Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-24 / 298. szám

E i.L E N Z EK 10 39 d 6 c€ m l> e r 2 4.. a i n i vn \( ;poi I fikája A háborús világhelyzet 1939 karácsonyán A Külpolitikai helw.ct szövevényességében niiuil nehezebbe vál.k az eligazodás. A hű- bom változatlanul folyik tovább és lialad a bclathjlulua jövő borzalmai felé. Európa, lt'gröá''.■ 1 I» értelemben is, határtalan lehető- •égek utó Irtó lolt. S a határtalan lehetősé­gek ma luindiiikább a háborút) katasztrófa terheli és időbeli kiterjedésének növelésében nyilvánulnak meg.. Habom idején süket a tör- vény1* • mondta Cicero. Hozzátehetjük, hogv síiket az erkölcs é.- síiket a józan ész is. Nehéz tehát a jövőnek, akárcsak a közel­jövőnek valószínűségei között is eligazodni. Bizonyos változatlan alap a mai viszonyok kö­zúti is marad azonban az eligazodásra. Nein változnak u löldrajzi adottságok, nem vál­toznak «okát a hagyományos érdekellentétek és nem változnak az emberek szenvedélyei, lássuk tehát ezeknek az állandó adottságok­nak fényénél, milyen a háborús világhelyzet 1939 karácsonyán, A NYUGATI HARCTÉR Hogy helyesen ítéljük meg a számbajövő erőket, tekintetbe kell vennünk a háborús hatalmak helyzetét épp úgy, mint 9 háborún kívül maradt és semleges országokét és azo- két is, amelyek a nyugati háborúval közvet­len kapcsolatban nem álló, de közvetve még­is • ebi e kapcsolódó, kiilön-háborut folytat­nak. A küzdelem központjában továbbra is a nyugati harctér áll, hol az ellenfelek titáni méretű erőket halmoznak fel egymás ellen, kétségtelenül fontos okok miatt, egyelőre még nem szabadították ezeket egymásra. Nem lehet azonban arra számítani, hogy az így felhalmozott erők tartósan alkalmazás nélkül maradnak és tisztán csak potenciális súlyúkkal nyilvánulnak meg a nagy küzdelem fordulataiban. A nyugati front mai tétlensé­gét nyilvánvalóan olyan helyzet eredményé­nek kei! tekinteni, mely megdönthetetlen stratégiai okokból nem enged meg pillanat­nyilag más lehetőséget az egymással szemben álló hadviselő felek számára, mint a vára­kozást. \ Végleges döntés, minden valószínűség sze­rint, mégis ezen a fronton fog megtörténni, bár eleg világosan rajzolódnak már ki a jUfmcsak katonai összeütközések számára szolgáié többi harcterek is. A nyugati harc­tér szerepe azonban döntő jelentőségűvé emelkedik abban a pillanatban, amikor e£yik, vagy másik fél fegyverkezése határo­zottan fölénybe kerül. Ez a verseny most tel­jes iramban folyik, a hadviselő felek ipari erejének végső megfeszítésével és a ren­delkezésükre álló ipari és kereskedelmi piacok végső határokig való igénybe- vitelével. Hogy mikor vezet el az aránytalan­sághoz. mely a háború kezdete óta kialakult egyensúlyt föl tudja borítani, arra hozzáve­tőleges választ is csak beavatottak tudnának talán adui. Meglehet, hogy tavaszra, megle­het, h«gy egy év múlva, meglehet, hogy több év múlva következik be ez az időpont. Az elmúlt világháborúban majdnem négy teljes évre volt hozzá szükség. Teljesen tétlenül valószínűleg addig sem maradnak a nyugati front hatalmas katonai erői, már csak a harci lendület eltompuiásának kikerülése végett is. A téli hónapok azonban alighanem vi- 1 szuny lagos csendben fognak itt eltelni, időt adva mindkét félnek arra, hogy tovább foly­tassa készülődéseit az előbb-utóbb kétségte­lenül elkövetkező nagy küzdelemre. I A TENGERI KÜZDELEM A szárazföldi harci tevékenység szünetelé­se alatt a hadviselő felek figyelme elsősor­ban a tengeri küzdelemre terjed ki. Ez a küzdőiéi szoros kapcsolatban áll a gazdasá­gi ha^c^al, melynek a mai háborúban össze­hasonlíthatatlanul nagyobb a szerepe, mint bármelyik előző háborúban volt. Mindkét részről a blokád fegyvereit alkalmaz­zák egymással szemben. Anglia és Franciaország túlnyomó erejű hajóhadukkal uralkodnak a tengerek utjain és belső vizein tartják bezárva a német hadiflottát. Német­ország ezzel szemben buvárhajói és repülő- gépei révén veszi fel a harcot s aknák elhe­lyezésével igyekszik járhatatlanná tenni az Anglia körüli vízi utakat. Az első három hó­nap küzdelmének eredményeiből nem lehet vPágos képet alkotni arról, hogy a közeljö­vő helyzete ezen a téren hogyan alakul ki. Mmdkét részről statisztikákat közölnek a tá­madások és a védekezés eredményeiről. Ezek « statisztikák azonban propaganda-jellegüek, nem lehet belőlük megbízható következteté­seket levonni. A látszat az, hogy a buvárhajó- harcnak eddig nem voltak döntő eredményei. Az angol hajózás óriási arányaihoz mérten ilven döntő eredménynek még a néme'ek által közölt statisztikák adatai sem tekinthe­tők. aknaharc ujabbkeietö dolog és ered­ményei még szintén nem áltekinthetők. Az angol partok elzárásáról, az angol hajózás megakadályozásáról azonban ezzel kapcsolat­ban sem lehet még beszélni. A rendszeres re­pülőgéptámadások angol hajók ellen szintért ujahl keletűek, eredményük tehát tf/iutén még u jövő titka. A folyton megújuló n-irirt tevékenység azonban kétségtelenné tc*>i, hogy milyen veszedelmes ellenfelet jelent Anglia számára tengeren is a német elleniéi. Anglia és Franciaország viszont a régi hábo­rúkból ismert és hadijogilag megállapított s/.alályos tengeri blokádot alkalmazzák Né­metország ellen. Ezt a blokádot, mely imá­dén eddigi esetben a boitei megakadalyozá sara szorítkozott, most kiszélesítettek avízál, hogy zárlat ulá helyezték Németország kivi­telét if. Ez a zárlat mindenekelőtt a semle­ges hajókat érinti, melyek egyedül szállíthat­nak Németországnak szánt, vagy Németo*- szagból kivitt árut, minthogy a blokád a Balti lengéién kivül eső német hajózást majt'.i em teljesen megszüntette. A Németor­szág elten igy megszeiv e/ett blokád eredőié- nyeiró' szintén nem lehet még megbízható képet alkotni. Ennek a harci módszernek érvényesülése hosszú lejáratú dolog, a világ háborúban is éveket vett igénybe. A küzde­lem eddig lefolyt három lióuapját tehát csak a uémetellenes blokád-húboru kezdetének le­het tekinteni. Statisztikákat errevonatkozólag természetesen szintén közölnek már mindkét részről, ezek a közlések azonban nem állják meg a bírálatot. Angol és francia részről nem veszik tekintetbe, hogy Németország kellő áldozatok árán a háború első hó­napjaiban zárolt árukat is beszerezhetett még a semleges országokból. Német részről viszont az angolok és franciák által lefdglalt EJjSIM mozgó Uj hangos leadógépek! L lí^zaütáll nijo catlih ísiesége Négy világrész á‘ütő sikere. — A legna­gyobb élmény. — Töké e'es szórakozás. Főszerepben: Gary Cooper és Claud, tte Colbert. Újra megnyílik karácsonykor! Ünnep, dupla világjláger I! A hulâlbrigâd Izgulom ka’andorf.lm. Tempo, szere’em, rémület, izgaom. — Főszerepben : Jean Park r és Leo Caril’o. — Miisor előtt: Uj Paramouit világhiradó. — Előadások kezd .ie: 3, fi és 9 érakor. — Helyárak, minden taxával együtt: földszint 19 lel, páhoiy 24 lei. német áruk mennyiségét hasonlítják össze a teljes német bevitellel és kiszámítják ebből, hogy Angliának negyven évig kell alkalmazni a blokádot a német behozatal teljes megaka­dályozására. Az ügyes statisztikus azonban kihagyta számításaiból, hogy Németország behozatalának 32 és fél százaléka eddig ten­gerentúlról érkezett, hogy ez a behozatal most teljesen szünetel s az angolok és fran­ciák által lefoglalt áruk csak azokat a szúl- litnmánvokat foglalják magukba, melyeket küldőik a hlokád veszélye ellenére is meg­kockáztattak Németország felé irányítani. A nagy küzdelem feljegyzésre méltó eseményei közé tartozik, hogy az az ellenállás, melyet a német kivitel zárolásával szemben az ezért szintén nagy veszteségeket szenvedő semle­ges országok, köztük a németekhez közelálló □ agyhatalmak is kifejtettek, meglehetősen gyengének mutatkozik. Az angol-francia in­tézkedés már majdnem egy hónapja érvény­ben van, de sem Olaszország, sem Japán, sem Oroszország nem mennek túl a pár hét előtt hangoztatott tiltakozás elvi álláspontjánál. Oroszország szerepe A háborún kivüluiaradó nagyhatalmak kö­zül nlaszország „háborúban részt nem vevő4’ országnak tekinti magát, a másik barom nagyhatalom, köztük Oroszország is, semleges országnak Az oroszok jövő szerepe a háno- rr:s v’Iágbelvzet legnagyobb problémái kőié tartoz'k. Molotov beszédeiben folyton han­goztatja bogy Oroszországot nem lehet be- leranlanl a háborúba, hogy Moszkva legfőbb céf;át a béke megőrzése képezi. A lengyel hadjárat után úgy látszott, hogy a moszkvai kormány tényleg megelégszik a ..békés nyo­más44 diplomáciája által elért eredményekkel, megnyitja Németország előtt az orosz gaz­dasági segélyforrásokat, de háborús lépések­től tartózkodni fog. A finnek ellen indított hál-cru gyökeres változást hozott ertnek a kérdésnek megítélésében is. Moszkva tényleg nem vesz közvetlen részt Németország es a nyugati hatalmak háborújában, saját külön céljai megvalósításában azonban, mint az utóbbi események bizonyítják, készen áil há­borús lépések igénybevételére is. A Finnor­szág elleni támadás felveti Európa számára az egész skaodiuáv-kérdést és bár nem lát­szik valószínűnek, hogy Moszkva céljai ilyen távolba mennének, Duff Cooper volt angol tengercszetügyi miniszter, aki kormánykülde­téssel jelenleg Amerikában tartózkodik, ki­jelentette, bogy Anglia szintén nem nézhet­né tétlenül az orosz terjeszkedést az észak­tengeri norvég kikötők felé. Ugyanakkor lát­ható nyugtalanság mutatkozik a közelkeleten is. a Fekete-tengertől egészen Indiáig. A Tö­rökországgal szövetséges Afganisztán Orosz­ország felé eső határán mozgósítási rendsza­bályokat is léptetett már életbe. Az orosz hadműveletek finnországi erdtnénytelensége mindenesetre sokat árt az esetleges orosz terveknek és csökkentik azt a félelmet, me­lyet az orosz nagyhatalom misztikusan nagy­nak látszó erejével szemben eddig éreztek. A kis finn nép, mely ha csak valószínűnek egyáltalán nem látszó külső támogatáshoz nem jut, az orosz kolosszus támadásának vég­eredményben nem állhat ellen, igy talán még inkább mások, mint saját érdekében vér­eik el. - ' ' 'V Az olasz Az események végleges kialakulásában alighanem igen nagy szerepe lesz a bábom­ban részt nem vevő másik európai nagyha talomnak, Olaszországnak is. Olaszország „lábhoz tett fegyverrel*4 figyeli az esemé­nyeket és főleg neki köszönhető, hogy En rópa keletén sikerült megőrizni a békét Ciano olasz külügyminiszter pár nap előtt nagy beszédében körvonalazta Olaszország külpolitikáját. Ez a beszéd megindokolta a németekkel szövetséges olaszok távolmara­dását a bábomtól és kétségtelenné tette, hogy Olaszország csak saját életszükségletei érdekében hajlandó résztvenni egy háborít- ban, nem olyan érdekekért, melyeket nem le­het az olasz nép életszükségletének tekin­teni. Olaszország ma a háborún kívül ma­radt kisebb európai államok legszilárdabb támasza. Ezt a helyzetét, mely a jövő ese­ményeiben is nagy jelentőséget biztosit szá­mára, teljes erővel ki is akarja használni. Olaszország nem vesz részt a háborúban, de amint Ciano külügyminiszter kifejtette, nem tudja elképzelni a jövő békét anélkül. Hogy jogosult érdekei méltánylást ne nyerjenek. Róma teljes egyenjogúságot követel a töb­bi európai nagyhatalmakkal. Teljes egyen­jogúságot Angliával és Franciaországgal s Földközi-tengeren és teljes egyenjogúságot minden más nagy európai hatalommal ha­táskörének érvényesülése szempontjából 3« európai szárazföldön. Olaszország ebből a szempontból különös étdekiődéssel néz s. Dunavidék és a Balkán felé. Tekintetbevé­telt követelő érdekeit erre a területre vo­natkozólag, egyaránt hangoztatta Ciano kül­ügyminiszter beszéde és a fasiszta nagyta­nácsnak röviddel azelőtt közzétett határo­zata. A háborúban való résztnemvétel — irta ezzel kapcsolatban egy roma» lap — nem jelent Olaszország részéről kitöltetlen vál­tót egyetlen hatalom számára sem és külö­nösen nem jelent ilyent más hatalmaknak a Balkán felé irányuló terjeszkedési törekvé­se számára. Ma Olaszország, Albánia révén Balkán-hatalom is és jellemző az uj helyzet­re, az érr^Jceit országok- kivétel nélkül megelégedéssel üdvözlík Olaszországnak ezt az igénvét, mel>et Albánia megszállásakor még többé-kevésbé nyíltan kifogásoltak Ma 32 a helyzet, hogy ennek a területnek min- deD kívülről jövő fegyveres megzavarása kétségtelenül kiváltaná az olasz fegyveres ellenállást is. Arról azonban, amint Ciano külügyminiszter is hangoztatta, adott viszo­nyok között nem lehet szó, hogv Olaszor­szág vezetése alatt egv Balkán-blokk alakul­ton ki. Ilyen blokk aligha képezne egységes erőt, a római diplomácia pedig reális adott­ságokkal dolgozik, nem szereti a látszatered­ményeket. Olaszország ragaszkodik a Balká­non is a kétoldali megegyezések politikájá­hoz. melyek eddig még mindig eredménye­sebbeknek mutatkoztak, mint a kollektiv megegyezések. A M4STK KÉT SEMLEGES NAGY- HATALOM A harmadik semleges nagyhatalom, az Egvesiilt-Államok formailag teljesen meg­őrzi semlegességét. Valóságban a fegyverki- viteli tilalom megszüntetésével igen nagy tá­mogatást nvujt Angliának és Franciaország­nak. A nyugati hatalmak stratégiai számí­tásaiban egyik legfontosabb tényezőt kétség­telenül a háborús szükségleteiket kiszolgáló amerikai ipar óriási termelőereje képezi. Az Egvesült-Államok kormánya szigorúan vi­gyáz a semlegesség szabályainak betartására. S A közvéleményben is vitán kívüli erővel ér­vényesült eddig az az elhatározás, hogy az Egyesült-Államok nem lép be a hadviselő felek közé. A közhangulat azonban bizonyos eltolódást mutat az utóbbi időben és ma már jóval egyoldaiubb módon áll minden ro- konszenvével a nvugati hatalmak mellett, mint az 1914-es bábom első hónapjaiban. Különösen a Finnország elleni orosz támadás izgatta föl egész mélységében az amerikai közvéleményt. A további fejlődést az ame­rikai semlegesség kérdésében sem lehet tel­jes biztonsággal látni. Egyelőre azonban 1939 karácsonyán az Egyesült-Államok még határozottár semleges ország japi* & há« borun kivülrnaradt negyedik nagyhatalom, szintén semleges, folytatja a maga külön há-; borúját Kiria ellen és nyilvánvalóan el van határozva arra is, hogy az európai háborút a legszélsőbb lehetőségekig kihasználja, ázsiai terveinek megvalósítására. Egyelőre I ingadozik, hogy rokonszcnvével ennek érde­kében melyik hatalmi csoporthoz forduljon., A döntést valószínűleg az események továb­bi menete és az Egyesült-Államok állásfog­lalása fogja számára meghozni. KISEBB SEMLECESEK A kisebb semlegesek igyekeznek, ameny* nyíre lehet, semlegességüket megvédeni és kikerülni azt, hogy a háborúban lévő nagy világhatalmak önmarrangolásába szintén be­lesodródjanak. Együttműködésről azonban fl semlegesek között 6ern lehet szó, részint,' azért, mert többé-kevésbé nyiltaD hangsú­lyozott rokonszenvQkkel, hol egyik, hol má­sik küzdőfél mellett állanak, részint, mert lehetetlenségnek érzik, hogy ezt a nagv éa talán ntoHo alkalmat szintén föl ne használ­ják hagyományos politikai céljaik érdekében. Semlegesség kisebb országok számára, me­lyek képtelenek ellenállani a nagvbata^ak által létrehozott óriási erőfölhalmozásoknak, mindenesetre nehéz kenyér. A blokád és eb lenblokád minden pillanatban ujahh vesze­delmeket teremt a kisebb semlegesek szá­mára is. Hogy ezek a veszedelmek elhárit- hatók lesznek-e a háború ma még belátha­tatlan végéig, arra senki sem adhat választ. Egyelőre azonban az európai országok több­sége még békében üli meg a karácsonyi ün­nepeket. LAKATOS IMRE. Megmérgezfier6‘B a szervezet egyszeriI ételekkel is? igen! Ha a gyomor nem eméázt rendesen, ha a máj nem működik rendesen. Mert tud­valevő az, hogy minden megevett étel emész­tése alatt mérges' anyagok is választódnak ki, amelyeket főleg a máj és vese hivatott méregteleniteni. Ha ezek megbetegszenek, akkor állandóan a szervezetben egy abnor­mális méreglerakódás képződik salakok, sa­vak. meszesedések formájában, amelyek rendkívüli rombolásokat ideinek elő később szervezetünkben. A világh irü amerikai GASTR0 D., amely főleg az emésztőszervekre bir rendkívüli hatással, normális állapotot teremt elő és a már fennálló gyomor-. bél-, epe-, vese- és májmeghetegedéseknél a legkitűnőbb ered­ményeket hozza meg. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogér.ákban. vagy megrendelhető 140 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszerárában. Bucureşti. Calea Victoriei 124. FEJSZÉVEL AGYONVERTE SZE­RETŐJÉT, HOGY NE KELLJEN FE­LESÉGÜL VENNIE. Nagyváradról Je­lentik: Az Élesdtól 50 kilométernyire fekvő Ponoara községben borzalmas bűntény történt. Copos Miron gazda kiskorú mostohafia több lejszeisapás- sal agyonverte Radea Maria IS éves leányt, aki rr.ostohaaDiáná! szolgált. A kiskorú gyilkos hasszabb idő óta sze­relmi viszonyt folytatott a leánnyal, akit teherbe is ejtett. Antikor mostoha­apja bement Élesidre a vásárra, a kis­korú fiú felhasználta az alkalmat és végzett az egyedül otthon maradt leánnyal. A gyilkos fiút letartóztatták és beszállították a váradi ügyészségre. Kihallgatásakor elmondotta, hogy a község bírája ráijeszíeít: vegye el a leányt, mert másképpen hecsukatja és elkeboztatja a vagyonát is. Amikor összeveszett szeretőjével, ez jutott eszé­be és azért ölte meg a leányt, hogy ne kelljen feleségül vennie. A kiskorú gyilkos ellen elrendelték a ylzsgátati fogságot, i CÉLSZERŰ KARÁCSONYI könyvet, dísztárgyat LEPAGE-oál rendeljen. Küldjön pénzt. közölje, mit kivan. Utólag visszaküldhet, cserélhet. Távirat eim: Lepage £lui-

Next

/
Oldalképek
Tartalom