Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-13 / 288. szám

Aranytakaró Qondoskodáss történt, hogy a jí’gy* bank legutóbbi (kimutatását;, mely kö­rülményes magyarázattal elhárít ok nélkül és mesterségesen támasztott! ball- hiedelmet, a nagyközönség ezúttal gondosan olvassa. Nagyon helyes lépés xvólt és kötelességnek érezzük, hogy önként segítsük ezt a törekvést, Köz° érdekből továbbra is mindig szilárd bi­zalommá] keli viseltetnünk a pénz iránt ég támogatni a kormányzatot,, mely a külpolitikai viszonyok váratlan kiak­názása révén orvul kezdett kontremint és a mezőgazdasági országokban szó* kásos őszi pénzelianyhulást már sike­resen megbuktatja s a lej feliértékeié'* sét a gazdasági valóságnak megfelelő magaslatra legkecsegtetőbb módon megkezdette. A jegybank most beszé­des adatokkal bizonyítja be. hogy nincs infláció s az aranyfedezet megfelel a törvényes és nemzetközi feltételeknek, Így is van. A jegybank legutóbbi ki­mutatása szerint a bankjegyállomány augusztus 2ó-án, amikor a háború kitö­rése már biztos, 42.351 millió lej volt s ez a mennyiség a rendkívüli gazdái5 kodási szükségletiek ellenére Október 14»rg csak 48.353 millió lejre nőtt, ami nem csíiggesztő körülmény, meri ez­alatt a kereskedelmi mérleg kitünően alakult, a hitelélet még jobban kivirág­zóit és az aranyfedezet 20.267 milIFóro! 20,564 millióra gyarapodott, ami 38.12 százalékos fedezet után 35.27 százalé­kos fedezetet jelent, igaz, hogy a jegy* bank visszatekintő kimutatásából meg* tudjuk, hogv 1935 december 31*én csak 23.127 millió lej volt a bankjegymeny- nyiség, viszont 10.802 millió arany bir­tokában csak 35.38 százalékos fedezet­tel, de inflációról mégsem lehet be szelni, mert a bankjegymennyiség egyenletesen emelkedett egy mestersé­ges defláció megtörésével és az 1938-as válság elhárításával, aminek beszédes jele, hogy az arany takaró soha sem csúszott 43 százaléknál feljebb és soha nem csüngött 35 százalék alá. Nincs semmi nyugtalanságra ok, ha olykor, mint! a közelmúltban, a külföld rideg mód kezeli pénzünket, melynek az arany mellet óriási nyersanyag: ga­bona, kukorica, fa, petróleum stb. fe­dezete is van. Ilyen tőzsdeíámadás „a tűzálló“ valutákat is szokta étrni, de hamarosan rendbe iö a dolog, Csak a gyönge marad fektében.■ A jegybank beszéde« kimutatása feltétlenül kell megnyugtassa majd a kedélyeket. * Szántás-vetés Nem kell aggodalmaskodni. Lesz m?t aprítanunk a tejbe'levesbe. Bármennyit adunk el az idei dús termésből a bá boruskedó nyugatnak, kellő gondosko­dás történt, hogy jusson is, maradjon is. A kivitel és tartalékolás egyensú­lyát biztosították és ma már lehetet­len, hogy a pontos terv rovására egyik másik közszükségleti cikkből suttyom­ban többet vigyenek a külföldi vásár­ra, mint szabad és amennyi aztán itt­hon hiányt idézne. Igen ám, de van­nak kíshitüek és kételkedők, -akiket ez­zel nem nyugtathatunk meg. Tovább isopánkodnak: mégis csak hiány lesiz, ha most nem, úgy jövőre bizonyosan, mert a kedvezőtlen időjárás, majd a munkaerő kényszerű apadása következ­tében jelentékeny területeket nem szántottak fel és az őszi vetést! nem végezték el, , Most megbízható adatok meggyőznek róla, hogy ez a várható helyzeti még sem alakult ki kedvezőtlenül. Sőt. Az őszi vetést nagyobb mértékben végez­ték el, mint joggal remélhettük. Általá­ban — leszámítva kevés nagyon sze­rencsétlen állapotba került helyet — az őszi vetésterületek csak mintegy 15 százaléka maradt megmunkálatían, ami pótlás nélkül se jelentene lénye­ges bajt, viszont a tavasszal játszva pó­tolható. Nem beszélünk róla, hogy ez- Idén már nagyon jelentékeny fejlődés történt a földművelés terén s ez jö­vőre még fokozódni fog, úgyhogy nem­csak megnyerjük a réven, amit elvesz­tettünk a vámon, hanem sokkal többet fogunk kapni földanyánikltiól, mint ed­dig, ha égi apáink nem rontják el sze­rencsénket kedvezőtlen Időjárással, Be 1939 december 13* ELLENZÉK