Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-23 / 297. szám

2 r L 1. L N 7 r K J 9 39 d e ce mh j t 2J. Magyar művész a Pace kömyezeiéhen A kolozsvári Müller-Merész Gyula a drávarnenti Babccsán nagybirtokos. — Apró töredékek a ki.ünő művész életéLől amiliől ivott, használt paletta, nrnin puha ■/i- nrit keverte. Emlékek és emlékeztetők, mint kincsek kerültek a vitrinbe. A tárgyak tfzernlélete rr rchitt csönddel töltötte meg a szobát. Megtol óra: — Mort ia testeget Merész Gyula? Hogyne. Talárt most vun teljében. AI- I lundó kiállítója a Mücsai hóknak. Legutolsó nagy munkája a csurgói református főiskola Iul.ni freskószei iien elhelyezett óriási vász­KOLOZSVÁR. december 22. Az óvári nin/.eum Icposóházának nyitott csarnokán óriási olajkep vonja félkörbe a falut: a Hunyadi-legenda koiupozieioja: vi- lágyi Erzsébettel, s a hollóval, mely csőré­ben viszi a lopott gyiiriit. Idegen, ha ideté­ved és szakavatott cicerouet talál, nem ke­rüli el a tisztes házat. A KARRIER UTJÁN Huszonhat esztendővel ezelőtt. 19I 3-ltau festette ezt a vásznat Kolozsvár r/.ülöíte: Müller-Merész Gyula, a jeles magyar m»i- ,\ész. aki szűk kalitkájából a nagyvilágba röppent, hogy tehetsége iz.es gyümölcsét nzertekinálja. Róma, Nápoly, Velence, 1* iris, Berlin és a többi európai ntüveszkózpnnt fluidszerüen permetezte rá jótékony mele­gét, mely érlelőén hatott termékeny erejére — de pillanatra sem tudta befolyásolni tö­retlen hűségét mindenhez — ami magyar, ţ A háború alatt Budapesten telepedett le, aztán később, második házassága után be­vonult a Dráva melletti falucskába: Babo- esára, s olt hatalmas birtokának ügykezelé­si $ét végzi. Terhes munkát vállalt, de alig vé­gezhetné valaki nagyobb szeretettel, mint ő. 'örül, hogy minden szabad percét leköti. ! — Talán emiatt nem jön látogatóba? — kérdem a kis családi házban. 1 Letompitott feleletet kapok:-— Emiatt. A hatalmas kiterjedésű birtok nem nélkülözheti Gyulát pillanatra sem. pe- dig számítottunk arra, hogy karácsonyra vgpdégünk lesz. Egy esztendő óta Ígéri. Es í tessék: most kaptuk a levelet, hogy nem 'jöhet. Egy héttel ezelőtt még arról irt. edzi \ magát, hogv a viszontlátás örömeit megin- dultság nélkül kibírja — s lám. a sors ke- ; resztülhuzta a szép tervet. Intézőit katoná­nak vitték, s mögt ő a mindenes. • ■— Ért a gazdasághoz? ! —Tökéletesen. A gazdálkodásnak épp olyan szerelmese és mestere, mint az ecsetnek. Azért is költözött le falura, hogy az, író- nyitást személyesen végezze. EMLÉKEZÉS A MÚLTRA Solv kelletne- omlók fűzi oda. Ott ta! ilk*»- zott Gerhardt Hunptruaiinal is. őszinte me­lt.' barátság fejlődött ki köztük. 1-.^\ toljon nyarat a nagy iró villájában kellett liih nii*. \ is/on/nsul megfestette niiniuliir por- íróját, amiről elragadtatással beszólt min- denkinek a költő. Egy alkalommal azt irta róla Hahocsábu: ..legbeesesebb uiikiucsein a kis kép“4. Néhány családi tárgyat nézek. Mindegyik valamilyen vonatkozásban van a művésszel. Fgv esészc. amiből reggelizett, egy pohár. mi. amit az intézet 200 éves jubileumára készíttettek. Nagy kompozíció. Azt a jelö­lteiét örökíti meg, amikor l'Ystetieli berreg og\ birtokrészt ajándékoz az iskoláink. Ezenkívül sok oltárkepe »*>. templomi fres­kója van szerteszét. A múzeumok is őrzik néhány munkáját.- Kitüntetése? — \ an. De szerénysége nem engedi meg, hogy kérkedjék vele. A kormány-főtanácsosi címet1 is csak akkor használja, ha clkerülho- tbtleu. — .1 ......... —­január 10-re halasztották a légvédelmi tanfolyamok megkezdésének határidejét Hosszasan elbeszélgetünk Merész Gyulá­ról. A kolozsvári unitárius kollégium 14 esztendős kis diákjában a rajztanár felfedezi a jövő ígéretét. Nagy Gyula professzor biz­tatására — iakola után a pesti művészkép­zőbe kerül — utána megnyílnak a metropo­lisokba vezető kapuk. Mégis visszatér. A családi fészek és erdélyi föld ellenállhatat­lanul vonzza. Itt Posta Béla nyúl hóna alá; a múzeumi képtár őre lett, s díjtalan mű­termet kap. Szorgalmasan dolgozik a hábo­rúig. Bevonul. A forradalom perzselő heve s a nvomaba lépő kommunizmus Budapesten éri. Mintha villám sújtotta volna. Az uj államformába sem idegileg, sem lelkileg nem bír beilleszkedni. Leveri. Aztán, ami­kor a vihar elmúlt s a magyar közélet éb­redni kezdett, vitalitása erőre Lap: portrék, tájképek és kompozíciók kerülnek ki mű­terméből. Az iparművészeti főiskolán 3 év­re katedrát vállal. Megnősül — s európai útra indul. Itt szerzi meg kitűnő külföldi kapcsolatait —- amit ma is fenntart. Arcképét nézem. 1 — Most hány éves Merész Gyula? ’ ötven. '. —- A gondtalan élet meglátszik rajta. ■ -— Ez igaz. de a jó tanyai levegő is. Erre pedig nagy szüksége van. — Beteges? — Már nem. Tüdőgyulladása volt, ezért járt gyakran Olaszországban. „Utókura“ címén évenként most is leszalad. Szívesen látogat oda, rengeteg barátja van. MUSSOLINI ARCKÉPE Mussolinival nem került kapcsolatba? — De igen. Éppen emlilen! akartam. En­gedélyt kapott a Dúcétól, hogy dolgozószo­bájában vázlatokat készítsen róla. Aztán el­készült a nagy portré — ami a fasiszta nagytanács klubhelyiségének falán van. At­tól a perctől kezdve gvakori vendége volt; nem egvszer fordult elő, hogy munka köz­ben bejött eey-egv miniszter s hogy munka­társait szólásra bírja, megjegyezte: „Nyu­godtan beszélhet, magvar művész 8 bár tud olaszul, nem baj“. Magánlakásában is gyak­ran fordult meg s megfestette a gyerekeket is. Amikor elhagyta Rómát, szívélyes bú­csút vett tőle a miniszterelnök: Egy követ­kező nyáron az egvik olasz fürdőhelyen ta­lálkoztak ismét. Mussolini szólította meg 8 behatóan érdeklődött dolgai felől. És ígére­tét vette, hogy nyaralás után felkeresi Ró­mában. — Beszélt a Dúcéról, mint emberről? — Hogyne. Lenyűgözően kedves a modo­ra. Minden iránt érdeklődik és rengeteget tud. A fesztelen magánember benyomását Kelti, Gyula szívesen beszél Olaszországról, KOLOZSVÁR, december 22. Mint ismeretes, a VI. hadtest parancsnoksága december 18-al kezdódőleg elrendelte a légvédelmi tanfolyamok megkezdését. Most ugyancsak a Vf. hadtesiparancsnokságlól 74396—1939. szám alatt ren­delet érkezett a városi tanácshoz, mely bejelenti, hogy a közbeeső ünnepek miatt a tanfolyamok megkezdésének határidejét 1940 január 10-re halasztják. Egyébként a légvédelmi tanfolyamok látogatása 7 évtől 60 évig n város min­den lakójára kötelező, kivéve azokat, akik a hatóságok által megszervezett tanfolyamokon már resztvettek, vagy mint tanulók, a különböző iskolákban légvédelmi kiképzést nyertek. A közleményt Kolozsvár \árcs légvédelmi szol­gálata tette közzé. Lemondott a bankbotrány miatt a belga közlekedésügyi miniszter RRVSSZF.L, december 22 (Rador.) Belga politikai körök megerősítik Marck közlekedésügyi miniszter lemondásáról szóló híradást. Mint ismere­tes, a heíga közlekedésügyi minisztert azzal vádolták, hogy könnyelmű ma­gatartást tanúsított az Anversl Bank bukásával kapcsolatosan. Minden fronton kínai tornados incScilf a fapánoli ellen I WASHINGTON, december 22. (Rador.) Hushiko kínai nagykövet kihallga­táson volt Roosevelt elnöknél, kivel közölte, hogy a kinai kormány minden fronton támadást inditofít a japánok ellen. A kinai nagykövet audienciaia után kijelentette az újságíróknak; „Reméljük, hogy rövidesen újabb kinai győzel­mekről adhatunk hirt.“ Tizenhét aiíímssa fiarei renHldglpef gtjírianah Angliában I I A uj vadászgépek fegyverzetét még (ttokban tartják LONDON, december 22. A „Daily Express“ értesülése szerint angol re- pülőgéptervezök elkészültek az uj két­üléses vadászgépekkel, melyek gyor­sabbak és erősebbek, mint a Hurriknne- gépek. A Defiant tipusu uj vadászgé­peket a Boulton Paul gyár már szériá­ban gyártja. A gépek fegyverzetét egy­előre titokban tartják, motorjai azon­ban az ezer lóerőt meghaladják. A gépre forgatható íőtorony van szerel­ve, szárnyíávoísága 12 méter, hossza 9.15 méter. A Blackburn-gép részleteit • szintién titokban tartják. A Roc-tipusu I uj tengeri vadászgépnek több ágyúval J ellátott tornya van. A gépet két pilóta I kezeli. Összesen 12 uj tipusu gyártmány I áll készen. Részben már nagy mennyi- j ségben gyártják és szolgálatba is álli- I íották ezeket. Torpedőszéllitó bomba- j vetők, nagy bombavetők és vizirepü- i lök vannak közöttük*. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ JURNALUL“: A 1 ültJ/jjüVelé'-ügyi tnini*2- tci legutóbbi nyilatkozata unt m reménységet ébreszti fa mezőgazdákban, hogy valami az ő érdekükben is történni fog. Ne haragúd janak az illetékesek, ha rámutatunk arra hogy a beszédeket é-> Ígéreteket eddig bizalmatlanul fogadták A földmű vt el. megszokták. Irogy állandóan ígéreteket kapnak, melyek aztán papíron maradnak. Égé--/, irodalma van már a mezőgazdaságnak. És az eredmény? A me­zőgazdaság nehéz helyzetben maradt. Nincs gazdasági febzeielés, az állami segítség az ipar felé fordult és elkerülte a gazdákat. A tbezőgazdasagi termények és iparcikkek ára között ma is aránytalanság van. Hiába mond­tuk, hegy az. igazi nacionalizmus a földműves osztály támogatását jelenti, a falu megsegí­tése csak jelszó maradt. Egészségügy, táplál­kozás... Sokat beszéltek erről, de keveset tet­tek eLben az irányban. Az összes érdekelt minisztériumok együttműködésére' van szük­ség tegyék meg, amit megtehetnek, lehe­tetlent nem kérünk. El kellett jöjjön a mai nehéz idő. hogy lássuk: mit jelent a búza, mely épp oly fontos, mint az ágyú. Kevesebb ügycsomo, napidij és több eke, főleg: olcsó hitel kell a gazdáknak. Meglátjuk, hogyan térnek át hivatalos helyen a tényekre, sza­vak helyett, melyeket eddig hallottunk. ..Cl REi\TllL1': A közlekedésügyi miniszté­riumban tartott értekezleten Gigurtu minisz­ter az utkérdést tette szóvá. Valóban, számos chcn fala van, mely elszigetelten él, távol a közlekedési u tuli túl. A kérdés nincs elintéz­ve a megyei utak és országutak javításával. Vannak községi utak, melyek kavicsot soha­sem láttak, a kövezésre szánt összeg a kor­tesek zsebében maradt. Az áprilisi költségve­tés után kiírták az árlej.éseket. Hosszabb időt vettek igénybe a formaságok, mig júni­usban végre az árajánlatot elfogadták. Juni­us végén aztán megkezdődhetett a kő kiszál­lítása. Dt mikor történt a kövezett ut hiva­talos átvétele? — kérdi az utas. mikor az ut- szélen lévő kőrakásokat látja. Az ellenőrzést a aélcilenre bízták. Nem volt utsimitó gép s hiányzott a technikai felszerelés, mely 2—3 érre használhatóvá teszi a frissen kövezett utat. A pr.rtok elcsapták az utkaparókat és nem akadt, ki a használat közben keletkezett gödröké* betöltse és a megrongált utat kija vitsa. M.~g kell vizsgálni az összes községg utalni és tavasszal kell hozzálátni a muny kához. Az utak ma is rosszkorban vannak, mint ü— 10 évvel előbb voltak. Az útjavítást a faluban kel! elkezdeni és addig keli foly­tatni mig a megyei utakba kapcsolódnak. Ez nem jelenthet térképen húzott üres vonalat, ..EXC.FLSIOR“: A kereskedők a szövetke­zetekre panaszkodnak. Az utóbbinak szâmoş vara- és adókedvezményt nyújt az állam, igy veszélyes versenyt jelentenek a valóságban. Általános érdek az árak leszorítása, mégis felmerül a kérdés: fel kell-e áldozni keres­kedő-osztályunkat? Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy a szövetkezet nem minden keres­kedőt pártolhat. Azlán hiányzik a képzett személyzet a szövetkezetek munkájának ál* ralánositásához. A kereskedőrasztályra fonto= küldetés vár a nemzeti javak forgalmában, a szövetkezet és az állam a magánkezdemé­nyezést és bátor magánvállalkozást sohasem pótolhatja. Nem marad tehát más hátra, mint a szövetkezetek és kereskedők munka jának összhangba hozatala. Â szövetkezetek­re különös feladat vár a mezőgazdasági ter­mékek értékesítésében, a nyersanyagok és gépek forgalmában és gazdasági hitel nyüj’ tásáhan. A fogyasztási szövetkezetek azonhaţ csak tagjaikkal foglalkozzanak, anélkül, hogy a tisztességes kereskedelemnek kárt okozná« nak. Ne a becsületes kiskereskedőt, de a hí­vatlan üzérkedő közvetítőt törjék" le, ezek­nek kiirtására vállalkozzanak. Ne feledjük, hogy a kereskedelem romjain nem építhet­tek semmit a világon. Tudományos szempont­ból el lehet képzelni egyedül szövetkezetek­kel a forgalmat, de nagy kérdés: sikerülni fogé a terv megvalósítása. Az ország mai heivzete nem enged kísérleteket, inkább a kénzett kereskedő-osztály megerősítését ki­várna. „UNIVERSUL": A lesi elsőbb tarifa-bizott­ság a CFR díjszabásával foglalkozva érdekes megállapításokra jutott: A tulnidonképoeni szálíitási diiak mellett törvények és rend ele­tek által előirt taksák is vannak, melyek rendi ívül meedrágitiák az áriit. annak érté­kéhez viszonyítva. Eltekintve attól, mily sok idő; z:esz igénybe a formalitások betartása. ls\ történik, hogy 7—8 órát tartó szállítási idő után az áru 40—50 óra elteltével jut a címzett birtokába. Száz kilogram hús után 40 kilométeres távolságban 23 lej fizetendő, a taksák miatt azonban az összeg 412 leire ermdl príik A kikötőkben történő ki- és be­rakás körül 65—240 féle formalitásnak kell eleeet tenni. Mit ajánlanál: a sok formaság és bürokratizmus megszüntetésére? A tarifa- lis tervek során az áru értékét nem szabad figyelmen hívül hagyni. A személy- és áru­forgalmat meg kell könnyíteni. LEVfLPAIMROK. egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii, Erdélyi emíélíel — - Innen indult művészekkel tart fe.in kapcsolatot? — Mindegyikkel szoros barátságban van. Gondolkozom, kiről kellene érdeklődnöm? Eszembe jut gyerekkori barátom. Megkér­dem: — Marcival is? — Hosszú Mártonnal igen bensőséges a viszonv. Modellt is állt Gyulának. *— Éspedig? — Éspedig arról volt szó, bogy a főrendi­ház számára sürgősen el kellett készíteni Jósika Sámuel portréját. Minthogy legalább a ruhát természetután akarta festeni. mo­dellre volt szüksége. így történt meg az, hogy Hosszú Marcit öltöztette fel diszmn- gvarba. Én akkor éppen Pesten voltam. Amikor benvitottam a műterembe, majd ha­nyatt vágódtam: a dobogón ott állt gyö­nyörű mentében Marci; persze, pötyögött rajta a ruha. de az nem számított, jól né­zett ki. Hatalmas görbe kardot tartott jobb- kezében, a nyakából bogiáros lánc lógott. Azt kell hinnem, hogy akkor kedvelte meg a szép egyenruhát. Mert nem sokára rá a imitai lovagrend díszruháját kellett felölte- nie magára. Ismét családi dolgokra visszük a szót. Huszévi távoliét után, mult esztendőben a neves művész itthon volt. Testvéröccse elé­je ment a határig. Onnan autóval vágtak neki gvönyörii Erdélynek s átszelték ke- resztül-kasul. Utitársa mondja: — Olyan volt. mint egy gyermek. Ami­kor a Királyhágóhoz értünk és meglátta az ismerős hegyeket, a sziklákat és erdőket, ujjongani kezdett. Meg kellett államink ko­csinkkal. Kiszállott, egy jó nagyot nyújtó­zott s megtöltötte tüdejét illatos levegővel. Szerelmese Erdélynek. Nemcsak 3znlőföldet jelentett neki, hanem őstalajt, ahonnan ki­indult ívelő pályájára. Lelkének egy része Erdély, ahova forró vágyódással gondol vissza. Amikor beérkeztünk Koloasyárfa és a Szent Mihály-temnlom előtt kanyart vet­tünk. hogv befordultunk a családi ház felé — kicsordult szeméből a könny és hangosan zokogott. Erdélytől sohasem lehet elszakadni. Jenei József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom