Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-24 / 298. szám
JO ELLENZÉK 1939 V&c*axbér 7A mm wm PERDÖNTŐ IRAS — Kerék Mihály könyve a magyar földkérd Isről — Maholnap éppen 10 éve lesz annak, hogy rúnt kolozsvári teológusuk és főiskolai hallgatók érdeklődni kezdtünk u magyar föld• kérdés iránt Masokkal cg)iitt én is. Szabi) Df:\ó nyomán fedeztem fel a kérdés fontos- sagat. Mohón és néhol láztól borzongva ol- t nstam ur. Elet és irodalom cimii folyóirat- bon közüli megállapításait a magyar paraszt- tágról, Azóta szinte állandó volt bennem az eire irányuló érdeklődés. Figyelemmel kísérteni a kérdés irodalmát s amit csak' meg- *zei elhi ttem, elolvastam a megjelent könyvel,: közül. Volt idő, mikor azt hittem, hogy Szekjii Gyula. Illyés Gyula, Fája Géza és masak írásai után nem lehet jóhiszemű magyar ember aki ellenezze a magyar földkérdés gyökeres megoldását. Azóta nem egyszer Írellett meggyőződnöm az előítéletek és gon- dotkczásbeli tunyaság hatásáról, nem is be- szélve az érdekelt körök félelmetes ellenállási akaratából származó „érvek“ hadseregéről. Most, a Kerék Mihály 500 egynéhány oldalai könyvének elolvasása után, látom teljes egészében a magyar földkérdés szomorú történt lén. Szerző évtizedek óta foglalkozik a kérdéssel. A legnagyobb és legismertebb magyar foly óimtól, ban, köztük a Szvkfii Gyula szerkesztésében megjelenő Magyar S-emló- ben, közölte nre vonatkozó tanulmányait. Ezeknek a szellemében irtu most megjelent hatalmas munkáját, mely kétségkívül legsúlyosabb és legszakszeriibb terméke n magyar földkérdés irodalmának. Aki még e könyvből sem tudja megérezni a magyar földreform becsületes megvalósításának feltétlen szükségességét, az nem tarthat igényt a „jóhiszemű magyar“ névre. Mert a Kerék .Mihály könyve perdöntő írás: felel az összes kifogásokra és érvekre, semmivé teszi azok értékét s n szakember hideg tárgyilagosságával mutat az egyetlen becsületes megoldás felé. Amint oláossuk ezt a könyvet, egyre nagyobb lesz tiszteletünk azok iránt,’ akik u magyar parasztság érdekében sürgették és sürgetik a földkérdés helyes megoldását. Ők a magyarság legjobbjai a jelenkorban, mert valóságos prófétai bátorsággal merlek rámutatni a nemzeti mulasztások nagy ét ijesztő következményeire. Iliábu próbálják egyetek az' ök munkásságát a magyarság elleni tárna- dúsra kihasználni. Jóhiszemű és őszinte emberek előtt egy nemzet annál tiszteletreméltóbb és annul értékesebb, minél őszintébben törekszik saját hibáit és tnulusztátait helyrehozni. F.zeh u téren pedig a mai magyarság közvéleménye már állástfoglalt s egy- ic növekedő erővel követeli az elengedhetetlen reformai. 4 közvélemény élén a magyar szellem legragyogóbb képviselői állanak: Szabó Dezső. Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán, Szr’lifii Gyula, Illyés Gyula, Matolcsy Mátyás. Fája Géza, Kovács Imre és annyi, meg annyi más iró tudós, közgazdász, akikben ég a nép iránti felelősségérzet. E folyton erősödő közvéleményre valószínűleg további hatással lesz Kerék Mihály könyv-, mely elsuizben fogja össze tudományos feldolgozásban a földkérdés hármas vonatkozását. történetét, a megoldásra vonatkozó érvele ét ellenérvek tudományos vizsgálatát és a teendők szakszerű megrajzolását. általa használt érvek elölt. Minden monda- tó/iól kiér zik ni}vekvö aggodalma, faja iránti forró szereteti-, midőn e kérdés további ülte kulcsára utal. „Sürgős t seltrkvístf*' írja kőny- rétiek befejező össze foglalása előtt. Aki nem fogadja el u múl helytat gyökeres változta fásának sutgosségét, annak a tzntzö bátran kimondott véleménye szerint félre kell államin. ,,Mindenkinek tiszteljük az egyéni meggyőződéséi, de ez nem lehet akadálya a jobb jövőnek. Az egész magyar birtokrendszert át- (dal.itó földreform nélkül nine;» kibontakozás. Odajutottunk, írja tovább, hogy most már nem arról van szó: lesz-e földreform, vagy sem. hanem arról, hogy evolúciós utón valósitiuk-e meg, vagy forradalommal. Minden ellenállás, amely egy becsületes földrendezés útjában áll, ma hatványozott mértékben kedvez u revolúciós megoldásnak BIRÓ SAHDOH **ór és virág Irta: VARRÓ DF.ZSÓ Egyszer kilépsz magadból t itt hagyod a széket, ahol leültél: itt hagyod. Beis»za a rózsafa asztal illatod. Ha át is kelsz a nagy pitén, az ág hegyén csak szél pihen. Tücsök c> rabol mozik. A történeti £ej ödés vázlata A könyv első részében a szerző 265 oldalon tárgyalja a magyar földkérdés történetét egészén az 1936-os földbirtok-törvényig. Ez fi /-ess egyike ú legszomorubb olvasmányoknak. amit öntudatos és fajtáját szerető ma- gyár ma olvashat. Olyan, mint egy rémre- gény, melynek borzalmai még sokáig megfek- szili ez oltaső lelkét. És a végén mégis csak Valami megkönnyebbülés fog el: ha ilyen történet ellenére is megmaradt népünk, akkor abban óriási lehetőségek vannak a jövőre nézve. -"A •' A- magyar földkérdés jelenlegi helyzetének gyökerei a török hódoltság korába nyúlnak vissza. A törököknek az országból való kivéré*Őse-után óriási területek maradtak la- katlu.iul és gazda nélkül. Megindult ennélfogva G telepítési folyamat. Miután azonban az ország kormányzása a bécsi magyarellenes körök cs a Habsburgok kezében volt, a magyar föld legnagyobb részét szándékosan idegeneknek adták, óriási nagybirtokok kerültek idegen származású titkos tanácsosok, hadvezérek és udvari emberek tulajdonába. Ezek az uj nagybirtokosok pedig megkezdték a telepítést. Leginkább svábokat, rajnai németeket és felföldi tótokat telepítettek, így Grassalkovics Antal Hevesmegye déli és Ptstniégye egyes részeire nemei és tót községeket, Savoyai Jenő Pestmegyébe ugyancsak németeket telepített. A fejérmegyei német falvakat, valamint a b alt onyb éli eket is az Esterházy és Zichy családok alapították. Á 'Dunántúl déli részein hasonló német falvakat telepilettek .Az Alföldön Harruckern János György tótokat. Szatmár vidékén Károlyi Sándor gróf pedig svábokat telepített le; és utóbbi-helyen 16 falut. : .A magyarság e telepítéseknél éppen úgy háttérbe szorult, mint a következő században megindult kincstári telepilő munka alkalmával. A bécsi körök alapelve a germani zálás volt, hogy ezáltal forradalmakra és nyugtalanságra hajló magyar vér a némettel Szelíd ittessék természetes ura és örökös királya hűségére és szeretetéreEzért a lehetőség szerint németeket telepítettek. Később mus néppel is tettek kísérletet, csak éppen a magyarral nem. így telepedett le a Délvidéken Csernovics Arzén szerb pátriárka 200.000 szerb hive. A fő gyarmatos élem természetesen a német volt, melynek minden elképzelhető előnyt és kedvezményt megadtak, HL Károly és Mária Terézia alatt folyt a legnagyobb méretű kincstári telepítés. A magyar jobbágyok hiába kértek földet. nem kaptak. 1785-ben 198 hevesmegyei magyar család kérte valamely alkalmas bánsági földre való letelepítését. Az udvari kancellária véleménye az volt, hogy „magyar gyarmatosok számára sehol sincsenek telephelyek Dcimagyarországon, mert különben a következő évben ódat ele pilendő német gyarmatosok házak és földek nélkül maradnának.Ugyanúgy jártak tehát, a hevesmegyei magyarok, mint pár évtizeddel azelőtt a csa- nádmegyeiek, akik a temesi kormányzóságban telepeseknek jelentkeztek. A kormányzó a rác határőrséget mozgósította ellenük s visszúuzte őket. A XIX, században bekövetkezett kiegyezés utáni kormányok sem fordítottak elég figyelmei a magyar földkérdés helyzetének megváltoztatására. Az egyetlen Darányi Ignác föld niüvelésü gyi miniszter kivételével, hl a felelős államférfiak közül egyedül ismerte fel a földkérdés nagy horderejét. A magyar parasztság fulladozott az óriási nagybirtokok szorítása alatt. Lassankint legrosszabb lett a helyzete az ország összes nemzetiségei között. Ez utóbbiakat saját pénzintézeteik és külföldi testvéreik támogattál:, mig a magyar parasztság teljesen magára maradt s tagjaiból ke.riilt ki a nincstelenek legnagyobb része. 1910-ben e proletárok aránya a magyaroknál 51.1 százalék, a tótoknál 42.8 százalék. c románoknál 33.2 százalék, a németéinél 38.9 százalék, a szerbeknél 24.5 százaiéi:, mig a hot i átoknál csal: 18.1 százalék volt. Viszo nt az önállók aránya éppen meg- foid.tva aii.kult: a magyaroknál 43 százalékot, a totóknál 56.7 százalékot, a németeknél 57.5 százalékot, a románoknál ól.l százalékot, a tuténeknél 69.4 százalékot, a szerbeknél 73.9 százalékot és a honotoknál 79.7 százalékot tett ki. A magyarság tehát e téren is a legkedvezőtlenebb helyzetben volt. Ugyancsak ilyen kedvezőtlenül alakult helyzete a mezőgazdasági lakosság összetételében is Az egészséges kisbirtokosok arány száma sokkal kisebb volt a magyaroknál, mint más nemzetiségeknél. Ennek oka a nemzeti- sési vidékek kedvezőbb birtokmcgoszlúsa veit, mert a nagybirtokok elsősorban szín- magyar vidéken terpeszkedtek el. Látva <; szörnyű helyzetet, sokan felvetették a földreform gondolatát, de nem sok sikerre«1. Pedig köziük olyan emberek is akadtak, al:ik igazán számottevő egyéniségek veiKerék Mihály könyvének második része a mai földbír tokhelyzetet is:nerteti. Hivatalos és meghízható adatok, statisztikai kimutatások sorozatával rajzolja meg a földbirtokok megoszlását, a földbérletek helyzetét, a birtokviszony ok változását az utolsó 49 évben, valamint a mezőgazdasági népesség rétegező- dósét. Minden oldalról megvilágítja a földkérdés alakuláséit, még pedig olyan túrgvilágosságául. melyhez az elfogultságnak még- csak az árnyéke, sem férhet. Hivatalos adatokból állapítja meg, hogy az ország összes földbir toktei iilétének 34.4 százalékát 500 ka- tasztrális holdnál nagyobb birtokok képezik. Legszélsőségesebbek a birtokviszonyok a Dunántúlon, hol a nagybirtok 40 százalékát teszi ki az egész földterületnek. A szerző által idézeti kimutatások a mezőgazdasági népesség rclegezödéséről nagyon sötét képet mutatnak. „Ötödfélmillió főnyi földművelő közül 1.5 millió nincstelen, ugyanennyi élet- képtelen pat cellabirtokos. mig 5.7 millió holdon 3392 birtokos osztozkodik.“ Ezek után „Érvek és ellenérvek** dm alatt foglalkozik az uj földreformra vonatkozó érvekkel és ellen ét vekkel. Aki a valóságos helyzetet ismeri, csak egy becsületes földreformban látja a kivezető utat. Ez ellen azonban a nagybirtokosok az ál-érvek valóságos hadseregét. mozgósították. Egyszer azt állítják: úgy set a lenne elég föld a 3 millió munkás számára, mert ehhez legalább fejenként 12 hold kellene, azaz 36 millió hold, holott az egész A könyv harmadik része pontos és részletes javaslatot közöl az uj földreformra. Indítványozza 3.2 millió katasztrális hold kiosztását. Ezáltal 380.000 család jutna földhöz és 160 000 házhely kerülne kiosztásra. A reform teg)óhajtását Kerék Mihály 10 évre tervezi. 4 fi'ldhözjuitatás és lakásépítés 70—75 millió pengőbe kerülne évente. A földbirtokosok az átengedett birtokok becsértéhének tok. így pl. Piohászka Ottokár katolikus püspök. a ki már a 90-es étekben felismerte a kérdés döntő fontosságát. Már akkor hirdette, hogv , minél több embernek van biztosított része a földből, annál biztosabb tnagá- nnl: a nemzetnek a léte“. .,Bármely oldalról vetjük fel a reformok kérdését, irta egyik müvében, mindig a föld, a telek lesz az a fenéi., amelyre bukkanunk s melyen túl felesleges kutatnunk. Ha enélkül akarjuk a reformot eszközölni, csak foltozó munkát végzünkSikraszállt egy időszerű földreform érdekében, mert az volt a meggyőződése, hogy „a nagy egyházi vagyont csak időszerű reform képes megmenteni“. A háború utáni földreform, majd c reform novellája ér a pár évvel ezelőtt megszavazott uj birtokpolitikái reformok csak részlegesek voltak s így a helyzeten nem sokat változtat tak. Kerék Mihály alupos áttekintést ad min- denikről és rámutat fogyatékosságukra. A földkérdés töl tüneti részét a legújabb föld- reformtervek ismertetésével fejezi be, mielőbbi megoldást követelve e kérdésben, meri, ainint megállapít ja: „Minden halogató kísérlet nehezebbé és kockázatosabbá teszi ennek a nagy magyar sorskérdésnek józan és szakszerű megoldását“. ország terilUic csak 16 millió hold. Ámde a szerző rámutat az igazságra. Nem 3 millió családról van szó, hanem 3 millió leiekről, akiken egy becsületes reform sokat segítene. Sorraveszi a többi érveket is: az ipái fejleszt és elsőbbségét, a munkanélküliek biztosítását, a termelés fokozását, a kis és nagybirtok termelési előnyeit, a nagybirtokoknak szociális szempontból való fenntartási szükségét, a felekezeti kibúvót, szóval mindazt, amit a közvélemény nyomásának csökkentésére és e nagybirtokok megmentésére a földbirtokosok kitaláltak. A szakember fölényes tudásával, hi'teg iá'gyilagossággal és az adatok sokasá- enval cáfolja meg rnindeniket. Érvéi,^csupán egy, ponton, hiányosak: mikor a magántulajdonról és annak keresztyén értelmezéséről brezei. Ma már alig van komoly keresztyén ember oki ne adna igazat az Élet és Munka nevii nagy keresztyén világszervezet 1937-es oxfordi konferenciáján kimondott határozatoknak. Ezek szerint pelig minden emberi tulajdonjog viszonylagos. A jószándéku keresztyén embernek a magántulajdon felhalmozását mindig a társadalmi következmények világánál kell elbírálni. „Amilyen mértekben indokolt Ur.tesztjén felfogás szerint a tulajdonjog, ugyanolyan mértékben indokolt e jog minél nagyobbaranyu sokszorosítása is, A magántulajdon joga nem tartható meg és nem gyakorolható a társadalmi következményekre és nz •’gesz közösség gazdasági helyzetére való tekintet nélkül.“ 10 százalékát készpénzben, a többit kötvényben. részién} ben kapnák meg az állam jótállása mcVelt. A földhözjutollak gazdálkodásának irányítására és szervezésére nagy súlyt kellene fektetni. • v Ezek a Kerék Mihály javaslatának leglényegesebb pontjai. Mindeniket a legalaposabb meggondolás előzte meg. Jóhiszemű és elfogulatlan embernek meg kell hajolni#. oz f „Érvek és ellenérvek*4 Az ttj földreform aíapelvei Nálad is csak ősz lesz, ép úgy. mint a fán. F-atal ágyadig bedereng as árny. Fiatal testeden eltompul a fény. Fiatal szemedben kiutszík a fény. Fiatul derekad rá tapad a székhez. Zár jelbe fut a szád ismeretlen vén lesz. fi'edig fut a ráne leányos melleden. Benned is megszólal — most én következem. — Megteszi lépését az első indulás, itt föld lesz az ásó és föld lesz, oki ás. G\ik, ha szalad reszket a rózsatő, nem «j szemed, itt meleg a kő. Nem bánt idegen ízzel ú:Szok<jtlan. Ffa zápor mos, ha lé!!,arcsontod koppom Testvér leszel a vizzet és mint az éjszaka, eggyé leszel a földdel, ö testvéred lesz a fa. Kihajt a kékség a szemedbőlt kék len a virág, kihajt a jóság szivedből, pór és virág. ítt vársz te ezer évre, táncoljon térdig benned a halál tánca, por táncoljon térdig bennedf Napfényben, ibolyák közt, föld lesz a föld. Vegyorgá koponyák közt född tesz c föld. Csontok jéghüvelyében föld lesz a föld. Ilonák lányos ölében föld lesz a föld. Sziszegve kúszik alakodra, föld lesz a föld és megőriz, mint íánykorodba-. anyád a föld. Megszoptat csenddel. anyatejjel, hall get a szád; mosolyr-gsz és mosolyodban pór és' virág. ,?