A vándorló lakosság számba­vételeBukare Utána következik a nomádok összeszámlálása az egész országban BUKAREST, december 11. ‘ replőknek különleges személyazonos­(Saját tudósítónktól.) A főváros pol­gármesteri hivatal* elkészítetne a köz» igazgatási körzetében élő vándor la­kosság nyilvántartására irányuló mun­kálatokat. Mint ismeretes, az uj közigazgatási törvény 8*ik cikkelye vándorlóknak (nomádok) tekinti mindazokat, akik­nek nincs állandó lakhelye és nem fi­zetnek községi adót. Ezek részére a főváros vezetősége külön nyílván tar* tást szervez. A nyilvántartásban size­sági iga«olványfc adnak. Az igazolvány­ba beírják az illető vezeték- és ke­resztnevét, foglalkozását, nemzetiségét, katonai és családi állapotát és ismerte» tőjelteiitl Minden igazolvány fényképpel lesz ellátva. Ugyancsak a személyazo­nossági igazolványba írják be a csa­ládtagokat Is. I A belügyminisztérium ugyanezen ©í* vi alapokon rövidesen általános nép- számlálást rendel el az ország összes vándorló lakosainak számbavételére* A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadse regi el­szerelése pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnói jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb ieh ét eiü állampapírok, mivel 43 szá­zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget, Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagv 3 községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név' érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. 1 Minden román állampolgár, aki az ország érdekéi szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését, ; Kolozstaegye prefektusai MAN ÖLE ENESCli ezredes. 4 Icorsnány kisebbségi politikájáról közül cikkel a nagyszebeni nemei sajtóorgánum nem állhatnak a megértés útjában, sőt az államok között kapcsolatokat kell létesít­senek, Örömmel vesszük tudomásul külügyminisz­terünk megállapítását, amely érdemben Dra- gomir Silviu kisebbségi miniszter aradi ^be­széde mellett méltó helyet foglal el. Dragomir miniszter értékelte a német kisebbség nem­zeti megerősödését a belső megújhodás je­gyében és kijelentette, hogy ez a megerősö­dés az államnak is érdekében áll. Ugyanezt a gondolatmenetet fejtette ki Gafencu külügyminiszter is és rámutatott a kisebbségek értékes szerepére a Románia és őshazájuk közötti barátságos kapcsolatok fejlesztése szempontjából. Ez által a legmé­lyebb értelmű kifejezést adta azon hivatá- Btinkuak, hogy román hazánk és német őr hazánk között hidat építsünk. Ennek a ren­deltetésnek, mint a múltban, úgy a jövőben is meg fogúnk felélni“. Adomângoft a szegä-ysorsa behív attah csalddlai szamára KOLOZSVÁR, december 12. Kolozsvár városi tanácsának a szegény- sorsa katonai behivottak segélyezése érde­kében indított akciója a népjóléti hivatal irányítása mellett és a társadalmi intézmé-, nyék támogatásával sikerrel jár. Kolozsvár polgársága ismét jelentős természetbeni és pénzbeli adományokkal járult hozzá ebhez az akcióhoz. Alább közöljük a városi tanács ré­széről kiadott kimutatást, amely a gyűjtés eredményeit tartalmazza. Pénzadományokból befolyt 79.064 lej. Ezt «z összeget a CEC Postatakarékpénztárba he­lyezték letétbe. A természetbeni adományok­ból befolyt 700 kg. burgonya, 120 kg. zöld­ségféle, 250 fej káposzta, 80 kg. hagyma, 250 kg. liszt, 60 kg paszuly, 14 kg. rizs, 6 kg. metélttészta, 12 kg. lencse, 1250 kg. borsó, 6 kg. zsemlvekása, 25 kg. máléliszt, 1500 gria kávé, 2500 gram dió, 8 kg. cukor, 5 kg., kukorica, 15 üveg paradicsom, 12 darab szap­pan, 4 öl fa, 20 darab ing, 12 pár sárcipő, 40 pár harisnya. 20 drb gyermek flanellruhn. 32 méter flanellanyag, 20 méter ruhának- való anyag és 20 darab szőnuesapka, Az összegyűjtött élelmiszerekből a sze­génysorán behivottak családtagjai kozott szétosztottak 125 kg. lisztet, 30 kg. pasznlyt, 250 kg. burgonyát, 250 fej káposztát, 8 kg, cukrot, 8 kg.. zsemlyekását, 250 gram kávét, 1500 gr. lenesét, 14 kg. rizst. 2500 kg. tűzi­fát, 5Ó0 gram metélttésztát. 5 kg. kukoricát és 10 kg. más éíeloiiazert. MÉG EGY ERDÉLYI IPARI VÁLLA* LAT TETTE ÁT SZÉKHELYÉT J BUKARESTBE BUKAREST, december 12. (Saját tudósítónktól.) A töke centripetális irányzajának újabb példáját fedeztük fel a bukaresti céghivatalban. Rényi Tibor a aradi gyógyszerész vegyészeti Üzemét Aradról Bukarestbe helyezte át, Ez alkalomból az üzem nevét is meg­változtatta, még pedig „Synfleur Hullé Destilées“-re. A cég székhelye: Buka­rest, Str. Rontana 150. A KÜLKERESKEDELMI FIZETÉSEK RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSA BUKAREST, december 12. (Saját tudósítónktól.) A Nemzeti Bank (Ban* ca Naţionala a României) tudatja1 az érdekeltekkel, hogy bármily külkeres­kedelmi fizetés engedélyezésére irá­nyuló kérést be lehet nyújtani a kiii* kereskedelmi hivatalhoz (Oficiul Schimburilor cu Siräinitate), jogosított korlátolt hitelű bankok utján is. Vidéken, ahol ilyen vagy korlátlan hitelű bankok nincsenek, a Nemzeti Bank fiókjai utján is be lehet nyújtani a képseket. i A VASÚTI HÜTÖVAGONOK I díjszabása Az államvasutak igazgatósága uj díj­szabást vezetett be a lőtítvad és egvéb romlandó áruk szállítására alkalmas hütövagonok igénybevételére. Ilyen vagonok szállítmányaiért vago­nonként legalább 10 tonna súly után számítják a viteldijat, ha a rakomány nem rs tesz ki annyit. Ezen a mennyi­ségen felül a tényleges súly szerint ve­tik ki a viteldijat. A hütövagonok szállítmányaira a rendes viteldijon kívül még 10 száza lék pótdijat számítanak a CFR vo­nalain, az idegen vasutakon pedig va­gononként napi 1000 lej használati dijat. A CFR félmillió darab talpfára adott ren- Jelest. A CFR vezetősége néhány héttel ez­előtt versenytárgyalást tartott az 1940. évi két és félmillió talpfa szükségletének be­szerzésére, azonban kouveniabilis ajánlatot csak félmillió darabra kapott és igv ezek szállítására már ki is adta a rendelést. A CFR a következő árakat fizeti: bükk talp­fáért. 2.60 méter hosszviságnakért 145 lejt, a 2.40 hosszúságii akért 104 lejt darabon­ként. Tölgy talpfákért: 2.60 méter hosszú­ságit akért 200 lejt, a 2.40 hossznságuakért 98 lejt. az 1.50 hosszúságúnkért 40 jejt fi­zet, ab állomás. ■MMBBBRcswaaaaani biztosított és ha nem üldöz majd bal­szerencse, újból akad mit eladni és el* fogyasztani. Ez a körülmény más stem* pontiból is fontos. NélkiilÖzhetlen élés­tára vagyunk most a nyugatnak. En­nek a feladatnak, éppen úgy, mint ed* dig, csak a semlegesség szigorú megör­zésével felelhetünk meg. Mi semlcge- j sek ttkavunk maradni. Most aztán mind a két hadviselő fél érdeke, hogy hagy* janak meg semlegességünkben. A ga bona eszerint nemcsak ételünk és áru­cikkünk, hanem egyik politikai védő fegyverünk lehet. KOLOZSVÁR, december 11. Á Siebenbürgisches-Deutsches Tageblatt cimü szebeni lap Tatarescu miniszterelnök kormányprogramjával és Gafencu külügymi­niszter külügyi beszámolójával kapcsolatban a kormány kisebbségi politikájáról a követ­kezőket állapítja meg; „Az általános ujjáteremtési program ke­retében a kormány a romániai népcsopor­tokkal szembeni politika körvonaiozására is gondol. Tatarescu miniszterelnök rádióbe­szédében a kormány programjának ó-ik pontjában leszögezte a kormány azon aka­ratát, hogy a népcsoportoknak jogegyenlő­sége szabad nyelvhasználatot, vallásgyakor­lást és művelődést biztosit. Hasonlóképpen Gafencu külügyminiszter szenátusi beszédé­ben kitér a kisebbségi kérdésre is. A kül­ügyminiszter megállapította, a többi álla­mokkal való együttműködés politikájának jelében valamely állam nemzeti kisebbségei I miért ne bíznánk, hogy jövőre Is jó ! termés-esztendőnk lesz?! Mint agrár állam polgárai, jóleső?« állapítjuk meg a fenti kedvező jósjele-* ketí. A jovŐévi termésig van mit elad' nőnk és Van mit elfogyasztanunk. A jövöévi termés pedig emberileg máris

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom