Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-12 / 262. szám

I

euBivrixi

10 3 0 november 12.

KÜLPOLITIKA A HÁBORÚ ALATT

Küzdelem a semlegességért

\ »um/elkö/i légkör újra kin’bbnims g leszólt Mci{<‘'üzíi hetekben úgy látszott, ho^v . háború átment a/ « 1 nfelek téli, újabb lehetőségekre várakozó kiódeLiné- t>e, tnelv a jövőévi nagy. döntő összees«- pasukat kés/ ti <*N>. Az utóbbi napok i? gahiras feszültsége «»/.ónban. m nlh« köz* vétlenül küszöbön áHó súlyos eseményeik- nők volna előjele. A müncheni inerény' t ek e belga holland békeajánl **, melynek sikertelensége már megtétele pillanatában majdnem biztosnak látszott, még hozzájárul ennek a feszültségnek emeléséhez. Nem marad Észrevétlenül, hogy Brüsszel és ll.ág békeaján1 aiával egyidejűleg a két ország láz. s sietséggel igyekszik védelmét maidén lehetőséggel szemben kiépíteni, miből elmankl hatat lanid arra következtéinek, hogy a békeajánlat a Belgiumot és Hollandiát sz ültén fenyegető kfltoníú eseményekkel áH összefüggésben.

Angol és francia lapok szerint a németek felvonulása a nyugati fronton most már teljes s a támadásra készen ál ó száz hadosztálynak jelentős része a holland és belga határ felé vonult fel. Német részről cáfolják ezeket a híreket. Újabb je on - lések és bizonyos katonai meggondolások azonban változatlanul táplálják a gyanút, hogy a nyugati fronton kialakuló nagy küzdelem esetén Belg um és Ho lundia elkerülhetetlenül belesodródnak szálltén a háborúba. Ilogy ez a küzdelem most be fog é következni, amint a különböző oh dalról jövő táviratok mind sűrűbben jelentik. még mindig nagy kérdés. Nem léányzik az a felfogás sem, hogy katonai felvonulássá] párosult diplomácia' of- fenziváró! vön szó. melynek teljes kifejlődését még nem lehet világosan látni. A . kockázat azonban túlságosan nagy ahhoz, hogy nvnden. oldalról a legrosszabb eshetőségekre is meg ne tegyék az összes előkészületeket. Katonai szakértők megállapítják, hogy a jelenleg egymással szembenálló felek helyzetét nem lehet az elmúlt világháború nyugati arcvonPÜninak ; helyzetéhez hasonlítani. Akkor G00 kilométeres volt a front, a svájci halártól a belga tengerpartiig. Ma az egész számba- pjövö arc vonal alig ítész ki 150 kilométert, mely mögött mindkét oldalról edd g péh 'dálián sűrűségben sorakoznak lel a csapatok. És nemcsak a csapatok sűrűsége példátlan, hanem felfegyverkezésük és ű védelmükre szolgáló erődítések ereje is.

A BELGA—HOLLAND NYUGTALANSÁG OKAI

Lyon körülmények között elképzelhetetlen dolog, hogy akár egyik, dkár másik oldalról az a re vonal áttörése sikerüljön. Ezt csak egyik oldal csapatainak demara" T-zálódása, belső összeomlás^ tenné íehe- (tővé, erről azonban pü anatnyifaig szó sem k-het. Minden támadó tevékenység előfeh jtétele tehát a nyugatü arcvonclon az, hogy ezt az arc vonalat egy k, v*agy másik irányban, vagy mindkét irányban meg- uyujtsák. Svájc felé a földrajzi nehézségeken kívül a közeledő tél is szinte lehetetlenné tesz minden ’íven kísérletet. De északi irányban, Belgium és Hollandia felé, tisztán katonai szempontból ez annál k'látásosübbnak látsz k, mert a holland és belga tengerpart birtoklása Németország számára nagyban megkönnyTe- né az Angli» ellen irányuló tengeri és légi harcot is, mely pllanaitnyélag a berlini politikai stratégia főcéljának látszik. Ez az ok« a nagyszámú német csapatfelvo- nulások mellett, ami végeredményben s/olgálhalt más célokat its, liogy BeUgum és Hollandia egy idő óta idegtépő nyugtalanságban él. Nehéz természetesen meg- áHapittuni, hogy a két ország nyugtalanságának mennyiben» van tényleges alapja. Az utolsó világháború eseményei egyáltalán nem látszanak biztatóknak egy ilyen iámódás számár«. Pedig ajkkor teljesen előkészületlenül érte ez a semlegességében bizó Belgiumot. Ma a belga és holland határok mentén kiépített védőmüvek várnak e támadóm, amelyek mögött jól megszervezett és gazdagon felfegyverzett katonaság áh.

SZERZŐDÉSES BIZTOSÍTÉKOK

Emellett újabb nemzetközi szerződések is biztosítják a két ország semlegességét. Belgium, melyet a háború után s?ö vétség kötete Franciaországhoz é-, Angliához, három év előtt, lépőt király -v méretes függetlenség1 nyil'tko/atávak lel szuKulult <*/ angol francia—belga «.zö vétség köfe’éke'ibő', melyek Franciaország megtámadása estién kötelezővé telték volna számára s in háborubalépést. Francit és angol oldalról is elismerték a szövetségi kötelékek megszűnését, k*j<*- tenlve ugyanakkor, hogy Fmue’nország és Anglia egyoldalú-m továbbra is kötele /ellnek érzik magukat seg tség. dásra abban a/ esetben, h« Belgiumot megtámad nák. Németország részéről röviddel az után. 19,17 január 30-án Hitler egyik l>' szédében ünnepéivé sen e.l-isanerte Belgium és Hoilundn semlegességét, amit « brüsszeli és berlini kormányok hivatalos jegyzék váltása rövidesen szintén megérő sitett. Német tészről ennek biztositásói*» kölcsönös garanciaszerződés! is ajánlottak fel, a kél kis állam azonban, éppen teljes semlegessége megvédése érdekében, ezt a szerződést nem fogadta el. Ugv német, minit angol- francia ráv/.ről tehát hntiáro/ntiabi* és ujahh kötelezettségek ál Innak fenn Belgáim és Hollandia vilii'* gességének lisz.b-letbciilarlásái'a, nő tő 191 I ben. A belga somiegység Iiu*gör?é sere inányuiő szerződést ugyanis német részről min n/ ennek létrejöttekor még nem létező német császárság, hanem P»> inszország úria aJá, «»mi elasztikusabb mag\ < rázásra adhatott 1914 hm alkuimat. Ezenkívül a mse b<Tg,-, és holland semifegesség, a blokád ellenére is, \rvo- nvos gazdasági lehetőségeket biztosit Németország számára, ami egv támadás c.setén a/onnttl elesik. A belga és holland gaz tl is ági lehetőséig k nagyról/.«: ugyanis a két ország külkereskedelmében rejlik, ami Németországból s/.állitott ipari w*r mékek cllenszolgáItatásaképpen még műidig nagy értéket s/.o]gátiért >• vesztegzár által korlátozott német gazdasági élet számára. \ belga és holl nd arany már Amerikában van biztonságba helyezve, a nagy kiterjedésű gy ■ nivi.tok hozzáférhetetlenek, támadás esetén a két ország hajózása is hasznavehetetlenné válik. Ilyen körülmények között a Belgium és Hollandja elkeni offenz va tisztán csak ku'ton-'u szempontból hozhatna hasznot, gazdaságiiig határozott kárt jelentene a támadó számár«, a mostani háborúban pedig n gazdasági szükségletek szoros és elválaszthatatlan kapcsolatban állanak a kadomö szükségletekkel.

Az erősen őrzőll semlegesség

Úgy Belgiumban, m'nt Hollandiában n kormányok ilyen viszonyok között n«*gy óvatossággal vigyáznak u. leljem semlegességnek legszélsőbb határokig való betartására. Ezt annál inkább szükségesnek látják, mert német részről erős bírálatinak vannuk kitéve, «nőért az angol blokád szigorú intézkedései ellen nem lépnek fel nagyobb határozottsággol. A blokád kétségtelenül súlyosan érinti Belgium és Holland a érdekeit és. azonban a kéé kis ország m nden tiltakozása hiábavaló volna abban a létküzdelem ben, amely Európa óriás hatalmait álltja nn egymással szembe. Sp«ak lje’ga külügyminiszter nemrég rádióbeszédben figyelmeztette honfitársa t a túlságosan nvilt véleménynyilvánítás veszedelmére. hangozMva, hogy ilyen nehéz pillanatokban uz egyént véleményszabadság jog*án«k háttérbe kel-l szorulnia az ország veszélyeztetett érdekei mellett. Többször felmerült a hír, hogy Bdg um és Hollandi»' között katonai védelmi szövetség is készül, vagy hogy <ilokl>an ilyen védelmi szövetség már fenn is áll. a h»rt eddig még m nden esetben megcáfolták. Ez a cáfolat valamivel erélyesebben hangz k a kevésbé veszélyeztetett holland részről, mint a belgák részéről. A hollandok szerint ugyanis Belgium megtámadása nem vonja feltétlenül maga után Holt ind u megtámadását is. amint ezt a világháború is bebizonyította. Viszont Ho’landia megtámadása Belgium megtámadása nélkül katonai képtelenségnek látszik. Hollandénak tehát Belgium katonai seg'tségénck elnyerése érdekében nincs szüksége föltétlenül kimondott szö- vetségre, amit német részről esetleg provokációnak tekintenének. Ennek azonban még a látszatát is kerüln; «karja ebben u pillanaibmi a Lét ország,

Olasz fevéftenuseg Déiheiefeurőpábsn

A háborús és a- háborúval közvetlen kapcsolatban álló események mellett nm kevésbé érdekesek azok «z események, melyek a közvetlenül fenyegetett területekről valamivel távolabbra, Délkeleten ró- pábar játszódnak le. Az eJmut héten mind gyakrabban marüir bt a hir, hogy u> balkáni országok csoportosítására különböző erőfeszítések történnek. Különösen Olaszország kezdeményező szerepéről ese'r szó ezz el kapcsolatban, anéSkiii azonban, hogy a hírek határozott körvonalat öhöWek volna. Nyngafceurópának katonai összecsapással párosult diplomáciai küzdelme mellet Délkeleteun5pában közvetlen katonai rám-ogatás nélküli diplomácáaá küzdelem folyik, ami nem jelenei azt, hogy- a (katonai erők potenciális érvényesülésének ne le-nne itten *îs fontos szerepe. Dclkder- európában szintén erősen érezhető az orosz nyomás, mely egész Kefereurópára néndiinikább ránehezedik. De a helyzet k*- I alakításában ai vezéfőszerepel' a Balkánhoz közelebb fekvő s ezen a területen gazdaság* kapcsolataival is jobban érvényesülő Olaszország viszi. Az olaszok DéBkeleteu- rópábau cs a Földközi-tengeien szigorú re ál poli tikár űznek. Távolmaradásuk a háborútól egyáltalán nem jelend azt, hogy hajlandóak volnának a mai helyzet által adort lehetőségeket felhasznála'ianu! hagyni, pillunatnyüag ugyan minden j'l arra mutat, hogy követeléseik listáját még nem fed'ék fel, de a háború folyamán, melyet Rómában kétségtelenül elhuzódó- nak hélnok, minden bizonnyal sor fog kerülni erre is. Az olasz aktivitás ilyen körülmények között egyelőre főleg a Balkán felé érvényesül. Itt van szó arról, hogy olasz vezetés alatt egy semleges cső- pont alakuljon feli, aminek létrehozása nem könnyű dolog és nehézségeivel Róma is (kétségtelenül tisztában van. Egy- dolgot azonban olasz részről, úgy látszik, mindenképpen meg akarnak it’en akadályozni, ez Szovjetoroszország túlságos térfoglalása. Innen magyarázható, hogy Róma egyáltalán nem vette rossz néven a török—angol!—francia szerződés'!, melynek a Földközi-tengerrel kapcsol a *os nem egy pontja ped/g ellene irányuk Molotov legutóbbi beszéde alkalmából pedig »a ,,Giornale dTtaüa“, met}'- Mussolini politikai szócsöveként ismeretes, erős támadást js intézett a szovjetvtoszok el'en. A lap megállapít ja», hogy Olaszország valló*

»kArbmei. nagyobb varosba» IS um

A 21. sorsjáték u) tervs ké( soroiaioi ír eiö. oir.elyek huiósi r.cpial NOVEM BÉR IS. és NOVEMBER 18. Ai Aurora sorsjeqyáruda bárhova aionnal elküldi kért sor&jeqyet és a cyereményekeí bármelyik fiókja kifizeti.

mindenütt

A U fc O E A

6orei6Wáruda CdkiáS

ÁLLAMI SORSJÁTÉK sorsjegy Árudák

Kereskedelmi Hitelbank t» t» Chtj, P, Unirii 20,

/.iHanul '/.rrnbeáJI .1 v/ r'i..í v J úgy

ideológiai, mint külpolRIwi téren. Ma* rónn»' lapok pedig <*b’-'ől »/• • 1 alomból

njra ivmédik Franco tábornok -*■1 jel' v»J/— •(■, hogy a la Ka hatalnaly j J ödközi- n ngeri keresztény ca li/úc’Ó - ‘gvédé '- nck kött<cs-;.'gc vár.

Sok j» l •'r* .1 mutat hogy a/ o!a»z kü- pokrik » Dobel»!rutopában pillanatnyilag kedvező r.tLajcn dolgO/.k. A legtöbb dél- kelcteuró;: i főváros n.;1 két irány felé kénytelen újékozódni. i gyik Róm- , :i irá.’k Movzt.vn. Róma a délk^eírurópal áíl»TW*k ö '/efogá'át kívánja a semleges* ég bizro-utá'.o s 12 «-gye* államok érCkkc'- ■iit megvédése érdckébeti. Moszkv» nem hajlandó ilyen csoportos ukí -t elő merni é> tervezet tágyalása'ban, amint a? edd’g* példák mutatják, ál’amcsopsirtolc helyett csak egyes á'bmokk I hajlandó szóba á’tanb A célkeleleutópai helyzet most a ké' sarkpon között ingadoz/k. További kialakulása természetesen nem szigetelhető ej a háborús események további íejiődését/íl sem.

— s

Szenvedéseim masdnem 20 évig íart&tSak.. •

»rja többek iközöt; Obrlu János Cluj, Str. Perrovici 7 , majd folytlatja: ... a hosszú éveken keresztüli nagy gyomortájdaimaim- tól hála Istennek és a Ga£tro D. orvosságnak, vdahára teljesen gyógyult állapo bem írom o pár sf>rt, habár megkésve, de e köszönettel tartozom. Szenvedéseim majdnem 20 évig rartottak, a sok orvosság és dié á- zás utolsó időbeo már nem használt semmit, míg -az újságban olvastam a Gastro D^ clkkeker, magam is vertem egy üveggel, melynek használat« után már éreztem javulást é-> igy még 3 üveggel vertem, melynek használata urán teljesen egészségesnek érez'-ern magam, fogyaszthatok bármilyen ételeket. Ismételten köszönet mondok' gyógyszerész urnák és a Gastro D. gyógy*

szemek . . .

Gastro D. kapható gyógyszertáraikban és drogériákban, vagy megrendelhető 140

lej u’ánvért mellett C-ászár E. gyógyszer- tárában Bucu»resti, Calea Victorie* 124.

VIKTOR EMÁNUEL HETVENEDIK SZ Ü LET £ SNA PJ ÁNA K ÜNN ÉPSÉG EIN A BULGĂR KIRÁLYNÉ IS RÉSZT VESZ, Szófiából jelenti a Rador: Johanna bul gór királyné csütörtökön szigorúan rangrejtve San Rossoreb0 utazott, ahol részt- vesz az olasz császár és király 70-ik szú letésnapjo alkalmából november 11-én tartandó családi ünnepségen. \ királyné* Boris király elkísérte a határig.

PÉNZÜGYI ÉS ADÓÜGYI TANÁCSOK. 1, Az állam polgár sági revízió folytán a kereskedelmi és iparkamarák bezáratják azoknak a kereskedőknek üzleteit, akik állampolgársági jogukat nem igazolták és külföldiekhez hasonlóan a munkaügyi miniszter különleges engedélyének beszerzésére kötelezik őket. Ez a rendelkezés téves, mert az idegenek ellenőrzéséről szóló törvény csupán tartózkodási engedély beszerzését irja elő egy hónapon belül attól számítva, midőn a revízió során hozott határozat jogerős maradt. A munkaügyi miniszter speciális engedélyét nem a revíziós törvény, de az 1930, évi nemzeti munkavédelmi törvény teszi szükségessé. 2. A kereskedelmi céghivatalban a köz, vagy magánmun» Rálátok vállalkozói is be kell jegyeztessék magukat és a kereskedelmi törvényben előirt pontos könyvvezetést kell tartsanak, mert adózás szempontjából kereskedőknek tekintetnek. 3. Á búzaeladás teljesen taksa és bélyegmentes fbuzaértékesitési törvény^ 14. szakasz). Ez azonban csak az eladásra vonatkozik és nem zárja ki a vevő kötelességét, mely szerint a vevő kereskedelmi társaság a vételárról bélyegzett fizetési jegyzéket keM kiállítson.

4. Száz lejen aluli nyugtákat nem keli felbélyegezni. 5. A nyugták megszámo* zására nézve nincs törvényes rendelkezés.

MauroSs: Ä? élet

a nagy író legújabb müve, bibliofil kiadás, amatőr kötés 132 lei. Előbbi müvei: V 1.. Eduard 178 lei, Anglia története 238 lei. A varázsló Cha*aubriand 178 lei. Asszonyok útja 66 lei. A boldogság ösztöne 65 lei Le- pagenál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kér«* jen teljes jegyzéket.