Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-02 / 279. szám
BLLBNZÉtK. 3 a „Célunk csak a győzelem lehet!" mondotta Daladier francia miniszterelnök a parlag- ment megnyitásán tartott nagy beszédében Oalááié? í$ ómét országot tetté felelőssé a bábomért és kifejtette Anglia és Franciaország háborús ©áljait PARIS, december 1. (Ra,d»r.) Csütörtökön fejjel 9 'órakor ünnepi ülést tórtött a francia par- iarnehti A parlament épületében nagy“ számit hallgatóság' jeleni1 meg. A par- lament ülését Her Hot szavai nyitották meg, akiinek beszédét a képviselöház tagjai felállva hallgatták. Herriot a köztárááOág és a szövetségesek katonáinak vitézségét dicsőítette, majd Daladier francia miniszterelnök emelke' j dett szólásra. Daladier beszéde — Három hónapja már annak, hogy kitört a habom —- kezdte beszédéi a. francia míihlssztiéreinivk, Á határon álkinak az ország legnemesebb étről. Tisztelettel adózunk azok emlékének, akik az eddigi harcokban életükéi vesztették, Biztosítjuk a nem zest hó» iájáról és együttérzéséről azokat, akik hozzátartózóiksW siratijátk. Katonáink és tisztjeink számára nincs más kötelesség, mint az, amit a testvéri közösség ró reájuk. [ Hosszú éjszakákon kérésziül és ködös napokon állnak) a tűzben és teljesítik kötelességüket. Ezeknek az erényeknek tulatjdon.itható Franciaország nagysága. Ezek a katonák magukban hordják a szabadság érzését és az ellenség megerősített állásaival szemben bébi« zonyitoTíták ügyességüket. A levegő* ben győzelmesen harcolnak az ellenséges repülök ellen, a tengeren a sző vciséges hajóra/ megbénította Német* ország tengeralattjáró"harcát, amelyet kötelezettségei semmibevevésével indított. A várakozások ellenére a száraz- ■földön a katonai hadműveletek nem Vezettek még nagyarányú harcokra. Néni minket illet a kezdeményezés. A háborút a nemzeti szocialista kor» itiáiiy kényszeriieíie ránk, amely a “ mokoii keresztül, a kikéhySZetiisif rabszolgaságon keresztül akarja a fáj* eíméter nevében jógáit érvényesíteni és európai urdittíát biziosUâttî. Ki meri mondani, hogy a FranciaoH szagnak tett német fogadkozásoknak nagyobb értékük van* mint azoknak az ígéreteknek, amelyeket Német or» szag a vértanává vált nemzeteknek tett annakidején? Célunk az, hogy a győzelmet minél kevesebb emberélet te! áldozásával érjük el. j Azok ú hódítók, akik kalandokba bocsátkoztak, feláldozhatnak többezer emberéletet az örült támadásokban, azok azonban, akik földjüket és sza» badságukat védik, vigyáznak arra, hogy gazdaságosan bánjanak az emberek éleiével. Ez a mi hadseregeink ve zetőségének és kormányunknak főszempontja. De bármilyen takarékosan bánjiínk at francia vérrel, hatalmas eszközöket veszünk igény' be, amelyek biztosítanák arról, hogy megtörjük a támadásokat és a kellő pillanatban a siker biztos tudatával és a legkevesebb veszteséggel men-* lünk át támadásba. M angsi-francta e$uiiFmUköű£s Hat hónappal Prága elfoglslása után a németi birodalom szept. ló-án elárasztotta csapataival Lengvelorszá- -got, amikor Oroszország beavatkozása lehetetlenné tette az ellenállást. Ezt a szerencsétlen nemzetet egyelőre szolgaságba sülyeszteíiték. Kivégzések vannak napirenden. Államunk terül«« tén azonban uj lengyel kormány ál«« •kittit és az uj lengyel hadsereg készül a harcra, mely a közös győzelembe vezet. ... - j Azok a kapcsolatok, melyek Francia- országot Nagybritanniávai egyesítik, sohasem voltak olyan szorosak, mint ma. Ugyanazon ügyért való harcról és olyan szoros együttműködésről van szó, mely a szükséges hadlálnyagok közös előállításával kezdődött és az- összes gazdasági erők összhangba hozatalával tökéletesedett, melynek kérdéseit egy francia-angol bizottság hozza közös nevezőre. Az angol—francia közös katonai és politikai arcvonal a két óriási birodalom mérhetetlen tártaié Icaira tá* nia&zkodik. Nincs séholsem rés ezen aZ arcvo•» italon. J Hiábavalók azok a törekvések, amelyek Franciaország és hu szövetségese kő* zott nézeteltéréseket akarnak létrehozni. FRANCIAORSZÁG ÉS _RöK SZERZŐDÉS A TÓ;A Törökországgal kötött szerződésről a francia miniszterelnök kijelen“ tette, hogy ez a szövetség a török ál« lamférfiak éleslátásának köszönhető és ugyanakkor a Balkán békéjének fenntartásához is hozzájárul. Tá mozgatja azoknak az országoknak a független semlegesség! politikájukat,ame- iyekhez ?.!z egyezményt aíáiró három államot a hagyományos barátság szá Iái fűzik. r--é*0d&. Hem ts&d* i a HEVEA álfát kel*« bor frhi és Hafalm tn&ratL Â Raialei ki«* nézés nem a kertéi függ, hartem a górt* des bőrápotáilóf, NIVEAeicsegíti bőm teffenálSóképességét és friss üdsségéí. Németország egyedül felelős ezért a háborúért. A népek meghallják a prágai fegyverropo- gásókat és a varsói nőknek és gyermekeknek, a legvisszatászitőbh zsarnokság áldozatainak rémült kiáltásait. Minden nép tudja, hogy a nemzeti szocializmus győzelme a szolgaságot jelenti számukra. A nemzeti szocialista Németország annyira hitelét vesztette, hogy ma már a világ előtt azokkal a szép teljesítményekkel sem dicsekedhet, amelyekkel a német géniusz az emberi művelődést gazdagította a történelem folyamán. Európa népei hallgatják Beethovent és olvassák Goethét. azonban nem azt mondják, hogy: „íme, mit teremtett Németország a századok folyamául“, hanem azt, hogy: „Íme, mit tagadott tfieg a jelenlegi Németország és mennyi mindent veszélyezteti íme, hogyan támadja a nemietek szabadságát!“ Mi, franciák, érintetlenül őriztük meg géniuszunkat a világ szemében, a mi „gloirunkat‘% költőink és tudósaink táborát, akik az emberi remények vag\ szenvedések fölé hajolnak. Franciaország hozzájárult szellemi felvilágositásával a népek magukra ébredéséhez.“ Franciaország belső helyzete Daladier ezután rátért Németország azon szándékára, hogy Franciaországban belső zavarokat idézzen elő. „Németország azonban, —- jelentette ki a francia miniszterelnök, —~ néhány kommunistavezéfen kivül, akik hirtelen magatartást változtattak, a francia nép jóérzését meghazudtolva, nem sikerült Franciaország erkölcsi erőit megnyerni. A kommunista vezetők még nemrégiben Németország ellen tüzeltek • s - a • kommunisták tömegesen jelentkeztek a hadseregben, hogy megvédjék a hazát a német veszély* ellen, Azonban hirtelen megváltoztatták magatartásukat és a békét hangoztatják, akkor, amikor fiaink az ellenség golyózáporában védik a határt. Ez a szörnyűséges árulás azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. Franciaország erkölcsi erői érintetlenek . Franciaország egy test és egy lélek. Ez az egység és testvériesség vezetett az 1918-as győzelemre is és szükséges, hogy most ez a testvériesség nemzeti életünk minden ágában érvényesüljön és mindenki fegyelemmel vállalja az áldozatokat. Ha n holnapi Franciaországról akarunk álmodni, meg kell mentenünk az országot, mfcg keli nyernünk a háborút. A háborút kitartó elhatározással kell viseljük. Célunk csuk a győzelem lehet „Tiszíetstben tartjuk Olaszország érdekeit iu Daladier ezután rátért az amerikai éiíiok békére irányuló erőfeszítéséire, „Németország előre megfontolt támadása meghiúsította ezeket a törekvéseket. Olaszországnak szeptember 1-én tanúsított magatartása, amint azt Mussolini is kijelentette, megfelel az olasz nemzet érdekeinek os a fennálló iegyezmények széliemének, valamint Francia*, országnak a viszály elszigetelésére irányuló .felfogásának, Ez a politika három hónap alatt a Földközi*tenger békéjének fenntartásához nágyóíértékheft hozzájárult, Azok a feîâobb- rendü '«ZempöMok, amelyek ezi a magatartást sugalmazták, ma is érvényben marad- j tök. éppen ezért figyelemmel leszünk orra, hogy Oíasznr- | szag méltóságát és érdekeit tiszteletben | tartsuk. • Spanyolországgal való kapcsolataink, bán- 5 mennyire korlátoltak is, javultak.“ „Ez tehát Franciaország diplomáciai helyzetének képe, amint ezt főbb vonásaiban vázolta és fogalmat adhat Németország el* szigetelt helyzetéről. A német birodalom erőszakot vetett és bizalmatlanságot éá gyűlöl«* 8 tét arat.“ A célunk csak a győzelem lehet, nem pedig a veszteségek és a szenvedések. Lehet azonban, hogy mielőtt megalkothat* nánk az uj, igazságos és szabad Európát, minden erőt latba keli vetni. A verduni hősök fiai azonban most is meg fogják tudni törni hz ellenséges állásokat. Támadásra támadással felelünk. Ha úz ellenség dühe városainkul, vagy f alvóinkat veszélyeztetné, mi is hasonlóképpen válaszolunk. Nem leszünk mi egyedül azok, akik saját területükön szenvedik el a háború szenvedéseit és borzalmait. A mai idők azt a kötelességet vójják ránk, hogy készek legyünk a barbárság támadásainak visszaverésére és hidegvérrel kell a ránk váró megpróbáltatások elé nézzünk. Acélos létekkel álljatok a szenvedések elébe. a gyalogosok a lövészár- kokban, a repülök a légben, a tengerészei' az óceánon! Franciaország és a szabadság megmentéséért kel1 küzdetteiek!“ A beszédet a képviselőház feszült figyelemmel hallgatta. A beszéd végén Zonte kommunista képviselő felelni akart a beszédnek a kommunistákra vonatkozó kitételeire. Bar* the a kommunista képviselőt erről le akarta beszélni. Az elnök utasítására a kommunista képviselőket a terem elhagyására kéuyszeri- tették. A miniszterelnök ezután nyilatkozatot olvasott fel, amely szerint ,,a francia parlament nem tűrheti az árulók jelenlétét". A bejelentést nagy tetszésnyilvánítás fogadta. ÚJSÁGÍRÓK látogatása a francia hadfelszerelési ÜZEMEKBEN PÁBIS, december 1. (Rador.) Dauirv had* felszerelésügyí miniszter több újságíró kísérel ében látogatást tett a Paris-környéki hadiüzemekben. melyek Franciaország haderejének fokozásán dolgoznak. Többek között meglátogatták azt a gyárat is. hol a hires francia vadászgépek készülnek. Ugyanott gyártják a gyalogságot kísérő tankokat is- melyek igen könnyén vezethetők, mégis nagy pusztító hatásuk van. Egy puskapor- gyárban, egy kémiai cikkeket gyártó üzemben, egy ágyttgyárban, egy szögcsdrót-gyár- iizemben és más gyárakban is látogatást tettek. Nyilatlcozaii m há borii s cé!obé! „Franciaország és Anglia csak azért nyúlt fegyveres erőhöz, hogy megszüntesse Németország visszaéléseit és csak akkor fogja le* ‘•tenni a fegyvert, ha olyan német kormány- nyál tárgyalhat, amelynek az aláírása biztosítékot nyújthat. Csak akkor fogunk tárgyalni, ha a gyöngébb nemzetek ellen elkövetett igazságtalanságokat helyrehoztuk és tartós biztonsági helyzetét teremtettünk. Biztonságos békét akarunk. De előbb meg kell nyernünk a háborút. Közöttünk vannak olyanok, akik életükben háromszor is tanúi lehettek Németország fenyegetéseinek. Ezt végérvényesen ki akarjuk küszöbölni. A mi biztonsági háborúnk végeredményben a szellem háborúja. Ebben a háborúban a német propagandát erkölcsi erőkkel akarjuk ellensúlyozni. Németország az)t hitte, hogy kényszerrel juthat szövetségesekhez és propagandája segítségével. Sen» kit sem bir azonban meggyőzni, mert min» den nép tudja, hogy Nistor Ion uj kultuszminiszter, jobbján Zigre volt veanu Son Marin aloúniszTer miniszter, balján Sado (.4 yRpu:túlin“ nyomáaj
