Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-01 / 278. szám
ám, 3 «.o' mm maEtmaaBsawmmm Szerkesztőség es kiadóhivatal, tlaj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: <Str. I. G. Duca No- 8. Fiókkiadóhivata! és könvvosziály: F. Uuirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA HARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és Igazgató: OR. Ci ROI S LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej. JJX ÉVFOLYAM, 278. SZÁM". 1 »a? dBaaammmamámmmmmmmaam PÉNTEK CLUJ, 19,?9 DECEMBER A, G H’ wz am ßji <m mt «» sm É aieiicü külügyminiszter nagy beszámolóbaii ismeráetíe az ország kül- poiiáikáf ál a páriái® esii Ikiiliigy ibi zoí isága elöli Románia békevágyát és a szomszédos államokkal va'ó jóviszony fenntartásának óhaját hzmgsafyozía* — a hogy a kormánykitart a szigora semlegesség melleit A kisÄäjji hârdjssei is rászlaíeses fagialíízsíf a külügyminiszter BUKAREST, november 30. (Rador.) A törvényhozás kél házának .külügyi bizottsága előtt Grigore Ga/enen külügyminiszter a következő beszámolót mondotta: SAFENCU £GLÜCY&!>i£.'? - R BESZÉDE Elnök Ur! Szenátor Urak! Képviselő Urak! Junius 19-én tartott parlamenti beszédemben szerencsém volt külpolitikánk békés célkitűzéseit megvilágítani. Ugyanakkor rámutattam arra, hogy egy ország, mely nem áhítozik mások javaira és kellő elhatározással védi saját javait, a biztonság kezességét jelenti nemcsak a maga, de mások számára is. Ma, az európai háború kirobbanása után három hónap elmúltával a nemzetközi íépelődés örvényében országnak helyzetét fogjuk megvizsgálni. Elértük ezt a borzalmas időt s nyugodt lelkiismerette! szerettük volna, hogy mások is szabaduljanak meg véres következményeitől. Készek vagyunk arra, hogy az országgal 'szembeni kötelességünket teliesirsük, Hadseregünk — melytől távol áll a támadás minden gondolata — őrzi a határokat. Nem fordultunk el semmiféle együttműködéstől, melyet oly célból ajánlottak nekünk, hogy a politikai, vagy gazdasági helyzetet megerősítsük körülöttünk. Ugyanakkor őrizkedtünk attól, hogy támadó szellemű, vagy kizárólagosságra törekvő együttműködésben résztvegyünk és arra igyekeztünk, hogy minden körülmények között megőrizzük azt az igazságos egyensúlyt, mely kötelességeink teljesítésére kifelé és egész függetlenségünk érintetlen megőrzésére is szükséges. A szigora semlegesség —— Egy erős és független Románia a szomszédságunkban lévő államok biztonságáért Í3 kezességet nyújt. Arra lörekszüak, hogy betöltsük népünk rendeltetését ezen a tájon, ahol letelepedtünk, melyhez századok kötnek bennünket, mindig jó megértésben a szomszédos népekkel, melyek szinten -sitii hivatásukat. Meg vagyunk győződve arról, hogy ara. keleti szomszédainkat illeti, népeink rendeltetése -— akár a Fekete-tengernél, akár a Dnveszternél találjuk fel őket —- nem a gyűlölet és hisszük, hogy a Szovjetunió által hangoztatott békepofi tíka és a román állam által követett függetlenségi politika össze- egyeztethető. Ezzel a gondolattal eltelve figyeltük a nemrég lefolyt orosz—török tárgyalásokat és örömünknek adunk kifejezést, hogy a Szovjetunió és Törökország közötti viszony nem szenvedett a tárgyalások időleges megszakítása következtében. Megállapíthatjuk, mily szoros kapcsolatban marad békés célokat követő független politikánk a Balkán-szövetséghez tartozó államok politikájával, A BALKÁN-SZÖVETSÉG BÉKEPO- LITTKÁJA Rokonszenvvel figyeljük a jugoszláv állam ama igyekvését, hogy javítsa viszonyát $ szomszédos államokkal, fenntartva kapcsolatait Romániával és balkáni barátaival. Törökország