Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-20 / 294. szám

rí í rs7?K

70 75 lé??ml et 70 '

I „

í n vsriaa

fcy jRUíni ünnepség ücrcifSifsi mrfoftft ma* a Dcszíercei Pl agyar

ipari ífiáUifásáf

Beke Ódon tagozati elnök lelke? szavakban méltatta az összefogás és egység erejét. — Kitünően sikerült ci kiállítás

BESZTERCE, december 19. (A/

Ellenzék kiküldött munkatársától.)

Impozáns ünnepség kereteken zajlott le vasárnap, december lio 17-én az a mintasze- rü ipari kiállítás, melyet a Magyar Aépkü. vtösség besztercei tagozata rendezett meg a megye magyar fal ainak bevonásával, továbbá az Iparos Egylet és a Nóegylet közreműködésével.

A besztercei ipari kiállítás egyben a magyarság ünnepe is volt. ahol találkozóra gvült össze a város össznmgyarsága, de telvonult Zselyk, Máté, Sófalva, lacs és Ma- gyaruemede községek falusi népe is magyar népies viseletének teljes disz.ében.

Öröm és jóleső érzés töltötte el az ember lelkét, amikor látta azt a megértő harmóniát, melvben legkisebb megyénk magyarsága él. A siker a Magyar Népközösséget illeti, melynek derék vezetői, Beke Ödön tagozati elnök, Léstyán József rom. kát. lő- esperes-plébános és Zsigmond János ref. lelkész igazi meggyőződésben hívei és irányítói a magyar ügyeknek.

A KIÁLLÍTÁS megnyitása

A Magyar Iparos Egylet tágas termeit szi- .nültie ellepte az érdeklődő közönség. A kiállítást Beke Ödön iparosegyleti elnök nyitotta meg a következő lelkes beszéddel:

* Uj, eddig még járatlan utaknak indultunk neki. melynek a medre sokszor talán az erőtlenség és közönyösség elgáncsoló szirtiéivel van kirakva, de ha véresre is törjük rajta a lábunkat, a fanatikusok szent lelkesedésével végig kell járjuk ezt a megkezdett utat. mely bennünket a kulturközosségnek arra az erkölcsi magaslatára fog elvezetni, ahol majd kellően vértezetten fogjuk meg- állani a helyünket.

De ha a tömegeink leikébe nem tadjuk az etikai gondolatközösség eszméjét, az erőösz- szefogás fegyelmezett tudatát átültetni, mindvégig csak egy szükségszerűen összehangolt nyelvcsoport maradunk, amit nem az irányított tudat, hanem az egymásrautaltság, az önvédelem ösztönös kényszerabroncsa tart csak egybe.

*! Ami most már az erőösszefogás gazdasági vonatkozását illeti, annak természetes következménye az, hogy a mai kiállításunkkal nemcsak díszelegni akarunk, hanem annak tanulságait és előnyeit a közösségünk javára hasznosítani is akarjuk.

• Rá kell végre mi is eszméljünk arra. hogy a fennmaradásunknak elengedhetetlen alap- feltétele a gazdasági összefogás. Hiszen az utóbbi időkben annyit hangoztatott és a különböző államok gazdasági munkaprogramjában bevezetett 4—5 éves gazdasági tervek, mind-mind az erőösszefogás gondolatán épülnek fel.

Fel kell mi is ismerjük és fel is kell keressük mindazokat a gazdasági erőket, amikkel rendelkezünk és azok megismerését át kell vigyük a köztudatba is, mert csak azok felkarolásával és egymás támogatásával tudjuk magunkat felszínen tartani.

A magyar sorskozösségi szolidaritásnak fel kell vennie a küzdelmet ebben a körülöttünk tülekedő sokszor bizony lovagiatlan pozícióharcban, mert ha nem tesszük, úgy könyörtelenül lesepernek az életlehetőségek sorompójáról.

(' Ennek az előbb már említett etikai és

gazdasági kétcéluságnak a szolgálatába van beállítva a besztercei magyar iparosegyiet, valamint a népközösségünk munkaprogramja és ennek a munkaprogramnak egyik etáppéja, egyik kezdő határállomása a mai kiállításunk. A még bejárandó útnak, még sok-sok ilyen kilométer jelzőköve vau előttünk. de ha közös összefogással és egymást támogató elhatározással nekilendülünk, hi- jszem, hogy diadalmasan végig is fogjuk járni azt.

Végül még csak azt kiváuom, hogy vigyék majd el innen magukkal az erőösszefogás gondolatának azt a felemelő tudatát, hogy a magyar hit, a magyar kitartás és akarat ezen a téren is megteremti a maga eredményét.

Magyar testvéreim!

Ügy a Magyar Népközösség naszódmegyei tagozata, valamint a besztercei magyar iparosok közművelődési egylete nevében meleg szeretettel üdvözlöm az egybegyült közönséget és a mai iparkiállitásunkat ezennel megnyitom.

Ugyanakkor egy kedves kötelességet is teljesíteni vélek azzal, hogy úgy a körünkben itt megjelent községi tagoz.ati küldöttségeket, mint a népközösségünk központi kiküldöttjét. dr. Veres Endre, iparosztályi titkárt is szívből köszöntőm.

Az ő jelenlétük ezen a kiáilitáson nemcsak egy dekorativ ténykedés, hanem komoly és ismételt igazolása annak, hogy a mi népközösségi mozgalmunk nemcsak egy iireä papírforma, hanem tartalma- célkitűzésekkel átitatott közös munkavállalás.

Mert hiszen azzal, hogy az ügyeink iránt állandóan érdeklődnek, bennünket lelkemnek, tanácsokkal szolgálnak és egy-egy ke? deményező gondolat sugalmazásával bennünket uj tervek megvalósítására serkentenek, azzal mind egy-egy továbbépítő téglát helyeznek el a munkaközösségünk épületén.

A mi mai ipari, háziipari és női kézimunka kiállításunk szintén egy ilyen továbbépítő mozzanata ennek a konstruktiv munkának, annál is inkább, mivel városunkban már majd fél évszázada nem volt ilyen irányú kezdeményezés.

Es ma. amikor az ipuri élet ezen felszentelt csarnokában a magyar rnunkatsl jesit- mény, a magyar ipari tudás számbavételének ezt az impozáns ünnepét üljük, be merem már vallani, hogy amikor ennek a vállalkozásunknak nekiindultunk, hogy uj utat vágjunk a közösségi munkaélettérnek ebben a töretlen ugarában, bizony sokszor elfogott a kétkedés és a kishitűség, hogy vájjon le fogjuk e gyűrni az elénk tornyosuló szervezési és főként gazdasági nehézségeket.

És hogy ez mégis sikerült és hogy mi ma itt egy, ha a méreteiben mindjárt nem is csúcsteljesítményű, de annál nagyobb áldozatkészséggel létrehozott ipari erőpróbának elismeréssel adózhatunk, az a magyar életrevalóság és kezdeményező erőnek a legekla- táusabb bizonyítéka.

Habár ez a mai kiállítás elsősorban az ipari munkateljesítmény minőségi színvonalának az emelését szolgálja, mégis a tulajdonképpeni célkitűzését ebben nz összesiiri* tett szóban lehetne a legjellemzőbben kifejezni: erőösszefogás. Erőösszefogás a szónak etikai és gazdasági vonatkozásában. Erőösz- szefogás, mely kifelé tekintélyt és elismerést követel, befelé pedig az önbecsülés és önértékelés megizmosodását vonja maga után.

Etikai vonatkozásban nem szabad azonban, hogy az erőösszefogásunknak ez a nekilendülése a most világszerte annyira divatos különféle izmusok martaléka legyen hanem az örökéletii evolúciós kulturkpzösség gondolatát kell felkarolja és továbbfejlessze.

Beke Ödön elnök megnyitója után dr. Veress Endre ipari titkár tolmácsolta a Magyar N cpközösség üdvözletét és rámutatott arra. hogy Naszódmegye magyar iparossága milyen példaadó munkával járt elől ezen impozáns kivitelű ipari kiállítás megrendezésével. Ezután íestyán József főesperes olvasta fel a kiáilitáson kitüntetett iparosok névsorát. Az ünnepély Beke Ödön lelkesítő záró Bzaváva! és a királyhimnusz eljátszásával ért véget.

SÍT A A KIÁLLÍTÁS TERMÉBEN

Pazar, pompás és elsőrendű ipari tárgyak egész, tárháza nyilik a szemlélőnek. A kézműipar összes szakmai képviselői felvonultak bizonyságul arra, hogy milyen fejlett és magas színvonalon álló iparos osztálya van Besztercének. A kézműipar mellett telje? pompájában emelkedett ki a megye magyar falvainak népművészeti alkotása a sok szép varrottasokban, melyek mind magukon viselik az ősi tiszta magyar motívumokat. Sófalva komplett falusi szobája, párnás vetett ágyával, megnyerő volt. De ott díszelegnek a besztercei magyar nők remek kézimunkái is. ízlésesebbnél ízlésesebb kivitelben.

A terem oldalfalai mellett a kisipari termékek sorakoznak fel. Itt a következők állították ki alkotásaikat:

Kályhás-szakmában: Balogh Jenő, Gagyi Lajos, Bihart István, Ambrus György, Egyed Sándor és Teró Béla. Itt ékeskedik Toró Áladat szobrászművész több remek alkotása is.

Mechanikus-szakmában: Mikié Lajos, Beke Fndre, Barabás Imre, Halász István, Pherzsi Jenő, Prónai József. Hernényi Ferenc mérnök saját készitményü rádiójával érdeme! nagy elismerést.

Hentes szakmában: Farkas János, Magyarosi Józsel, Takács Pál, Nagy József segédek c3 Jozsa Béla tanuló.

Kelmefestő iparban: Fábián Domokos és Fábián Bomokosné.

Szncs-szaknrában: Lőrincz Sándor, Kocsis

Gáspár.

Ék, zerész és órás-szakmában: Anka Sándor és Barányi Ignác nóra. kát lelkész (órás).

Női szabó-iparban: Bányai László, Csizmadia István, özv. Mátyás Istvánná, Budáker Vilmosáé. Nagy Etelka.

Cím festő és rnázoló-iparban: Zoltán Ernő, Szabó T ászló, Tomucza Gyula.

Szönyegszövö-szakmában: Miszner Ferenc- né. Csillag Andrásné,

Szíjgyártó-szakmában: ifj. Fogarassy Kálmán, Fülöp László.

C.ukrász-ivarban: Csele László, Kalló N.

Nyomdász és könyvkötő-iparban: Hajek Sándor

tauPRn

l ii <■•. iilra-.ultú-ipariuri: Ft* ren ez Mihály, káudor, Dósa Vilmos, Srtnolka Henrik, lt.)>a Aliiért, Lőrinc/ PÚI, Muduias 1 mű, ho»# András, Kimm Vilmos.

lo*-iiMbnn: Kocsis falván. LeVei Andris. Szilágyi Ervin, Bocskai István, fl« lés/ Bein, Kianrh Imre, kocsis Eni6.

Küdar-^zal'mában: Botin Dániel.

Kiiit''"iZ‘*zukrnábim: Looi János, Takács Zoltán (In*ton ni.), Virlics Gusztáv, Viriles Injos. Hunyadi Mihály (fa/akusok).

/ ini. rii>üihtin: Etédi Gyula, Csillag And* rás, Berki Gyula.

F^nyh-rpi-ss-sgnhmábun: Mayor Jenő, Ylsky F.irr/Äd\ Margit, Cz.irjúk Hona, Bányai

Béla

fléd-'tossznkmában: Végh Emil.

(sizmndia-iporban: Fehérvúry Albert, id. Schwartz. (.ízn, ilj. Schwartz Géza, Schwartz Béla. Mayer Alajos.

hiáiktóltak még: Luk ács Károly esztergályos m. G\ in cpina Károly pék, Váradi Henri!; kefekütő. Kellner Sándor pogácsás, Lukács István borbély, Sangercau Dénesné goblen, Halász le réz kézimunka, Fekete Mihály- né és Boris Sándor 3-ik elemista fafarag- vánnval.

^ A KÖZEBÉD

Az ipari kiállítás megnyitása után közebéd volt ugyancsak az egylet kistermében. Az i első pehárköszöntőt Beke Ödön elnök tartor* • la, éltetve II. Károly király Őfelségét. Les* i tyán József főeeperes gróf Teleki Ádáraot és 1 Tompa Lajcs országgyűlési képviselőket éltette. okik elfoglaltságuk miatt nem tudtak ' megjelenni a kiállításon. Beszédet mondottak még: Mikola János luteránns lelkész, Zsig* ' mond János ref. lelkész, Balogh Jenő egyleti titkár és dr. Veress Endre.

t'DYÖZLÓ TÁVIRATOK

A kiállítás alkalmával a besztercei magyarság a következő üdvözlő táviratot küldte gr. Banffy Miklós népközösségi elnöknek:

A naszódmegyei Magyar Népközösség tago•

zata nevében hálás érzésekkel gondol vezetőjére és a mai ünnep alkalmából is első üdvözletét Nagyméltóságodriak tolmácsolja, kérvén további meleg támogatását

Beke elnök.

Ugyancsak táviratilag üd\ űzőitek gróf Teleki Ádám képviselőt, az iparos ügyek vezetőjét is-.

Végtelenül sajnáljuk váratlan elmaradását és igy az iparkiállitásunkról ebben a formában tolmácsoljuk üdvözletünket.

besztercei Magyar Iparosegylet.

Vég d meg kell emlékeznünk a kiállítást megrendező, agilis bizottságról, melynek élén Beke Ödön, Petrás Galzabné, Lázár Zsuzsika és több: segítőtársaik fáradoztak a legtöbbet.

A szépen sikerült kiállítási nap teaestély- lyel zárult be. ;

a

pókhálóvékony és tartós selyemharisnya

A bukaresti magyar evangélikus-Iuferánus nőegylet karácsonyi segélyakciója

Ä Hatol egyházközség társadalmi tevékenysége

BUKAREST, december 19. (Saját tudósítónktól.) A bukaresti magyar evangéíikus- luteránus egyházközség alig hatéves múltra tekinthet vissza és máris olyan eredményeket tud felmutatni, amelyekért derék vezetőit a legőszintébb elismerés illeti. E rövid pár év alatt olyan erős alapokra helyezték egyháztársadalmi szervezetüket, hogy az most már minden viharnak ellen tud állni.

Az egyház kebelében működő társadalmi alakulatok közül a nőegylet fejt ki legélénkebb tevékenységet. Fennállásának még ötödik évét sem töltötte he, de ez az idő elegendő volt arra, hogy az a lelkes asszonycsoport. amely a mozgalom élén áll, legalább egy évtized feladatát elvégezze. Tagdijakból és adományokból 160.000 lejjel gyarnpitotta az egyház vagyonát és a Bukaresti Evangélikus Otthon megteremtésében oroszlánrésze volt.

Az otthon helyiségeiben (Str. Badea Car- tan 10.) minden csütörtökön teadélutánt és bibliaórát rendez. Ezenkívül főleg jótékony- sági téren tevékenykedik. Ilyen irányú működésének legfőbb teljesítménye a karácsonyi segélyakció. Ennek keretében évről-évre 200—-300 szegény gyermeknek és felnőttnek nyújt segélyt. Az adományokat természetben (ruházat, élelmiszer, fa, stb.) formájában juttatja el a rászorulóknak. Egy-egy karácsony faünnepély alkalmával 15—18 ezer lej- nyi segély jut kiosztásra.

Az idén a már hagyományossá vált karácsonyesti ünnepélyt december 24-én délután ötórai kezdettel, rendezik a református magyar elemiiskola dísztermében (Str. Sft. Voivozi 50.) A nőegylet fejlődésének és a vezetőség fáradhatatlan munkájának legjobb bizonyítékát szolgáltatja az a tény, hogy az idei ünnepség arányaiban jóval tnlszárnyalja az eddigieket. A karácsonyfaavatást és segélykiosztást érdekes gyermekműsor előzi meg. Előadásra kerül több szavalat és két gyermekszindarab.

A bukaresti evangélikus-luteránusok első ilyen nagyobbszabásu karácsonyesti ünnepsége lévén, a főváros magyarsága érthető érdeklődéssel várja.

A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA FELHÍVÁSA A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara meleghangú felhívást intéz Ko* lozs-, Szamos- és Naszódmegyék kereskedőihez és iparosaihoz, hogy járuljanak hozzá a hadfelszerelési kölcsön jegyzéséhez. őfelsége II. Károly király kormánya ez ország polgárainak hazaszeretetéhez folyamodva, elvárja a kereskedő és iparos osztálytól, hogy átérezze a jelen pillanatokat és gondoljon arra, hogy a hadsereg megerősítésével saját vállalataik biztonságát erősitik meg. Egyszersmind felajánlja az alkalmat a megtakarított és rendelkezésre álló tőkék előnyös elhelyezésére, anélkül, hogy olyan áldozatokat kérne, melyek megrendíthetnék a váíaiatok anyagi helyzetét. Meg vagyok győződve, hogy a kereskedők és iparosok méltányolják a helyzetet és lelkesen csatlakoznak ebhez a felhíváshoz. Besa Eugen, elnök, > - - • - • -