Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-28 / 275. szám

8

TLLENZßR

193 9 november 28.

Vérei határíncidem Finnország és

Oroszország k&zöii--------------------- I

Öfoi jegyre!* szerint lTnn liiiénéi to^mp (íéüuiáíi «ágyúval főii dl orosz csapatokra, négy eanber inegSuí^ I llene megs ebes iáit

MOSZKVA, november 27. (Rudor.) .4 Havas jelenti: \ moszkvai finn kitvet ;íz esi fntynmá'i Molotov orosz külügyi népbiztosnál volt kihallgató sen, aki átadta neki Szó v je toros tors r ág tiltakozó jegyzékét a vasárnap dél- utáni orosz—finn határincidens ügyében. I

„.Ma délután háromnegyed I órakor — mondja a jegyzék szövege — a karóiial finn csapatok tüzérséi/e lőni kezdte a szovjetorosz csapatokat. A tét- mád ás folyamán hat ígyulövés történt, melyek következtében a szovjetorosz hadsereg húrom közkatonája cs egy fittje meghalt, hét katona és két tiszt pedig megsebesült."

A jegyzék többek között megédlapítja, hogy nemrégiben a finn és szovm jetorosz kormány között lefolyt tárgyalások során a szovjetorosz kormány felhívta a helsinki/ kormány figyelmét arra a veszedelemre, amelyet a finn csapatoknak Lenlngrádtól nem messze az orosz határ közelében való összevonása jelent.

A bekövetkezcit határ incidensei: miatt a szovjetorosz kormány erélyes tiltakozását jelenti be és felszólítja a finn kormányt, hogy csapatait haladéktalanul vonja vissza a határról legalább 25 kilométer távolságra. j

MOSZKVA, november 27. (Rador.) Havas: A szovjetorosz rádióállomások értesülése szerint a finn követ az átadott szovjetorosz jegyzékre válaszképpen kijelentette, bogy ezt kormánya tudomására hozza és haladéktalanul válaszolni fog. amint utasításokat kap erre nézve.

MOSZKVA, november 27. (Rador.) Havas: A moszkvai rádióállomás angol nyelven közölte a Moiotov által vasárnap átadott jegyzék szöiegéf. A jegv* zék, miután ismerteti a Majnit helység mellett a délután folyamán történt hatáirittcidensf, kijelenti, hogy a

szovjetkormánynak nincs szándékában túlozni ennek a határincidensnek a jelentőségét, amely a parancsok félremagyarázásának tulajdonítható. A jegyzék megállapítja, mégis, hogy a finn csapa toknak a karéiiai határ közelében való tartózkodása ellenséges ténykedésnek minősíthető Oroszországgal szemben és hasonló határincldensek elkerülése végett, melyek már véres összeütközésekre adtak alkalmat, a karéiiai főid* szorosról a finn csapatok haladéktalan visszavonását és a határiól legalább 25 kilométer távolságra való elhelyezését követeli.

CfeasuWrlsfra nagy rádlélbeszéeidel fordul Anglia népéhez

ROYAL SLAgERMOZOÓBAN

JVAGY ÜNNEPÉLYES DISZ EMUTATÓ!!

Őexcellenciája,dr.Tátaru Coriolan k rályi hel tartó védnöksége alatt, váró unk meghívott elŐKC.oségeinek részvételével bemutatásra kerül az első töké.e.esi orrún íjJm :

LOBOGÓ FÁKLYÁK

N gysztrü m 8?. Pazar bárjelenetck. Csodis zene. Rétnek htnula'.

Főszerepben: George Vraca, O.ga Pororn'iaru, Corcio est.érek és I eana Si,.

A f* * int naradó jegyeket este ) órát >1 a pénztár árusít 50-— lejes átagrban.

vagy kér» -kcdelnii hajókon teljesítenek szolgálatot ős gyarmatainkkal való gazdasági összeköttetésünket biztosítják. Tudják meg, hogy gyakran gondolunk mi rájuk és azokra a veszed» Imekre. amely» k a kérlelhetetlen ellenség és a termoszét» elemek részéről fenyegetik őket, de amelyekkel éjjel-nappal bátran néznek szembe. Nem feledjük egy pillanatra sem, hogy szigeteink biztonsága felett n»ég Erzsébet királyné uralkodása óta főleg tengerészeink őrködnek. Más hallgatóim viszont lehet a szárazföldi hadseregünkben, ismét mások gyarmataink távoli helyőrségeiben, vagy Franciaországban, sokan •igetünket védő ágyú cső vek mellett teljesítenék szolgálatot. Ezeknek a katonáknak még nem jött el a harc órája. De tudjuk azt, hogy bátran viselik az előkészületek egyhangúságát és kelL-metlenííégeit. Arai azokat illeti. aki'v a Jógi hadseregben szolgainak., legfiatalabb hadseregünkben, ezeknek szintén jelentős szerepük yű:i úgy a szárazföld megvédésében. mint az ellenséges haderők legyőzésében. Büszkeséggel vegyes csodálattal adózunk tetteiknek rap-nap után és bátorságuknak, amelyekről a légi harcok során tanúságot tc-pmek. Meg vagyunk győződve, hogy bármely rájuk bízott feladatot végre tudnak hajtani. Ma ostc azt szeretném, hogy szavaim eljussanak a birodalom minden népéhez: Mindenkihez külün-külön szeretnék be szelni és megköszönni a készséges és nagylelkű segítséget, amelyet adott. Azért léptünk háborúba, hogy megvédjük a szabad úgnnkat és biztosítsuk a békét. E?. az a két vezérelv, rtriúy birodalmunk kormányát vezeti. Birodalmunk egységére szükség van ahhoz, hogy győzelmünket biztosítsuk.

Anüiiä itâDorns ccjai

Chamberlain ezután Anglia háborús céljai- 1 tő! beszélt és megállapította, hogy különb- régit keil tenni a háború és n béke céljai között. A bábom céljait két szóban össze lehet foglalni: az ellenség legyfőzése. És nemcsak az ellenség katonai erejét kell leverni, hanem azt az agresszív gondolkozásmódot is, amely állandóan más népek erőszakkal való leigázásában töri a fejét s kielégiiltséggel ezemléli céljainak sikerét és üldöz ártatlan polgárokat, végül pedig államérdekekre való hivatkozással, adott 6zavét megszegi, ahányszor csak ez kényelmes megoldásnak látszik.

Ha meg tudnánk győzni a nemet népet arról, hogy ez az életfelfogás úgy a saját, mint az egész világ számára káros, bizo- ! nyosan lérontás nélkül lemondana róla.

Ez tehát a mi háborús célunk.

Harcolni fogunk, amíg ezt elérjük— Nem veszítünk semmit a várakozással mert az idő minket, segít. A szövetségesek tengeri zárlata minden héten szorosabban fogja körül Németországot és lassan, de biztosan fosztja meg azoktól a nyersanyagoktól, amelyekre a modern háborúnak szüksége van és amelyeket a birodalom nem szerezhet be saját területén. Egészen más a szövetségesek helyzete, akik saját határaikon belül és kivül mérhetetlen emberanyaggal és korlátlan gazdasági termékekkel rendelkeznek. Ez olyan előnyt jelont, hogy a szövetségeseknek feltétlenül győzniük kell és eél* ' juk elérésében nincs másra szükségük, mint időre.

,#A syö* ele űrben való hiten* csorbítatlan“. — „Le fogunk stámo.nl a másnuses akn ikkai, ahogy leszámoltunk a buv jp- hsjöxkal is•*„ — „M iiofus cMun f: mkiverni au eSlnntéaei, békscéiunk: egy olyan Europe, ahol a népek békében miikötihQtHeh együ.V

LONDON, november 27. (Rador.) Vasárnap este Neville Chamberlain angol miniszterelnök rádióbeszédet tartott, melyben többek között kijelentette a

kővetkezőket:

*— Szeptember 3 án beszéltem elő' szőr Anglia népéhez a rádión keresztül és bejelentettem, hogy a háború aj. a katasztrófa, amelyet minden erőmmel igyekeztem elkerülni. Hitler am* biciói következtében mégiscsak ránk- szabsdult. Nem maradt más hátra, mint hogy barátainkíknl és szövetségesein’^» kel együtt megindítsuk a harcot az Európa békéjét olvan régen megzava» ró uralmi politika ellen. Mindig remél* tem, hogy a sors megkímél attól, hogy ilyen dologra határozzam ma[gam, de mikor ütött az óra, nem habozhattam tovább, mert saját népem szabadságától van szó.

— Ma, majdnem pontosan tizenkét héttel a háború kitörése után, ismét Anglia népéhez intézem szavaimat s örömmel mondhatom, a jövő győzelem, ben való hitem csorbítatlan. Biztosak lehetnek azonban egy dologról: nem követjük Németország példáját abban, hogy saját veszteségeinket eltitkoljuk

j és képzeletbeli győzelmeket jelentsünk J be. Bejelentettük annakidején a „Cu« J : rageous“, a ,,Ro\ral Oaku és más hajónk I elvesztését, ma pedig a „Ravalpini“ j I katasztrófáját jelentjük be. Mindenről ; ] beszámolunk, ami történik, még akkor j is, ha ezek keserű igazságok és tar* tózkodunk attól, hogy elhallgassuk a tényeket, addig a határig, amíg ezt érdekeink megengedik. A jelenlegi had« viselés nagyban különbözik attól, amit vártunk. Azt, hogy Németország nem indította el nagy szárazföldi támadá- i sát, vagy országunknak nagyebbará*

I nyu Légi erőkkel való megtámadását,

; nem szabad annak tulajdonítani, hogy Németországot az emberiesség érzete i tartja vissza. Hiszen bizonyítékaink ! vannak arra, hogy semmiféle emberi- ; ességi érzés nem gátolja' a németeket i abban, hogy bármely háborús eszköz- I höz forduljanak, ha ezáltal a legkisebb előnyhöz jutnak. Ma valószínűleg már arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen nagyobbarányu támadások igénybevétele több veszteséget, mint nyereséget okozhat számukra, ezért inkább olyan módszert használnak, amelyről azt hiszik, hogy semmi hát ránnyai nem járhat rájuk nézve*

M a!M3inra

— A legutolsó módszerük az, hogy területi vizeinken ujtipusu aknákat szórnak el. Nem töködnek azzal, hogy ez a ténykedésük az általuk is aláirt nemzetközi jogszabályokkal ellentétben van. Nem érdekli őket, hogy ezek az aknák nemcsak angol hajókat, ha- ;iem semleges teherhaiókat is veszélyeztetnek él olyan államok polgárai Î3 halálukat lelik u hullámok között, akikkel nincsenek hadi állapotban. Azt remélik, hogy ez a barbár eljárás arra fog kényszeríteni minket, hogy tengeri utón történő ellátásunkról lemondjunk és igy kénytelenek leszünk magunkat megadni. Ne féljenek attól, hogy ez sikerülni fog a németeknek. Le fogunk sző* mohii a mágneses aknákkal is, ahogy leszámoltunk a német buv ár ha jókkal. Közben, minden veszély dacára, hajójárataink tovább is rendszeresen fognak működni és kikötőink között a normális összeköttetés fenn fog állam, hála tengerészeink bátorságának és ügyességének é9 a kereskedelmi hajókat kísérő hadihajóknak. Hallgatóim között bizo- nyára vannak olyanok, akik hadihajókon.

Az Ellenzék R. T. „Concordia“ műi nézetének nyomása«

A béheettoh

— Ami a békecélokat illeti, miután elértük háborús céljainkat, tij Európa alapítására fogunk törekedni. Nem erról volna szó, hogy az összes régi határokat eltöröljük és hogy újból rajzoljuk a földrajzi térképet győzelmi elgondolásainknak megfelelően, hanem inkább arról, hogy megajándékozzuk Európát egy olyan uj szellemmel, amellyel e földrészt alkotó nemzetek a legteljesebb jóindulattal és kölcsönös béketüréssel intézhetik el nézeteltéréseiket. Egy ilyen Európában nem szerepelne többé az erőszakos támadástól való félelem és a szükségesnek tetsző határrendezéseket a szom = szedők közvetlenül tárgyalhatnák meg az egyenlőség jegyében foglalva helyet a tárgyaló asztalnál — amennyiben óhajtanák azt — bizonyos harmadik érdektelenekkel szemben. Ebben a« Európában tudnák azt, hogy nem lehet tartós béke nagymérvű és állandó kereskedelmi forgalom nélkül az érdekelt államok között.

Ebben az Európában minden nemzetnek megvolna az a jogs, hogy ma* ga válassza meg kormányzási formáját mindaddig, amíg az uralmon levő kormány nem folytatna olyan természetű politikát, amely joggal sérti szomszédait.

Végül ebben az Európában a fegyverke» zést mindinkább csökkentenék. Olyan szervre volna szükség, amely képes lenne az nj Európa kifejlődését biztosítani és arra, hogy azt jóirányba vezesse. Most csupán azt a véleményemet akarom kifejezni, hogy egy bizonyos ilyen természetű szerv fog

alakulni és szeretném hozzáfűzni azt a reményt is, hogy az uj szellemtől áthatott német birodalom is szerepelhetne azok kozott a nemzetek között, amelyek részt vesznek e munkálatokban.

— Többet nem mondhatok békecéljainkat illetőleg, csupán meg akarom említeni, hogy mielőtt ezek végrehajtásra kerülnének, el kell érnünk háborús céljainkat. Elsősorban meg kel! nyernünk tehát a háborút.

Chamberlain a következő szavakkal végezte beszédét:

— Isten áldása van hadseregünkön és igy nem kételkedhetünk a végső győzelemben!

Hathetes női gazdasági és háztartási tan- folyamokat rendez az EMGE. Az Erdélyi i Magyar Gazdasági Egylet megkezdte a falusi hathetes női gazdasági és háztartási tanfolyamok rendezését az erdélyi falvakban. Az első tanfolyam a hároraszékvárme- gyei Szotyor községben nyilt meg november hó 16-án. A második tanfolyam a brassóme- gyei Hosszufalu községben január 8-án kezdődik. A tanfolyamok a falusi kisgazda

i asszonyok és leányok részére rendt-ztetnek. Ezeken a tanfolyamokon a főzést, varrást, sertés- és baromfitenyésztést, háztartás vezetését. egészségtant, esecíemőgondozást, stb. tanítanak az e célra kiképzett tanár nők. Köztudomású, hogy a falusi földmű velő nép igen sok esetben helytelen beosztással, hiányosan étkezik. Egészségügy: szempontból Í9 nagyon sok helyen még -gén hátramaradottak a viszonyok. Az EMOE 25—-30 jelentkező esetén szívesen megrendezi minden községben a tanfolyamokat, ahol gazdakörök vannak. A tanfolyam résztvevői személyenként 500 lej ré9ztvételi díjat fizetnek. A tanfolyam felszerelési tárgyairól az EMGE gondoskodik. A tanfolyam rendezése iránti kérések az EMGE-hez küldendők bo. Cime: Cluj, Str. Regala 16 %z.