mindig lojális munkája« ban s közelében tevő országok és tengerek biztonságára fektetett gondosságot látjuk és azt a törekvést, hogy megakadályozza a háborúnak erre a tájra vaió kiterjedését. Görögország felemelte szavát a háború veszedelme ellen és barátságos lépést tett Olaszország felé. OTASZORSZÁG TÖRTÉNELMI HIVATÁSA Az a tény. hogy Itália ezen az utón a balkáni békéhez fűződő érdekeinél: adott kifejezést, legjobb benyomást keltette úgy nálunk, mint a többi nagy fővárosokban. Itália azon történelmi hivatása, hogy ezekben a nehéz napokban az európai rend eszméjét romlástól és a háború pusztításaitól megóvja, Keleten is nagy és jótékony visszhangra talalhat. „Nem titkollak soha békés együtt- működés te vonatkozó óhajunkat!“ Ismerik Önök az utóbbi időkben létrejött gazdasági kapcsolatainkat azokkal az államokkal, melyekhez kiegészítő, fontos gazdasági érdekek fűznek, A Németországgal kötött gazdasági egyezményre gondolok. Ezek a kapcsolatok nemcsak áruforgalmi intézkedéseket jelentenek, de 8 béke eszközei is. Â2t is tudják Önök, hogy a pontosan megjelölt baráti garanciák, melyeket Franciaország és Anglia nyújtottak részünkre — alkalmat nyújtottak arravonatkozó igyekezetünk megsokszorositására, hogy szilárdítsuk bizalmi kapcsolatainkat összes szomszédainkkal és őrizzük meg régebbi kapcsolatainkat a hadbanállő felekkel. Hozzájuk ugyanazok az érzések fűznek. A háború kitörése után úgy a szeptember 4-én tartott minisztertanácson, mint a királyi tanácsosok szeptember 6=án Őfelsége elnökletével tartott tanácskozása alkalmával megállapítást nyeri, hogy Románia továbbra îs megőrzi eddigi bé kés magatartását, a szomszédokhoz való közeledés útját követi s a benemavaíko- zás és semlegesség szabályait tartja szem előtt, hogy ne érintse a konfliktus Ru mánia érdekeit, függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Tiszteletben tartva ugyanilyen módon az érvényben lévő kapcsolatokat és kötelességeket. Gafencn külügyminiszter ezután célzást tesz Calinescu volt miniszterelnök nyilatkozatára, melyet a szigorú semlegesség érdekében eszközölt intézkedésekkel kapcsolatban tett. Á LENGYEL KÉRDÉS Szeptember 17-én — folytatta — uj helyzet állt elő. A lengyel kormány arról értesített, hogy Romániában akar elhelyezkedni. Ugyanazon 8 napon este a iengyeí köztársasági elnök, a lengyel hadsereg legfőbb marsaiba és a kormány tagjai meg is érkeztek. — Ugyancsak szeptember 17-én a szovjet kormány tudomásunkra adta; ^Mintán a lengyel állam és a lengyel kormány megszűnt létezni, a szovjet hadsereg legfőbb parancsnoka a lengyel határ átlépésére parancsot adott csapatainak“. Kormányunk ezzel egyidejűleg oly közleményt bocsátott ks, amelyben rámutat arra, hogy Romania a hadviselő felekkel szemben el .van szánva a szigorra semlegesség megőrzésére és a kormány továbbra is őrködni fog a határok biztonságán. A szomszédos népnek kijáró rokonszenvvel kellett fogadnunk a lengyel menekülteket, másrészt a Szovjetunióval szembeni viszonvunkat is meg kellett világítsuk. Oroszország semlegesség» nyilatkozatára válaszolva, tudomására hoztuk a szovjet kormánynak óhajunkat, mely szerint n semlegesség! politika alapján meg akarjuk őrizni békés kapcsolatainkat Oroszországgal. Ami az orosz—román viszonyt illeti, Ga* fencu külügyminiszter megemlíti a Kellog* jegyzőkönyvet. —- Örömmel vettünk tudomást arról a nyilatkozatról, mely szerint Bulgária tudó- I másul adja szomszédainak békés és semlegességének fenntartására vonatkozó akaratát. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megnemértés után, mely túl soká tartott, Bulgária megértő politikára talál szomszédaival, mely megerősödésre és fejlődésre nyújt lehetőséget. Ami bennünket illet, nem titkoltuk soha békés együttműködésre vonatkozó óhajunkat. MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA EGYMÁSHOZ VALÓ HELYZETE —- Ugyancsak arra igyekeztünk, hogy simítást eszközöljünk Magyarországgal való kapcsolatainkban, megértő és tiszta politikával. Három hónappal előbb a szomszédos állam osztozott a természetes védelmi rendszabályok miatt érzett aggodalomban, melyeket általánosan zavaros időkben a határok mentén tettünk. Kölcsönös megnemtámadási egyezmény pontos ajánlatával válaszoltunk. Az ajánlat kifejezte óhajunkat, hegy a Duna- völgyben a békét szolgáljuk., Bár nem kaptuk meg az. óhajtott választ, tovább tanulmányoztuk az alkalmas formát, hogy a Öledben megállapított elvek alapján megegyezésre jussunk. KIELÉGÍTŐ eredmények Ezen az utón az elért eredmények részben kielégítők voltak. Egyezményeket kötöttünk a forgalomra és határszéli közlekedésre vonatkozóan és a jugoszláv kormány közreműködésével sikerült azoknak a határszéli védelmi csapatoknak létszámát csökkenteni, melyek szemtol-szemben állottak. A jóindulat bizonyítékaként felhozom a magyar kormány eljárását, mely szerint ratifikálás végett bemutatta ft budapesti parlamentben a Gojdn-alapra vonatkozó egyezményét. Annál inkább jogos kétséget támaszt bennünk a magyar külügyminiszter újabb be- szédc. A külügyminiszter ezutáu Csáky magyar külügyminiszternek a két állam közötti légkör ..fertőtlenítésére“ vonatkozó kijelentését tette szóvá.Válasz Csáky magyar külügyminiszter beszédére Oroszország és Románia szerződései — Azóta — mondotta — a Románia és a j Szovjetunió közötti kapcsolatok még inkább * meg voltak világítva. Pontosabb szerződések köttettek és még pontosabban határozták meg a biztonságra vonatkozó egye9 kötelezettségeket. Túlszárnyalva azonban ezeket a szerződéseket, politikai tevékenységünk — válaszként a Szovjetunió velünk szemben tanúsított békés magatartására — azt az állandó akaratunkat bizonyította, hogy őrizkedjünk minden olyan ideológiai, vagy politikai tevékenységtől, melyről feltehető, hogy szomszédaink ellen irányai. —■ Ami engem illet — folytatta — ez alkalommal is őrizkedni fogok a könnyű fajsúlyú és haszon nélküli vitától, abban a meggyőződésben, hogy az egymás ) mellett, ugyanazon a téren elhelyezett két nép közötti természetes közeledést hasonló problémákkal szemben, sem izgatásra alkalmas szavakkal, sem elválasztó tényekkel nem kei! nehezíteni. — Megelégszem annyival, hogy röviden ismét megvilágítsam a dunavölgyi problémákra vonatkozó álláspontunkat. Mi nem hisszük, hogy a trianoni békeszerződés igazságtalan és „szörnyűség“. Ez a békesz . rzódés egy kisebbségekből összeállított államot szüntetett meg, egy olyan uralkodó nemzettel, mely maga is 1 kisebbségben volt és helyébe nemzeti államokat állított, köztük Magyarországot ie, amelyek mégis foglalnak magukban kisebb ségeket. mivel az nem lehetett másként. Ez egy természetes és egészséges, az igazságnak megfelelő megoldás volt. A nemzeti kiegészítés alapján megnagyobbodott államok ma tele vannak életerővel, szilárdak és teljesítik a rend és békére való elhivatottságukat. Megelégedéssel vesszük tudomásuk hogy Magyarország elismerte ezt az igazságot barátunkkal, Jugoszláviával szemben. Holnap, ki tudja, velünk szemben is elfogja ismerni. Ezen a természetes renden azonban változtatni semmiesetre sem lehet. Igaz. hogy a trianoni békeszerződés nyoma bau olyan sebek maradtak, amelyeket gyó-