanácskozásait I az erdélyi unitáriusok főtanácsa rS- Dr. Varga Béla unitárius püspök megnyitójában és püspöki jelentésében az egyházi és iskolai élet minden kérdéséről beszámolt.— Amerikai unitárius lelkésznő megható beszéd keretében tolmácsolta a tengerentúli hittestvérek üdvözletét KOLOZSVÁR, december 4. | Vasárnap reggel 9 órakor kezdődtek meg j az unitárius egyházi főtanács tanácskozásai. Az unitárius kollégium dísztermét zsúfolásig megtöltötték a főtanács egyházi és világi tag- j jai. Az elnöki emelvényen dr. \ arga Béla oiispök, dr. Gál Miklós főgondnok, Árkosi Tamás közügyigazgató, dr. Mikó Lőrinc egy­házi titkár, előadó és dr. Kiss Elek főjegyző foglaltak helyet. Ott láttuk a megjelentek között dr. Szent-Iványi Gábor, Szathmáry Gyula, dr. Gyergyay Árpád, dr. Fazekas Mik­lós, dr. Osváth Árpád, dr. Gál Kelemen fel­ügyelő gondnokokat, dr. Elekes Domokos fő­gondnokot, Kovács Lajos esperest, dr. Pálffy László egyházköri főgondnokot, Kelemen La­jos, Vár; Aliért és Gálffy Lőrinc teológiai tanárokat, dr. Mikó Imrét, dr. Abrudbányay Edét, dr, Abrudbányay Gézát, Gvidó Béla nv, esperest, Veress Béla, Máthé Zsigmond, Biró István, Máthé Sándor, Ekárt rMidor, Nagy Domokos, Kővári Jakab, Lőrinczi Dé­nes, Bálint Ödön lelkészeket, Gálffy Zsig­mond kollégiumi igazgatót, id. Iladbázy Sán­dor pénztárnokot, Markos Albert, Szenlmár- íoni Kálmán, Péter Lajos tanárokat és az unitáriusok egyházi és világi számos vezetőjét. Megjelent a főtanácson Misa Rev. Handler C. Leona, a esikágói unitárius társulat lelkész­nője, aki Középaraerika unitáriusainak iiei- yözletét hozta. DR. VARGA BÉLA PÜSPÖK MEG­NYITÓ BESZÉDE Dr. Varga Béla unitárius püspök az alábbi megnyitó heszedet mondotta: ! Méltóságos és Főtisztelendő Egyházi Főta­nács! A mai napon először van szerencsém a Fő* I tanácsi ülést megnyitni. Ez alkalommal sze­retette! köszÖQtom a megjelent főtanácsi ta­gokat. 1 Az elmúlt év október 2-án iktatott be a Főtanács püspöki állásomba. Több, mint egy év telt el azóta sok nehéz gond és aggoda­lom között. Körülöttünk zajló életben sok nyugtalanító mozzanat merült fel. A háború szelleme lappangó erjedése töltötte be a le­vegőt, bizonyos feszültség tartotta hatalmá­ban lelkünket, amitől még ma sem szaba* ! dúltunk fel. *'z a körülmény nem volt kedvező hatás­sal egyházunk életére. Már elég volt az aggo­dalmakból, a bizonytalan jövendő nyomasz­tó hangul? Mból. Vágyunk a békére, a; Ur szöllőjének csöndes és zavartalan művelésé­re, egyházi életünknek az egész vonalon va­ló zavartalanságára. Ezt a folyamatot azonban több körülmény gátolta és hátráltatta. S annak ellenére, hegy a Király őfelsége és magas kormánya kez­deményezésére a folyó év első hónapjában a Nemzeti Újjászületés Frontjának megalakulás : sa r*ta a magyarság is alkotmányosan bekap­csolódott ebbe a mozgalomba s a munkából, me'y faiunk és nemzetünk jövőjét illeti, ki- ; vette a maga részét, talán a zavaró körül­mények, továbbá a többségi faj és magyar í kisebbség között még mindig nem teljesen kialakult í>i?a!pin hiánya, hátráltatták az egy­házi munka zavartalan menetét is. Pedig ha valaha, úgy a napjainkban tör­t-nő események sürgetve követelik egy elő- itélelmenlrs. fenntartásnélküli és őszinte ro­mán—magkor közeledés szükségességét. .4 mai európai kavarodásban két, évszaza- dák óla egymás mellett élő népnek meg keh énenie egymást s nyílt szívvel kell kezel nyújtania egymásnak. Ennek eredménye kell legyen az ellentétek végleges rendezése, kiküszöbölése, aminek következményeképpen a mi egyházunk is rneg fogja találni zavartalan életfeltételeit 3 többi egyliázakkal együtt. AZ ELEMI OKTATÁS ÜGYE Ma még távol állunk attól, hogy teljes meg­nyugvással nézhessünk egyházunk jövője elé. Különösen az elemi oktatás ügye ad okot a legkomolyabb aggodalomra. Ifjúságunknak a többi magyar egyházakhoz mérve is meg­döbbentően csekély száma, 19 százaléka jár felekezeti iskolába, a többi 81 százalék túl­nyomó nagy része állami iskolába jár, ahol csak néhány helyen s ott is csekély mérték­ben van magyarnyelvű oktatás a román mel­lett. tű ; -JW» lanulóink egyötöd része jár felekezeti is­kolába. A többi 80 százalék igen kis hánya­da más felekezetű iskolába. Túlnyomó nagy része pedig állami iskolába. Mintegy 38 ál­lami több tanerős iskolából beérkezett ada­tok szerint, ezek között kettő magyar-tagoza­tú, három hiányos magyar tagozattal az I—- II. osztályban, hét iskolában szórványosan és rendetlenül beli 2 óraban tanillatik a magyar nyelv. Követendő parancs, hogy fogjunk hozzá fele­kezeli elemi oktatásunk újjáépítéséhez. Átérezve a kérdésnek életbevágó fontossá­gát, kétizben is felhívást intéztünk az egy- j házközségeinkhez, hogy nyújtsanak kérvényt az egyházi főhatóságokhoz felekezeti elemi iskolák felállítása érdekében, a Nemzeti Új­jászületés Frontjának magyar tagozata írt­ján a magas kormányhoz való továbbítás cél­iából. Románia népoktatási ügyeinek gyökeresen meg kel! változnia olyan irányban, Hogy ki­elégítse a határain belül élő népkisebbségek lelki és kulturális szükségletét, tiszteletben tartva anyanyelvűket. Siralmas egyházi szempontból az iparos- tanoucoktatás helyzete. Lelkészeink el van­nak. tiltva a munkaügyi miniszter által, hogy tanoncnövendékeinket hittan oktatásban ré­szesíthessék s igy úgyszólván el vagyunk zárva hatóságilag, hogy befolyást gyakorol­hassunk iparos-tanoncaink valláserkölesi ne­velésére. E/en, jövőnkre nézve nagvfontos- ságu társadalmi réteg nevelésében való rész­vételről le nem mondunk. Egy másik nagy hiány egyháztársadalmi életünk zavartalanságának és állandóságának hiánya. Egyik egyház sem tudja a maga munkáját elvégezni kizárólag a templomban és az iskolában. Szükség van arra, hogy népének lelkét más területeken is elláthassa olyan egészséges. táplálékkal, amely nein es­ketik kifogás alá az ország konszolidációjá­nak szempontjából, sőt a békés együttélési nagymértékben elősegíti. Az egyház vezető­sége s általában az egyházi munka szelleme garantálja, hogy az egyház égisze alatt folyó ilynemű tevékenység ellen senkinek kifogá­sa ne lehessen. Meg kell szűnnie tehát a bizalmatlanság­nak és állandó ellenőrzésnek, amely miatt a népi lélek megnyilvánulása és egyházi tevékenysége sok hiányt szenved. AZ ÁLLAMSEGÉLYRŐL Felekezeti tanítóinknak állami segélyben való részesítése a kormány részéről, még ha ez egyelőre csekély mértékben is törté­nik, évtizedek hiábavaló reménykedése után a megértésnek és közeledésnek kézzelfogha­tó jele. Legyen szabad ezt remélnünk közép­iskolai tanáraink részére is. Középiskoláink jelentős kulturmunkát végeznek, nemcsak a kisebbségi ifjúság részére, hanem az egész ország érdekében is. Bőséges érdemet szerez­tek arra, hogy a közoktatásügyi kormány figyelme rájuk is terjedjen ki. Reméljük, hogy a papság államsegélyének a többi egyházakéval való egyenlősítése, amely ezelőtt meg volt itt Romániában is, rövid időn belül ismét meg fog történni. Kedvező Ígéreteket kaptunk ebben a tekin­tetben vezető államférfiak részéről. A ki­sebbségi, különösen protestáns lelkészek ál­lamsegélye, valóban nagyon csekély. A gyer­mekeiket tanittató lelkész szülők csekély ja­vadalmuk következtében, szinte lehetetlen feladat elé vannak állítva. Nagy megnyug­vásunkra fog szolgálni a lelkészi államsegély kérdésének igazságos és méltányos megol­dása. BORS MIHÁLY HAGYATÉKA A Bors Mihály-féle hagyaték nagyon pró­bára tette erőnket és türelmünket. Sokat felemésztett egyháziasabb célokra nélkülöz­hetetlen energiánkból. Kérjük a Főtanácsot, szenteljen különös figyelmet arra, hogy e hagyaték ügyeinek terhes és sok időt elrabló nehézségei alól közös jóakarattal és megér­téssel mentsék egyházunk életét és közigaz­gatását, hogy fordíthassuk minden időnket magasztos céljaink megvalósítására. Az elmúlt évben a szindi birtokot házilag kezeltük. Sok kellemetlenséggel és csekély anyagi haszonnal, vagy nélkül. Az egyházi földbirtokoknak házilag kezelése már a régi békés időkben is sok nehézséggel és ellen­tétek felidézésével járt együtt. Most is ugyanaz a tapasztalatunk, mint a múltban, bogy az egyház nem alkalmas arra, hogy házilag kezeljen birtokok?: A mai körülmé­nyek között még kevésbé, mint eddig. Re­mélem, hogy a Főtanács bölcsessége meg fo gja találni a módját annak, hogy ennek az egész hagyatéknak a gondja ne nehezedjék többé az egyházunk életére s ne legyen ár­talmára a belső egyetértésnek és békesség­nek. Nézetünk szerint ez úgy érhető el, hogy az eladható birtokrészeket bocsássuk áruba a terhes adósságok kifizetése céljából. A megmaradt részt pedig gyümölcsöző mó­don müveltessük, gondosan körülírt szerkő* dés alapján működő bérlet után. A Főtanács tárgysorozatának megállapítá­sánál a házszabályok voltak irányadók. En­nek értelmében a Főtanács az egyházi kép­viselő tanács által már előkészített s telje­sen felszerelt s éppen ezért bizottságokhoz sem utalt javaslatait és indítványait tárgyal­ja az ott felsorolt sorrendben és pedig: a) az egyházi közigazgatás, b) a tanítás és a neve­lés ügyét, c) az egyházi vagyon állásút i 11c- i tőleg. Az egyesek felterjesztett kérelmei és folyamodásai csak ezek után kerülnek tár­gyalásra. Kérjük, hogy a Főtanács fogadja el a megállapított sorrendünket, mert ezál­tal tárgyalásaink nívóját és helyes beosztá­sát fogja elősegíteni. Jövőre gondoskodni fogunk az összes jelentések előre való ki* nyomatásáról és szétküldéséről, hogy ezáltal ! a Főtanács tárgyalásának idejét is jelenté­kenyen megrövidítsük és megkönnVitsük. Általában kérem a békét és az egyetértést. Óhajtan­dó, hogy a Fötanácsi üléseink fegyelme­zettségnek és méltóságnak mintaképei le­gyenek, amint ez más egyházaknál is ta­pasztalható­Mindenki, aki résztvesz a tanácskozásokban, ugyanazt a mértéket alkalmazza magára, mint amelyet másra kivan alkalmazni a meg- itélésben. A pártok szerint való elkülönü­lés nem egyeztethető össze az egyházias ér­zülettel s az unitárius összetartozás egykor hagyományosnak mondott szellemével. A békének és az egyetértésnek hangját kell megütni és otthonossá tenni ülésein­ken. A békesség Istene legyen mindnyájan Ti- veletek! A püspök beszédét az egyházi főtanács tag­jai lelkesen megéljenezték. Ezután Árkosi Tamás köziigyigazgató mondott megható kö­nyörgést cs áldást kért a főtanács munkájára. AMERIKAI UNITÁRIUSOK ÜDYÖZ- I LETE I Megható jelenet következett ezután. Miss Rev. Handler C. Leona, a esikágói unitárius j társulat segéd igazgatója és lelkésznője je* \ lent meg az elnöki emelvény előtt. Tisztán j csengő, kellemes hangon, a gyakorlott sző- I nők nyugodt előadásával Középamerika uni- ! tanúsainak üdvözletét tolmácsolta a főta* j tanácsnak. A rokonszenves fiatal papnő töb- j bek között ezeket mondotta: — Azzal a megbízatással jöttem ide, hogy a bostoni és kaliforniai hittestvérek üdvözletét átadjam. Helyesnek tartottam, hogy a közvetlenebb élőszóval mondjam cl ezeket az üdvözlő szavafeat, mivel a sze­mélyes kapcsolatok sokkal melegebben hat­na!:. Bennünket, amerikai unitáriusokat is, ugyanazok a célok vezetnek, mint Önöket. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Hiszem, hogy tanácskozásaikban min­denben jő eredményre fognak jutni. Min­ket kölcsönösen egy akarat és meggyőző­dés vezet! A főtanács tagjai perceken át lelkesen ün­nepelték a tengerentúlról jött hittesvérüket. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK ÉS ESKÜ­TÉTELEK Mikó Lőrinc dr. egyházi titkár felolvasta azokat az; üdvözlő táviratokat, amelyeket a főtanács őfelségéhez, II. Károly királyhoz, Tatarescu miniszterelnökhöz, Nistor kultusz- miniszterhez és dr. Dragornir Silviu kisebbségi miniszterhez intéz. A főtanács tagjai egyhan­gúlag hozzájárultak az üdvözlő táviratok el­küldéséhez. Ezután az elnöklő dr. Gál Mik­lós főgondnok felkérte az uj egyházi taná­csosokat, hogy tegyék le az esküt, ami ünne­pélyes keretek között történt meg. U.T LELKÉSZEK BEMUTATÁSA ÉS ÜNNEPI ISTENTISZTELET Dr. Varga Béla püspök bemutatta a fel­szentelendő uj lelkészeket. Az uj lelkészek, számszerint nyolcán, palástosan járultak 3 főtanács színe elé. A püspök kérdésére lel­kesen jelentették ki, hogy felkészültek a lel­kész? hivatásra és kérik felszentelésüket. Dr. Gál Miklós elnök ezután felfüggesztette az ülést, és a főtanács tagjai átvonultak az ősi unitárius templomba, ahol resztvettek a pap- szentelő istentiszteleten. Az ünnepi egyházi beszédet Bálint Ödön homoródkarácsonyfal- vai lelkész mondotta. A papszentelő szertar­tást dr. Varga Béla püspök végezte az espe­resek segédletével. A FŐTANÁCS TÁRGYSOROZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA Istentisztelet után a főtanács tárgysoro­zatának megállapitása következett. A tárgy- sorozaton szerep«1* FNztkas Miklós fel­B Jó! megboroiválkozYa jókedvű! (S=i, m \ ff ROTBART ! ügyelő-gondnok felebbezése, aki a főtanács- ■ hoz felebbezett az Egyházi Képviselő I a- nácsnak azon határozata ellen, hogy nem rendelt el fegyelmi eljárást dr. Elekes Do­mokos megválasztott felügyelő-gondnok el­len az általa felhozott vádak ügyében. Dr, Gál Miklós főgondnok lejelentette, hogy j ebben a kérdésben dr. Elekes Domokos le- : velet intézett az egyházi főtanácshoz. Ebben a levélben a főgondnok bejelentette, hogy bár igaz­ságtalannak és alaptalannak tartja az el­lene felhozott vádakat, mégis a maga igazolására önmaga kéri ebben az ügy­ben a fegyelmi eljárás megindítását. { A főtanács hosszas vita után hozzájárult a ; fegyelmi tárgyalás lefolytatásához és ebben az ügyben elrendelte a fegyelmi bizottság elnökének megválasztását. A tárgysorozat­nak ez a pontja ilyenformán lekerült a na­pirendről. Dr. Varga Béla püspök évi jelentése kö­vetkezett ezután. A püspök mindenekelőtt a bála és köszö­net szavait tolmácsolta Őfelségének, a ki­rálynak, aki a szenátus tagjává nevezte ki. Ezután az egyház belső életét ismertette, majd az elemi iskolai oktatás rendkívül nagyfontosságu kérdéseivel foglalkozott. Részletesen beszámolt a szórványok helyze­téről, majd püspöki látogatásairól tett je­lentést. Mindenre kiterjedő és részletes jelentésé­ben hü keresztmetszetét adta az egyházi és iskolai életnek. Megemlékezett a lelkészek és tanítók állam­segélyéről és végül kegyelettel adózott az egyház haiottai emlékének. VITA EGY LELKÉSZI KINEVEZÉS KÖRÜL A püspöki jelentést a főtanács hálával és nagy elismeréssel vette tudomásul. A jelen­téshez dr. Fazekas Miklós felügyelő-gondnok szólott hozzá, aki megemlitette, hogy a püs­pök távollétében egy olyan lelkészi kineve­zés történt, amelyet nem a püspök irt alá. Dr. Varga Béla püspök felvilágosította a felszólalót, hogy távollétében egy kinevezést a helyettesítésével megbízott dr. Kiss Elek főjegyző eszközölt. A főjegyző kijelentette, hogy ehhez a szervezeti szabályok értelmé­ben joga volt. Számos hozzászólás történt ehhez a kérdéshez. Az ősz Gvidó Béla espe­res elitélőleg nyilatkozott a főjegyző eljá­rásáról, amely szerinte példátlanul áll az egyház történetében. Számos hozzászólás után dr. Gál Miklós főgondnok kihirdette a főtanács határozatát, amely szerint kine­vezéseket csak a püspök eszközölhet. A főtanács vasárnap délutáni ülésén dr. Mikó Lőrinc titkár az Egyházi Képviselő Tanács jelentését olvasta fel. A Képviselő Tanács beszámolt az egyházi és iskolai élet minden mozzanatáról. Megemlékezett az egyház belépéséről a Nemzeti Újjászületés Frontjába. Kiemelte a papi és tani tói ál­lamsegély fontosságának Jkérdését. Megem­lékezett a Magyar Népközösségnek ebben az ügyben kifejtett munkájáról. A jelentés hangsúlyozta a felekezeti oktatás rendkí­vüli fontosságát és elvként megállapította, hogy az unitárius egyház minden erejéből felekezeti iskoláinak növelését tűzte ki egyik legfőbb céljául. Számosán hozzászólottak a jelentéshez, majd a választások eredményét hirdették ki. VÁLASZTÁSOK Egyházi jogtanácsossá 5 évi időtartalomra dr. Szathmáry Jánost választották 62 sza­vazattal, az eddigi jogtanácsos, dr. Fazekas János 50 szavazatával szemben. Székelyke- reszturi iskolai felügyelő-gondnok lett dr. Gálffy Zoltán. Székelykercszturi főgimná- ziumi igazgató Preissner Imre. Egyházi fe­gyelmi bíróság világi tagja: Szentmártoni Kálmán. Főtanácsi fegyelmi bizottsági tag: dr. György Zsigmond. Nvugdi jbizottsági ta­gok: Szabó József, Péter Lajos, Ajtav Jó­zsef, póttagok: Bunde Béla és Zsigmond Fe­renc. Elekes Domokos főgrrdnok elleni fe­gyelmi bizottság elnöke dr Tamás István. Fötanácsi tagok: Szabó Josef, Müller Géza és Pap Zsigmond. E. K. tanácsi tag Ajtav József. Jószágfelügyelőségi elnök: Pataki András. Jogügyi bizottság elnöke dr. Abrud­bányay Géza. Pénzügyi bizottsági elnök Pálffy László. Nevelésügyi bizottsági tagok: Gálffy Zsigmond és Kelemen Lajos. Miután Kelemen Lajos a tisztséget nem fogadta el. helyébe Ajtay József került. A főtanács ezután zárt ülésen a vagyoni jelentést tárgyalta. A késő éjszakai órákban az ülés folytatását hétfő reggel 9 órára ha­lasztották. ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom