Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-20 / 294. szám

rí í rs7?K 70 75 lé??ml et 70 ' I „ í n vsriaa fcy jRUíni ünnepség ücrcifSifsi mrfoftft ma* a Dcszíercei Pl agyar ipari ífiáUifásáf Beke Ódon tagozati elnök lelke? szavakban méltatta az össze­fogás és egység erejét. — Kitünően sikerült ci kiállítás BESZTERCE, december 19. (A/ Ellenzék kiküldött munkatársától.) Impozáns ünnepség kereteken zajlott le vasárnap, december lio 17-én az a mintasze- rü ipari kiállítás, melyet a Magyar Aépkü. vtösség besztercei tagozata rendezett meg a megye magyar fal ainak bevonásával, továb­bá az Iparos Egylet és a Nóegylet közremű­ködésével. A besztercei ipari kiállítás egyben a ma­gyarság ünnepe is volt. ahol találkozóra gvült össze a város össznmgyarsága, de tel­vonult Zselyk, Máté, Sófalva, lacs és Ma- gyaruemede községek falusi népe is magyar népies viseletének teljes disz.ében. Öröm és jóleső érzés töltötte el az ember lelkét, amikor látta azt a megértő harmó­niát, melvben legkisebb megyénk magyar­sága él. A siker a Magyar Népközösséget il­leti, melynek derék vezetői, Beke Ödön ta­gozati elnök, Léstyán József rom. kát. lő- esperes-plébános és Zsigmond János ref. lelkész igazi meggyőződésben hívei és irányí­tói a magyar ügyeknek. A KIÁLLÍTÁS megnyitása A Magyar Iparos Egylet tágas termeit szi- .nültie ellepte az érdeklődő közönség. A ki­állítást Beke Ödön iparosegyleti elnök nyi­totta meg a következő lelkes beszéddel: * Uj, eddig még járatlan utaknak indultunk neki. melynek a medre sokszor talán az erőtlenség és közönyösség elgáncsoló szirtiéi­vel van kirakva, de ha véresre is törjük rajta a lábunkat, a fanatikusok szent lelke­sedésével végig kell járjuk ezt a megkezdett utat. mely bennünket a kulturközosségnek arra az erkölcsi magaslatára fog elvezetni, ahol majd kellően vértezetten fogjuk meg- állani a helyünket. De ha a tömegeink leikébe nem tadjuk az etikai gondolatközösség eszméjét, az erőösz- szefogás fegyelmezett tudatát átültetni, mindvégig csak egy szükségszerűen összehan­golt nyelvcsoport maradunk, amit nem az irányított tudat, hanem az egymásrautalt­ság, az önvédelem ösztönös kényszerabron­csa tart csak egybe. *! Ami most már az erőösszefogás gazdasági vonatkozását illeti, annak természetes kö­vetkezménye az, hogy a mai kiállításunkkal nemcsak díszelegni akarunk, hanem annak tanulságait és előnyeit a közösségünk javá­ra hasznosítani is akarjuk. • Rá kell végre mi is eszméljünk arra. hogy a fennmaradásunknak elengedhetetlen alap- feltétele a gazdasági összefogás. Hiszen az utóbbi időkben annyit hangoztatott és a kü­lönböző államok gazdasági munkaprogram­jában bevezetett 4—5 éves gazdasági tervek, mind-mind az erőösszefogás gondolatán épül­nek fel. Fel kell mi is ismerjük és fel is kell ke­ressük mindazokat a gazdasági erőket, amik­kel rendelkezünk és azok megismerését át kell vigyük a köztudatba is, mert csak azok felkarolásával és egymás támogatásával tud­juk magunkat felszínen tartani. A magyar sorskozösségi szolidaritásnak fel kell vennie a küzdelmet ebben a körü­löttünk tülekedő sokszor bizony lovagiatlan pozícióharcban, mert ha nem tesszük, úgy könyörtelenül lesepernek az életlehetőségek sorompójáról. (' Ennek az előbb már említett etikai és gazdasági kétcéluságnak a szolgálatába van beállítva a besztercei magyar iparosegyiet, valamint a népközösségünk munkaprogram­ja és ennek a munkaprogramnak egyik etáppéja, egyik kezdő határállomása a mai kiállításunk. A még bejárandó útnak, még sok-sok ilyen kilométer jelzőköve vau előt­tünk. de