Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-31 / 302. szám

L LH N ZtlK I 0 J U d 01 v ni !> c r II £I pí ™ 1 V boldogság és béke sziveié — mondtuk hos-'/u éveken át Finnországról, mikor Kö­zé p-Euró pu a \ ál'ógok korát ölte s ma fe­szült! u figyeljük u rádiót, milyen híreket mond északi rokonaink hősi küzdőiméről. Tegnap még, ottjártunkhnn, csodálhattuk, miiveu ereje van u szabadságnak egy müveit emberi közösségben, mit ér a szociálisan kiegvensulvozott, tökéletes nemzeti önkor­mányzat. Ma ott olvassuk a bombázott he­lyek közt azoknak a városoknak neveit, »melyek az utasember életének legnyugal- masabb, legkedvesebb emlékeit idézik. Mintha csak tegnap lenne ez. a hideg má­jusvégi délután, amikor először láttam meg Helsinkit, „észak fehér városát“ a hajóról. Május vége van, de ;tt még koratavasz, csi- pős, hideg széllel s a jég csak nemreg enge­dett fel a patakokon. A zöldülő nyírfák alatt most nyílik az ibolya s apró lovaikkal most végzik a tavaszi szántást csontos, ne­hézkes finn parasztok. Az autó keskeny földnvelveken, sötét vizek mentén suhan, köröskörül zöld rétek ) végeérhetetlen fe­nyő- és nyirfaerdők. Tavak vize áramlik egyre, ezernyi tó folyton elkezdődő és foly­ton végetórő vize s nz erdős tújut jólesően szakítják meg itt-ott a vörösre mázolt k's I:.házak. Látogatások tanyákon, gazdaságok­ban, szövetkezeteknél. Lönnrot kis szülőhá­za a tipikus finn tájon. A két tó közt elte­rülő 'Tampere, a finn Manchester, ahol nyo­ma sincsen a gyárakkal járó koromnak és füstnek, mert villanverővel miiködnek a gé­pek. Gazdag néprajzi gyűjtemény egy öreg paraszt házában, fegyverek, házieszközök s egy naptár száz évfolyama. Négy órán át tartó igazgatósáéi gyűlés a saloi s/övotkezet- eél, amely nálunk tekintélyes vidéki bank­nak bediene. Fehér éjszakák, mindenütt nyugalom és béke. Az ezertavas finn csoda­világ tájait az utasember gyönyörűségével néztem. Nem jutott eszembe, hogy a tavak sokasága n sűrű erdővidékekkel együtt a legjobb védelme lesz háború esetén Finnor­szágnak. A finn testvérnep földje akkor még az örök béke hazájának látszott, ahova nem érhetnek el az európai viszályok hul­lámverései. És pár hete egy brutális háború zaja veri fel a húszéves csendet s az északi lestvérnép újra -/abadságáért és független­ségéért hullatja \ • *>ét, mint annyiszor tör­ténelme folyamán. Ez a háború mint a háború általában — nem egy éjszaka tört ki. Fi esetben is igazolást nyert, a elausewilzi mondás, hogy a háború nem más. mint a politika folyta­tása más eszközökkel. A finn——orosz politi­kának szinte geopolitikai szükségszerűséggel kellett belelorkollnia a háborúba. A linn népre nagy európai hivatást bizott a Gondviselés, olyan nagyot, hogy annak ri- clésében néha össze kell r< skadnin és ál­landóan vérével kell fizetnie. Már a közép­korban is két világerő ütközési pontjába került Finnország, a svéd nagyhatalom és a vladimiri orosz nagyfejedelemség közé. Századokon át a svéd uralom alatt Finnor­szág jelentette Észak-Európának védőgátját az oroszok nyugati terjeszkedésével szem­ben. Egész nemzedékek véreztek el a nyu­gati keresztyén gondolatért, amelynek végső bástyája a Karéliai főidővelv volt, amelyért most is megindult a háború. Finnország európai hivatása Különösen akkor töltött be Finnország fontos európai missziót, amidőn Rettenetes Iván cár a Balti-tenger felé keresett kijára­tot „a bevarrt ujju orosz óriás“ számára. Amikor Nagy Péter 1702-ben elfoglalta a svéd királyság legkeletibb bástyáját, A ibor- got, majd megalapította a tengerre vágyó bi­rodalomnak uj fővárosát, Szentpétervárt, Finnország kikerülhetetlenül az orosz ét­vágy legingerlőbb falatja lett. Az 1709-iki poltavai csata véget vetett Svédország nagy­hatalmi állásának, azonban a finnek niég egy évszázadon át ellent tudtak állani az orosz terjeszkedésnek. Az 1808—9-iki svéd —orosz háború megfosztja Svédországot Finnországtól, amelyet Oroszország annek- lál. A finnek nagyon sokáig megtarthatják alkotmányos rendszerüket, áruig azután a cárizmu9 elnyomó rendszere egvre nagyobb súllyal kezd rájuk nehezedni. Az elnvomás ellen 1904—5-ben a finn munkásság fellá­zad, ezt a felkelést azonban leverik és meg­szüntetik az önálló finn hadsereget. A cári Oroszország utolsó éveiben egyre nyilvánvalóbbá vált az az orosz törekvés, hogy Finnországot minél nagyobb terror alatt tartsák s megszüntessék különálló jel­legét. Ezt a törekvést voltaképpen az orosz külpolitika lényege diktálta, amely abban áll, hogy nagy szárazföldi magányából igyekszik szabad tengerre kijutni. Ezért törekedett Nagy Péter óta az orosz politika a Balti-tenger uralmának elnyerésére, mert ugv érezte* hogy enélkül az orosz főváros biztonságát állandó veszély fenyegeti. AZ ÉSZAKT JÉGMENTES KIKÖTŐK A Balti-tenger azonban zárt tenger s igy Oroszország régóta kijáratot keres az Észa­ki Je ges-tengeren keresztül az Atlanti- óceánra. Ezt a kijáratot ugyan merész an­gol hajósok már a XVI. században megta­lálták a Dvina torkolatánál, ahol Arhan- gelszk kikötője épült, ezt azonban rendszeres kikötőnek nem lehetett használni, mivel az év jelentős részében be van fagyva. Itt ugyanis inár nem érvényesül a meleg Golf- .áram hatása, amelynek tudvalevőleg az észa­ki norvég kikötők jégmentességüket köszön­hetik. Ezeknek az északnorvég kikötőknek a megszerzése már a cári Oroszország idején felmerült. 1882-ben megalakult az úgyneve­zett Arhangelszk-bizotyság s hatalmas propa­gandát fejtett ki részben a nurman partvi­dék kiépítése, részben az atlantióceáni átjá­ró megszerzése érdekében. Ezáltal ugyanis Oroszország nemcsak kijutna a szabad világ­óceánra, hanem megszerezné magának a vi­lág legjobb vasércének telepeit Észak-Svéd- országban és Észak-Norvégiában. Ez a vas részben Narvik kikötőjén at (nemrég hire járt, hogy az oroszok kivánni fogják Norvé­giától Narvik kikötőjének átengedését vagy a kikötőben bizonyos előjogokat) jut a vi­lágpiacra, részben a Balti-tengeren át. Itt a faothniai öbölben az Aaland-szigetek mellett megy el az úgynevezett svéd érc vonat, az Aaland-szigetekről tehát bármikor meg le­het akadályozni a svéd vasérc kivitelét Én­nek a vasércnek tudvalevőleg Németország a legnagyobb vásárlója. Az északi átjáró megszerzése egyre jobban foglalkoztatja a cári Oroszország diplomá­ciáját. Ez az északi átjáró, valamint a svéd ércmezők csak Finnországon keresztül kö­zelíthetők meg és ezért nyert különös jelen­tőséget Európának ez az északnyugati szög­lete az orosz világpolitika szempontjából. Az orosz álmok szétfoszlottak az önálló Finnország megalakulásával. Az 1920-ban Oroszország és Finnország között létrejött béke értelmében Finnországnak le kellett ugyan mondania kelet-Karéliáról. ezzel szem­ben azonban megkapta az úgynevezett Ka­réliai földnyelvet a Ladoga-tó és a Finn-öböl között, ahol a finn határ Leningrádtól 30 kilométerre húzódik. Ugyanakkor néhány korridort engedett át Oroszország Finnor- száguak. hogy elérhesse egyetlen jegestengeri kikötőjét, Petsamot. Akkoriban ugyanis Oroszország nem tudta még, hogy Petsamo környékén fel fogják fedezni a világ egyik leggazdagabb nikkeltelepct. A finnorszá nikkeltermelés mindössze négy esztendővel ezelőtt kezdődött meg. A bányáknak eddig egész termelését a norvég—finn feldolgozó ipar vette át. A bányákat Liinabamari jég­mentes kikötőjével kitünően kiépített utak kötik össze. Érthető, ha a szovjet étvágyát izgatja a cikkel, mivel ez a hadiipar szem­pontjából elengedhetetlenül fontos. A világ nikkeltermése évente 115.000 tonna 8 érniük 09 százalékát Anglia és Franciaország monopo­lizálj) fa finn nikkelbányák kiaknázása még kezdetleges), mig Németország és Oroszor­szág nem rendelkeznek egyetlen gramm nik­kelei sem. 1 Dávid és Góiiáth Ma már meg lehet állapítani, hogy a dor- pati béke sem a finneket, sem az oroszokat nem elégítette ki teljesen. Finnország to­vábbra is igényt tartott Karélidra. amely nemcsak a finnek igazi őshazája, hanem a világnak természeti kincsekben egyik leg­gazdagabb lelőhelye is. Az oroszok a karéliai finn irredentával szemben ugv védekeztek, hogy a finn határtól 30 kilométerre kiürí­tettek minden falut, Karéba lakosságát pe­dig szétszórták Oroszországban. Az oroszok is elégedetlenek a dorpati békével r csakha­mar megkezdődött a szovjet expanziója Finnország ellen. Megalakították a keletka- réliai szovjet köztársaságot, azzal a hátsó gondolattal, hogy igy először Finnországot, majd a skandináv félszigetet sikerül bolse vizáini s igy közelebb juthatnak az Archan- gelszki liga álmainak megvalósításihoz A szovjet külpolitikája különösen okkor vált ingerültté Finnországgal szemben, ami’ kor a mult évben Finnország Svédországgal egyezményt kötött az Aaland-szigetek meg­erősítésére. Ennek az egyezménynek a jó­váhagyása azonban a genfi népszövetségi ta­nácstól függött. Itt valamennyi állam elfo­gadta a finn—svéd indítványt, kivéve Orosz­országot, melynek delegátusa, Majszki nagy­követ, a következőképpen érvelt: „A szovjet nem járulhat hozzá a szigetcsoport megerő­sítéséhez, mert ez esetben ez a szigetcsoport ugródeszka lehet bármely szovjetellenes ha­talom számára, amely az Aaland-szigetekről bezárhatja a szovjet flottát a szűk Finn öböl tölcsérébe, sőt Leningrad biztonságát is fe­nyegeti.“ Ezzel az Aaland-szigetek megerősí­tése le is került a napirendről. Közben az augusztus 23-i német—orosz paktum gyökeresen megváltoztatta a Balti­tengeri helyzetet, amennyiben az évszázadok óta vitatott Dominium maris Baltici-t Né metország teljesen átengedte Szovjetoroszor szagnak. BUDAPESTEI István Király Szállodái» «an (VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mér­sékelt áru szobát. Teljes ké­nyelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefo­nos szobák. Telefon 202-43,. 294-24 Uj helyzetben indultak meg tehát a finn — orosz tárgyalások, melyek során a szovjet köztársaság jelentős területeket lett volna hajlandó Finnországnak átengedni. Ez a ka­réliai terület azonban jórészt terméketlen terület és jeges tundra. Ezzel szemben a karéliai földnyelv nagyrésze szabad utat biz­tositana a szovjetnek a határ közelébe eső legfontosabb Unn ipartelepekhez, • valamint Helsinkihez. Az átadandó szigetek között szerepelt Hogland. a finn Helgoland is. így Finnország dili, tehát népesebb és katonai szempontból is jelentősebb része a szovjet ellenőrzése alá kerülne. Északon a Ha­lász-félsziget átengedése azt jelentené, hogy Oroszország megszerzi Finnország egyetlen Jeges-tengeri kikötőjét, melynek értékét fo­kozza, hogy a közelében elvonuló Golf-áram hatása következtében egész évben jégmen­tes. Finnország tehát északon is el volna /.árva s ezen túl a Flalász-félsziget kitűnő ugrópontot jelentene a szovjetnek az őr-ak- svédországi érctelepek és az északnorvég at­lantióceáni kikötők megszerzéséhez. S /égül Hangé félszigetének. Észak Gibraltárjának a megszerzése módot nyújtana Moszkvának az Aaland-szigetek megszerzésére is, ezzel pe­dig kezébe kerülne az egész bothniai öböl s hamarosan a világ legjobb vasérce feletti rendelkezést is megkaparinthatná magának. A tárgyalások nem vezettek eredményre s igy a vitás kérdésben végül a fegyverek fog­nak dönteni. Anélkül, hogy állást foglalnánk két másik állam háborújának kérdésében, minden oo- litikai véleménytől eltekintve, pusztán erköl­csi szempontból nézve a kérdést, megállapít­hatjuk, hogy a finnek, amikor maguk mellé állították érzésben a világnak úgyszólván minden nemzetét, alkalmat adtak arra, hogy megerősödjék megrendült hitünk a müveit nemzetek szolidaritásában. A sarkvidéki éj­szakában egy kis nemzet harcol életéért, de érezzük, hogy ennek a rokon népnek — ez a mi külön büszkeségünk — harcát az„ért fi­gyeli az egész világ csodálattal, mert ez több, mint a finn nép hősi harca az oroszok­kal. Olyan elvek küzdenek itt, amelyekkel áll, vagy bukik a világ. A finnek ügye a szabadság ügye is. nagy emberi eszményekért folyik a háború s talán nem túlzás, ha azt mondjuk, ahogyan a történelem századain át világit Leouidász lermopiléi ellenállása, fölemel valamennyiünket a finn hősiesség is. Ez a szabadságharc, végződjék bár átmene­tileg akár leveretéssel is, világforditó erő lehet nemsokára. Megmentheti a szellemnek, az értelemnek, az erkölcsi eró'knek, a népi minőségnek és a szabad népek helytállásinak felsőbbségét — a nyers erőszak felett. í— * —J A Sínnek himnusza József Attila fordítása „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK“ Erős vár a ml istenünk, , Kemény vasunk és vértünk, ínségben együtt van velünk, Megvált és harcai értünk. Kél a-z ősi rossz, Bajvetö gonosz, Csel vad fegyvere. Erőszak ővele. A földön ö az első. Önnön erőnk csak délibáb És bizony esnénk esten. De harcba küldte Egy Fiát Értünk maga az Isten. Kérded-é, ki az? Jézus, az igaz. Sok had, Egy a fö, Nincs Isten más csak Ö, Krisztus a Győzedelmes. S ha a földön ördög nyüzsgene És elnyelni akarna, ‘ Meg nem riadnánk — ellene Győz hitünk diadalma. A világi ut Tombolhat vadul, Semmit sem tehet, Ö megítélhetett. Megrendül egy szavunkra. Él, áll az ige igazul, Akárki \ esse-hányja. Táborainkra száll az Úr Szent Lelke, adománya. Jóhir, nó, család, Jószág, test, világ Veszhet, vihetik Veszendő kincseik’, — Miénk marad az ország. A SZUOMI DAL (£. QVANTEN) Hallgasd csak, mint zeng az ének, hangja Väinö hangszerének: ez a szuomi dal. I Halld a fenyvek halk bugását, vízesések vad zúgását: ez a szuomi dal Nézd a bús havas mezőket, a nap csillogtatja őket: ez a szuomi dal. j Nézd az észak éjszakáját, biborszinii fénysugárát: ez a szuomi dal. A virágzó völgy ölében kis patak csobog szelíden: ez a szuomi dal. S nagy hegyeknek erdős* ormán harsonázva zeng az orkán: ez a szuomi dal. Minden zúgva, zengve zendüf, minden ajkon ének csendül: ez a szuomi dal. j Hogyha szived ver dobogva, hallgasd vígan, vagy zokogva a szép szuomi dalt. Fordította: KUNSZERY GYULA. BUZOGÁNYOK INDULÓJA (V. A. KOSKENNIFMÍ) Minket hó és jég nevelt, nálunk örök az éj s a fagy, rajtünk a Végzet kemény fegyelme ül. Akit egyszer buzogányunk helybehagy, földre terül. Bennünket a viharok szeretnek, az éjszaka titkokkal lepett meg, farkasok adtak jó fogat nekünk, hiuztól kaptük két éles szemünk. Nálunk örök az éj s a fagy, minket hó és jég nevelt. Féljetek, féljetek! Bennünk ég a szeretet, de harag lángja r*s dúl, utunkba állni ugyan ki merészel?l \ Ha Észak fia egyszer nekiindul, sose vész el. j Izmainkat finn föld edzette meg, lenézünk minden idegen kegyet. Ki Észak síkján nyerte életét, szivében hordja az Ítéletét: soha meg nem remeg, semmi sem töri meg! Reszkessetek, reszkessetek! Finnből fordította: szí gyártó László..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom