Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-24 / 298. szám
s L L L t: N ZIK mm ‘ar* :ro?wniaHMn«n^ j es Az t*3 sajtótörvény a iáBse2sÍísé«gi 113sógirő Itta VÉG a JÓZSEF «áglrócéhe-k rzonbnn tényleges működést alig fejtettek ki, mert éppen a ké s/i'lo «ajtót,iírvénvre való tekintettel, nem nyílt alkalmuk részletes munka terv me-cvalósítására. Ténvleoe* eredményekéi egyedül Szamos-tartomány vjságlrócéhc túri felmutatni, amelynek tevékeny ós fáradhatatlan elnöke, dr. fíorremfsn Sebastian kolozsvári polgárin esi er úgy szakmai, mint szociális téren. minden esetben megvédte az újságírók érdekeit. 4 kisebbségi újságírók egyesületének ar ai7 álláspontja, bogy akár a jelenlegi céhek fennmaradáwi mellett döntsön ar ui kormányrendszer, akár sajtókamarái: fe1 állítását- határo/ra élt feltétlenül fontos sajt óérdek. hogy a legföhh sajtótanácsnak kerületi alosztályai legyenek, amelyek a helyiérdekű niságiróügyeket saját hatáskörükön helül elintézhetik. 4 készülő -uj sajtótörvény pontosan körvonalazni fogja, hogy ki- ket lehet újságíróknak tekinteni és kik k 'rhetlk felvételüket a szakmai test: ethe, A kisebbségi uiságirótárra- d a főmnek ezzel kapcsolatos állár ponttá mindenben megegyezik v h:vatnfos fel* fogással, Vagyis: hivatása--, újságíró esek ar tehet, akinek főfoglalkozása cs megélhetési forrása az újságírás. A törvény pontosan meghatározza maid, hogy milyen fe’tételek , mellett lebet valaki rendes tagja az uj szakmai tes Uile'nek. A legfontosabb azonban, amit a Népklsebbségt IjrágrTÓ Egyesület vezetősége ismételten leszögezett az államhatalom képviselői előtt, hogy: a többségi k£rtársakkal egyenlő elbánást kérünk a törvény rendelkezéseinek szem előtt tartása mellett és hogy szerzett jogainkat mindenben méltányolják az trj Intézkedések. Főbb vonalakban ezekben vázolhatjuk fel a kisebbségi sajtó kívánságait ez ni sajtótörvény tér ver ettől kapcsolatban- Úgy b< propagpodcügyl minisztérium. m:nt a munkaügyi mlniszté riutn illetékes tényezői figyelemmel tanulmányozták végig a Népkisebbségi Újságíró Egyesület emlékiratát és igy A romániai sajtóélet egyik legfontosabb kérdése :u uj sajtótörvény Ügye. 1 udvalevő, hogy a kormányzat évek óta foglalkozik az uj sajtótörvény elkészítésével. Ez a ter\ rövidesen meg- Nalósuhísra kerül, mert a Tstarescu- kormány legköztieltbi munkaprogram jóba a sajtótörvény elkészítését is beiktatta. A sajtótörvény kidolgozásával elsőrendű szakembert bíztak meg; Sandulescti szenátor, a román sajtóélet egyik legkiválóbb képviselője dolgozik a törvény tér veret elkészítésén. Az uj sajtótörvény mindenekelőtt azt célozza hogy csak hivatásos újságírók (szakin.; testületek tagja') irányíthassák a közvéleményt. A törvénynek ez a célkitűzése a-saakmai testületek kezébe teszi le a sajtó ell mörzécsét. A szakmai testületek erkölcsileg ugyan’s felelősséggel tartoznak tagjaikért és igy mindenki. akit esetleg jogosulatlan sérelem ért, a szakmai testület fegyelmi szervei utján elégtételt szerezhet magának. A törvény másik célja zz — mint azt a munkaügyi m: ilsztérium illetékes szervei kijelentették —, hogv meghatároz- za az újságírók életlehetőség it és országszerte rendezze a sajtóv Iszonyokat. Természetes, hogy az ui sajtótörvény élénken foglalkoztatja a népkifebbségi újságírók csszeségét is. A Népkisebbségi Újságíró Egyesület vezetősége emlékiratban ismertette a sajtótörvény- j nyel kapcsolatos állásfoglalását Radian | propagandaügyi min:szterreI 's a műn- i kaügyj minisztériummal. Az emlékirat mindenekelőtt azt kéri, hogy a készülő í <7 sajtótörvény tartsa tiszteletben az j újságírók szerzett jogait. A sajtótörvény ugyanis pontosan meg fogja határozni, hogy kik lehetfne-k hivatásos | újságírók. A Népkisebbségi Újságíró i Egyesületnek ßz a kérése, hogy a meg- j alakítandó uj szakmai testületnek mindazok tagjai lehessenek, akik valamely eddig elismert saljtóalakulat kö- \ telekébe tartoztak. Még nem került nyilvánosságra, hogy az uj sajtótörvény-tervezet milyen szakmai alakulatba kívánja tomö riteni a sajtó munkásait. rrre vonatkozóan csslk a céhtörvény-tervezat tesz célzást. A céhtörvény-tervezet ugyanis a megalakítandó kamarák között felemlíti az „újságírók, írók és művészek kamaráit'1. Ezzel kapcsolatban úgy a Népkisebbségi Újságíró Egyesületnek, mint a román sajtószituftkátusok nagy. részének az az elvi álláspontja, hogy7 a hírlapírói kar tagjainak számánál és hivatásának fontosságánál fogva egyaránt teljesen önálló és független szakmai testületet kell alkosson. éppen ezért a Népkisebbség? Újságíró Egyesület emlékiratában arr3 kérte az illetékeseket, bogy feltétlenül biztosit sák az újságírók szakmai testületének \ önállóságát. Radian sajtóminiszter, n kisebbségi újságírók küldöttsége előtt kijelentette, hogy az uj sajtótörvény az ország sajtóügyeinek ellenőrzését a megalakítandó legfőbb sajtótanácsra fct;ja bízni, A miniszter ígéretet tett arra, hogy a legfőbb sajtótanács tagjai közé a kisebbségi újságírók képviselőit is ki fogják nevezni. Â miniszternek ez az ígérete minden esetre megnyugtatásul szolgálhat a kisebbségi sajtó számára, mert azt bízó» n ’itja, hogy a kormányhatalom rr»nden sajtóügyben kikérj majd a kisebbségi újságírók összességének véleményét is. Hátra vám niég az. a kérdés, hogv az uj sajtótörvény milyen formában akarja felállítani az ?;jságiról: szakmai tes tiiletét. Az első eOhlörvény.íjgy intézkedett, hogy az ú jságírók is kötelesek tartományonként céhéket felállítani és ennek értelmében országszerte megalakultak nz ujságirőcéhek. Ezek a céhalakitások mindenütt teljes egyetértésben történtek a román és kisebbségi újságírók között. Mindenütt szigorúan a szakmai érdekeket tartották szem előtt az ujságirőcéhek megalakításánál. Az uj* Mit ajándékozzak neki? — Uram, igen egyszerű: Terjen b© bármelyik sorsjegyárudába és vásároljon Állami Sorsjáték sorsjegyet. Napjaink legértékesebb ajándéka lesz : a*remény AZ ÁLLAMI SORSJÁTÉK HÚZÁSA JANUÁR 15. és 18.-án,-y> Mi, Christen Vasilescu hadosztályt a- boniok, a VI. hadtest parancsnoka, az 1938 február il-iki 850. számú magas királyi rendelet érielmében, amely a Hivatalos Lap 1938 iebruár M-iki számában jeleni meg; a katonai zónák létesítésére vonatkozó törvény 12. szakasza értelmében, melyet az 1918 december 10-i 4215. számú magas királyi rendelet szentesít és amelynek alapján a nemzetvédelmi miniszter fal van ha- talmaz'a, hogy a katona} érdekeltségű zónákban bármely biztonsági intézkedést megtegyen; az 1939 december 11 1 3641. számú minisztertanácsi határozat alapján, amelynek értelmében uj katonai jellegű érdekzónákat állítanak fel, i valamint az 1939 december 1 fal 4420. számú magas királyi rendelet érteimé- ben elrendeljük a kővetkezőket; L Mindazok az üzemek és vállalatok, amelyek folyékony, szilárd, vagy gáz- balmszáflapotn fűtőanyag kitermelésével foglalkoznak, ezek finomításával fogfa :>zó üzemek, valamint az összes lerakatok, beleértve sz összes szállítási vállalatokat is, kötelesek megtenni minden óvintézkedést, a rombolások, tűz. vészek, szabotázs, vagy bármiféle támadás kikerülésére, amelyek akármiM VI. ft adlest para nak 7-ik számú remdeleie Ml, Christen Vasilescu hadosztály tábor nők, a VI. hadtest parancsnoka, az ostromállapot kiterjesztésére vonatkozó 1938 február 11-i 85b. számú magas királyi rendelet érteimében, amely a HL vataîos Lap 1938 február U i számában volt közzétéve, elrendeljük a kővetkezőket: 1. Mindazon gyárak, üzemek és válla la tok f amelyeknek termékei a hadsereg felszeretését és az ország védelmét szolgálják, kötelesek megtenni minden Intézkedést a rombolások, tüzesetek, szabotázs vagy mindenféle támadás elkerülésére, amely az állam biztonsár gát veszélyeztetné, az üzemek vagy készítményeik megsemmisítésével, vagy megakadályozzák bármilyen rövid iá fa re az üzemek szabályos működését. 2. Fenti rendelkezések benemtartása miatt a következő személyek felelősek; A vállalatok tulajdonosai, az ügyvezető igazgatók, a vállalatok vagy iârsţslatok Igazgatói, valamint az ellenőrzéssel és őrizette/ megbízott személyek. 3. Az első szakaszban jelzett vállalatokat vagy közüzemeket a nemzetvén delm': miniszter, a hadtelszereiesi miniszter, a légügyi és tengerészeti miniszter fogják megállapítani és határozataikról az illetékes hatóságok fogják értesíteni az illető vállalatokat. 4. Fenti előírások áthágása, ha mind- járt hanyagságból is történik, egy naptól két évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után, hozzáértve a II. Károly bünteiotörvénvkönyv 25. szakaszában előirt mellékbüntetéseket is. . *j 5. Fenti rendelkezések kötelezők az Î. pontban elősorolt meglevő, vagy ez» után létesítendő vállalatokra is. 6. Fenti rendelet, melyet a? utcákon, az összes nyilvános és magán intézményeknél és nyilvános helyiségekben kifüggesztettek, í939 december 21 én lép életbe. 7. Fenti rendeletek elleni t étségeket a katonai és polgári hatóságok hivatottak megállapítani. Chij, 1939 december 22-én, & VI. hadtest parancsnokságén 4 rendeletet CH RISTE A VASILESCU hadosztálytábornok, a VI. hadtest p»> rancsnoka és ALEXANDRU 3ARBU őrnagy, katonai főügyész írták alá. VILÁGVÉGE Sheriff uj regénye fve 158, kve 198 lej. Kovács M-: Különös házasság fve 119, kve 153. Szántó György: Voigadal 120 lej. Németh: Császárdiktátor 48 lej, stb. Lepage-» ná! Kolozsvár, Postán utánvéttel. Kérje:; ujd. jegyzékei, % ~ . y , i »' minden reményünk megvan arra, hogy *tz uj sajtótörvény intézkedései kisebbség! vonatkozásaiban is mindenben egy uj, egészséges és egyetemleges saj- tcélet megvalósulásához vezetnek. \ A VI, hadtest parancsnokságának 6-ik számú rendelet© lyen kis mennyiséget elpuszii innak a kérdéses tüzelőanyagból, vagy akármilyen kis ideig megakadályoznák az üzem megszokott működését. 2. Fenti rendelkezések benemtartúsa miatt a következő személyek felelősek: ,4 vállalatok tulajdonosai, az ügyvezető igazgatók, a vállalatok, vagy társulatok igazgatói, valamint az ellenőrzéssel és őrizettel megbRotz személyek. 3. Fenti előírások áthágása, ha mindjárt hanyagságból is történik, egy hónaptól két évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után, hozzáértve a II. Károly büntetötörvénykönyv 25. sza kaszában előirt mellékbüntetéseket is. 4. Fenti rendelet, melyet az utcákon és az összes nyilvános és magánintézményeknél kifüggesztettek, Î939 december 12-én lép életbe. 5. Fenti rendeletek elleni kihágásokat a katonai és polgári hatóságok hivatottak megállapítani. Ghsj, 1939 december 12-én a VI. hadtest parancsnokságán. A rendelet °t C11 RISTE A VASILESCU hadosztálytábornok, a VI. hadtest pa- roncsnoka és ALEXANDRU BARBU őrnagy. katonai főügyész írták alá.
