Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-13 / 288. szám

J 939 dec eműér 1 3.

ELLE N 7 EK

wm

«Jubileum

Ma ismét épülete® jubileum van. Es* Ce ä magyar ssintársulaí házábaii, gaz- *kjg' és magasériékü miisort nyiiítö díszhangverseny keretében ünnepli meg1 a Magyar Zenekonzer váltó rmm léte 120. íjj évfordulóját. Az évázám kefek ugyan, de kevésbé szokásos ünnepi emléke ízesre. Mégis jól teszi a derék intéz» meny, ha most a rendestől el térő leg emlékeztet nagyniultu tisztes öregkorára és elévülhetetlen érdemeire. Iiyes» mivel nem igen szokás ma gyakrab- 3 ban kérkedni. De szerényen e Kiáltani dicséretes dolog. Hisz kivételes időkben vagyunk: célszerű a hosszú lét és állandóság üdvös lehetőségét hangsúlyozni. Különben is a zene az a legtisztább és legmagasabb szellemi terű íeí, — abszolút um —- ahol az idő legkevésbé számit, pedig, alapeleme a liangidőszerüség, az egymás után leg- elvontabb, legteltectb és legtökéletesebb megnyilvánulása. Itt a divatok ritkábban követik egymást s néni fordulnak jegymás ellen, hanem tovább viszik és 'kiegészítik egymást. A mai zene is minden kiváló régi áramlatot és kép* (viselőt megbecsül és csak akkor és a 'kegyelet érzésével fordul a teljesen át- (haladt' régiség felé, mikor tudományos .érdek és nem visszaidéző korszellem készteti reá. És a zenében lehetséges a nemzeti és a nemzetfölcttli legtökéletesebb szomszédositás. Ezt az emelkedett és többrétű szellemet hirdeti most is a kolozsvári Magya(r Zenekonzerva- tőrium, amikor a 120, esztendő beköszöntését kiaknázza, hogy’ az időnek és az időnek a zenében való kinyilvánulásá- nak ünnepi estét szenteljen, amelyben a maga lelkét és szellemét kivételes 1 percek hangulatával gazdagítja és ne- | mesLti, de továbbjuttatva a közönségnek is. Helyes cselekedet volt másként ás. Egy jó alkalmat, megragadott a zene szervizálására, most, mikor a szellem egén annyi sötét felhő borong. A zene feledtet, kibékít, megtisztít!, szórakoz= lat, humanizál, Zord korban élünk. 'Nemcsak a íélekre súlyosodnak meg- ,próbálások, hanem a szellemiségre is. Katasztrófa fenyegeti, legalább is komor átmenet idejére, rengeteg erőfeszítéssel felhordott közművelődésünket és keresztény eszményeinket. A zene jótékony lelkész, orvos s ha meg tudja .nyugtatni az eszelősöket és rabokat, segíthet a szomorú ügyefogyottak sorsán. akik örömmel állapítják meg, hogy nemcsak harci dalok és indulók vannak, hanem szimfóniák és oratóriumok is, Minden ünnepi alkalmat, mely sikerrel kecsegtet, valóban meg kell ragadni, hogy visszatérhessünk emberi önmagunk tisztaságához,

A kolozsvári Magyar Zenekonzerva- törrtrm szépen ünnepel. Mellőzi a hangos és hiú hivalgást. Szerényen a nagy közönséget szolgálja ki örömével és művészetével, de a Tedeum hangos lel- kesUltségéve!. Ezt a szolgálatot a mának antíhisztörikus, sőt ahistórikus

hajlandóságai között a kolozsvári fé- íiyes zenei múlt — itt születetlt meg az első magyar dalmű — tiszteletével és jelentős égén ék hangsúlyozásával cselekszik. A muzsikus nem hálátlan vagy tiszteletűén és őrzai a szerves fejlődés méltóságát és erejét. Ezért van, hogy az ünnepi h?lngverseny most idézi Farkas Ödön emlékezetét, aki a konzervatórium legragyogóbb korát létesítette és Kolozsvárt szinte zenei központtá téve, a hagyomány olyan erejét raktározta! fel, hogy ez ma is biztosítja városunk és Erdély magyar zenei léiének fennmaradását. Ennek a hálás hagyománynak nevében jön le a Farkas-korszak nagyszerű neveltjei közűi I». Sándor Erzsi és Székelyhidy Ferenc dr„ akik első fiatalságukkal beragyogva Kolozsvár zenei világát, a budapesti daimiiszianház, sőt az európai zeneéletnek nagy jelenségei lettek. De a Kon- zervarttáriitm érti a jelen szavát is. Az erdélyi népzenén is épülő uj magyar művészet értője és becsülője. Bartók és Kodály zsenije szintén megszólal az este: mult és jelen természete® egységben ivei a jövő felé, melyet semmi- i féle világválság meg nem ijeszt és ér« J kezésétől el nem tántoríthat. Jól esik j ezt leszögezni. A biztonság és remény j érzésével, íme, a művészeti örömökön (

Széljegyzetek Gh. Tat&vescn miniszterelnök utasításainak margójára

BUKAREST, december 12. <ih. Tatarescu királyi tanácsos, miniszterelnök a minisztertanácson és a vármegyék prefektusai előtti tartott beszédében kihangsúlyozta, hogy minél szorosabb kapcsolatokat kell le rém terii a falvak lakóival.

A közigazgatás vezéreihez intézett beszédében Tatarescu miniszterelnök többek között a következőket mondta: — A kormány elhatározta, hogy szüneteltetni fogja a közmunkákat, mert azt akarja, hegy ä jövő esztendőben az összes munkaerőket kizárólag a mezőgazdaság szolgálatába állítsák. Nemcsak az államnak, hanem a földművelőknek is közös érdekük, hogy egyetlen barázda se maradion meg műveletté- nüL önöket pedig arra kérem, hogy a mezőgazdasági minisztérium közegeivel karöltve készítsék elő ezt a mezőgazdasági programot.

A múlt politikusainak egvifk legfőbb bűne az volt, hogy lebecsüljék a falusi

tömegeket. Ez olyan bűn, aminek luagy ságára má.r Eminescu is rámutatott nevezetes szavaiban, amikor azt raon« Jolija:

— Hogyha a vezető osztály megvédene munkájával a földműves munkáját, ha a tisztességes közigazgatás megmentené a kizsarolástól, ha a fel* világosodott papság megvédené és megmentené az élét hibáitól és gyarlóságaitól és ha a, törvényhozás megvédené és megmentené a kozmopolitiz« mus karmai közül a parasztságot, vagyis ha egyszóval a termelő osztályt megmentenék a fogyasztók kizsákmányolásától, akkor minden másképp lenne. ,

így irt Eminescu, de inég utána is meglehetősen magának való és lelkiismeretlen volt a vezető osztály. II. Ká* roly kiirály Őfelségének kellett jönnie, hogy más észjárást lehessen bevezetni a közigazgatásba, ami a vezetők és a vezetettek közti kapcsolatokat iltótL

A Református Nőszövetség

karácsonyi kézimunkakiáüitásán

Beszámoló a nagysikerű kiállításról

Illyés Gyuláné és Török Ferencné babapórt- réi állanak. A kedves és eredeti ötletnek nagy sikere volt.

De nézzünk szét a kiállításon, amelynek egynegyed anyagát már a megnyitó napján megvásárolták. Nem csoda. Minden, ami itt van, szép, praktikus, művészi és főleg — olcsó. Lássuk csak, mi mindent lehet itt vásárolni. Hát először is szőnyeget, rongyból- szöttet, de olyan hihetetlen szépet, amilyet rongyból eddig el sem tudtunk képzelni. Téli garnitúrák, harisnyák, sportkesztyűk. Remekbe készült asztalterítőket, buzsáki és írásos hímzéseket, régi, ősi magyar mintákkal, utazásnál praktikus kézimunka-harisnya- tartók. sportkesztyűk és harisnyák, Angliából való hófehér gyermekruhák (báró Kemény Jánosné szeretetadománya), tündéri köténykék tréfás figurákkal, diványpárnák, kézitáskák, könyvborítók, könyv- és naptártartók, papucsok, köztük egy olyan nagyon praktikus, amely minden lábhoz egyformán simul, övék, gallérok, torockói irásmintáju uzsonnaabroszok és asztalkendők. Nagyon népszerűek és kapósak a tizenöt lejes könyv- jegyzékek, mindegyik csupa ötlet: van köz* tűk mézest aláessziv, tiroli kalap. Gyönyörű a györgyfalvai baba, amelynek párját már megvásárolták. De szép itt minden és van egy-égy olváu munka, amelyik művészi szépségével ámulatba ejti a látogatót. Nem szabad megfeledkeznünk a kiállítás Ízléses büí* féjérői sem, tea mellé sós és édes teaşiiţeme- uyefcét fogyaszthat a látogató.

Ottlétünkkor kedveă, öreg faluéi uriasz- szony járta be a termeket. Megcsodálta az írásos kézimunkákat s nagy szakértelemmel beszélt róluk.

Szegény falusi asszony vagyok, de azért muszáj vennem valamit.

Kivette a kis fekete bőrtárcáját és kifizette a szép, borgoltcsipkés zsebkendőt. És úgy mondta nagy örömmel:

—- Olyan szép a mintája, hogy lemásolta- tom a falusi gyerekekkel...

Nyomában a rendőrség a Ploestii másfél- miliós betörés elkövetőinek. Hirt adtunk arról, hogy a ploestii városi üzemek pénztárába betörtek és onnan másfélmillió lejt loptak el. A rendőrség megindította a nyomozást cs biztos nyomon van, úgyhogy csak rövid idő kérdése, bogy a betörőket kézrekeritse. Ploeşti város vezetősége 200.000 lej jutalmat tűzött ki a betörők kézrekeritőjének.

Megmérgezte magát egy marosvásárhelyi orvos. Dr. Torna Fabius marosvásárhelyi orvos morfiummal megmérgezte magát és meghalt. A rendőrség bevezette a nyomozást az öngyilkosság okainak megállapítására.

Januar mäsodl» feliben larí- «ut meg a Masijar Iparosod Országos Eguíe.enek nagy- «(Hitesei

KOLOZSVÁR, december 12.

A Magyar Népközösség ipari alosztálya - amint már országosán is közismert — a szervezési munkálatok első részének sikeres eredményeképpen, október hó 22-én impozáns gyűlést tartott gróf Bánffy Miklós, a Magyar Népközösség elnökének vezetésével, amelyen resztvettek Erdély, Bánság és Kőrösvidék elismert iparos vezetői. Ezen érte , kéziét egyhangú határozottal kimondta a Magyar Iparosok Országos Egyletének inegala kitásáí és a nagygyűlés napját december hó

19-ére tűzte ki.

A december 10-re kitűzött iparos gyűlést el kellett halasztani. Ezzel kapcsolatban gróf Teleki Ád ám, mint a Magyar Népközösség ipari ügyeinek vezetője, munkatársunknak u következő felvilágosítást adta: j — Márciusban adott programom szerint a legnehezebb viszonyok ellenére is szervező munkám előkészítő részét — melynek eredményéről az október 22-én tartott előkészítő gyűlésen részletesen be is számoltam — végrehajtottam munkatársaim segitségével és az iparosság vezető embereinek megértő szellemének támogatásával. Köztudomású az is, hogy ugyancsak az október 22-iki előkészítő gyűlésen részt vett illusztris iparos vezérek egyhangú lelkesedéssel batározták el és pro!,» lamálták a Magyar Iparosok Országos Egyletének megalakítását, melynek határnapját december 10-re tűztük ki. A nagygyűlés rauii- katerveinek előkészítését nyomban október 22-ike után meg is kezdtük, de látva azt, hogy ilyen nagy horderejű és országos jellegű intézmény pontos és kifogástalan munkálataihoz az idő igen rövid, úgy döntöttem: munkatársaim és iparosbarátaim véleményei alapján, hogy a december 10-re kitűzött gyűlést 1940 január hó második felében fogjuk megtartani.

A gyűlés elhalasztásánál figyelembe keiletţ vegyük, hogy a jelentkező városok iparossá* gának egy lésze kérte, hogy közvetlen a karácsony előtti időről halasszuk el a gyűlés napját, mert ilyenkor mégis nagyobb munkaalkalom van, amit az iparosság ki kell hasz náljon az amugyis oly rossz munkaviszonyok közt.

— TöbL helyről kérték a gyűlés elhalasztását azért is, mert ünnepek előtt rengeteg vásár van, melyen az iparosság nagy része részt szokott venni és mive’ csaknem minden városból 10—15—25, sőt 50 kiküldött érkezését jelentették be vidéki tagozatnunk, a jogos és indokolt kéréseket figyelembe kellett vegyük.

— Az alapszabály tervezet sem ké«zii!t ei úgy, hogy azt a bizottság tagjainak kellő időben szét lehetett volna küldeni áttanulmányozás és hozzászólás végett. .Ma már rz is készen van teljes egészében, amit a napokban már szét is küldünk az alapszabályké* szitő bizottság tagjainak és néhány nap múlva a bizottság is összeül, hogy az alapszabályt aztán végleges formába öntse és a nagygyűlés elé vigye jóváhagyás végett.

— A fentiek alapján mindenki beláthatja és megértheti hogy egy ilyen nagy horderejű gyűlésnek az előkészítése tökéletes és teljes munkát követel, mert ez alkalommal egy olyan iparos intézmény megalakításáról és életrehivásáról van szó, mely intézmény ErI dély és Bánság magyar iparosságának gazdasági létérdekeit, továbbá szociális és kuí- ! turális igényeit lesz hivatva kielégíteni és J szolgálni.

— Egyben meg kell emlékeznem arról az egyöntetű, lelkes megnyilvánulásról is, mely a kibocsájtott meghívók nyomán válaszként érkezett be a Magyar Népközösség központi irodájába. Erdély, Bánság és Kőrösvidék minden városának iparossága egy szívvel és lélekkel jelentkezett nagyszámú küldöttei utján a nagygyűlésre, kifejezve azt, hogy végre egy komoly és alkotó munkában szeretnének rcsztveuni a Magyar Iparosok Országos Egyletének keretei között.

— Végül pedig arra kérem tagozataink és

az iparosság vezetőségeit, hogy a még hátra levő idő alatt hassanak oda, hogy a januári nagygyűlésen minél több iparos vegyen részt, mert ezen a napon jövőjük felett fognak dönteni. Dr. V. E.

A kenyér árát akarják emelni a bukaresti pékek. Bukarestből jelentik: Ismeretes, hogy a bukaresti pékek emlékiratban kérték a kenyér árának felemelését, arr3 való hivatkozással, hogy munkásaik béremelést igényelnek. A pékmunkások azonban megjelentek a polgármesteri liivatalban és közölték, hogy a jelenlegi válságos időkben nem gondolnak béremelésre és ez csak ürügy munkaadóik részéről.

BÉRBEADTÁK A DÉVAI VÁROSI SZÍNHÁZAT. A dévai városi színház bérletét Stande loan gyulafehérvári vállalkozó kapta meg. aki évi 141.000 lejért bérelte ki a színházat. A szerződési feltételek szerintaz uj bérlő köteles hat hónapon belül ötévi bért előre kifizetni a városnak. Ebből az összegből renoválják a színházat.

KOLOZVAR, december 12.

A Báritiii-utca 24-es számú ház földszintjén, saját termeiben rendezte meg az idén a Református Nőszövetség karácsonyi kézimunkakiallitását. A jólékonycélu kiállítás teljes jövedelme a nagyszerű tevékenységű Nőegylet tejakcióját szolgálja. Sok kis, sápadt, vérszegény, rosszultáplált iskolás- gyerek kap tejet abból a munkából, áldozat- kézsségből és emberszeretelből, amit a Nőegylet tagjai adnak szivük teljes melegével. Mindaz, ami ezen a kiállításon anyag, úgy készült el a Nőegylet úgynevezett kötőkéin, szorgalmas női kezek ingyen munkájaképpen, hogy a jóság nagy ügyét szolgálhassák. A kézimunkák anyagát részben kapták, részben vették. De a munka maga, a sokmillió öltés, művészi Ötlet, sok munkás óra gyümölcse a Nőegylet tagjainak szeretetmunkája. Négy ..kötőkéje'’ van a Nőegyletnek, a város négy különböző részén. Itt gyűlnek össze hetenként egyszer áz asszonyok, lányok és muh» kájuk felé hajolva dolgoznak azért, hogy a szegényeken segíthessenek, hogy sok szegény gyerek, tízórai tejet ihasson. Olyan gyerek, akinek ez a tízórai egyúttal a reggelije is. - - ----- ----A kiállításon meséli a Nőszövetség egyik rokonszenves hölgytagja:

— Bizony nemrégen is előfordult, hogy az egyik elemi iskolában elájult előadás közben egy kisgyerek az éhségtől. Ezekért a gyerekekért semmi munka, semmi fáradtság nem elég. Úgy szeretjük őket.,.

Azt hisszük, minden melegszívű ember igy érez, aki csak egyszer is látta a nyomor legfájóbb képét: sápadt, éhező kisgyereket.

De nézzünk szét ezen a kiállításon, amelyet vasárnap nyitott meg Tavaszy Sándor meleg, szép szavakkal s amely iránt olyan nagy az érdeklődés.

Kedves lialauzunk büszkén meséli:

— Vásárhelyi püspök ur olyan őszinte érdeklődéssel viseltetik a mi kiállításunk iránt, hogy tengernyi munkája közepette is felhívott Bukarestből minket telefonon, hogy a kiállítás iránt érdeklődjék. Lelkes bátoritást kaptunk és kapunk állandóan egyletünk elnöknőjétől, Bornemissza bárónőtől is, aki meleg szivének minden szeretetével vezeti munkánkat és vesz részt minden jótékony- sági akciónkban.

Megtudjuk, hogy Dóczyné Berde Amál három babát készített a kiállításra. A megnyitó közönségének szavazólapon kellett kitalálnia, hogy kiket ábrázol a három gyönyörű baba. Nem is nehéz társasjáték azok számára, akik ismerik a Nőegylet vezetőtagjait. A középső, íeketeruhá8, ezüstöshaju, ró- zsásarcu, délceg baba az elnöknő, Bornemissza bárónő babamása. Jobb- és baloldalán

túl még egy csomó társadalmi és emberi szolgálatban van részünk. Mind ezért nagyrabecsüléssel és meleg lelkesedéssel köszöntjük az ünneplő in tézményt, a díszhangverseny szerep lóit, az élen álló lelkes és hatásoi Zsizsmamn Rezsőt, aki városunk zene- művelődésének egyik legértelmesebt intézője. Hosszú életet, fokozódó ered menyeket, ragyogó sikereket kívánunk a konzervatóriumnak. Legyen számo: nemzedék nevelője, a nagy közönséj szellemi emelője és vigasztalója, -