Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-28 / 275. szám

1939 tttrv e müc t 23, Â munhakamarai iparenge­déllyel rendelkező iparosok mentesülnek a kereskedelmi és iparkamarai bejegyzéstől KOLOZSVÁR, november 27. A munkaügyit minisztériumnak a ko­lozsvári mimkakamarához 47.002—1939 szám alatt közölt átirata szerint az ipari előkészítés és a mesterségek gya­korlásáról iszóló törvény szabályzata* nak 333. cikkelye értelmében mindazon iparosok, akiket a törvény iparengedé­lyek megszerzésére kötelez, mentesek cégük kötelező bejelentése alól a ke­reskedelmi és iparkamaránál, azokat pedig, akiket a régi törvények érvény­ben léte alatt jegyeztek be, hivatalból fogják törölni, anélkül, hogy a törlési1 vagy bélyegílJetékeket ki kellene egyenlitemök. ELLEX71ZK fo^oidía« ^iess^rzlk <s kifiisiÖ!-$ íorfeöly* és seprSpálíRfca-loíeési KOLOZSVÁR, november 27. A pénzügyi hatóságok a szőlő» és gyümölcstermelőik részére megengedik, hogy gyümölcs*, törköly» és seprőpá­linkát saját üstjeiken főzhessenek kor­látozott mennyiségben. Az ellenőrző hatóságok azonban állandóan vissza­éléseket jelentenek, mert egyes kazán» tulajdonosok titokban máis községeikben is főznek, vagy bérbeadják üstjeiket; illetve nemcsak saját termésüket és a megengedett mennyiséget dolgozzák fel, de összevásárolják mások terme* nyeit is pálinkafőzés végett. A jelenít*1 sek folytán a monopolvezérigazgatóság szigorú rendeletet adott ki, melyben, elrendeli, hogy a kazánokat ugyanazon megye területén más községbe áitivinni csak a pénzügyigazgatóság engedélyé­vel lehet, hangsúlyozva, hogy az egész főzési időszak alatt legfeljebb egy ilyen áthelyezés engedélyezhető, legfeljebb egyhavi időre. A vármegye területén kívül eső helyre kizárólag a monopol központi kereskedelrm igazgatóságán nak engedélyévé! lehet a kazánt főzés végett átvinni. Azok a kazántulajdonosok, akik a pálinkafőzésre vonatkozó kihágás mi­att elíitéfctettek, mindaddig, mig a pénz­bírságot teljesen be nem fizették, nem használhatják üstjeiket. Akik kettőnél több esetben bírságé Itattak meg, nem vihetik kazánjaikat más helyre. Azok. akiknek több kazánjuk van, égy kazánnak más községbe való szál­lítását kérhetik, különben a főzés ipar- szerű jelleget venne fel és az ipari szeszfőzők csoportjába kerülnének. A pénzügyi gárda állandó ellenőrzést gyakorol főzés idején, hogy a kásiis“ íősök írásbeli vallomásainak adatait a helyszínén ellenőrizzék, A rendelet eí= len vétőket szigorúan büntetik. , Megjelenj az Erdélyi Gazda 1940. évi nap­tára. Az Erdélyi Gazda naptára már ntban van s nehány nap múlva az összes megren­delők kézhez vehetik. A töhb, mint 240 ol­dal terjedelmű és 1G0 érdekes és változatos képpel diszitett naptár, tudományos alapon, de népies stílusban a mezőgazdák legjobb kézikönyve, tanácsadója. A naptár bevezető cikkét dr. Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet elnöke irta. A bevezető sorok a magyar gazdatársadalom jövő célki­tűzéseit határozza meg. Demeter Béla, az EMGE történeti múltjával és fejlődési lehe­tőségeivel foglalkozik hosszabb tanulmány­ban. Dr. Venczel József az egyesület tevé­ken ységét mutatja be a statisztika tükrében. A naptár cikkírói közül dr. Asztalos Sándor, Bikfalfy Ferenc. Bodor Kálmán, Dániel Ele­mér, dr. Eőry István, Fodor Pál, Gärtner Köbért, Gidófalvy István, dr. Konopy Kál­mán, Koppány Rezső, Korponay Kornél, Mikó László, dr. Nagy Endre, Nagy Miklós, Polii Béla, Seyfried Ferenc, Szász Ferenc, Szeléné Horváth Ella, Szentimrei Jenő, Szeghő Dénes, Szilágyi Ferenc, Takácsy Mik­lós, Telegdy László, Török Bálint, Vargha András, Veress István neveit említjük meg. A naptárt az EMGE megbízásából gr. Teleki Ad ám és Török Bálint állították össze, nagy hozzáértéssel. A naptár kapható városokban minden nagyobb könyvkereskedésben, falun az EMGE gazdaköri fiókjainál és az EMGE központi irodájában Cluj, Str. Regala 16. sz. alatt. A naptár ára 23 lej. A megrendelés­sel egyidejűleg a naptár ára is beküldendő. Az EMGE a naptárt külön postaportó fel- számítása nélkül küldi. \JÜL .% rz ifi •*»> /» X »1 \ Ä Wtfc-.. w it w Szóval az ismeretlen színpadi szerző­ből egyszerre befutott szerző lett! És azt i* hozzátehetjük: — Még pedig a javából! Bőkay János ezt az utóbbi megjegyzésün­ket mintha , meg sem hallaná, folytatja: — Most látom csak, hogy lleítai húsz év előtti kritikája udvarias volt, mert bizony, a darab első felvonása is rossz volt. — A régi darabból tehát semmi sem ma­radt meg? — Semmi. Azaz, hogy valami mégis csak! megmaradt —- az ötletből. De a kéziratból í 6emmi, csak — az első oldalt hagytam meg.! A többit most csináltam meg. A darabról nem is kell kérdezősködnünk.! A cimben benne van minden: a feleségről; szók Az örök asszonyról, az anyáról. A fele­ség harcáról a démon ellen, aki a boldog-* ságára tör. Láttunk valamit a darab próbái­ból is: nagyon szép. Elöljáróban mindjárt prognózist is közölhetünk: Nagy siker! (g. a.) működnek az Ir terroristák LONDON, november 27. (Rador.) Birmingharnban öli posta-; ládát robbanás rongált meg. London* ban több távbeszélőfülkében történt robbanás. Feltevés szerint az ir köz* rádiókészülékek mindenek terroristák tevékenységéről „ v van szó, Emberaldozatok nincsenek, közül kiválnak.! ■—­KELLEMES HANGJUKKAL fÍQr^C$OniJÍ aiíHieSIÍIíl ELSŐRANGÚ MUZIKALITÁSUKKAL Palesz'inában ELKÉPZELHETETLEN '. . DE MÉGIS EZ A VALÓSÁG' a dtandard ÉS TÖKÉLETES SZELEKTIVITÁSUKKAL idás la a v i részletre is ttdard 6 EMU T A 1 ÁS A VISZONTELADÓ S Z 4K 0 21 U i Ü S £Hi ~i‘n*irnnrr^tin*jmirrarr>n'''irnr*-- irinmrT'~nWVytfifW MMosiMáb a halasiad untait KOLOZSVÁR, november 27. A Hivatalos Lapban rendelettörvény je­lent meg a halászati törvény módosításá­ról. Az uj törvény' rendelkezése az ország egész területén alkalmazandó. Csupán az úgynevezett zárt vizekre nem nyernek al­kalmazási. A halászati jog az állam tulaj­dona, zárt vizekben és a más vizekkel kap­csolatban lévő mocsarakban pedig az ingat­lantulajdonost illeti a halászás joga. A tör­vény rendelkezései értelmében engedély nélkül senki nem halászhat. Zárt vizekben és mocsarakban való halászatra az ingatlan­tulajdonos, vagy bérlő ad engedélyt. Más helyen való halászatra pedig a földművelés­ügyi minisztérium halászati igazgatóságá­nak engedélyére van szükség, melyet ren­delettel megállapítandó díj fizetése ellené­ben adnak ki. Á halászati engedély kiadá­sa megtagadható azoktól a személyektől, akik az utóbbi két évben halászati kihágást követtek eb Községek és intézmények, melyeknek nyilt vizek is tulajdonukat képezik, ezt a jogot csak meghatározott számú halász ut­ján gyakorolhatják. Szabad bal ászás enge­délyezése szigorúan tilos. Tilos továbbá a dinamittal és robbanó­szerrel való halászás. Tilos zsibbasztó-, vagy mérgezőszerek, villamos készülékek, vagy más bénító, vagy gyilkoló eszközök haszná­lata. Tilos a folyóviz felfogása, duzzasztása halászat céljából. A törvény a háló és mis halászati eszkö­zök szerkezetét és nagyságát is előírja és egyes időszakokra előirt rendelkezések be­tartását követeli a halászoktól. A földmű­velésügyi minisztériumnak joga van bizo­nyos fajta hal fogását 5 évig terjedő időre betiltani, A rendeletekben előirt nagyságú balnál kisebbet, vagy olyan halat, amelynek fogá­sa nincs megengedve, tilos szállítani, eladni, fogyasztási helyiségben felszolgálja. A halaknak gépkocsin, vasúton, csónakon, vagy más jármüven történő szállításához származási bizonyítvány szükséges, amelyet az ingatlantulajdonos kell kiállítson. Kihágás esetén a törvény az elkobzás mel­lett 2000—-5000 lej bírságot ir elő. A bünte­tés súlyosabb, ha a vád tárgyává tett cse­lekmény a büntetőtörvénykönyv rendelke­zései értelmében lopásnak minősithető. JERUZSÁLEM, november 27. j(Rador-) A kormány kiengesztelő* dési politikájának megfelelően arab körökben arra a lehetőségre gondolnak* hogy karácsony előtt a száműzettek és politikai letartóztatottak amnesztiát kapnak. Lezárták az év régéig munka- kamarai iparengedélyi nem nevzi iparosok műhelyeit KOLOZSVÁR, november 27* Ä kolozsvári munkakamara minden iparos figyelmét felhívja arra; hogy ez év december 31«=ig be kell szerezniük a munkakamara által kibocsátott uj engedélyüket, különben az ipari elő­készítés és a mesterségek gyakorlása* ról sízóló 1936-i törvényben előirt bün­tető intézkedések alá esnek, melyek szerint az iparengedéllyel nem rendel­kező egyének műhelyeit lezárják. Villáminterjú Bőkay Jánossal, a „ Feleség "szerzőjével Meglepetések a KMSC sakkversenyén A KMSC 24-es sakktornája befejezés felé közeledik, a végküzdelem mind löbb és több meglepetést szolgáltat, A 15 fordulón keresz­tül veretlen Biró Rónaival szemben elvesz­tett mérkőzése után igen szép versenyben vesztett Yéghgel szemben is és igy a második helyre szorult Barabás után. aki 15 játszmá­ból csak egyet vesztett el Bíróval szemben. Meglepetést keltett Izsák előretörése, aki a !9*ik fordulóban nehéz küzdelem után verte Varghát, a múlt évi másodosztályú bajnokot és vele egyenlő pontszámújal a harmadik helyre került. Á hét éljátébos után következő második csoportban izgalmas küzdelem folyik a 3—1 10. helyért, Beukő, Angi, Kiss, Bojau, Mure* san és Molnár között. < A 19. forduló után a verseny állása a kő­vetkező: Első Barabás 18, második Biró 17, harma­dik Izsák 15, negyedik Vargha 15, ötödik Sáudor 14 és fél, hatodik Végh 13 és fél, hetedik Rónai 13, nyolcadik Benkő 9 és fék kilencedik Kiss 9. tizedik Angi 8 és fél, ti­zenegyedik Bojau 8, tizenkettedik Molnár 7 ponttal. KOLOZSVÁR, november 27. Az egyik fárasztó próba után „kapjuk el“ pár pilla­natra a szerzőt, aki személyes, kedves isme­rőse a kolozsvári közönségnek. Ezúttal nem­csak szerző, de rendező is Bókay méltóságos ur, aki közvetlen előzékenységével megsze­rezte azt a jóleső örömet színházunknak, hogy legújabb darabjából személyesen vezet­te a próbákat = ezzel megadta azt a lehe­tőséget, hogy a „Feleség“ kolozsvári pre­mierjén pesti tempójú előadásra lehet szá­mítani. Kissé fáradt, hangja rekedtes. A rendezés és betanítás nehéz munkája szemmellátbató- an kimentette. Nem is terheljük sok kér­déssel, mindössze néhány villanásnyit ké­rünk a darabról. Készséggel válaszol: — Húsz évvel ezelőtt írtam eredetileg ezt a darabot. Ez volt az első színpadi munkám. Nagy ambícióval, nagy nekilendüléssel, olyan túltengő objektivitással, amennyivel csak egy kezdő író tud írni és olyan kévés szinpadi rutinnal, amilyennel szintén csak egy kezdő iró rendelkezhetik, — szóval va­lahogy igy csináltam mag a darabot. Elol­vasás Után Heltai Jenő véleménye ez voit: — A darab nem jó. Az qlső felvonás meg­állja ugyan a helyét, de a másik kettő rossz! Akkor elhatároztam, hogy nem írok töb­bet darabot. Tizenöt évig nem is írtam, Aztán újból liozzákczdteín. És most már ment a dolog. Úgy látszik, a szünetelés, a hosszas pauza jót tett. Tapasztalat, rutin, szinpadismerot, élesebb meglátások! OLCSÓBBAN DOBJÁK PIACRA A TÁVOLBALÁTÓ KÉSZÜLÉKEKET. A newyorki világkiállításon mutatták be elsőizben a vevőközönség részére előállí­tóit újabb tipusu távolbalátó rádiókészü­lékeket. Eddig csak az allem egyes köz­pontjai és dúsgazdag magánzók tehettek szert egy-egy fantasztikus összeget képvi­selő készülékre. Most azonban már An­gliában is gyártják a távolbalátó rádió­kat. A piaci árak azonban most is hihe­tetlen magasak, úgyhogy egy ilyen ké­szülék beszerzése 180 ezer lejbe kerül a vásárlónak. A gép egyébként 40x60 eeo- timéter átmérőjű rendkívül tiszta képet vetít. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj* Piaţa Unirii, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom