Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-05 / 281. szám

ÂsmstMi

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, jCalea Motüor 4. Telefon 11—09. Nyomda- iStr. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és

í-líí—j--')I 11 un'"’ ■^iVhommi‘^■|! ' i^iii ^ iiiiiiiiimiiii

LX H V FOLY A M, 2 81. S 7 A M.

' awy5S>-vw»aF»"'*e"

«ALAPÍTOTTA ~BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató:

"" " DR.%QRQ!S LÁSZLÓ*"

KEDD

Kiadótulajdonos: PALLAS R. 1 ■ Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ ,1938. Trb. Cluj.) Előf izetési árak: havonta 80, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 900 lej.

mmsaammt QiarsEEMneeHHEimífezs:-’. Kamm

CLUJ 1 939 DECEMBER 5.

Magyar monhâsok

j Nagyjelentőségű esemény történt ("tegnap az ország fővárosában. Régi '(kívánság vált valóra. A magyar mun» (kásság ünnepélyes keretek között, be =

• szédesen bizonyította be, hogy szív ve i- Jlélekkel együttérez az összmagyarság 'célkitűzéseivel. Kisebbségi életünkben jútjelző dátum ez az esemény. Alkotó* ísokra, épitömunkára késztet. Újabb íéleterőt önt a kisebbségi élet vérkerin* .gésébe és növeli a magyarság vezetői’ nek öíibiz almái'.

, Bgga nagy esemény, hogy a szerve- 2eíí?|biagyaH' munkásság a jelentőséget j és véglegességet jól tükröző kép vise- Jlet alapján — s hogy a ténynek még a hely kiválasztottságával is felfokoz* !za értelmét és hatályát — az ország fővárosában a nagy világ politikai ese- ’ményekíöl fűtött, feszült légkörében j tökéletes egyhangúsággal és hatalmas [erőt jelentő lelkesedéssel kimondotta, hogy teljes egészében csatlakozik a Magyar Népközösséghez. Ezzel a nagy kínai fal, amely a társadalmi kérdés nemzetközi bölcseleté és kezelése idején fel tornyosult a magyar ejnye nyel vii, faji, lelkületű és szellemű munkásság, továbbá az úgynevezett történeti rétegek, polgári és parasztosztályok i között, szóval az első négy és az ötödik rend között, leomlott, mert az idők nagy teljességében az osztályharc ér* deke háttérbe szorult a nemzeti megmaradás és a közös mim ka lehetőség előtt.

ö Rendkívüli illőkben történt ez a gyönyörű esemény. A Magyar Népközös- jség keretei kozott egymásra talált az ország egész magyar anyanyelvű la* lcossága. Politikamentes képviseletünk most már igazi egyetemességet jelent. A szellemi, gazdasági és társadalmi egységet. Uj lehetőségek széle« skálá= ját nyitja meg.

Régóta folyt a nagy erőfeszítés, hogy a magyarnyelvű munkásság és a ma- gyár tömb egyéb rétegei, osztályai, elemei között az egészséges eggyéolva- clás létrejöjjön. De minden igyekezet hajótörést szenvedett eddig, bár az ál" talános kisebbségi érdek a teljes egye- sülést sugallta és időről-időre hol az egyik, hol a másik fél oldalán a megértés és közeledés néhány egészséges hajtása eredt meg. De a gyakori: sar- jadzások elpusztultak. A féltékenység, bizalmatlanság, időszerűtlenség és ki" viliről támasztott akadályok minden kísérletet el gáncsol; (iák. A Népközösség egészséges alakulatának idejére várt mindez, S a Népközösség megalakulás sának első pillanatától kezdve ismeri kötelességét. Adva Is volt minden jö lehetőség, hiszen ez az alakulás a leg« teljesebb egység és mindenki felhasználásának elvével indult meg, azonki. viil uj erők sorompóbahelyezésével megszerezte a magávalragadó, hogy úgy mondjuk, sodró erejét. A Népközösség az első pillanattól kezdve hirdette, hogy nem nygodhatik meg, amíg a történelmi, polgári, földművesosz<tá Ívok egyesüléséhez nem kapcsolbatji hozzá a nélkülözhetetlen magyar mun kásságot is, amelyet előző helyezkedés pillanatra sem távolított el a magyar kö züsség szellemétől és érdekeitől, amin azt az elmúlt 20 esztendő alatt elégsze megállapíthattuk. A legnagyobb jelen tőségü dolog volt azonban Banff;

Csifülozili a romániai magyar immhíssag a Magyar (Mlphözösscglia

A nmgyur munkások vezetőinek Bukarestben tartott értekezlete hozta ezt a nagyietmntŐBégu határozatot Üdvözölték a román és német munkások képviselői a magyar munkásságot a határozat alkalmából

BUKAREST, december 4, Az ország szakmai szervezetekben tömörült magyar munkásságának és magánalkailma zottainak képviselői december 3“án országos értekezletet tartottak Bukarestben. Az értekezlet célja a romániai magyarok Népközösségével szembeni állásfoglalás. Ez a kérdés, amely már egy éve foglalkoztatja az erdélyi! és bánáti magyar munkásokat és magán- j alkalmazottakat, végre megoldódott a • városi dolgozó rétegeknek a Népközös- ; séghez való lecsatlakozásával.

Az országos értekezlet résztvevői a j következők voltak: Bartaíis Sándor szenátor, Bartha Károly szenátor, La- j kaí'os István, Balogh József (Buka* | rest), Bruder Ferenc, Jordáky Lajos, ! Pálffy Tibor, Soós László (Kolozsvár), j Gő'mőri Ferenc, Káli János (Araid), j Orosz Ferenc (Temesvár), Biró János, j Borsai Oszkár, Régner János és Qru- Ş bér Pál (Zsüvölgye). Gurka Ferenc | (Resita), Tarkanyi Gusztáv (Marosvá- j sárheíy), Halász Dezső (Nagyvárad), ! Jellinek Ede (Szatmár) és Farkas András (Nagyszeben).

A Ikiiküldöttek a konferencia elnökévé egyhangúlag Bartaíis Sándort, titkárává Jordáky Lajost választották meg.

Bartaíis Sándor elnöki megnyitójában mindenekelőtt üdvözölte a megjelenteket és a román és német munkás» ság képviseletében megjelent Fluerás János, Jumanca József, Rusu Simon és Gherman Efíimiu szenátorokat, valamint Klein Ferencet.

Bejelentette az einök, hogy Brassóból az alábbi táviratot kapta:

„Üdvözöljük a konferenciát a magyar munkásságnak a Népközösségbe való belépése alkalmával!. Közöljük annak országosan összhangba hozott munkás" programjának támogatását. Juhász István.“

Ez ez egységes megjelenés — mondotta Bartalb — ar. összetartás kitűnő példájaként emelkedik ki a munkásmozgalomból., amelyen évtizedeken keresztül tanultunk ebben a mozgalomban. Amikor ezelőtt három héttel elhatároztuk, hogy tanácskozásra hívjuk ös/,- sze a magyar dolgozók vezetőit, illetve kiküldötteit, hogy döntsenek a kisebbségi sors* kan élő munkások és alkalmazottak jövőbeli sorsát illetőleg, tudtuk, hogy szavunk nem marad pusztában elhangzott bzó. A mai gyűlésen való megjelenésünk- biztosíték arra, hogy az itt hozandó határozatok fáklyaként fognak lobogni minden magyar dolgozó előtt és hogy azok érvényre jutásáért férfiasán fogat»

nak küzdeni mindannyian. Amikor közel eg} évvel ezelőtt megalakult a Nemzeti Ujjászü Ietés Arcvonala, amelybe beléptek a mun kásmozgalmi vezetők is, az egész românia munkásság, nemzetiségre való tekintet nélkül követte őket. A Nemzeti Újjászületés Arcvo nalában a magyar népkisebhség külön cső portot képez Ehhez a csoporthoz kell tartóz zon a magyar munkásság és magánalkalma zotti réteg is.

Romániában ma egyedüli elismert kulturá lis, gazdasági és szociális magyar kisebbség szervezet a Romániai Magyar Népközösség Ebből a közösségből a magyar dolgozó rété gok képviselői sem hiányozhatnak. Köteles «égünk ebbe bemenni, hogy az oly sok irány na ágazó munkásérdekeket eredményesebben védhessük.: Kötelességünk együttműködni osztálykülönbség nélkül minden magyarral, hogy a kisebbségi kérdést végre egyetemlegesen rendezhessük.

Amikor az ország magyar dolgozói kisebbségi jogainak védelmére összefog a magyarság többi társadalmi osztályával és belép a NépközÖsscgbe, kijelenti, hogy gazdasági érdekképviseleti szervezeteinek egysége mellett a végsőkig kitart. Szakmai szervezeteinek egységét sérthetetlennek jelenti ki. A szákinál szervezetekben, úgy mint a múltban, a jövőben is, a többi nemzetiségű munkásokkal és magánalkalmazottakkal karöltve kíván dolgozni. Nem mnlaszthatjuk el kijelenteni, hogy amikor afelett tanácskozunk, hogy belép- fünk-e a Magyar Népközösségbe, ugyanakkor hozzá akarunk járulni az ország rendjének, békés fejlődésének és igazságos vezetésének biztosításához.

Bartha Károly szenátor, mint a Magyar

Népközösség ügyének előadója, történelmi visszatekintést vetett általában a Magyar Népközösség megalakulására és eddigi tevékenységére vonatkozólag. Részletesen ismerteti ezután a Magyar Népközösség elnökségével folytatott eddigi tárgyalásokat. Szükséges a magyar dolgozókat egységesen tömöríteni a szakmai szervezetekben és a Magyar Népközösségbeu. Bartha Károly szenátor hangsúlyozta, hogy a magyar munkások szakmai szervezeteik jelenlegi formája mellett kitartanak és remélik, hogy a Magyar Népközösséghez való csatlakozásnak a nemzeti jogok védelme mellett eredménye lesz a gazdasági szervezeteiknek megerősödése is. Ezután előterjeszti az általános irányelvekre vonatkozó megállapodást:

1. A magyar munkásság a Romániai Magyar Népközösség vezetésében minden fokon méltányos képviseletet nyer.

2. A Népközösség közművelődési szakosztálya intenzív munkát folytat a magyar munkásság kuliurigényeinek kielégítésére és hajtandó nemcsak a maga részéről rendezni felolvasásokat a munkásság számára, de szívesen résztvesz c szakmai szervezetek által rendezett magyar kultur elő adásokon is.

3. A szakmai szervezetek törvényszabta egységén belül a Népközösség a magyar munkásság különleges érdekeit minden téren támogatni fogja.

Bejelenti a továbbiakban azokat a megkereséseket, amelyek az ország minden részéből érkeztek, amelyekben a magyar munkásság Útmutatást és tanácsokat kért a követendő titat illetőleg.

Pálffy Tibor ezután a következő határozati javaslatot terjesztette elő:

Határozati farasiat

A romániai szakmai szervezetekben tömörült magyar munkások és nia- gánalkalmazotílak kiküldötteinek 1939 december 3-án megtartott országos értekezlete egyhangúlag elhatározta, bogy belép a Romániai Magyar NépkÖ" zösségbe. !

A magyar munkások és alkalmazottak szem előlit tartva azokat a népi és kulturális kapcsolatokat, melyek a magyar nép egyeteméhez kötik, másrészt nemzetiségi jogainak minden téren való egyenjogúsításának elérése érdekében, szükségesnek Tartják, hogy a magyar ipari munkások és alkalma- zottaik tömegesen belépjenek a Romániai Magyarok Népközösségébe.

A romániai magyar munkások és alkalmazottak a Népközösség keretein belül részt akarnak venni a magyarság minden intézményében és szervezetében s kívánják, hogy a Romániai Magyar Népközösség vezetésében a roma niai magyar népi rétegek közötti együttműködés és épitőmunka előmozdítása érdekében minden fokon méltányos képviseletet nyerjenek.

Ugyanakkor leszögezik, hogy gazdasági-szakmai érdekeinek védelmére elengedhetetlenül szükségesnek tartják szakmai szervezeteik (Bresia) egyse" gének jelenleg gyakorlatban levő megőrzését és aiz ország többi nemzetiségű munkásaival és alkalmazottaival való szoros és egységes együttműködést.

A magyar munkások és alkalmazottak ezen elhatározásukkal a Nemzeti Újjászületés Frontja és a Romániai Magyar Népközösség által megs-za»

(Cikkünk folytatása az utolsó oldalon}

Miklós marosvásárhel.yi beszéde, amely kinyitotta a Népközősség kapuját a magyajr munkásság előtt, mely a bizalmat ébresztette fel. Bánffy Miklós beszéde megjelölte a lehetőséget, hogy minden osztóly és intézmény megmaradhat sajátszerü érdekképviselete alapján, viszont nyugodtan elhelyez* kedhetik a minden közös érdeket a lehető legjobban szolgáló Magyar Népközösség keretében is.

örömmel állapítjuk meg mindezeket. Az igazi megértés szellemében üdvözöljük a magyar munkásságot a Népközösség kebelében. Reméljük, hogy ez a nagy tény üdvös eredményeket hoz az

egész magyarságnak, a derék magyar munkásságnak és a most már megin* gathatatlanui erős és széles Magyar Népközösségnek, mert az erő egyik feltétele az egység, a másika lelkes munkaszolgálat. Ünnepi lélekkel üdvözöljük a mai nap hírét, >