ha közös összefogással és egymást támogató elhatározással nekilendülünk, hi- jszem, hogy diadalmasan végig is fogjuk járni azt. Végül még csak azt kiváuom, hogy vigyék majd el innen magukkal az erőösszefogás gondolatának azt a felemelő tudatát, hogy a magyar hit, a magyar kitartás és akarat ezen a téren is megteremti a maga eredményét. Magyar testvéreim! Ügy a Magyar Népközösség naszódmegyei tagozata, valamint a besztercei magyar ipa­rosok közművelődési egylete nevében meleg szeretettel üdvözlöm az egybegyült közönsé­get és a mai iparkiállitásunkat ezennel meg­nyitom. Ugyanakkor egy kedves kötelességet is tel­jesíteni vélek azzal, hogy úgy a körünkben itt megjelent községi tagoz.ati küldöttsége­ket, mint a népközösségünk központi kikül­döttjét. dr. Veres Endre, iparosztályi titkárt is szívből köszöntőm. Az ő jelenlétük ezen a kiáilitáson nemcsak egy dekorativ ténykedés, hanem komoly és ismételt igazolása annak, hogy a mi népkö­zösségi mozgalmunk nemcsak egy iireä pa­pírforma, hanem tartalma- célkitűzésekkel átitatott közös munkavállalás. Mert hiszen azzal, hogy az ügyeink iránt állandóan érdeklődnek, bennünket lelkem­nek, tanácsokkal szolgálnak és egy-egy ke? deményező gondolat sugalmazásával bennün­ket uj tervek megvalósítására serkentenek, azzal mind egy-egy továbbépítő téglát he­lyeznek el a munkaközösségünk épületén. A mi mai ipari, háziipari és női kézimun­ka kiállításunk szintén egy ilyen tovább­építő mozzanata ennek a konstruktiv mun­kának, annál is inkább, mivel városunkban már majd fél évszázada nem volt ilyen irá­nyú kezdeményezés. Es ma. amikor az ipuri élet ezen felszen­telt csarnokában a magyar rnunkatsl jesit- mény, a magyar ipari tudás számbavételének ezt az impozáns ünnepét üljük, be merem már vallani, hogy amikor ennek a vállalko­zásunknak nekiindultunk, hogy uj utat vág­junk a közösségi munkaélettérnek ebben a töretlen ugarában, bizony sokszor elfogott a kétkedés és a kishitűség, hogy vájjon le fogjuk e gyűrni az elénk tornyosuló szerve­zési és főként gazdasági nehézségeket. És hogy ez mégis sikerült és hogy mi ma itt egy, ha a méreteiben mindjárt nem is csúcsteljesítményű, de annál nagyobb áldo­zatkészséggel létrehozott ipari erőpróbának elismeréssel adózhatunk, az a magyar élet­revalóság és kezdeményező erőnek a legekla- táusabb bizonyítéka. Habár ez a mai kiállítás elsősorban az ipari munkateljesítmény minőségi színvona­lának az emelését szolgálja, mégis a tulaj­donképpeni célkitűzését ebben nz összesiiri* tett szóban lehetne a legjellemzőbben kife­jezni: erőösszefogás. Erőösszefogás a szónak etikai és gazdasági vonatkozásában. Erőösz- szefogás, mely kifelé tekintélyt és elismerést követel, befelé pedig az önbecsülés és önér­tékelés megizmosodását vonja maga után. Etikai vonatkozásban nem szabad azonban, hogy az erőösszefogásunknak ez a nekilen­dülése a most világszerte annyira divatos különféle izmusok martaléka legyen hanem az örökéletii evolúciós kulturkpzösség gon­dolatát kell felkarolja és továbbfejlessze. Beke Ödön elnök megnyitója után dr. Ve­ress Endre ipari titkár tolmácsolta a Magyar N cpközösség üdvözletét és rámutatott arra. hogy Naszódmegye magyar iparossága milyen példaadó munkával járt elől ezen impozáns kivitelű ipari kiállítás megrendezésével. Ez­után íestyán József főesperes olvasta fel a kiáilitáson kitüntetett iparosok névsorát. Az ünnepély Beke Ödön lelkesítő záró Bzaváva! és a királyhimnusz eljátszásával ért véget. SÍT A A KIÁLLÍTÁS TERMÉBEN Pazar, pompás és elsőrendű ipari tárgyak egész, tárháza nyilik a szemlélőnek. A kéz­műipar összes szakmai képviselői felvonultak bizonyságul arra, hogy milyen fejlett és ma­gas színvonalon álló iparos osztálya van Besztercének. A kézműipar mellett telje? pompájában emelkedett ki a megye magyar falvainak népművészeti alkotása a sok szép varrottasokban, melyek mind magukon vise­lik az ősi tiszta magyar motívumokat. Sófal­va komplett falusi szobája, párnás vetett ágyával, megnyerő volt. De ott díszelegnek a besztercei magyar nők remek kézimunkái is. ízlésesebbnél ízlésesebb kivitelben. A terem oldalfalai mellett a kisipari ter­mékek sorakoznak fel. Itt a következők állí­tották ki alkotásaikat: Kályhás-szakmában: Balogh Jenő, Gagyi Lajos, Bihart István, Ambrus György, Egyed Sándor és Teró Béla. Itt ékeskedik Toró Ála­dat szobrászművész több remek alkotása is. Mechanikus-szakmában: Mikié Lajos, Beke Fndre, Barabás Imre, Halász István, Pherzsi Jenő, Prónai József. Hernényi Ferenc mér­nök saját készitményü rádiójával érdeme! nagy elismerést. Hentes szakmában: Farkas János, Magya­rosi Józsel, Takács Pál, Nagy József segé­dek c3 Jozsa Béla tanuló. Kelmefestő iparban: Fábián Domokos és Fábián Bomokosné. Szncs-szaknrában: Lőrincz Sándor, Kocsis Gáspár. Ék, zerész és órás-szakmában: Anka Sán­dor és Barányi Ignác nóra. kát lelkész (órás). Női szabó-iparban: Bányai László, Csizma­dia István, özv. Mátyás Istvánná, Budáker Vilmosáé. Nagy Etelka. Cím festő és rnázoló-iparban: Zoltán Ernő, Szabó T ászló, Tomucza Gyula. Szönyegszövö-szakmában: Miszner Ferenc- né. Csillag Andrásné, Szíjgyártó-szakmában: ifj. Fogarassy Kál­mán, Fülöp László. C.ukrász-ivarban: Csele László, Kalló N. Nyomdász és könyvkötő-iparban: Hajek Sándor tauPRn l ii <■•. iilra-.ultú-ipariuri: Ft* ren ez Mihály, káudor, Dósa Vilmos, Srtnolka Henrik, lt.)>a Aliiért, Lőrinc/ PÚI, Muduias 1 mű, ho»# András, Kimm Vilmos. lo*-iiMbnn: Kocsis falván. LeVei Andris. Szilágyi Ervin, Bocskai István, fl« lés/ Bein, Kianrh Imre, kocsis Eni6. Küdar-^zal'mában: Botin Dániel. Kiiit''"iZ‘*zukrnábim: Looi János, Takács Zoltán (In*ton ni.), Virlics Gusztáv, Viriles Injos. Hunyadi Mihály (fa/akusok). / ini. rii>üihtin: Etédi Gyula, Csillag And* rás, Berki Gyula. F^nyh-rpi-ss-sgnhmábun: Mayor Jenő, Ylsky F.irr/Äd\ Margit, Cz.irjúk Hona, Bányai Béla fléd-'tossznkmában: Végh Emil. (sizmndia-iporban: Fehérvúry Albert, id. Schwartz. (.ízn, ilj. Schwartz Géza, Schwartz Béla. Mayer Alajos. hiáiktóltak még: Luk ács Károly esztergá­lyos m. G\ in cpina Károly pék, Váradi Hen­ri!; kefekütő. Kellner Sándor pogácsás, Lu­kács István borbély, Sangercau Dénesné gob­len, Halász le réz kézimunka, Fekete Mihály- né és Boris Sándor 3-ik elemista fafarag- vánnval. ^ A KÖZEBÉD Az ipari kiállítás megnyitása után közebéd volt ugyancsak az egylet kistermében. Az i első pehárköszöntőt Beke Ödön elnök tartor* • la, éltetve II. Károly király Őfelségét. Les* i tyán József főeeperes gróf Teleki Ádáraot és 1 Tompa Lajcs országgyűlési képviselőket él­tette. okik elfoglaltságuk miatt nem tudtak ' megjelenni a kiállításon. Beszédet mondottak még: Mikola János luteránns lelkész, Zsig* ' mond János ref. lelkész, Balogh Jenő egyleti titkár és dr. Veress Endre. t'DYÖZLÓ TÁVIRATOK A kiállítás alkalmával a besztercei magyar­ság a következő üdvözlő táviratot küldte gr. Banffy Miklós népközösségi elnöknek: A naszódmegyei Magyar Népközösség tago• zata nevében hálás érzésekkel gondol veze­tőjére és a mai ünnep alkalmából is első üd­vözletét Nagyméltóságodriak tolmácsolja, kér­vén további meleg támogatását Beke elnök. Ugyancsak táviratilag üd\ űzőitek gróf Te­leki Ádám képviselőt, az iparos ügyek veze­tőjét is-. Végtelenül sajnáljuk váratlan elmaradását és igy az iparkiállitásunkról ebben a formá­ban tolmácsoljuk üdvözletünket. besztercei Magyar Iparosegylet. Vég d meg kell emlékeznünk a kiállítást megrendező, agilis bizottságról, melynek élén Beke Ödön, Petrás Galzabné, Lázár Zsuzsika és több: segítőtársaik fáradoztak a legtöbbet. A szépen sikerült kiállítási nap teaestély- lyel zárult be. ; a pókháló­vékony és tartós selyem­harisnya A bukaresti magyar evangélikus-Iuferánus nőegylet karácsonyi segélyakciója Ä Hatol egyházközség társadalmi tevékenysége BUKAREST, december 19. (Saját tudósí­tónktól.) A bukaresti magyar evangéíikus- luteránus egyházközség alig hatéves múltra tekinthet vissza és máris olyan eredménye­ket tud felmutatni, amelyekért derék veze­tőit a legőszintébb elismerés illeti. E rövid pár év alatt olyan erős alapokra helyezték egyháztársadalmi szervezetüket, hogy az most már minden viharnak ellen tud állni. Az egyház kebelében működő társadalmi alakulatok közül a nőegylet fejt ki legélén­kebb tevékenységet. Fennállásának még ötö­dik évét sem töltötte he, de ez az idő ele­gendő volt arra, hogy az a lelkes asszony­csoport. amely a mozgalom élén áll, legalább egy évtized feladatát elvégezze. Tagdijakból és adományokból 160.000 lejjel gyarnpitotta az egyház vagyonát és a Bukaresti Evangé­likus Otthon megteremtésében oroszlánrésze volt. Az otthon helyiségeiben (Str. Badea Car- tan 10.) minden csütörtökön teadélutánt és bibliaórát rendez. Ezenkívül főleg jótékony- sági téren tevékenykedik. Ilyen irányú mű­ködésének legfőbb teljesítménye a karácso­nyi segélyakció. Ennek keretében évről-évre 200—-300 szegény gyermeknek és felnőttnek nyújt segélyt. Az adományokat természetben (ruházat, élelmiszer, fa, stb.) formájában juttatja el a rászorulóknak. Egy-egy kará­csony faünnepély alkalmával 15—18 ezer lej- nyi segély jut kiosztásra. Az idén a már hagyományossá vált kará­csonyesti ünnepélyt december 24-én délután ötórai kezdettel, rendezik a református ma­gyar elemiiskola dísztermében (Str. Sft. Voivozi 50.) A nőegylet fejlődésének és a ve­zetőség fáradhatatlan munkájának legjobb bizonyítékát szolgáltatja az a tény, hogy az idei ünnepség arányaiban jóval tnlszárnyalja az eddigieket. A karácsonyfaavatást és se­gélykiosztást érdekes gyermekműsor előzi meg. Előadásra kerül több szavalat és két gyermekszindarab. A bukaresti evangélikus-luteránusok első ilyen nagyobbszabásu karácsonyesti ünnepsége lévén, a főváros magyarsága érthető érdek­lődéssel várja. A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA FELHÍVÁSA A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara meleghangú felhívást intéz Ko* lozs-, Szamos- és Naszódmegyék kereskedői­hez és iparosaihoz, hogy járuljanak hozzá a hadfelszerelési kölcsön jegyzéséhez. őfel­sége II. Károly király kormánya ez ország polgárainak hazaszeretetéhez folyamodva, elvárja a kereskedő és iparos osztálytól, hogy átérezze a jelen pillanatokat és gon­doljon arra, hogy a hadsereg megerősítésé­vel saját vállalataik biztonságát erősitik meg. Egyszersmind felajánlja az alkalmat a megtakarított és rendelkezésre álló tőkék előnyös elhelyezésére, anélkül, hogy olyan áldozatokat kérne, melyek megrendíthet­nék a váíaiatok anyagi helyzetét. Meg va­gyok győződve, hogy a kereskedők és iparo­sok méltányolják a helyzetet és lelkesen csatlakoznak ebhez a felhíváshoz. Besa Eu­gen, elnök, > - - • - • -

Next

/
Oldalképek
Tartalom