Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-10 / 260. szám

Am 3

ţi,

£1

HK

Szerkesztődé,; és kiadóhivatal: Ouj, Calea Modlor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: $tr. î G Ducfe No. 8. Fiókkiadóhivacai és könyvosztály: 'P, Uniri: 9. Telsíon x 1-99

LS ÉVFOLYAM. 260. S / Á M.

irf'gKViagron^A-aagr^ffrţt-^eaea

ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÖ3

Felölős srerjtstríá és í|3t;g|9t ÖÄ. GROIS LÁSZLÓ

esacnBcaaţosxxaa —BBBaEBaBM—

PÉNTEK

Hitler rendkívüli hevességgel támadta tegnapi

beszédében

„Németországot a világháborúban hazugságokkal győzték le, ma ugyanezekkel a hazugságokkal harcolnak ellene“.« „Csak egy nép győzhet s ez mi vagyunk“,— Belgiumban rendkívüli izgalommal tekintenek a közeli napok eseményei elé

MÜNCHEN, november 9. (Radar.) j Az 1933 november 9-iíkii mozgalomban j résatvelt nemzeti szocialisták a moz° 1 galorn évfordulójának megünneplésére , a történelmi nevezetességű Bürger* j braunak Rosenheim“utcai helyiségei’' j ben gyűlést tartottak. Mint az előző í

éveikben, ez alkalommal is megjelent a Führer régi hived körében, akik között nagyon sokan a vas-kereset! kitüntetését viselték mellükön, Hitler este 8 órakor jelent meg és azonnal beszédébe kezdett, . I

reménytelenségből és kétségbeesésből és ez vezetett az 1923-iki mozgalomra, amikor n nemzeti szocáHzmus megkezdte győzelmes pályafutását és Németország

világhatalom lett.

— Sohasem akartam beavat kozni. "Angha vagy Franciaország dolgába, »i« mikor egy angol kijelenti: „A mi haláraink « Rajnánál végződnek“, majd egy má.-ik azt mondja: „a mi határaink a Visztu*» portján van- naflt“, akkor ezeknek csak ait felelhetem: Uraim, szíveskedjenek sürgőben visszavonulni a Themae-ig, különben kénytelen leszek segítségükre lenni abban, hogy megtalálják határaikat!

Németország mindeneseire el van határozva aira erős akarattal, hogy megvédje határait és életterét. Az angolok áh a*

Miller beszéde

r~ A háboruutáni években iţa a vezér és 'kancellár —- mond= I

sok sző j

seit a háborús felelősség IkéjrdésérÖL ! Meg vagyok azonban győződve arról, 1 hogy az 1914°iki birodalmi kormány j nem tévedett, azonban nem tett in< J minden előkészületet egy esetleges hír t borúra és a legkedvezőtlenebb pilla* | natban keveredést háborúba. Akkor is ugyanazok voltak ellenségeink, akik j ma is ellenségeink maradtak s a> régi 1 Németország ellen ugyanazokkal a

frázisokkal és hazugságokkal indítót=

tak háborút.

Az angolok és its ne iák nem győztek

le minket a harctéren. Hazugság kei- j leit ahhoz, hogy népünk kezéből a i egy vert kicsavarják, Németország i nem a harctéren, hanem az ellenség j hazugságaival szemben nem állotta } meg a helyét

I Azoknak az embereknek a hazugságai" j I val szemben, akik ma sem szűnnek ] j meg hazugságaikat ferjeszteni. Ma a ! j háborús uszítok ugyanazok. Ebből a 1 i szempontból semmiit sem változott a j ! helyzet. Van azonban egy dolog, ami \ j már néni ugyanaz: ma Németország- ; í nak más kormánya van, 1

1 — A hazugságok — folytaiba Hitler

— akkor Is ugyanazok voltak, mint m*. Akkor is azt terjesztették, hogy Nagyhröíanrna a szabadságért harcol. Megláttuk aztán, hogy mit miivel Anglia a nemzetek szebadaágávaj, mikor elnyomta és bánta Inra zíia o népeket, ahány&zor ez csak érdekében állott, Akkor is áriról volt szó, hogy Anglia az igazságért harcol. Persze, Anglia három évszázad óía az igazságért hifr= col és ezért imádkozott a jó istenhez, hogy negyvenmillió négyzetkilométer" nyi területű és 480 millió lakosú világ» birodalmat tort ha?-son fenn.

Anglia i 914-ben azt ál’liíotfa, hogy a . népek önrendelkezési jogáért harcok Azt lehetett volna várni, hogy Angí'ia tegnlljább ' v lágbirodalma keretein bedül valósítsa meg legelőször is az önrendelkezési jogokat. De úgy látszik, ezt a háború utánira hagyta. Arról is voin szó, hogy Angin o civilizációért harcol, mert műveltség

nyilvánvalóan csak Angliában létezek, különösen pedig az angl'aí bányavidéke ken. S nagylelkűen jelentették ki akkor: ,,Mi, angolok a legkevésbé sem a német nép eUen harcolunk, sőt ellenkezőleg, nß- gyón szeretjük Q német népet.“ A Chain' borban-ele ma is számtalanszor kéjeüeír tik, hogy nem a német nép ellen, bánom n német rendszer ellen harcolnak, hogy a német népet a mffilarizmus nyomása alól felszabadítsák. Azt is mondták. hogy Angha nem törekszik « német gysa-maitok elfoglalására. Hogy Anglia nem a győzelemért harcol, hatnem a békéért, a kod* csünös megértés békéjéért, mely lehetővé“ tenné, hogy a jövőben a fegyverkezést megszüntessék. Hogy a háborít elten in difottak háborút... És akkor jött W^son az ö tizennégy pontjával s a háborút egy szersmíndenkorra kiküszöbölték a Nép- szövetség intézményével és m. örök. béke 'uralkodása kezdődött.

„Érhet ®, ha Anglia uhut

•ti

—- Mert ha egy 46 m’lldós népnek sl~ került 40 tn-íFó négyzetkitemétemy i területet rn-eghódiloini s ha ennek a 46 mik Uós -népnek s került 480 miliő embert le •í gázír, ükkor magáiól értetődik, hogy a világnak csak egy dotegra van szüksége: hogy nyugalom tegyen.

Soha nemzetet galádabb módon nem csaÍ!ük meg és nem játszottak ki, mint ahogy azt az angol álfytmférfíak az utóbbi két évtizedben a német néppel töOék, Hol maradt a szabadság, az igazság, a népek önrendelkezési joga,

« .iaam.minain m. *■MtMLeaJístán. .M

jogegyenlőség a Népszövetség égiszt a’att; mi lett az általános leszerelésből0 Mind hazugságok ezek.

S nem szabad azt hinnünk", hogy AngFa megindult sz’weli ölelné magához Németországot, ha ez a Németország nem volna nemzeti szocialista. Németország a legkevésbé sem volt nemzeti szociál-ista ak kor, hanem demokrata ás koz/mopollita volt. s mi vo-lt az eredmény? A versia'iíllesl szerződés. A németség arcuícsapása és provokálása, a nyomor és munkanélkülü* síig korszaka, a lassú éli halát! A mi moz

OSU»*UKik «JajCÄWitoUU: ilfii Németországot a \

Kiadótulajdonos: P A L L A. S R., T 'ţ iTörrénvraiki 1« jstromozisi szím: 39 (Dos. 3S1 Í1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80. \ negyedévre 140. félévre 483 égése évre 963 lek I mmBMMmmmmmmumBmummBtmmKMSBBr&í&mm :

CLUJ, 19 39 NOVEMBER 10. <

bejelentett szép háborús cetek mmd ba-j

zugságok.

ök nagyon jól tudják, hogy mik a valló-1 ságbaa a háború iaídiróokjai. Az amit ők : gyűlölnek, első sorban a nemzed szoc'al-^ fa Németország. Az angol mágnások, grófok és bárók, zsidó vagy nem z»dó bankárom azok, akik gyűlölik tzt o Némeror-| í zágot, mely elől jár a rossz példával és az Ő népeiket is fdtláz^!ja. Gyűlölik ezt a netn.( /eb S7oci)a®*áta hatídmas, s-z'-bad, független es egészséges Németországot. A háborút ez. ellen ű Németország eUen indították. Ha az angolok azt állítják, bogy a most kitört háíxru nem más, mint a második pun há» ború újabb kiadása, én az«- felelem, hogy a te r'«énelem még nem álíapitoMa meg, hogy a jelen éseftbm kw já'tsjza Róma és kij játssza Karthágó szerepén.

„Anglia asm akarja a

— Anglia nem akarja a bekér. Ezt már

i'sméled len haPdaifl'am akkor, amikor eb mondtam a birodalmi gyölesen beszéde- m&t. Ami engem iÄeö, ni.ic? hozzátenni valóm. A többit azon a rnya'-vea fogjuk vu« domáí-ukra hozru az angolodnak, amelyet vviló-zinülcg meg lógnak év'eoj. Csak äzit şajnâSjuk, jiogjy Franciaország az auigo! háboríts usA'ók szoílgáiatába állott, cs Angliát követi a megkezdett utón,

A hadszíntér nem töd el minket aggodalommal. Megmutatjlük már, hogy két fronton is tudunk győzedelmeskedni, mást csak egyetlen egy íronion Harco* lünk cs győzni fogunk. Erről mindenki biztos tehet.

Huier eztfráffi áz Oroszországgá^ való

BRÜSSZEL, november 9. (Havas.) Tegnap Lipót belga király elnöklete ólak tanácskozásra ühek össze a belga kormány tagjai, A tanácskozás két órán át tartott, Belga politikai körökben a hely- tetet rendkívül nyomasztónak látják.

OSLO, november 9. (Redor ) Haakon, Norvégia királya, a következő táviratot küldte Vilma királynőnek és Lipót királynak: Teljes szivemből csatlakozom ahhoz a békefelhíváshoz, mélyet Felségetek a harcoló felekhez intéztek. Őszintén remélem, hogy ez a felhívás barátságos tárgyalásokra és igazságos é,s tartós békére fog vezetni.

BRÜSSZEL, november 9. (Radar.) A Havas jelentése szerint> az. a nyugtaMu- ság, amety az ország területén 48 óra óta észlelhető s amelyet a vezető körök nyútan beismernek, nem csillapodott a Lipót király hollandiai utazásáról érkezett jelentések és ennek a külföldi fővárosokban kiváltott határi folytán. Vezető körök véleménye a ffLe Soir“ vezércikkében van leszögezve, amelyet Pieriot miniszterelnöl az újságírók vezetőivel t'artoU elmúlt éj szakai összejövetelén fejtett ki. A cikk miután megállapítjat hogy a helyzet a né met csapat összevonások és a német sajti Belgium és Hollandia elleni támadása folytán uagyon súlyos, leszögezi, hogy h( az 1937-ben megkötött szerződés ellené re Belgiumot megtámadnák, a belga néj habozás nélkül és megtízszerezett éröv ■ védekezne. Nagyon vcs:é<ye.<; pillanatoka ihink, amelyek végzetesek lehetnek s<’>r sunkro nézve ■—■ fejezi be hivatalos far rásból eredő fejtegetéseit a •■Le Sóid

Bmmlmmrobbanás történt Hitler kancellár távozása után a müncheni Burgerbrăuba

Hat ernbe? meghalt, számosai megsebesültek

(BERLIN, november 9. (Rador.) Hitler vezér és kancellárok a müncheni Bürgerbrau helyiségében tartott tegnapesti beszédét követnie#, röviddel a kancellár eltávozása után, borzalmas robbanás történt. Hitler a közbejött külpolitikai események miatt előbb távozott a helyiségből, mint ahogy eredetileg tervezték és repülőgépen Berlinbe utazott, ahova ma reg gél hajnalban érkezett meg. A vezér és kancellár eltávozása után a zsúfolt, helyiségben hatalmaserejü bomba robbant fel. A robbanás következtében fiat ember meghalt, sokan megsebesültek. A merénylet hire csakhamar eher le it a városban és Németországban s óriási felháborodást keltett. Azt hiszik hogy kiilföldi felbujtás áW mögötte. Még az éjjel folyamán szigorú vizsgálat in dúlt meg a tettesek kézrekeritésére, A nyomravezető számára 500.000 márka chjajt tüzjtek ki, w >

megegyezésről beszelt és üafligsulyo^a, hogy a 'két nagy nép nem fog többé egy=; más ellen harcolni Párb és London örömére. Hkler a következőképpé fejezd he beszédé*:

—. Blzcosithaitom önök«!. még ma arról, hogy .sem Jöa.T«niai, sem gazdásági téren oium iógnaík másiket legyőz 1*. Csak egy nép győzhet és az mi vagyunk. Egy 36 millióéi nép ellen állásai, mely körüStbeii 50 hadosz« rály feletti rendelkezett. 10 nap álatft katonailag megtörtük, 30 nap staut a teljes és feltettem megadásra kémyszerfi ettük. Tudjuk, hogy ezuttífl Is ss Gondviselés segi teilt bennünket. A Gondviselés te:te, hogy terveiket jói ikészúsüik elő é» megáldott» ezeknek beteljesedését —. végezte beszédét Hitler. . . 1

iyomavzió és iigaiott m hangulat Belgiumban

Éles támadás Anglia ellen