Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-30 / 277. szám
rí 'â&M 3' L£/ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 1 Telefon 11—09. Nyomda: Str. í. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal é• * * könyvosztály: P. Unirii 9. rdefon 11 '99. LX ÉVFOLYAM, 27 7. SZÁM. ALAPÍTOTTA HART HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és Igazgató: DR. GROÍS LÁSZLÓ BDSy: CSÜTÖRTÖK ... zsassaxmxmsa&m Kiadótulajdonos: PALLAS R. 1 Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos, 88(>r 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 210, félé\ re 180, egész évr e 960 lej.-------------wmuaes^Bamrn^iet^/vmr^: Tatmrescu miniszterelnök nagy rádióbeszédben ismertette kormányának Huszonkét pontban foglalta össze a miniszterelnök az uj kormány programját. — Tatarescu kijelentette, hogy uj kisebbségi törvény készül----—--OJéves terv kemtéhenkiwánla átszervez m kormány a gazdasági életet BUKAREST, november 29. Kedden este félhét órakor Tatarescu miniszterelnök a bukaresti rádió mikrofonja előtt ismertette kormányprogramját. — Midőn Őfelsége magas bizalmával a legnagyobb felelősséggel járó posztot elfoglaltam, — mondotta a miniszterelnök, — (kormányom igen súlyos helyzettel találta szembe magát. Az qrszág türelmetlenül várja ténykedéseinket. Ezek nem fognak késni. Fel akarom vázolni a programot, amely tevékenységünket kalauzolni fogja. Nyíltan fogok beszélni, mert számomra e2 a program a lelkiismeret megnyilatkozása is. Az ország tudatában van a helyzet nehézségeinek. Európa uj háborúban vérzik, amely nemcsak a hadviselőkre ró súlyos terheket, de az összes államok belső életére is kihat- megbontva azoknak gazdasági egyensúlyát. Szigora sem — Románia tisztázta állásfoglalását a nemzetközi konfliktussal szemben: semlegesség. Ez a román közakarat határozott kifejezése. Románia csak létérdekeinek védelmében fog SaareolnL Semlegesek vagyunk és a békés jóviszony fenntartására igyekszünk az összes népekkel, főleg pedig összes szomszédainkkal. A semlegességet azonban meg kell védeni, mert .adott esetben semlegességünket ki kell kény- szépítenünk é9 azt meg kell védenünk, fegyverrel épugv, mint lelki ellenállásunkkal. Éppen ezért a kormány teendői között első helyen és minden más meggondolás fölött marad a katonai erőnk fokozása. MI OKOZTA A DRÁGASÁGOT? — A fegyverkezés, a hadsereg felruházása. a határokon összpontosított erők milliár- dokha kerültek és további miiliárdokba fognak kerülni. E kiadásokat csak az adók és illetékek megfelelő hozadékávai tudjuk fedezni, ami azonban hozzájárni az élet megdrágításához. íme az első nehézség, amellyel .számolnunk kell. És ez nem az egyedüli. A háború által a külkereskedelemben teremtett zavarok folytáD a nyersanyag, a kész- és fél- gyártmányok behozatala egyre nehezebben történik és egyre nagyobb árakat kell fizetnünk értük, ami a drágulás további elemét alkotja. Az árdrágítás, az árdrágítók machinációi — amelyeket le fogunk tudni törni ngy»ecgak ránehezednek a fogyasztókra és a szükséget szenvedőkre. A katonai betű* vások az emberek tízezreit vonták el foglal- hozásuktóli az iparost műhelyétől, a földművest földjének megmunkálásától. Az állat- és jármürekvirálások is nehézségeket idéztek, elő; a föld egy része bevetetlenül maradt; az ipari üzemek a szükséges nyersanyag hsj- ján kénytelenek voltak csökkenteni tevékenységüket, ami végzetszerűen ugyancsak a drágulást fokozza. ■— Első feladataink közé tartozik tehát harcolni a gazdasági egyensúly megrendülése ellen, amellyel oly nehezen küzd meg a társadalom minden osztálya. Előttünk állnak az állam konszolidálásának régi és uj feladatai is. A közszolgálatok átszervezésének folytatódnia kell, az országot az uj alkotmány által megjelölt utón kell vezetni, nagy befektetéseket kell eszközölni az ország gazdaságának technikai megszervezésére, úgy a mezőgazdaságban, mint az Iparban, levonva a jelenlegi nehézségek azon tanulságát, hogy az országnak elsősorban saját erőforrásaira kell támaszkodnia. — Nc-tiéz elhatározás volt számomra a felelősség vállalása. Tudatában vagyok a helyzet komolyságának, de éppúgy tudni fogom, hogyan birkózzam meg azzal. Nem fogok meghátrálni semmilyen nehézséggel szemben, nem fogok meghátrálm semmilyen fenyegetés elől; megtanultam azt, hogy s nehézségek fölé emelkedjen:. sokat adtunk a cenzúrának, abban a meg- győződéiben, hogy a panaszok, a kívánságok objektiv feltárása éppúgy szükséges és hasznos, mint amennyire szükséges a közvélemény egészséges ellenőrzése és annak felelőtlen disputák visszaéléseitől való megvédése. Ismerni akarjuk a kívánságokat és sérelmeket, hallani akarjuk az objektiv kritikát, mert I munkánkban nincs semmi rejteni való. És • ha hibázni fogunk, less bátorságunk azt be- : t aiiani. Ebben * szellemben akarunk korma- ; nvozni és adminisztrálni. j Tatarescu ezután áttért a kormány tartós I munkaprogramjának ismertetésére. — Az állam megszilárdításának folyama- ! tát megnehezítik ugyan a pillanatnyi nehéz- j ségek — mondotta, — de abban nem szabad I fennakadásnak bekövetkeznie, ellenkezőleg, meg kell azt gyorsítani és a megvalósítása* , kát az uj alkotmány keretében a nemzeti vagyonállag teljes határozottsággal való megvédése. Célkitűzéseiben nemzeti, eszközeiben társadalmi, módszereiben technikai tevékenység kell, hogy szolgálja a program megvalósítását, amelynek pontjai a következők: I AZ UJ MUNKAPROGRAM 1, rAz uj alkotmány mairadékfahin CLUJ, 193 9 NOVEMBER 3 0 manmvíaníjsaaaatíss mm végrehajtása és az államnak aszerint való megszervezése. I. A semlegesség teljes és lojális fenntartása. j 3. Az értelmiségi, erkölcsi és num kas vezető rétegeknek elhelyezése a!lám vezető helyeibe. 4. .4 román- elem érvényesiíesének törvényes eszközökkel való elömozdt fása, hogy betölthesse- szerepét az ál lenn éleiben. fi. A nem benszülöif. zsidó etem kL vándort ásanak meg kön nyi té s e. UJ KISEBBSÉGI TÖRVÉNYT • j készít a kormány tj. 'az etnikai kisebbségek törvényes egyenjogúsításának biztosítása, hitük? nyelvük és kultúrájuk szabad fejlesz fősének üzemelőit tartásával, ami egy uj kisebbségi törvény keretében fog megtörténni. 7. A határon inl élő románok száma ru olyan jogok biztosítása, ami nőket a romániai kisebbségek élveznek. ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK 8. A köztisztviselők uj statútuma, az előléptetések garantálásával; a fizetések összhangba hozatala — a hadsereg szervezetének ezekemében. 9. Az összes közszolgálati és kozgazdál- kodási ágak technikai átszervezése és leegyszerűsítése a magánsdmimsztráció szellemében. 10. A társadalmi harmónia biztosítása, a tóke és 3 munka kötelezettségeinek teljesítésével. II. A kisipari hitel biztosítása, a kisipar és kiskereskedelem megvédése, a kisbirtok védelme. Î2. Az állam elővételi jogának biztosítása az állami telepítések szorgalmazása. 13. Á közegészségügyi intézkedések fokozása, nő és eseesemővédeiero, kötelező társadalmi segélynyújtás. 14. A céhek megszervezése. 15. Szigorú erkölcsösség megőrzése a közvagyon kezelésében. Ötéves ip&ri és mezőgazdasági terv j 16. Az ipar: és mezőgazdasági tevékenység fokozása ötéves tervgazdaság keretében, amely mindenekelőtt is a mezőgazdaság ra• ciGualízálását és „technizálását“ az ország ' gazdaságának értékesítését tartja szemelőít. j A falusi tanítókat kötelezik mezőgazdasági ismereteik kiegészítésére, hogy minden falunak gazdáméinak tanítója legyen. . 17. A nemzetgazdaság függetlenségének i biztosítása; a len, a gyapot és textilnövények termesztésének nemzeti feladattá való tétele. 18. A felesleges kiadások kiküszöbölése. Az elkövetkező öt évben kizárólag produktív kiadások vehetők fel a tartományok, megyék és községek költségvetésébe, Az adókivetés átcsoportosítása egyrészről a minimális létfenntartás mentesítésével, másrészről s nsgyjövedehuek progresszív megadőzásávaí. A közvagyon leltározása, telekkönyvi bevezetése mindenütt, 19. A hitélet ée az egyház tekintélyének megvédése, 20. A ronuui kultúra terjesztéséhez szükséges feltételek megteremtése, 21. A közoktatás fejlesztésén belül az ipari és kereskedelmi oktatás révén, román iparosok és kereskedők nevelése. 22. Az ifjúság anyagi oltalmazása, erkölcsi megerősítése és érdemszerü érvényesülésének lehetővé tétele. Mindezeket a programpontokat nemzeti eszme, szociális igazságok és a legjobb technikai módszerek alkalmazásával fogjuk végrehajtani. Befejezésül a miniszterelnök a következőket mondotta: — f-4 a programunk. Célja: elmelyiteái * Beszámoló o minisztertanács intézkedéseim!. nemzeti eszmét az állami, gazdasági és szociális életben, a mai idők által megkívánt szociális igazság mcgvalósitáss és a tudomány és a szükségességek által igényelt technikai módszerek érvényesítése. Románia szociális problémája nem a javak elosztásának ideoíc giaí. hanem a termelés fokozásának technikai kérdése. Az ipar és mezőgazdaság teljesítő képességének maradéktalan érvényesítése megteremtheti ö jólétet, amely kiküszöböli a szociális nehézségeket. A kormányprogram végső célja: az ország belső és külső békéjének megvédése. E program megvalósításához kérem és igényelem az egész ország támogatását, minden formában és minden körülmények között- Â belső béke érdekében el kell némuinia a kor. kolyhintéinek. fecsegéseknek, a gyüiolséghin- iők tegyék el gyűlöletüket más korszakra, az agitátorok vonuljanak munkanélküliségbe, tegyék el magukat mnigodtabb időkre, .,1 EGYÜNK EGGYEK ŐFELSÉGE, AZ URALKODÓ KÖRÜL!“ —• Csak Bizánc korszakában volt az lehetséges, hogy mialatt a fronton a katouák harcoltak, a front mögött fondorlatokkal aknázták alá a belső ellenállást. Mialatt a hadsereg az ország határain területi integritásunkat és függetlenségünket védi, belső ellenállásunkat nem szabad testvér-viszályoknak aláaknáznia, őrséget tehát a szájakhoz és gátat a szenvedélyeknek — legyünk eggyek Őfelsége, az Uralkodó körül. (Cikkünk folytatása su utalná Ad Alatti A kormány teendői részben azonnali természetűek, részben tartősabb munkaprogram kertébe tartoznak. Az azonnali teendők elvégzéséhez már is hozzá láttunk. A mai minisztertanács elhatároztat l. a közrend ős fegyelemmel kapcsolatos intézkedések fenntartását és a vétségek szigorú megtorlását, 2. a törvényesség biztosítását a közigazgatási ** rendőri hatóságok működésében, 3. a sérelmeit törvényes megoldását, 4. a közmunkáit megszüntetéséi a katonai természetiteken kívül. 5. a tartományok, megyék, községek költségvetéseiben az összes rendkívüli kiadások törlését és ezen összegeknek a bevonultak családjai segélyezésére való felhasználását. 0. tűzifa kiosztását az állami erdőkből a bet anultak családjainak, 7. o hadsereg fel- ;• ze relé sértek meggyorsítását, részben « magán. részben a hâzii pornak adott rendelésekkel, 8, az árdrágítás letörését, 9, féléves ellenőrzés bevezetését a tartományok, megyék és városok költségvetéseiben, 10. kíméletlen takarékosság keresztülvitelét az állami köz- igazgatás minden ágában, 11. belső harmónia megteremtését a lelkek kiengesztelése és megbékélése, a nemzeti szolidaritás elmélyítése utján, 12. a közpénz megvédését és megkimélését. A TÁRGYILAGOS KRITIKA SZA BADDÁTÉTELE — Ezek a pillanatnyi teendők állandó irányvonalként is szolgálni jogi ak. Betett’ zésüket kell, hogy képezze a tárgyilagos hn tik a szab addát étele és a közvélemény meg felelő ellenőrzése. A mai nappal uj utasító
