Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-17 / 292. szám
r Í4 P.LI.EN 21' K l9 3fJ december 17. jobboldal-baloldal He hanyagolja ei az eísS reumatikus tüneteket, mert különben nagy kockázattal jár, ha ez a baj krónikussá válik és az egész életét fájdalmassá «eszi. Urodonal kitűnő gyógyszer, amelyet bármilyen reumatizmus ellen lehet alkalmazni, mert ez a hugysavat feloldja és valóban le tudja győzni az organikus összetételeket. Az Urodonal jótékony tényezője a vérkeringés mérséklésének, ennek következtében megóvja számos betegségtől: reuma, vesefájdalmak, gutta, köszvény, kövérség, korai öregség. A kúra könnyű: esténként eav kévéskanál Urodonal, kevés vízben. tel aim készítmény, megbízható márka tías a legjobb reuma elleni gyógyszer rütfziAi' KAPHATÓ GYÓGYSZERTÁRAKBAN ÉS DROGÉRIÁKBAN. XÍElT:" __________________I_______________________ \r ideált ős cs/niét nem leheli korlá* lók kozr zárni. egyes országhatárokon belöl ke lrtke/ett eszmeáranilatok, politikai cél* kilő zések, ideálok legtöbbször nem ma» rndnnk az illető ország halálain belül, hanem tovább terjednek a határokon túlra. A politikai ideálok, célkitűzések rég* idő óta két irányúak és pedig u. n. jobb- és baloldaliak. De niig a jobboldali eszmeáramlatok hosszú évszázadokon keresztül szinte egyedül Nézettek a nemzetek politikáját, addig a bal» oldali áramlatoknak a legutóbbi időkig többnyire csak halvány megjelenésű gyakorlati formájuk volt, ami azonban szinte mindig termékenyitőleg hatott az uralkodó politikai irányzatra. Gondoljunk csak a többi között a francia felvilágosító eszmeáramlatokra, annak 1848-as folytatására s egészen a mai napig lépten-nyomon megnyilvánuló, .szociális térhódításokat elérő s megfelelő korlátok között mozgó baloldali politikai pártokra. A baloldali politikai eszmeáramlatok helyenként mind nagyobb és nagyobb tért hódítanak. i A nyugati nagy demokráciákban — Angliában, Franciaországban, az Egyesült-Államokban — a történelem ed* digi tanulságai szerint, nem tudnak sem a joub, sem a baloldali szélsőségek tért hódítani, mert ott a nép politikailag iskolázottabb s régi keletű nagyobb szociális védelem folytán jobb a gazdasági helyzete, magasabb az életszint ie. Hogy vájjon hol van a határ a két politikai irányzat között, nehezen lehetne meghatározni, éppúgy, mint a két irányzat eszmei tartalmának egymástól eltérő különbözőségét. - — Az egyik legutóbbi meghatározás szerint: a jobboldailiságban az individualizmus, a baloldaliságban a kollektívizmus áll harcban egymással. A jobb- és baloldal közötti — ezen fogalmazás szerint — az a különbség, hogy a jobboldal történelmi egyensúlyra, organikus társadalmi szemléletre és a hierarchikus elv elismerésére törekszik. Elismeri a vérségi kötelékeket, a fajt, a nemzetet' és a vallásosságot. A baloldal viszont a tagadást és kritikát jelenti a múlttal szemben, a társadalom tagozódását osztályérdek* bői sugaltnak tekinti, a vérségi kötelékeket és a fajt lekicsinyl!, az értelem» hez ragaszkodik és megveti a lélek szempontjait. Egyébként a világ ma az individualizmustó! elhajlik és a kollektivizmus felé közeledik. Mindezek után felvetődik a kérdés, hogyan és mily mérték szerint lehet tehát a gyakorlatban megállapítani, hogy ki tartozik a jobb- és ki a balol* dalra? Vájjon a munkások, mivel — jóllehet jogos és igazságos — erős szociális követelésekkel lépnek fel, mind a baloldalra kerülnének-e, mig a nagytőkések, nagybirtokosok, háztulajdono* osk s egyéb nagy földi javak élvezői ezen mivoltukból kifolyólag már minden további nélkül a jobboldalra? Tegyük fel a kérdést: ki követ ezek közül inkább jobboldali, mondjuík nemzeti politikát? Vajion ki merné tagadásba vennj* hogy — különösen a vidéki — mun* ká stöm egek hazafiasak, hiszen nem- zethüségükröl .hazafiam magatartásuk- gól évszázadokon, mint legutóbb Is, áldozatos tanúságot tettek? | De az sem vitás, hogy a vidéki mun» kásnép éppúgy mint a városinak nagy* része is. alapjában véve általában istenhivő, egészséges vallási felfogásul Mégis mindennek dacára a jobb és balöldaliság fenti meghatározása me! feggünh könyvel a karácsonyfa aia Kérje az Ellenzék kántyvosztáiya (Kolozsvár, Piaţa Unirii) nag/ karácsonyi könyvjegyzékét. Készsí^gal k&ldjiik bárkinek díjtalanul! lett a inunkásnép a baloldalra kerülj ü n ? I gv a iobb , mint a baloldali poll" tikni célkitűzés végeredményben jót akarhat, csak mások az eszközei ős hatalmi megnyilvánulásának utjai. Ügy az egyik, mint a másiknak szélsőségbe való vitele azonban egyaránt káros. A jobb- és baloldali ellentétes beálli* tásu szfköfccges eszmeáramlat kileo a már meghódított ország halárán, ma már nem sak az egyes társadalmi osztályokat, hanem egyik nemzetet a másikkal, sőt lassan odajutunk, hogy egyik vi* lágrészt a másikkal állítja szembe, nemzetközi térre lép, állandóan és könnyelműen játszva a háború veszedelmével. Ma már ott; tártunk, hogy Európa népei két részre szakadnak és pedig jobb- és baloldalra, veszcdelmeztelvéu az egyént, az eddigi gazdasági és társadalmi rendet és a békét . Az egyes országokat már régóta domináló szélsőséges eszmeáramlatok hozzánk most kissé megkésve, de elérkeznek. Az egyiket már láttuk megnyilatkozni. Ne higyjük azonban, hogy talán a másik hiányozna nálunk! Megvan az is, csak titokban s a közrend esetleges megingásával bizonyára egyszerre félelmetes erőre kapna. Az erőszakos szervezkedés bizonyára széthúzásra vezetne, nálunk pedig jelen súlyos helyzetünkben nem széthúzásra, hanem valamennyi erőnek összefogására van szükség. Történelmünk arra tar.it. hogy mindig akkor volt leggyengébb a magyar, amikor pártokra szakadt s ezen gyengesége alatt szenvedte legsúlyosabb csapásait, hosszú időre szóló, nehéz, alantas helyzetbe való taszítását. Ha elítéljük u baloldali diktatúrát, ugyanúgy el kell azonban ítélni a jobboldali diktatúrát is, mert az nem kevésbé ártalmas leltet a nemzet egyetemére, különösen akkor, ha a széles néptöniegek csalódnának abban, meri összeomlás után már csak a határt és korlátokat nem ismerő ellentétes szélsőség jöhetne. A Jugoszláviában megjelenő „A nép“ ctmii hetilapból vettük át az alábbi cikket. A szellem, mely benne megnyilatkozik. annyira azonos a vásárhelyi ..Hit* vallás“ és a „Nemzedéki vallomás“ szellemével, hogy örömmel állapíthatjuk meg: épül az egység, mely egybeölel. Mindig és következetesen azt hirdettük, hogy a magyarságnak a legteljesebb népi egységben kell összeforrnia, ha akarja, hogy élete nehéz utján boldoguljon. Vonatkozik ez minden magyarokra, bárhol éljenek s érezzük mi magunk is ennek az igazságnak súlyát és felelősségét. Népünk boldogulása ebiben az orszáeban is ott és akkor fog tneg- kezdődni. ha az itt élő magyarság a legteljesebb népi egységben összeforr. Világosabban meghatározva ezt a gondolatot: a népi egység annyit jelent, hogy a magyar nép tagjai között minden különbség megszűnik s érzésben, gondolatban, akaratban eggyé lesz a magyarság. Azok a tényezők, amelvek népünk egyes tagjait, vagy részeit egymástól elválasztják, megszűnnek, eszel szemben azok a szálak erősödnek meg, amelyek összefűznek bennünket. A teljes népi egység kialakulása olyan folyamat, amelyet megindított a történelem, halaszthatatlanná tett a szükségesség, kötelezővé at értelem és kívánatossá az érzés. Szempontjainkat most nem vonatkoztatjuk az egész magyarságra, bár tagadhatatlan, hogy c magyar nép egészében is megindult az a szinteződéi, amely az ellentétek és különbségek ősi szikláit letördeli s uj életszemlélet termo magvait hinti helyébe. Az itt élő magyarságot a következő tényezők választották el eddig egymástól: a vagyoni különbség, az osztálykülönbség, a váltási- és műveltségi különbség. Mint négy korlát, úgy meredtek ezek a válaszfalak magyarok és masyarok között s évek hosszú során át megakadályozták azt., hogy együttműködés alakuljon ki azok között, akik egyébként nyelvben, érzésben, szokásokban egyformán magyaiok voltak. Ezek a különbségek örökös Nem vitás, hogy a széles társadalmi osztályokat mozgató nyugati eszme- áramlatok átterjedését nem lehet kínai fallal megakadályozni, de azok esetleges nemzet- és társadalomellenes káros kihatásait, következményeit, igenis el lo hel, sőt el kell hárítani. Óvjuk meg magunkat a két szélső* ségre való szakadástól, ami öngyilkos* Sághoz vezethet. Az elhárítás leghatékonyabb eszköze a legszélesebb néprétegek jogos érdekeit kielégítő népi gaz. dnsági é-s szociális politika lehető leg* sürgősebb megvalósítása. (Budapest.) ellentétek melegágyai voltak s feloldták a magyar nép tömött kévéjét, hogy szinte széthullott nemzetünk. A legnagyobb akadálya a népi egység kialakulásának a vagyoni különbség volt, ami népünk ős foglalkozásával függ össze. A magyar nép nagy többségének élete a földdel függ össze, ez a lét és élctalap. amelyen nemzedékek sorsa épül fel. Az idők folyamán a vagyonnal járó előnyök a gazdagabbak kiváltságos helyzetét megszilárdították, ez teremtette meg azt a gőgöt, amely a társadalmi helyzetei is a vagyonnal mérte. Akinek több holdja volt, jobban érvényesült s innen eredt az a tiszamenti nem minden igazság nélküli szólásmondás is: egy holddal okosabb. Az osztálykülönbség is elválasztotta a magyart a magyartól. Az előbbinek szinte folyománya volt ez, mert a vagyoni előny tette lehetővé a kihasználást, viszont a kihasználás tenta maga után az élet kereszt- hordozóinak osztályalapon való szervezkedését. A vallási különbség teremtette még talán a legkevesebb ellentétet a magyarság sorain belül, de már a műveltségi fokozat az értelmiségi réteg részéről bizonyos elkülönülést hozott létre, külön kasztszerü életet, elzárkózást, amelyen kívül estek az elemi iskolások és a lenézett analfabéták. Ebben a társadalomban és ilyen társadalomban sző se lehetett igazi együttműködésről, igazi népi egységről és igazi küzdelemtől. Ez volt egyik fő oka annak, hogy nem teremthettünk olyan helyzetet, amelyet számunknál és súlyúnknál fogva egyébként elérhettünk volna, a másik főoka a magyar értelmiség mulasztása, amely vezető helyzetét nem gyümölcsözi ette a magyar nép egészének javára s legnagyobb részben nem érezte azt a lelkiismereti kötelességet, hogy népéért dolgoznia és érte áldozatot kell hoznia. A magyar nép ösztönös életrevalóságára s óz ujabb magyar nemzedék felelősségtudatára vall, hogy megindult az a folyamat, amelynek régsí célja a magyar népi egység megvalósítása. Az ellentétek és különbségek ősi. szikláinak letördelésc itt is kezdetét vette s uj élet szemlélet termő inagvai hullottak helyébe. Örömmel és büszkeséggel tölt el ben- Iliinket, hog) ennek a nemzelmentő munkának szolgálatába a nyilvánosság fegyverével éppen mi szegődtünk. Azokat a szálakat bontogattuk és erősítettük. amelyek összefűznek bennünket. Hirdettük azt, amit a nép gondolt és érzett, ami minden nemzetéért aggódó magyar lelke mélyén ki fejezetien gondolatként élt. Hirdettük. sorsunl. közös, mindenki egyforma tagja népének, a mellyel szemben kötelességei vannak: Érte dolgoznia és áldozatot hoznia mindenkinek kötelessége. Hirdettük a munka becsületét s azt. hogy mindenki azon a helyen jejt*e ki munkáját, ahol a legtöbb hasznot hajthatja u közösségnek. Hirdettük népünk ragjainak örök emberi egyenlőségét, a becsület és erkölcs igazságát, népünk és nemzetünk szeretetét. Hirdettük a felelősségérzetet. mely nélkül nemzeti összmunka nem lehetséges. Hitdettük, hogy ma a népek küzdenek a. világ forgatagában s nem az egyén, hanem q közösség gondolata a rezéreszme. Hirdettük anyanyelvűnk, szokásaink, hagyományaink, nemzeti nagyjaink és nemzeti ér- tékeink megbecsülését. Hirdettük a hitet, a bizalmat, a reményt, az öntudatot, a kitartást és hirdettük az örök magyar gondolatot s azt a nemzeti géniuszt, amelynek szikrája benne él minden magyarban, egyforma értékkel és egy forma olthatctlan lobogással. Hirdettük résül a magyar testvériség mindenkit átölelő szent gondolatát... itt-ott niég megvannak a társadalmi válaszfalak, itt-ott még vannak különbségek népünk tagjai között. Minden öntudatos magyarnak azonban arra kell törekednie, hogy ezek is eltűnjenek s legyen a. magyar élet irányítója a testvériség gondolata és a nem- zet'reretet. amely végül is a teljes népi egység .negval'sulásához vezet... BB^mm A VÖRÖSKERESZT FELHÍVÁSA. A Vöröskereszt Egylet kolozsvári tagozata a karácsonyi ünnepek alkalmával a katonai kórházban lévő katonák és a zónán lévők között meleg ruhát oszt ki. Sálokat, harisnyákat, szvettereket, léíekmelegitőket kesztyűket, zsebkendőket, ezenkívül élelmiszereket (kéts2ersiiltet, csokoládét), dohányt oszt szét a katonák között. A Vöröskereszt arra kéri a közönséget, hogy támogassák ezen munkájában, hogy minél több holmit oszthasson szét és igy szerezhessen örömet azoknak* akik távol vannak családjuktól, hogy az országgal szemben fennálló kötelességüket teljesítsék. A Vöröskereszt reméli, hogy felhívása megértésre talái és mindenki hozzájárul tehetsége szerint a nemes célhoz. Az adományokat a Vöröskereszt kolozsvári fiókjának helyiségében lehet átadni. Memo- randuîui-utca 21, szám alatt, december 18-ig. Szabados Mihály d.r LELKI PARANCS
