Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-23 / 297. szám

Üecém her 13,

'ELLENZÉK

PlSIOlfâfSCiUfîRÎZUif

Tegnap megkezdődött a munkanéi- Süliek segélyezésé. Jelképíes jelentőségű, hogy e nagy fontosságú társadalmi tevékenység éppen akkor kezdődött, mikor az első farkasordiíó hideg ;rt K'üap beköszöntött a hivatalos tél és a karácsonyi ünnep küszöbén, Ezt a körülményt a tény mellett' le kell szögezni, Ezúttal először történt, hogy nem . tétováztak sokat, és nem várták még, ámíg az ínség igen sürgető lesz. Az állam á kezébe vette a dolgot és gondos előkészítés után eleve tnegál Japiíot á a munkanélküliek hiteles névsorát, maid állami eljárással gyorsan ín médiás rés — a dolgok lényegébe vágott és megkezdette & segélykiosztást. A lassabban mozgó községi közigazgatást és társadalmi mükedve- fésit ezúttal mentesítették a régi szolgálattól. Bizonyára helyesen történt igy. Helytartóságok szerint a munka- feí ügyei ős égek vezetésével bizottságok alakultak a munkások és munkaadók inegbizoítaiból és ezek gondosan megállapították a segélyre jogosultak jegyzékét. Az' állam az összeírás részére nagj' pontossággal és elismerésre méltó tárgyilagossággal köirüürta, mi a munkásságélye’zés rendeltetése és kit kell munkászüköiködönek nevezni. Ez annyival fontosabb volt, mert most világszerte szükségessé vált különleges intézkedések nálunk is jó sok embert elvontak hivatásától és ezek helyére az alkalmi munkák megszűnése, vagy egyébként a hullámzó termelési helyzet miatt munkanélkii! maradt, emberek állhatnak be — átmenetileg. Minthogy a bevonultak családtagjairól részben a társadalmi jótékonyság révén gondoskodnak, asz állam helyesen vállalta áíl a pontosan szervezhető munkátlanok ellátását.

Mindezen elgondolások és intézkedések után nyilvánvaló lett, hogy Kolozsvárt Segélyre szorul 296 családfenntartó, anii viszonylag nem nagy szám, abszolúte azonban már jelentékeny. Megnyugtató, hogy csak 36 segélykérőt kellett elutasítani, ami az érdekeitek dicséretes önbiráiatát igazolja, Igen helyesen járt el a nosztri- f íikálő bizottság, mikor 12 jelentkezőt öreg korára' vagy munkaképtelenségére való’ tekintettel a város állandó gondozására bízott, 3 at pedig elhelyezett. Feltételezhetjük, hogy a megállapított! szám a tél előrehaladásával nem fog párhuzamosan megnövekedni és az állam az anyagi fedezet dolgában egy pillanatig sem fog fennakadni. Jogosan tételezheljük fel, hog}' hamarosan szaporodnak majd a munkalehetőségek. A rendkívüli helyzet a belföldi termelés j rohamos fejlesztéséi fogja előidézni, a j semleges állapot pedig egyéb termelési ágak virágzását siettet: majd az önellátás! kényszer folytán. Ameny- nyiben igy is lesznek véges végig rnun- ka hiány lök és a társadalom erősebb részvételére is lesz még szükség, bizonyára nem fog megrekedni a segélyezés iigye. Nem is szabad, hogy tegye. Ha már nem lehet e sajnálatos társadalmi bajt egészen leküzdeni, akkor legalább elviseihe övé kel! tenni. Akiknek pedig fáj ennek az ellátásnak drágasága, gondoljanak rá, hogy országunk a munkanélküliség tekintetében még a legjobb osztályozásuak sorában foglal helyet, szóval, nem nagyfokú baj sújtja. Valóban mindenkinek a megélhetéséről gondoskodhatunk itt s aránylag könnyűszerrel, még mindig nem túlságos drágán.

Nehezebb kérdés volna „szégyenke- 2ők“ és „úri szegények“ sorsát megjavítanunk. Főleg a kisebbségi társadalomban, ahol ezek nagy számban szűkölködnek, sőt majdnem csak benne tengenek-lengenek. Pedig kellenek. Ezek akkor is hasonlítanak az egészen munka nélkül maradottakhoz, ha van is valami kis keresetük, családi vagy társadalmi segítségük. Ezt az elemet sok ág nyonija és minden ág jobban rivohija, mitit1 más embert. Például &i drágaságot viszonylag inkább sinylik meg'. Jó emlékek pedig erkölcsileg rombolják bennük az ellenálló képességet. . Ezekről sem volna szabad a szociális gondoskodás magasabb ütemében jregfeíedkeznk Az átmenetek áldozaŐfelsége szentesítette

a parlamenti szünet alatt kihirdeteti rendeíeííörvényeket

BUKAREST, december 22. (Rador.) őfelsége II. Károly király dekrétumon irt alá, mely szentesíti mindazon rendeleti,örvényeket, melyeket a parlamenti szünet idején, 1939 julíus 11-—1939 november 25 között hirdettek ki.

Kimutatási kötelesek készítem alkot* mazotiaihróí a vattaiatok

BUKAREST, december 22.

(Rador.) A nemze'gazdaságiígyi minisztérium rendeletét bocsátott ki, mely szerint 1940 február hó 1-ig minden vállalat köteles román és idegen honossági aíkalmazot'airól kimutatást benyújtani, amennyiben ezek már 1939

! december 31-én szolgálatban voltak.

i o

ţ A nagy vállalatok emlékiratban indo- j kolhatják meg az ipari, vagy kereskedelmi szempontból nélkülözhetetlenül í szükséges szakképzettséggel rendelkező külföldi honosságú alkalmazottaik megtartását.

Aláírták az olaszországi németek visszaszáiliSásárótszóló egyezményt

Szilvasaiéi* napján éjféliff kell bejelentsek áss oiasi« opjzágl németek repatriál isi szándékukat

RÓMA, december 22. Mint ismeretes, az olasz és a német birodalmi kormányok között megegyezés jött létre a bolzanoi, udinei és beílunoí körzetekben lakó német fajieredetü lakosok áttelepítését illetőleg. Az egyezmény értelmében a bolzanoi, udinei irentoi és bellunoi német fajieredetü lakosoknak egyhangúan kel! csatlakoz ni ok az áttelepítés gyors megvalósításához és 1939 december 31 éjféli 12 óráig be kell jelentsék az illetékes olasz hatóságoknál a répát Hálásukat, vágj eddigi állampolgárt jogaiknak fenntartását. A megegyezést tartalmazó okiratot Guidi államtitkár és Himmler, a német politikai rendőrség főnöke írták alá.

Január elsejéig kiadják az ügyvédek uj személy3Z3no33ági könyvecskéit

Rendeld a nemzeti

önnépékén ládándó

Í5tóí24i$ztó!eíekt®l

BUKAREST, december 22. A Hívata ios Latp minisztertanácsi jegyzököny vet közöl, mely elrendel», hogy nemzeti ünnepeken és a királyi család un népéin az összes vallásfelekezetek istentiszteletet kell tartsanak és n megyei prefektus állapítja meg ennek ag idejét. A minisztertanácsi jegyzőkönyv megálíapiílja, hogy a helyi hatóságok vezetői közül a görögkeleti, a görögkatolikus és a többi templomokban az ünnepi istentiszléleten kik kötelesek megjelenni. Amennyiben diszszázad vonul ki, a görögkeleti templomban tar tandó istentiszteleten jelenik meg. A csa patok a balázsfalvi, kolozsvári, nagyváradi, lúgost és nagybányai katedrá- lisban tartandó istentiszteleti is részt- vesznek. A prenillitárok saját vallásfelekezetük szerint jelennek meg az istentiszteleten. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik az iskolák növendékeire is*

KOLOZSVÁR, december 22.

A kolozsvári ügyvédi kamara dékáni hivi- tala az alábbi közleményt adta ki:

Felhívjuk mindazokat az ügyvédeket, akik a kamara tagjaiként 1929 január elseje óta iratkoztak be, hogy a kamara titkárságánál Írásbeli nvilatkozattal igazolják azt, miszerint ?z ügyvédi kar szervezeti törvényének 2. és 3. cikkelyeiben foglalt összeférhetetlenség % méltatlanság esetei nem állanak fenn velük kapcsolatban.

Ez a kötelezettség az ügyvédi kamarának 192° január elseje előtt beiratkozott tagjait is érinti. (A nyilatkozatot 14 lej okmány és 2 lej repülőbélyeggel kell ellátni.)

Figyelmeztetjük továbbá az érdekeit tagokat, hogy az uj személyazonossági könyvek kiadása szigorúan a folyó évi szeptember hő 15-i ás november 29-i értesitésekben jelzett formaságok tel jeritésétől függ.

Tekintette) arra, hogy a legtöbb ügyvéd beterjesztette ugyan a szükséges okiratokat,

azonban anélkül, hogy igazolná tagdíjainak kiegyenlítését is 1939 julius elsejéig, tehát újólag felhívjuk a hátralékban levőket kamarai és szövetségi tagdíjaik kiegyenlítésének, valamint az Ugyvédszövetségi értesítő (Buletinul Uniunii) előfizetési dija rendezésének igazolására.

Az eredeti okmányokkal megegyező másolatok hitelesítését az ügyvédek tagkönyvecskéjük és eredeti okirataik átvétele alkalmával ejtik meg.

A tagkönyvecskék kiosztása folyó évi december 19-től kezdődőleg 1940 január elsejéig történik, naponta 12—1 óra között.

Hogy e munkálatokat felvilágosítások, a tagkönyvek és eredeti okiratok kérésével ne késleltessék, arra kérjük az ügyvédeket, minden ik ük csak a személyes meghívás után je® lentkezzen tagkönyvecskéje és eredeti okmányai átvételére. Az erre vonatkozó értesítést az Ügyvédi Kamara hirdető tábláján * fogják kifüggeszteni.

„A jövő Feménytelfes és sole jót igép<í:

— írja a „Tribuna“című lap

a román—olasz heresbedeîmî egyezményről

RÓMA, december °2. (Rador.)

A „Tribuna“ eimü olasz lap vezetőhelypn közli az Olaszország és Románia között létrejött kereskedelmi egyezmény jelentőségét. A lap közli ^továbbá Christu meghatalmazott miniszter, a román delegáció elnökének nyilatkozatát, amely szerint a tárgyaló leiek között minden törekvés odairányul, hogy egyensúlyba hozzák a Romániába importált olasz termékek és a Romániából Olaszországba exportált román termékek csereforgalmát. Románia részéről — mondotta Christu — jelentős rendeléseket eszközö’tek az olasz iparvállalatoknál, annál is inkább, mert Románia nagy súlyt helyez az Olaszországgal való kapcsolatok kimélyitésére. Hozzáfűzte nyilatkozatához a román delegáció elnöke, hogy ha más országok ipara

jobb elhelyezkedést is szerzett ezen a területen, ez semmiképpen sem jelenti az olasz ipar alsóbbrendűségét, hiszen amikor ez az elhelyezkedés történt, Olaszország nem volt eléggé felszerelve a terjeszkedésre. Ma azonban a dolgok megváltoztak. Az olasz ipar olyan magas nívón áll, hogy ha megnyert egy piacot, azt nehezen vesztheti el. Christu meghatalmazott miniszter ezután kijelentette,

hogy a létrejött kölcsönös kereskedelmi egyezmények folyományaképpen jövő év május hónapjában ismét összeül az olasz—román kereskedelmi bizottság a két állam közötti árucsere fokozottabbá tétele érdekében. A jövő reményteljes és sok jót ígér — fejezte be a „Tribuna“ cimü olasz lapnak

adott nyilatkozatát Christu meghatalmazott miniszter,

záltak vagy teljesen megsemmisítettek. Ilyenek ínsége borzasztó. Nagyon súlyos kérdéscsomó mindez. Nehéz is volna megállapítani, kin és hogyan segítsünk. Már az illetők felkutatása fogas ügy lenne, mert szemérem és gyámoltalanság akadályokat gördítene. De az kétségltelen, bogy a szociális tárgyi*

Hatósági rendeletre megnyílt Varsó egyik síinfiáza

PiRIS. december 22, (Rador.) A Havas jelentőse szerint Varsó egyik színházát a hatóságok rendeletére megnyitották, bár a vá- ros több kerülete még a pusztulás képét mutatja és az épületekről hiányzanak ablakok,

na! mvnii Aszl temetett fiié a beomlott tárna

LONDON, december 22. (Rador.) Staveley körzetében, a Warsop vasbányában egy tárna, beomlott. Hat bányász került a romok alá,

B iß t semtsihBiOniimCnQ indul Franciaországba

PARIS, december 22. (Rador.) Belga se= bőszek kezdeményezésére sebészkülőnitményt bocsátanak Franciaország rendelkezésére és ezt Antoine Depage. a világháborúban kitűnt belga sebészről nevezik eb

Hiti* r Icancelfăr ÖBeifa^efg* kan tölti m karácsonyi

AMSZTERDAM, december 22. (Rador.) A „Niuewe Rotterdamsehe Courant“ értesülése szerint Hitler kancellár rövidesen Obersalz» beígbe utazik s a karácsonyt itt fogja tölteni.

Európai szervezik

meg az Epyesufí-Államok légvédelmét

WASHINGTON, december 22,

(Rador.) Woodrig hadügyi államtít kár közölte, bogy az Egyesült-Államok légvédelmét európai mintára egysége sitik. A védelmi repülést, vadászrepii- löket és légeiharitő szolgálatot a brit és francia mintára fogják megszer vezni. I j

Bábára? mm^ttfeierelisídef re tűrted el Svdirszüiban

STOCKHOLM, december 22.

(Rador.) A parlament törvényjavaslatot fogadott el, mely szerint háború esetén elrendelhetik a közmunkakötele- zettlséget mindkét nembeli polgári lakosság számára, 70 éves korig bezáró lag.

AZ IFJÚSÁG KARÁCSONYA:

Benedek Elek Képes A. B. C. 70 lej, keménytáblás 180 lej. Arany Mesekönyv 198. Ezüst Mesekönyv 132, Magyar Mese és Mondavilág, tízféle, kötet je 132, Piros Me- sekonyv 132, Katalin 106 lej, stb. LEPAGE- nál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjeu jegyzéket.

lagosság igazság szerint nem szoritkoz- hátik csupán a kétkézi munkásokra, hanem a középosztály hajótöröttjeire is ki kellene terjedezzék. Nagy apostol volna, ki megvalósítaná az értelmiségi osztály nyomorultjainak segélyezését, közös konyháját, üdülő házait, mene dékhelveit stb.

tainak állam-társadalmi biztosítása, segélyezése, kártalanítása nemes feladat lenne. Hány ember nyugdíjügye rendezetlen ma is. Hány embert vetett politikai fordulat időelőtt parányi nyug- I dijba vagy végkielégítésbe, melyet a J torlódó válságokban folyton romló vi- l szonyok úgyszólván egészen de valori-