Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-01 / 278. szám

ám, 3 «.o' mm maEtmaaBsawmmm Szerkesztőség es kiadóhivatal, tlaj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: <Str. I. G. Duca No- 8. Fiókkiadóhivata! és könvvosziály: F. Uuirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA HARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és Igazgató: OR. Ci ROI S LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej. JJX ÉVFOLYAM, 278. SZÁM". 1 »a? dBaaammmamámmmmmmmaam PÉNTEK CLUJ, 19,?9 DECEMBER A, G H’ wz am ßji <m mt «» sm É aieiicü külügyminiszter nagy beszámolóbaii ismeráetíe az ország kül- poiiáikáf ál a páriái® esii Ikiiliigy ibi zoí isága elöli Románia békevágyát és a szomszédos államokkal va'ó jóviszony fenn­tartásának óhaját hzmgsafyozía* — a hogy a kormánykitart a szigora semlegesség melleit A kisÄäjji hârdjssei is rászlaíeses fagialíízsíf a külügyminiszter BUKAREST, november 30. (Rador.) A törvényhozás kél házának .külügyi bizottsága előtt Grigore Ga/enen külügyminiszter a következő beszámolót mondotta: SAFENCU £GLÜCY&!>i£.'? - R BESZÉDE Elnök Ur! Szenátor Urak! Képviselő Urak! Junius 19-én tartott parlamenti beszédem­ben szerencsém volt külpolitikánk békés célkitűzéseit megvilágítani. Ugyanakkor rá­mutattam arra, hogy egy ország, mely nem áhítozik mások javaira és kellő elhatározás­sal védi saját javait, a biztonság kezes­ségét jelenti nemcsak a maga, de mások számára is. Ma, az európai háború kirob­banása után három hónap elmúltával a nem­zetközi íépelődés örvényében országnak helyzetét fogjuk megvizsgálni. Elértük ezt a borzalmas időt s nyugodt lelkiismerette! szerettük volna, hogy mások is szabadulja­nak meg véres következményeitől. Készek vagyunk arra, hogy az országgal 'szembeni kötelességünket teliesirsük, Had­seregünk — melytől távol áll a támadás minden gondolata — őrzi a határokat. Nem fordultunk el semmiféle együttműködéstől, melyet oly célból ajánlottak nekünk, hogy a politikai, vagy gazdasági helyzetet meg­erősítsük körülöttünk. Ugyanakkor őrizked­tünk attól, hogy támadó szellemű, vagy ki­zárólagosságra törekvő együttműködésben résztvegyünk és arra igyekeztünk, hogy minden körülmények között megőrizzük azt az igazságos egyensúlyt, mely kötelességeink teljesítésére kifelé és egész függetlenségünk érintetlen megőrzésére is szükséges. A szigora semlegesség —— Egy erős és független Románia a szomszédságunkban lévő államok biztonsá­gáért Í3 kezességet nyújt. Arra lörekszüak, hogy betöltsük népünk rendeltetését ezen a tájon, ahol letelepedtünk, melyhez száza­dok kötnek bennünket, mindig jó megértés­ben a szomszédos népekkel, melyek szinten -sitii hivatásukat. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy ara. keleti szomszédainkat illeti, népeink rendeltetése -— akár a Feke­te-tengernél, akár a Dnveszternél találjuk fel őket —- nem a gyűlölet és hisszük, hogy a Szovjetunió által hangoz­tatott békepofi tíka és a román állam ál­tal követett függetlenségi politika össze- egyeztethető. Ezzel a gondolattal eltelve figyeltük a nem­rég lefolyt orosz—török tárgyalásokat és örömünknek adunk kifejezést, hogy a Szov­jetunió és Törökország közötti viszony nem szenvedett a tárgyalások időleges megszakí­tása következtében. Megállapíthatjuk, mily szoros kapcsolatban marad békés célokat követő független politikánk a Balkán-szö­vetséghez tartozó államok politikájával, A BALKÁN-SZÖVETSÉG BÉKEPO- LITTKÁJA Rokonszenvvel figyeljük a jugoszláv állam ama igyekvését, hogy javítsa viszonyát $ szomszédos államokkal, fenntartva kapcso­latait Romániával és balkáni barátaival. Törökország mindig lojális munkája« ban s közelében tevő országok és tengerek biztonságára fektetett gondosságot látjuk és azt a törekvést, hogy megakadályozza a há­borúnak erre a tájra vaió kiterjedését. Görögország felemelte szavát a háború ve­szedelme ellen és barátságos lépést tett Olaszország felé. OTASZORSZÁG TÖRTÉNELMI HI­VATÁSA Az a tény. hogy Itália ezen az utón a bal­káni békéhez fűződő érdekeinél: adott ki­fejezést, legjobb benyomást keltette úgy nálunk, mint a többi nagy fővárosokban. Itália azon történelmi hivatása, hogy ezek­ben a nehéz napokban az európai rend esz­méjét romlástól és a háború pusztításaitól megóvja, Keleten is nagy és jótékony vissz­hangra talalhat. „Nem titkollak soha békés együtt- működés te vonatkozó óhajunkat!“ Ismerik Önök az utóbbi időkben létrejött gazdasági kapcsolatainkat azokkal az álla­mokkal, melyekhez kiegészítő, fontos gaz­dasági érdekek fűznek, A Németországgal kötött gazdasági egyezményre gondolok. Ezek a kapcsolatok nemcsak áruforgalmi intézkedéseket jelentenek, de 8 béke esz­közei is. Â2t is tudják Önök, hogy a pontosan megjelölt baráti garanciák, melyeket Fran­ciaország és Anglia nyújtottak részünkre — alkalmat nyújtottak arravonatkozó igye­kezetünk megsokszorositására, hogy szilár­dítsuk bizalmi kapcsolatainkat összes szom­szédainkkal és őrizzük meg régebbi kapcso­latainkat a hadbanállő felekkel. Hozzájuk ugyanazok az érzések fűznek. A háború ki­törése után úgy a szeptember 4-én tartott minisztertanácson, mint a királyi tanácsosok szeptember 6=án Őfelsége elnökletével tar­tott tanácskozása alkalmával megállapítást nyeri, hogy Románia továbbra îs megőrzi eddigi bé kés magatartását, a szomszédokhoz való közeledés útját követi s a benemavaíko- zás és semlegesség szabályait tartja szem előtt, hogy ne érintse a konfliktus Ru mánia érdekeit, függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Tiszteletben tartva ugyanilyen módon az ér­vényben lévő kapcsolatokat és kötelessége­ket. Gafencn külügyminiszter ezután célzást tesz Calinescu volt miniszterelnök nyilatko­zatára, melyet a szigorú semlegesség érde­kében eszközölt intézkedésekkel kapcsolat­ban tett. Á LENGYEL KÉRDÉS Szeptember 17-én — folytatta — uj helyzet állt elő. A lengyel kormány arról értesített, hogy Romániában akar elhelyez­kedni. Ugyanazon 8 napon este a iengyeí köztársasági elnök, a lengyel hadsereg leg­főbb marsaiba és a kormány tagjai meg is érkeztek. — Ugyancsak szeptember 17-én a szovjet kormány tudomásunkra adta; ^Mintán a lengyel állam és a lengyel kormány meg­szűnt létezni, a szovjet hadsereg legfőbb pa­rancsnoka a lengyel határ átlépésére paran­csot adott csapatainak“. Kormányunk ez­zel egyidejűleg oly közleményt bocsátott ks, amelyben rámutat arra, hogy Romania a hadviselő felekkel szemben el .van szánva a szigorra semlegesség megőrzésére és a kor­mány továbbra is őrködni fog a határok biztonságán. A szomszédos népnek kijáró rokonszenvvel kellett fogadnunk a lengyel menekülteket, másrészt a Szovjetunióval szembeni viszonvunkat is meg kellett vilá­gítsuk. Oroszország semlegesség» nyilatko­zatára válaszolva, tudomására hoztuk a szovjet kormánynak óhajunkat, mely szerint n semlegesség! politika alapján meg akar­juk őrizni békés kapcsolatainkat Oroszor­szággal. Ami az orosz—román viszonyt illeti, Ga* fencu külügyminiszter megemlíti a Kellog* jegyzőkönyvet. —- Örömmel vettünk tudomást arról a nyilatkozatról, mely szerint Bulgária tudó- I másul adja szomszédainak békés és semle­gességének fenntartására vonatkozó akara­tát. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megnemértés után, mely túl soká tartott, Bulgária megértő politikára talál szomszé­daival, mely megerősödésre és fejlődésre nyújt lehetőséget. Ami bennünket illet, nem titkoltuk soha békés együttműködésre vonat­kozó óhajunkat. MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA EGYMÁSHOZ VALÓ HELYZETE —- Ugyancsak arra igyekeztünk, hogy simítást eszközöljünk Magyarországgal való kapcsolatainkban, megértő és tiszta poli­tikával. Három hónappal előbb a szomszédos állam osztozott a természetes védelmi rendszabályok miatt érzett aggodalomban, melyeket általá­nosan zavaros időkben a határok mentén tettünk. Kölcsönös megnemtámadási egyez­mény pontos ajánlatával válaszoltunk. Az ajánlat kifejezte óhajunkat, hegy a Duna- völgyben a békét szolgáljuk., Bár nem kap­tuk meg az. óhajtott választ, tovább tanul­mányoztuk az alkalmas formát, hogy a Öled­ben megállapított elvek alapján megegyezés­re jussunk. KIELÉGÍTŐ eredmények Ezen az utón az elért eredmények részben kielégítők voltak. Egyezményeket kötöttünk a forgalomra és határszéli közlekedésre vonatkozóan és a jugoszláv kormány közreműködésével si­került azoknak a határszéli védelmi csa­patoknak létszámát csökkenteni, melyek szemtol-szemben állottak. A jóindulat bi­zonyítékaként felhozom a magyar kormány eljárását, mely szerint ratifikálás végett bemutatta ft budapesti parlamentben a Gojdn-alapra vonatkozó egyezményét. Annál inkább jogos kétséget támaszt ben­nünk a magyar külügyminiszter újabb be- szédc. A külügyminiszter ezutáu Csáky magyar külügyminiszternek a két állam közötti lég­kör ..fertőtlenítésére“ vonatkozó kijelentését tette szóvá.­Válasz Csáky magyar külügyminiszter beszédére Oroszország és Románia szerződései — Azóta — mondotta — a Románia és a j Szovjetunió közötti kapcsolatok még inkább * meg voltak világítva. Pontosabb szerződések köttettek és még pontosabban határozták meg a biztonság­ra vonatkozó egye9 kötelezettségeket. Túlszárnyalva azonban ezeket a szerződé­seket, politikai tevékenységünk — válasz­ként a Szovjetunió velünk szemben tanú­sított békés magatartására — azt az ál­landó akaratunkat bizonyította, hogy őrizkedjünk minden olyan ideológiai, vagy politikai tevékenységtől, melyről fel­tehető, hogy szomszédaink ellen irányai. —■ Ami engem illet — folytatta — ez alkalommal is őrizkedni fogok a könnyű fajsúlyú és haszon nélküli vitától, abban a meggyőződésben, hogy az egymás ) mellett, ugyanazon a téren elhelyezett két nép közötti természetes közeledést hasonló problémákkal szemben, sem izgatásra alkal­mas szavakkal, sem elválasztó tényekkel nem kei! nehezíteni. — Megelégszem annyival, hogy röviden ismét megvilágítsam a dunavölgyi problé­mákra vonatkozó álláspontunkat. Mi nem hisszük, hogy a trianoni békeszerződés igaz­ságtalan és „szörnyűség“. Ez a békesz . rzódés egy kisebbségekből összeállított államot szüntetett meg, egy olyan uralkodó nemzettel, mely maga is 1 kisebbségben volt és helyébe nemzeti álla­mokat állított, köztük Magyarországot ie, amelyek mégis foglalnak magukban kisebb ségeket. mivel az nem lehetett másként. Ez egy természetes és egészséges, az igazságnak megfelelő megoldás volt. A nemzeti kiegé­szítés alapján megnagyobbodott államok ma tele vannak életerővel, szilárdak és teljesí­tik a rend és békére való elhivatottságukat. Megelégedéssel vesszük tudomásuk hogy Ma­gyarország elismerte ezt az igazságot bará­tunkkal, Jugoszláviával szemben. Holnap, ki tudja, velünk szemben is elfogja ismerni. Ezen a természetes renden azonban változ­tatni semmiesetre sem lehet. Igaz. hogy a trianoni békeszerződés nyoma bau olyan sebek maradtak, amelyeket gyó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom