Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-13 / 288. szám

J 939 dec eműér 1 3. ELLE N 7 EK wm «Jubileum Ma ismét épülete® jubileum van. Es* Ce ä magyar ssintársulaí házábaii, gaz- *kjg' és magasériékü miisort nyiiítö díszhangverseny keretében ünnepli meg1 a Magyar Zenekonzer váltó rmm léte 120. íjj évfordulóját. Az évázám kefek ugyan, de kevésbé szokásos ünnepi emléke ízesre. Mégis jól teszi a derék intéz» meny, ha most a rendestől el térő leg emlékeztet nagyniultu tisztes öregko­rára és elévülhetetlen érdemeire. Iiyes» mivel nem igen szokás ma gyakrab- 3 ban kérkedni. De szerényen e Kiáltani dicséretes dolog. Hisz kivételes idők­ben vagyunk: célszerű a hosszú lét és állandóság üdvös lehetőségét hangsú­lyozni. Különben is a zene az a leg­tisztább és legmagasabb szellemi terű íeí, — abszolút um —- ahol az idő leg­kevésbé számit, pedig, alapeleme a liangidőszerüség, az egymás után leg- elvontabb, legteltectb és legtökéletesebb megnyilvánulása. Itt a divatok ritkáb­ban követik egymást s néni fordulnak jegymás ellen, hanem tovább viszik és 'kiegészítik egymást. A mai zene is minden kiváló régi áramlatot és kép* (viselőt megbecsül és csak akkor és a 'kegyelet érzésével fordul a teljesen át- (haladt' régiség felé, mikor tudományos .érdek és nem visszaidéző korszellem készteti reá. És a zenében lehetséges a nemzeti és a nemzetfölcttli legtökéle­tesebb szomszédositás. Ezt az emelke­dett és többrétű szellemet hirdeti most is a kolozsvári Magya(r Zenekonzerva- tőrium, amikor a 120, esztendő bekö­szöntését kiaknázza, hogy’ az időnek és az időnek a zenében való kinyilvánulásá- nak ünnepi estét szenteljen, amelyben a maga lelkét és szellemét kivételes 1 percek hangulatával gazdagítja és ne- | mesLti, de továbbjuttatva a közönség­nek is. Helyes cselekedet volt másként ás. Egy jó alkalmat, megragadott a zene szervizálására, most, mikor a szellem egén annyi sötét felhő borong. A zene feledtet, kibékít, megtisztít!, szórakoz= lat, humanizál, Zord korban élünk. 'Nemcsak a íélekre súlyosodnak meg- ,próbálások, hanem a szellemiségre is. Katasztrófa fenyegeti, legalább is ko­mor átmenet idejére, rengeteg erőfe­szítéssel felhordott közművelődésünket és keresztény eszményeinket. A zene jótékony lelkész, orvos s ha meg tudja .nyugtatni az eszelősöket és rabokat, segíthet a szomorú ügyefogyottak sor­sán. akik örömmel állapítják meg, hogy nemcsak harci dalok és indulók van­nak, hanem szimfóniák és oratóriumok is, Minden ünnepi alkalmat, mely si­kerrel kecsegtet, valóban meg kell ra­gadni, hogy visszatérhessünk emberi önmagunk tisztaságához, A kolozsvári Magyar Zenekonzerva- törrtrm szépen ünnepel. Mellőzi a han­gos és hiú hivalgást. Szerényen a nagy közönséget szolgálja ki örömével és művészetével, de a Tedeum hangos lel- kesUltségéve!. Ezt a szolgálatot a má­nak antíhisztörikus, sőt ahistórikus hajlandóságai között a kolozsvári fé- íiyes zenei múlt — itt születetlt meg az első magyar dalmű — tiszteletével és jelentős égén ék hangsúlyozásával cselekszik. A muzsikus nem hálátlan vagy tiszteletűén és őrzai a szerves fej­lődés méltóságát és erejét. Ezért van, hogy az ünnepi h?lngverseny most idé­zi Farkas Ödön emlékezetét, aki a kon­zervatórium legragyogóbb korát léte­sítette és Kolozsvárt szinte zenei köz­ponttá téve, a hagyomány olyan erejét raktározta! fel, hogy ez ma is biztosít­ja városunk és Erdély magyar zenei léiének fennmaradását. Ennek a hálás hagyománynak nevében jön le a Far­kas-korszak nagyszerű neveltjei közűi I». Sándor Erzsi és Székelyhidy Ferenc dr„ akik első fiatalságukkal beragyog­va Kolozsvár zenei világát, a budapesti daimiiszianház, sőt az európai zeneélet­nek nagy jelenségei lettek. De a Kon- zervarttáriitm érti a jelen szavát is. Az erdélyi népzenén is épülő uj magyar művészet értője és becsülője. Bartók és Kodály zsenije szintén megszólal az este: mult és jelen természete® egy­ségben ivei a jövő felé, melyet semmi- i féle világválság meg nem ijeszt és ér« J kezésétől el nem tántoríthat. Jól esik j ezt leszögezni. A biztonság és remény j érzésével, íme, a művészeti örömökön ( Széljegyzetek Gh. Tat&vescn minisz­terelnök utasításainak margójára BUKAREST, december 12. <ih. Tatarescu királyi tanácsos, mi­niszterelnök a minisztertanácson és a vármegyék prefektusai előtti tartott beszédében kihangsúlyozta, hogy mi­nél szorosabb kapcsolatokat kell le rém terii a falvak lakóival. A közigazgatás vezéreihez intézett beszédében Tatarescu miniszterelnök többek között a következőket mondta: — A kormány elhatározta, hogy szü­neteltetni fogja a közmunkákat, mert azt akarja, hegy ä jövő esztendőben az összes munkaerőket kizárólag a me­zőgazdaság szolgálatába állítsák. Nem­csak az államnak, hanem a földműve­lőknek is közös érdekük, hogy egyet­len barázda se maradion meg műveletté- nüL önöket pedig arra kérem, hogy a mezőgazdasági minisztérium közegei­vel karöltve készítsék elő ezt a mező­gazdasági programot. A múlt politikusainak egvifk legfőbb bűne az volt, hogy lebecsüljék a falusi tömegeket. Ez olyan bűn, aminek luagy ságára má.r Eminescu is rámutatott nevezetes szavaiban, amikor azt raon« Jolija: — Hogyha a vezető osztály megvé­dene munkájával a földműves munká­ját, ha a tisztességes közigazgatás megmentené a kizsarolástól, ha a fel* világosodott papság megvédené és megmentené az élét hibáitól és gyar­lóságaitól és ha a, törvényhozás meg­védené és megmentené a kozmopolitiz« mus karmai közül a parasztságot, vagyis ha egyszóval a termelő osztályt megmentenék a fogyasztók kizsákmá­nyolásától, akkor minden másképp lenne. , így irt Eminescu, de inég utána is meglehetősen magának való és lelkiis­meretlen volt a vezető osztály. II. Ká* roly kiirály Őfelségének kellett jönnie, hogy más észjárást lehessen bevezetni a közigazgatásba, ami a vezetők és a vezetettek közti kapcsolatokat iltótL A Református Nőszövetség karácsonyi kézimunkakiáüitásán Beszámoló a nagysikerű kiállításról Illyés Gyuláné és Török Ferencné babapórt- réi állanak. A kedves és eredeti ötletnek nagy sikere volt. De nézzünk szét a kiállításon, amelynek egynegyed anyagát már a megnyitó napján megvásárolták. Nem csoda. Minden, ami itt van, szép, praktikus, művészi és főleg — ol­csó. Lássuk csak, mi mindent lehet itt vásá­rolni. Hát először is szőnyeget, rongyból- szöttet, de olyan hihetetlen szépet, amilyet rongyból eddig el sem tudtunk képzelni. Téli garnitúrák, harisnyák, sportkesztyűk. Remekbe készült asztalterítőket, buzsáki és írásos hímzéseket, régi, ősi magyar minták­kal, utazásnál praktikus kézimunka-harisnya- tartók. sportkesztyűk és harisnyák, Angliá­ból való hófehér gyermekruhák (báró Ke­mény Jánosné szeretetadománya), tündéri köténykék tréfás figurákkal, diványpárnák, kézitáskák, könyvborítók, könyv- és naptár­tartók, papucsok, köztük egy olyan nagyon praktikus, amely minden lábhoz egyformán simul, övék, gallérok, torockói irásmintáju uzsonnaabroszok és asztalkendők. Nagyon népszerűek és kapósak a tizenöt lejes könyv- jegyzékek, mindegyik csupa ötlet: van köz* tűk mézest aláessziv, tiroli kalap. Gyönyörű a györgyfalvai baba, amelynek párját már megvásárolták. De szép itt minden és van egy-égy olváu munka, amelyik művészi szép­ségével ámulatba ejti a látogatót. Nem sza­bad megfeledkeznünk a kiállítás Ízléses büí* féjérői sem, tea mellé sós és édes teaşiiţeme- uyefcét fogyaszthat a látogató. Ottlétünkkor kedveă, öreg faluéi uriasz- szony járta be a termeket. Megcsodálta az írásos kézimunkákat s nagy szakértelemmel beszélt róluk. Szegény falusi asszony vagyok, de azért muszáj vennem valamit. Kivette a kis fekete bőrtárcáját és kifi­zette a szép, borgoltcsipkés zsebkendőt. És úgy mondta nagy örömmel: —- Olyan szép a mintája, hogy lemásolta- tom a falusi gyerekekkel... Nyomában a rendőrség a Ploestii másfél- miliós betörés elkövetőinek. Hirt adtunk ar­ról, hogy a ploestii városi üzemek pénztárá­ba betörtek és onnan másfélmillió lejt loptak el. A rendőrség megindította a nyomozást cs biztos nyomon van, úgyhogy csak rövid idő kérdése, bogy a betörőket kézrekeritse. Plo­eşti város vezetősége 200.000 lej jutalmat tűzött ki a betörők kézrekeritőjének. Megmérgezte magát egy marosvásárhelyi orvos. Dr. Torna Fabius marosvásárhelyi or­vos morfiummal megmérgezte magát és meg­halt. A rendőrség bevezette a nyomozást az öngyilkosság okainak megállapítására. Januar mäsodl» feliben larí- «ut meg a Masijar Iparosod Országos Eguíe.enek nagy- «(Hitesei KOLOZSVÁR, december 12. A Magyar Népközösség ipari alosztálya - amint már országosán is közismert — a szer­vezési munkálatok első részének sikeres eredményeképpen, október hó 22-én impo­záns gyűlést tartott gróf Bánffy Miklós, a Magyar Népközösség elnökének vezetésével, amelyen resztvettek Erdély, Bánság és Kő­rösvidék elismert iparos vezetői. Ezen érte , kéziét egyhangú határozottal kimondta a Ma­gyar Iparosok Országos Egyletének inegala kitásáí és a nagygyűlés napját december hó 19-ére tűzte ki. A december 10-re kitűzött iparos gyűlést el kellett halasztani. Ezzel kapcsolatban gróf Teleki Ád ám, mint a Magyar Népközösség ipari ügyeinek vezetője, munkatársunknak u következő felvilágosítást adta: j — Márciusban adott programom szerint a legnehezebb viszonyok ellenére is szervező munkám előkészítő részét — melynek ered­ményéről az október 22-én tartott előkészí­tő gyűlésen részletesen be is számoltam — végrehajtottam munkatársaim segitségével és az iparosság vezető embereinek megértő szel­lemének támogatásával. Köztudomású az is, hogy ugyancsak az október 22-iki előkészítő gyűlésen részt vett illusztris iparos vezérek egyhangú lelkesedéssel batározták el és pro!,» lamálták a Magyar Iparosok Országos Egyle­tének megalakítását, melynek határnapját december 10-re tűztük ki. A nagygyűlés rauii- katerveinek előkészítését nyomban október 22-ike után meg is kezdtük, de látva azt, hogy ilyen nagy horderejű és országos jelle­gű intézmény pontos és kifogástalan munká­lataihoz az idő igen rövid, úgy döntöttem: munkatársaim és iparosbarátaim véleményei alapján, hogy a december 10-re kitűzött gyű­lést 1940 január hó második felében fogjuk megtartani. A gyűlés elhalasztásánál figyelembe keiletţ vegyük, hogy a jelentkező városok iparossá* gának egy lésze kérte, hogy közvetlen a ka­rácsony előtti időről halasszuk el a gyűlés napját, mert ilyenkor mégis nagyobb munka­alkalom van, amit az iparosság ki kell hasz náljon az amugyis oly rossz munkaviszonyok közt. — TöbL helyről kérték a gyűlés elhalasz­tását azért is, mert ünnepek előtt rengeteg vásár van, melyen az iparosság nagy része részt szokott venni és mive’ csaknem min­den városból 10—15—25, sőt 50 kiküldött érkezését jelentették be vidéki tagozatnunk, a jogos és indokolt kéréseket figyelembe kel­lett vegyük. — Az alapszabály tervezet sem ké«zii!t ei úgy, hogy azt a bizottság tagjainak kellő idő­ben szét lehetett volna küldeni áttanulmá­nyozás és hozzászólás végett. .Ma már rz is készen van teljes egészében, amit a napok­ban már szét is küldünk az alapszabályké* szitő bizottság tagjainak és néhány nap múl­va a bizottság is összeül, hogy az alapszabályt aztán végleges formába öntse és a nagygyű­lés elé vigye jóváhagyás végett. — A fentiek alapján mindenki beláthatja és megértheti hogy egy ilyen nagy hordere­jű gyűlésnek az előkészítése tökéletes és tel­jes munkát követel, mert ez alkalommal egy olyan iparos intézmény megalakításáról és életrehivásáról van szó, mely intézmény Er­I dély és Bánság magyar iparosságának gaz­dasági létérdekeit, továbbá szociális és kuí- ! turális igényeit lesz hivatva kielégíteni és J szolgálni. — Egyben meg kell emlékeznem arról az egyöntetű, lelkes megnyilvánulásról is, mely a kibocsájtott meghívók nyomán válaszként érkezett be a Magyar Népközösség központi irodájába. Erdély, Bánság és Kőrösvidék minden városának iparossága egy szívvel és lélekkel jelentkezett nagyszámú küldöttei ut­ján a nagygyűlésre, kifejezve azt, hogy vég­re egy komoly és alkotó munkában szeret­nének rcsztveuni a Magyar Iparosok Orszá­gos Egyletének keretei között. — Végül pedig arra kérem tagozataink és az iparosság vezetőségeit, hogy a még hátra levő idő alatt hassanak oda, hogy a januári nagygyűlésen minél több iparos vegyen részt, mert ezen a napon jövőjük felett fognak dönteni. Dr. V. E. A kenyér árát akarják emelni a buka­resti pékek. Bukarestből jelentik: Ismere­tes, hogy a bukaresti pékek emlékiratban kérték a kenyér árának felemelését, arr3 való hivatkozással, hogy munkásaik bér­emelést igényelnek. A pékmunkások azonban megjelentek a polgármesteri liivatalban és közölték, hogy a jelenlegi válságos időkben nem gondolnak béremelésre és ez csak ürügy munkaadóik részéről. BÉRBEADTÁK A DÉVAI VÁROSI SZÍN­HÁZAT. A dévai városi színház bérletét Sta­nde loan gyulafehérvári vállalkozó kapta meg. aki évi 141.000 lejért bérelte ki a szín­házat. A szerződési feltételek szerintaz uj bér­lő köteles hat hónapon belül ötévi bért előre kifizetni a városnak. Ebből az összegből re­noválják a színházat. KOLOZVAR, december 12. A Báritiii-utca 24-es számú ház föld­szintjén, saját termeiben rendezte meg az idén a Református Nőszövetség karácsonyi kézimunkakiallitását. A jólékonycélu kiállí­tás teljes jövedelme a nagyszerű tevékenysé­gű Nőegylet tejakcióját szolgálja. Sok kis, sápadt, vérszegény, rosszultáplált iskolás- gyerek kap tejet abból a munkából, áldozat- kézsségből és emberszeretelből, amit a Nő­egylet tagjai adnak szivük teljes melegével. Mindaz, ami ezen a kiállításon anyag, úgy készült el a Nőegylet úgynevezett kötőkéin, szorgalmas női kezek ingyen munkájaképpen, hogy a jóság nagy ügyét szolgálhassák. A kézimunkák anyagát részben kapták, részben vették. De a munka maga, a sokmillió öltés, művészi Ötlet, sok munkás óra gyümölcse a Nőegylet tagjainak szeretetmunkája. Négy ..kötőkéje'’ van a Nőegyletnek, a város négy különböző részén. Itt gyűlnek össze heten­ként egyszer áz asszonyok, lányok és muh» kájuk felé hajolva dolgoznak azért, hogy a szegényeken segíthessenek, hogy sok sze­gény gyerek, tízórai tejet ihasson. Olyan gyerek, akinek ez a tízórai egyúttal a reg­gelije is. - - ----- ----­A kiállításon meséli a Nőszövetség egyik rokonszenves hölgytagja: — Bizony nemrégen is előfordult, hogy az egyik elemi iskolában elájult előadás közben egy kisgyerek az éhségtől. Ezekért a gyerekekért semmi munka, semmi fáradtság nem elég. Úgy szeretjük őket.,. Azt hisszük, minden melegszívű ember igy érez, aki csak egyszer is látta a nyomor legfájóbb képét: sápadt, éhező kisgyereket. De nézzünk szét ezen a kiállításon, ame­lyet vasárnap nyitott meg Tavaszy Sándor meleg, szép szavakkal s amely iránt olyan nagy az érdeklődés. Kedves lialauzunk büszkén meséli: — Vásárhelyi püspök ur olyan őszinte ér­deklődéssel viseltetik a mi kiállításunk iránt, hogy tengernyi munkája közepette is felhí­vott Bukarestből minket telefonon, hogy a kiállítás iránt érdeklődjék. Lelkes bátoritást kaptunk és kapunk állandóan egyletünk el­nöknőjétől, Bornemissza bárónőtől is, aki meleg szivének minden szeretetével vezeti munkánkat és vesz részt minden jótékony- sági akciónkban. Megtudjuk, hogy Dóczyné Berde Amál három babát készített a kiállításra. A meg­nyitó közönségének szavazólapon kellett ki­találnia, hogy kiket ábrázol a három gyö­nyörű baba. Nem is nehéz társasjáték azok számára, akik ismerik a Nőegylet vezetőtag­jait. A középső, íeketeruhá8, ezüstöshaju, ró- zsásarcu, délceg baba az elnöknő, Borne­missza bárónő babamása. Jobb- és baloldalán túl még egy csomó társadalmi és em­beri szolgálatban van részünk. Mind ezért nagyrabecsüléssel és meleg lel­kesedéssel köszöntjük az ünneplő in tézményt, a díszhangverseny szerep lóit, az élen álló lelkes és hatásoi Zsizsmamn Rezsőt, aki városunk zene- művelődésének egyik legértelmesebt intézője. Hosszú életet, fokozódó ered menyeket, ragyogó sikereket kívánunk a konzervatóriumnak. Legyen számo: nemzedék nevelője, a nagy közönséj szellemi emelője és vigasztalója, -

Next

/
Oldalképek
Tartalom