Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-01 / 252. szám

\ 10 30 nove nr b i r 3. Uj lépés Köztudomású, hogy néhány nap előtt a kormányzat igen jelentős cselckede- tét haijtíoít végre. Feloszlatta ügyvédi kamaráink vezetőségeit és átmeneti bizottságokat átütött az üresen maradt helyekre. Minthogy ez a rendelkezés egyik legfontosabb láncszeme az iigy= védi társadalmat egészen uj szervezet­ben átalakítani óhajtó kormánytürek- vesnek, természetesen megtíziintették az eddig életben volt ügyvédi törvényt is. Nyilván legközelebb ismét egy kor­szakos újítással fogunk találkozni, amely természetes folyománya lesz az áteső port ossi tásnak és átértékelésnek, amely közel két esztendeje hatalmas arányokban és egyetemlegesen folyik, hogy állami, társadalmi, gazdasági éle­tünket vadonat uj alapokra helyezze. Jogállamban az ügyvédi iá Irsa dalomnak rendkívül nagy jelentősége van: hat­hatós szószólója ö minden jogeszménék és j|ogvalóságnak, sgţ a legtöbb jogsi a- j bály tulajdoniképpen az ügyvéd tévé- ^ ítenysége rendkívül változatos és é!et= szerii alkalmazásain át válik a minden* rraipi használat szerves elemévé. £rl= hető igy, hogy az ügyvédtársadalom szervezetének és működésének uj ter­vezete és az ujilás első nagy lépése ^ élénk benyomást keltett nemcsak az érdekelt ügyvédvilág, hanem a nagy­közönség körében is. Élénken magya­rázzák a régi törvény hatálytalanná- tevésének értelmét és az uj törvény bevezető munkálatairól terjedező híre­ket, főleg azonban megbeszélik alapo­san és így körülvilágitják az uj átrne= néfi vezetőségek kinevezését. Mindjárt meg kel! mondanunk: a már közreadott névsorok igen megnyugtató hatással voltak. Az uj kamarai vezetők és bi­zottsági tagok mind az ország ügyvédi tláfSíSidaímának valóban kitűnőségei s többnyire országosan ismert egyénisé­gek. Megnyugvással kellett fogadni ezt a névsort, mert első látszatra már mentes kizárólagosságoktól és elfogult­ságoktól. A jogászi tanuítság és az iigy= védi tekintély ténye vezérelte a kor­mányzatot ai kiválasztásnál s a nemze­tiségi szempontok valóban kintreked­tek. A közvélemény hite szerint a kor­mányzat egyik legsikerültebb rendel- kezese történt ezúttal. jßeműinket ezúttal szintén a; kérdés személyi része érdekel különöskép, mert ennek kapcsán ismét alkalmunk van az örömteljes megnyugvás képvi­seletére. Először történt, hogy a ki­sebbségi nemzetek eléggé megnyugtató arányszámban jutottak bizottsági he­lyekhez, sőt a dékáni méltóságot sem zárták el többé előttük. Két székely vármegye ügyvédi kamarájának elnöki székébe pld. magyar ügyvéd került és az átmeneti bizottságok tagjai sorába Erdélyben majd mindenütt a magyar ügyvédek színe-javát beültették. Ter­mészetesen valamennyi értékünknek nem jutott hely, hiszen az átmeneti bizottságok természetük szerint kis népességnek s ha nem is volnának azok, a szabad foglalkozási pályákon ©ly féltü-nő sok kitűnőség közül mindig egy csomó kénytelen volt önként is a jeles közlegénység szerepét válla tol. Hála Istennek, sok a jeles »»szabad“ • emberünk, Így jó ügyvéd sokkal több, mint amennyi he.'v. Nem a számon, ha­nem a sulyon és a jelentőségen kell a figyelő szemnek megakadni. A íődoleg ezek után, hogy a nyelvi és vallási ki­sebbségek kineveîett képviselői jelen­tékeny számban kerültek be az ügyvé­di kamarák uj átmeneti bizottságaiba s kivétel nélkül súlyos egyéniségek, olyan vezető erők, akik állandóan irá­nyító szerepet játszanak kisebbségi nemzeteik vezérka; óban. De még fon­tosabb a dolog értelme. A személyi ki­választás biztosítékot nyújt, hogy az ügyvédtörvény, az, ügyvédtársadaiom átszervezése s majd az uj iigyédi kama­rák megalakítása is ebben a szellem­ben fog történni: a jog és igazság tisz­teletével. Szóval, senki igaz lelkű ügy­védnek nem kell félnie, hogy a jövő szellemi és gazdasági nehézségekkel fogjai őt sújtani, épp ellenkezőleg, az iigyvédíársadaloni megérdemelt virág­zását fogja tapasztalni. Ami az erdélyi magyar kisebbség ügyvédeinek ezt az örvendetes elismeiését és megtisztelé- sét illeti, jóleső megnyugvással kell tu­domásul vennie minden magyar kisebb­ségi elemnek, amely látszólag távolról nézi a rajta kívül állók jogos érdekeit. Mert a kisebbségi jogeszinény fejlődé­sét és a kisebbségi jog gyakorlati gaz* dagodásának uj bizonyitékát keli ben­ne látnia, olyan uj idők uj áramlatát, amely azok révén mindenkinek ígér és hoz majd valamit, hogy a kisebb­ségi- élet' és a közösségi élet. a jövőben derűsebb, egészségesebb, erősebb, műn* kásabfoj eredményesebb tehessen. ELLESZÉK iáilsircfeHék az ügyvédi vizsgák Írásbeli részének eredmény ét KOLOZSVÁR, október 31. Az ügyvédi Vizsgára jelentkezet lliigy- védjelck közül nyolcán tot’.ók le s'kere* sen az Írásbeli vizsgát és állhatnak szó­belire, inig hármat a bizottság javító vizs­gára ule.silót: Sikerült a/ Írásbeli vizs­gájuk a/, a’áhb’. jelölteknek: Socol Emil Aurél Kolozsvár 850; Katz Andrei u Szalmát 800; Ariesln Valeria Gyulafe­hérvár 7-00: Ardelean Gheorghe Dévai 6-50; Scherfstein Avram, Beszterce 6.50; Vargáné Dobó Ilona Lugos 6.00; Ferenc Lajos Déva 6 00 és Pampu Eleonórának Kolozsvár 6.00 os eredménnyel. Az Írásbeli vizsgálót oka t sikerei Ide- i . ! vő ügyvédjelöllek szóbeli vizsgáztatása november 2—3án lesz oiz it élő Ab! a 48. j számú szobájában. Józseffalva ünnepe Syo’cvanné^y uj épiilei hirdeti a magyarság áltSdtalkész* ségéi. a Vasárnap, november ötödikén farlják az cinné«* péiyes felszentelést KOLOZSVÁR, október 31. | A magyar társadalom álJozaíkészsé- ge és összetartása', a gazdagnak és sze­gények lelki és anyagi megmozdulása lehetővé tferfíte a Magyar Népközösség célkitűzésének megvalósulását, hogy a porráégeít Józseffalva felépülhessen s ennyi szerencsétlen magyar család a tél beállta előtti meleg otthont talál­hasson. I Megelégedéssel tölt. el mindannyton- tklat annak a tudata, hogy felhívásunk nem maradt a pusztába kiáltó szó, a társadalom és az egyesek megértették a cél fontosságút és nagyszerűségét — magvar véreink megmentését s Népkö“ zösségiink szervező munkájának is ez az eredmény kitűnő erőpróbája volt. A sors nehéz napjai mindig együtt talál­ták a magyart s ez a tény biztató je­lenség a jövőre nézve is. József falvai akciónk nemcsak a sze­rencsétlen áldozatokon segített, hanem a több, mint 3 milliónyi rnimkaköltség’ gél munkához és keresethez juttattunk többszáz magyar munkáskezet, a kör­nyékbeli és erdélyi iparosságai! s igy ezzel is szociális feladatot oldottunk meg. örülnénk, ha szociális célkitűzé­seink nemcsak & romok eltakarításá­ban és újjáépítésében merülnének ki, hanem az alkotó munka terén is ha­sonló eredményeket érhetnénk el. En­nek a célkitűzésnek megvalósítását !át=. juk abban a lelki közösségben és ma­gyar élni akarásban, mely társadalmunk minden rétegében Józseffalva talpra- állitásánál megnyilvánult. örömmel és megnyugvással jelent­hetjük, hogy 84 épület a magyarság ál­dozatkészségéből felépült s az uj Jó­zseffalva szebb lesz, mint volt. Élő szimbólumként fogja hirdetni a magyar élniakarást és összetartást. A sikeres munka befejezéseképpen a Magyar Népközösség és a Katolikus Népszövetség — mely a Népközösség felkérésére az építő munka közvetlen irányítását példát mutató áldozatkész“ seggel vállalta és teljesítette —- fel­szentelő és falukeresztelö ünnepséget fog tartani november 5=én, vasárnap, templomi ünnepi szentbeszéddel. Utána körmenet lesz és a falu megáldása. Erre a lélekemelő ünnepségre ezúttal hivíuk meg a Magyar Népközösség minden egyes tagját s a napisajtót. A gyiiitési akciót továbbfolytatjuk* mert felépítési programunkat maradék nélkül meg akarjuk valósítani, melynek csak egyik, a nagyobbik része nyert eddig befejezést, ^ovábbi hozzájárulás­ra hívjuk fel tehát társadalmunk) min­den egyes tagját, aki még kívül maradt gyűjtési akciónkon, hogy hozza el a maga filléreit Józseffalva oltárára,, Büntetőperek a kolozsvári törvényszék előtt előtt KOLOZSVÁR, Oktober 31. A helybeli törvény széli Barbateiu-ta* nácsa egy hónapi fogházra ítéli to Aurel Rctosineo ismeretlen helyen tartózkodó és 'ismeretlen foglalkozású egyént, akii mialt év május 9 én egy társságban, ahol több altiszt is tartózkodott, főhadnagy­nak adta ki magát. A törvényszék tokftn* leibe vette, hogy az illető nem viselt egyenruhát és igv csak jogtalan cimh^lsz- ná'lat mink ítélték el. Halált okozó gondatlanság miatt került Farkas Sándor kolozsi gazdálkodó a helybeli törvényszék elé. Ez év jufus 6 án ugyanis Farkas Sándor hároméves József nevű gyermeke szülei távollétében leemelte az asztalról a marószóda -oldatául telt üveget és ivott belőle Habár a gyenge marószóda-oldat csak kisebb égé- si sebeket okozott o gyerek bélsőrészein, a fejletlen, gyengeszervezetü kisgyerek, aki 3 éves dacára is mindössze csak 8 kilós volt, másnapra belehalt sérüléséibe- Szülei ellen hailá'llokozó gondatlanság miatt indult meg az eljárás. A tegnap megtartóul törvényszék'': tárgyaláson ta védelem a tárgyalás elhalasztását kérte, azzal) ez indokolással, hogy oldd'g beter­jeszthessék és az ügyiralcsomóhoz csatol­hassák a gyermekklinika bizonyítványát, amelyből kitűnik, hogy a gyermek már régóta kezelés alatt állatit és gyenge szervezete miatt anélkül is meghalt vol­na. A tárgyalást jón. 30-ra halasztották. A törvényszék vádtanácsa megerősítet­te Gerchcdean Teodor gépkocsivezető ie- tortóztatási végzését, akit gondatlanság­ból elkövetett emberölés vádja miatt tar­tóztattak le, Cerchedean Gheorghe Abru* deqn YasUe tohergépk ocsitote jdonosnál volt alkalmazúisban és a gépkocsin a sza- mosfalvi polgári repülőtér építkezéseihez porondot és kavicsot szállított. A kőfej­tés és porondrostálás munkálatait a hely­beli katonai fogház elitéitjei végezték, ki­ket fegyveres őrök kíséretében rendsze­resen Gerchedeain szállított ki a helyszín­re. Október 24ton reggel, amikor éppen munkahely-ükre szállította a fegyelmeket, a szamosífalvi repülőtér irányában, ami­kor k: akart kerülni egy szénás szekeret, hirtelen szembetalálta; magát két vásáros szekérrel. Ccrchedean, hogy elkerülje a nagyobb katasztrófát, a sánc felé vezette kocsiját, azonban az egyik hátiílsó kerék megakadt az útjelző oszlopban, «m nek következtében többen leestek a teherko­csim lévő elítéltek és őrizetükkel megbí­zottak közül és súlyos sérüléseket szen­vedtek. A sebesültek közül később Cam* peasnu loan közkatona meghalt. Súlyos­bítja az esetet, hogy CerchedeOn Teodor ! gépkocsivezetői igazolvány nélkül vezet- ! te kocsiját. Sporíszíárok közelről Azok számára íjuk le azokat a kedves pilífanarfelvétekkel a magyar sportvztárak* rák ak!k nem lehettek crl Pluhár István, a nagyszerű magyar rádiót poxtor kolozsvári előadásán. Jellemzők, kedvesek ezek a ké­pek, amelyek már etek azért sem veszítik) el aktualitásukat, mert szereplőik most is büszkeségei a spoxrnak. A berlină OFmpia a színhelye ezeknek az eseményeknek, ezeknek a kis, vidám ese* teknek. Boldog, izgalmas és gondtalan vilá­got elevenít fel és nagyon közei hozza hoz-* zárnk a magyar sper; sztárjait. Csák Ibolyái, a magasugrás női világbaj­nokát győzelme után. arra kérte Pluhár, hogy mondjon vaiarmi a mikrofonba. ,—.Jaj P'sta bácd — dadogta a ha’lálsá- padr Csák Ibolya — azonnal, csak előbb tudnom kell, hogy hova tettem az arany* érmem© , ami az előbb még itt volt nálam* jaj Istenem, ebben a tumultusban elvesztet-! rém az érmemet , . „ Mire Pluhár: — De Ibolya drága, hiszen otü van 4 kezében ... _ __ •< Elek Ilona, a női 'tőrvívás olimpikonja, egyike volt. a legdmkkosabb hölgyverseny* zőiknek. Annyira félt, hogy rénángje utáni háttal a többieknek egy fekvőszékbe ült Ovii és még a fejét is behuny oláh a, csak“ hogy nehogy véletlenül meglássa, hogy —* müven jól vívnak a többiek. (Hozzá keb ieninj’, hogy a női versenyzők különben ió retteni ően félnek egymástól.) Mikor aztán megnyerte az Olimpiát, tó óriási izgalomban Plubár a mikrofónjíhwí hívta. _ _ ' ’ — Igbenem, mh mondjak... Nem 'tudocij aHyenikor mit kell mondám?-— Hát jöjjön szépen icfe ä sarokba, először beszéljük meg, hogy mit k fog mondani.. — Jó .—. feleli e Elek hí asszony — hátj azt fogom mondani, hogy nagyon elfog­lalt vagyok és igazán kevés időm vök tré­ningre és hogy nem lehettem valam” nagyon jó formában... —- Deháí akkor, hogy nyerte meg az Oltoipdászt >—« felelte Pluhár. — Nem iá beszélve arról, hogyha ezt mondja a mi- rofónba, azt fogják mondani otthon; ssa az is nehéz verseny lehetett, ha tréning nélkül és rossz formában is megnyerte.». Ősik Ferenc, a világhírű magyar úszó« akit különben az Olimpián a szerénység világbajnokának is elneveztek, irtózatos drukkban áüt starthoz. Győzelme, amely (nemcsak magyar, de © fehér faj győzöm« is vo3t a sárga fajjal szemben, óriása ldk«* sedésrt váltott ki az uszósradonban. Még ki se bujt a vízből, mikor a magyar deiegá8 eió úgy neki rohant s úgy szorongatták a) kezé?, hogy az egész díszes társaság majd­nem belezuhant a medencébe. Phihár íntt^ getett «neki, hogy jöjjön a mskrofónhoz. A' mikrofonig (tartó két perces utat háromne­gyedóra alatt torte meg Csík, men; min*; denki nekirohant gratulálná s valósággá? lecsókohák lóSa a v^zet. Tény az, hogy tel­jesen kipihenve és teljesen szárazon éri a' mikrofonhoz. Mikor ez'án végre orr á^í Pluhár melletti, a riporter kérdésére ezt válaszolta: ~ Nagyon boldog vagyok és egy ál-falán nem ’dru'huíkoüfcam... És ezalatt még min­dig haládsápadran — verseny után •— úgy remegett, tetőtől talpig, mint a nyárfa* levél.., (—nj Vasúti szerencsétlenség Svédországban SOCKHOLM, október 31. (Radcr.) Foe.tland közelében két vonat egymásba rohant. A szerencsétlenségnek 20 sebesül1® és egy halálos áidozate van. Ilyenkor fényesen kiviláglik, milyen j nagy és kitűnő szerepet játszik az uj ) Magyar Népközösség és hogy táracíha- ! tatlan munkája milyen kitűnő eredmé­nyekkel jár. Az állampolgársági kér­dés 20 esztendős nehézségek után nyugtató révbe való megérkezése épp­úgy érdeme nép közösségünknek is, mint ahogy érdeme az ügyvédi kama­rák ideiglenes ko rir án vzatába máz var ügyvédek megfelelő mérvű bevonása is. A népközösség és a kotrmányzat ja* miári megegyezése, a magyarság belé» pése az újjászületés arcvonalába és a Magyar Népközöeség megszervezése jó és egyre jobbá >álő légkört alakított ki: számos gyanakvást és bizalmatlan­ságot elhárított. Állandó emlékiratai­val, küldöttség! Járásaival, tárgyalásai­val pedig világosságot vitt előkészü­letien és homályban maradt kérdésekre, így aztán a kormányzati rendszer va* donat uj kisebbségi politikája növekvő ütemben hajthatja végre a részünkre oly üdvös elgondolásait és szüksége* kezdeményezéseit. Tagadhatatlan, hogy a magyar hajlékokba és a magyar lei- kekbe mindezek a rendelkezések örö­met, reményt és bizalmat Öntenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom