Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-03 / 254. szám

1939 november 71 ELZBNZEK 4^ Látogatás a százhuszonhatéves bucureştii magyar elemi iskolában Nagyobbrészt iparoscsaládok gyermekei tanulnak az iskolában. — Négy- osztályos fióktagozatai is működnek a hétosztályos közponii elemi iskolának BUCUREŞTI, november hó. A bucureştii református egyház köz» ség Sfinţii Vcevozi'utcai központi ele mi iskolája előtt állok. Félnyolcat ü az egyik közelii templom órája s as „oltóin“-ok. Bucureşti jellegzetes gyű mÖIcs- és zöldségárusai utolsó körút juikat végzik. Pár tejes kodsl kocoí még tova, majd hivatalba és munka helyre sietőkkel népesedik be az utca Nemsokára ki pirosodott arcú iskolái gyermekek tűnnek fel az utca szögié ítén, pajkosan nevetgélve, meggy őrsi rótt léptekkel sietnek az iskola felé Zamatos székely beszédet hallunk.. Messzi földről, a Maros, a Küiküllő, au Olt és a Szamos menüiéről Bucurestibe szakadt magyarok gyermekei fordulna! be az iskola vaskapuján» Hosszasan elnézem ezeket a reszber vidékről bekerült és részben már f milliós román fővárosban születeti gyermekeket, A mindennapi élet gond« jaival küzködő iparosok, munkások és háztartásbeliek ivadékai ezek, akiknek szülei valahol mess.ze, iu! a Gara, de Norden, a Grivita=i gyárnegvedben, vagy a külvárosok gyil kosié vegöjii mű­helyeiben verejtékezve robotolnak. A gyermekek ruházatát figyelem. Fţr;vo szerűen és tisztán vannak felöltöztet­ve. Nagyrészt a szegényebb osztályhoz tartoznak. Percek alatt benépesül a nagy iskola udvar... a tanitVLs kezdetéig, a óucu" resti? kis magyarok hangos jókedvvel kér,get őznek, vsigy kiset b»nagyobb cső** portokba verődve beszélgetnek. Nem­sokára megszólal az iskola csengője s a vígan játszadozó gyermekek sorba«« áljának és néma csendben a tantermek­be vonulnák» A íéccsőliázból még kp hallatszik az apró kis cipők kopogása, majd mély csönd borul1 az iskolaud­varra. 126 ÉVVEL EZELŐTT... A bucureştii református egyházkor ség elemi kikolá iának megalapítása egybeesik az egyháziközség megaíaku- íásávak Az egyházközség irattárában levő okmányok szerint' 18l3=ban, vagyis Î26 esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit az első bucureştii magyar is* v kofa, i Az egyházközség és az iskola a hívek áldozálkészsétre folytán csakhamar vi­rágzásnak indult és immár egy és egv* negyed századon át mint a magyar kuí- túra legkeletibb védbásíyája dacolt a történelem viharábsin. Az iskola az a'aoitási évtől kezdve csaknem meg“ czakkVis nélkül működött-a vHághábo- ru kezdetéig. A kormány a háborús és a hadviselő leiek közötti állapotra hivatkozva, 1916,bárt az iskolát bezáratta és az iskola vagyonát, valamlni az ép öle’ itét zár alá helyezte. A világháborút követő években a ro« mâniat kisebbségi magva/rság vezetői és az Erdélvi Református Egyházkép rület akciót indítottak az Ljkola meg8 nyitása érdekében. A vezetők hosszas tárgyalásokat folytattak a különböző kormányok illetékes minisztereivel, míg végül is 1929 őszén a semmitőszék döntése folytán megnyithatta kamtii a bucum resti! református elemi iskola. Î Az iskola megnyitása a főváros ma= • gyarságánek széles rétegeiben nagy megelégedést keltett és a távoli külvá’ ro sok ban lakó magyar szülök feleke­zeti különbség nélkül sietitek gyerme­keiket az egyetlen magyar iskolába be­íratni. ,4 növendékek száma egyre növeke* deii és végül az egyházközség vezető- sége elhatározta, hogy a központi is' kola mellett a külvárosokban az úgy= nevezett „templom" iskolákban“ fiókm iskolákat létesít. Két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Vatra Luminoasa-i fiókiskola, maid ez évben a Sosea Vi Mor-ti ti templom* iskolában kezdődőit meg a magyar* nyelvű tanítás. ( AZ ISKOLÁK FELÜGYELETE i ÉS ELLENŐRZÉSE A bucureştii református elemi isko­lák felügyeletét és ellenőrzését az. is­kolaszék végzi, melynek elnöke Nagy Sándor lelkész, tagjai pedig: Bakk Elek dr., Bittay Sándor, az elemi iskola igazgatója, Boer Lajos, Huszár András, Horváth László dr., Imre Lajos, Jani Dénes. Konnáth András, Kövér Márton, Mihály Albert, Pápay Lajos, Simon Já­nos, Szlgethy Béla, Tóth Géza és Ütő Gáspár. Az iskola felsőbb egyházi ha­tóságai: az ó-romániaí református egy“ házmegye esperese és az erdélyi refor* mátus egyházkerület igazgatótanácsa. Az állami felügyeletet a magánoktatás vezérfelügyelősége és a fővárosi tan­felügyelőség végzi. Nyilatkozik az igazgatőtanitó Kraíf 2 Át ©!©f €S3lf 5üf a A „Bacii f as vä* dászok“ és „Akik életükért harcoltak** vilá^filrü szerzőjének uj, remek k5r»y» ve: a gyermekparalizls, szülési fertő­zések és vérzések, tuberkulózis, vérJ baj, pellagra, stb. elleni küzdelem leg­újabb eredményeiről számol be. Kruif sajátos írásmodor«, magávalragadó elő­adása, a mü minden fejezetét önállóan érdekes és lebilincselő regénnyé ala­kítja. A remek kötet egész vászonkö* tésben 238 lej az ELLENZÉK KÖNYV- OSZTÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piaţa Uni­rii. Vidékre utánvéttel Is azonnal szál­lítjuk. Kérje a könyv újdonságok jegy# Az iskola működésével kapcsolatban felkerestük Bitay Sándor igazgatóisni’ tót, aki a következő nyilatkozatot tette: — Jelenleg három iskolánk működik, A központi iskola 7 osztályos, miig a îi ókiskolák csak 4 osztályosak. Jövő­re a fíókisko'ákat is hétoszíálvuakká bővítjük ki, hogy ezzel tnegkönny it= isüik a magasabbosztályu növendékek í iskolalátogatását. A növendékek szá' j ma a mull iskolai évben 277 volt, mig i az idén ez a tftzám 292=re emelkedett, i Iskolánkat felekezeti különbség nélkül i látogathatják a növendékek. A mult. is- ! kóla évben a református tanulók száma Î64 volt, mig ez évben a kálvinista ! növendékek száma 178-ra emelkedeífí. A tanulók szüleinek foglalkozása fe= . lől érdeklődünk, j —- Sajnos, a módosabb szülök gyér' mekeiket nem a református iskolába, ; hanem a francia, német és olasz isko= I Iákba járatják. Növendékeink leqna8 ; gyohb száma iparoscsat adókból kerül I ki. Ennek dokumentálására idézhetem az elmúlt iskola! év adatait. 37 tiszt* ! viselő, 167 iparos, 3 kereskedő, IS sofőr, 17 házmester, 10 kenyeres, 24 munkás I és 21 háztartási alkalmazott gyermeke látogatta az iskolát. A módosabb szít“ lök szégyellik gyermekeiket olyan ism kólába járatni, ahol együtt kell tanuk janak a sofőr, vagy esetleg a szakácsnő gyermekeivel A tandíjkedvezményekkel kapcsolat- j ban Bitay igazgató a következőket mondja: «— Az évi tandíj 1500 lej. A szegé0 nyebb tanulóknak a prezsbitérium ten­díjkedvezményt nyújt. A múlt iskola' évben a központi iskolában 225 tanuló közül 126-mik. a keleti fiókiskolában pedig 52 tanuló közül 50'nek adtunk tendijkedvezniényt, Tandijkedvezményt kapott tehát összesen 176 tanuló, amin teljes tanulói létszám 63 százaléka. Emellett a tanul ókai ruhasegélyben, ingyeniej‘akcióban és tankönyvsegély­ben részesítettük. .4 tavalyi karácsony faünnepély alkalmából kiosztottunk 24 télikabátot, 15 íiuruhái, 10 leány ruhát, 31 pár cipőt, 2 nadrágot, 16 egyenkö- tényt stb. mintegy 49 ezer lej értékben. Megrázó esetet beszél el Bitay igaz* g-ató. i — Sajnos, gyakorta megtörténik, bog}’ a besratások alkalmával olyan ma­gyar gyermekeket is kell felvegyünk, akik bizony anyanyelvűket csak fö* rsdezve beszélik. Előfordul az is, hogy olyan magyar gyermekek is kér rőtnek hozzánk, akik egyáltalán nem beszélnek magyarul. — iskolánk — folytatja Bitay igaz­gató — fővárosi nívón áll. Külön ro­mán tanítókat szerződtettünk a román nyelv és a nemzeti tárgyak tanítására. Ezenkívül német és francia nyelv, va­lamint hegedű- és zongoreleckékeí is adunk. ţ Az iskola jövő célkitűzéseiről beszél az igazgató: — Tervbe vettük, hogy az iskola ke­retében a külvárosi gyermekek részére internálást állítunk fel. Az internáíusí a jövő tanévben nyitjuk meg — fejezte be nyilatkozatát Bitay Sándor igaz­gató, ! Szász Hívass, Argeiolann minUrierelnOtf porta tál hitiietete e BUCUREŞTI, «november z. (Rador-) Fernando Quartin d« OUve*ra Basto.s bu­cureştii por'rigái meghatalmazott miniszter átnyújtotta Argeroianu .miniszterelnöknek a „S’stntt logo ele Spada“-rond nyakláncát és nagyszakigjáv, mdföt-l x portugál köz-ársn sági elnök Hintette ki <a «miniszterelnököt* Az ősi rendel' H70'ben Casdliában alapí­tották és a kitüntetési csak igen. kivétető, esetekben adományozzák. Nemzetközi klAlíllásl rendez «I Munka es Jfthedt szer rezet j BUCUREŞTI november 2. (Rador.) A „.Munka és Jókedv*1 ke­retében szervezendő nemzetközi kiál­lítás ügyében bizottságot alakítottak. A bizottságban a pénzügyi, nemzetgaz- daiságügyi s munkaügyi minisztériu­mok, valamint a bucureştii Primăria és a jegybank kiküldöttei \ esznek részt. Cornateanu miniszter meggyógyult BUCUREŞTI november 2, (Rador.) Cornateanu földművelés* ügyi miniszter felgyógyult betegségé­ből és átvette tárcájának vezetését. A földművelésügyi minisztérium szervei­nek ellenőrzését továbbfolytatja. „Kedves féli esíéh az elsötétítettvárosban“ Â Daily IViaiS érdekes és korszerű tanácsai LONDON, november 2. Ä Daily Mail tanácsokai' ad olvasóinak, hogyan tehet k kényelmessé ég kedvessé a hosszú cg'ékek melyeket az elsötétített vá­rosban egyedül keli «tölyeniök. „Ne mondja, hogy unalmas és szomorú őst érői estére egvedül üldögélnie, ha mar leszádt «a söté'ség és az elsötétített utcák látványa visszataszító. Ha akarja» alkalmaz* kodhat az uj viszonyokhoz, otthonát olyan kényelmessé tehetik, amilyen azelőtt talán sohasem vo'h Az ebő tennivaló, hogy a szobák kö­zönséges és kissé -rideg képét megváítoz* íássuk. Például azoknak n- belső függönyök­nek,, melyek a fényfogó készüléket elrejtik, miért kell cüv hangula’Ionnak. ternnök? Miért me használhatna y!dám mintájú Füg­gönyöket, mely ék eletet vinnének a szobá­ba? Ugyanez á'H tai diványtoritőre és a‘ bú­torokra. Nem baj, ha (karneváli hangulat’ lesz a szobában. Ez felvidítja majd. Sok :dőt kell töltenie a konyhában »s. Gondoskodjék hát, hogy a. tűzhelye szé­pen meg legyen fiszrrtva. A ragyogó -üz- hdy örömmé teszi á főzést. Igen fontos a világítás- Mindenütt raká~ rékosikodjék a világi"ássak hogy pazarol­hassa .a fényt azvskbam a szobákban, ahol állandóan tartózkodik. Az unalmas lámpa­ernyőket cserélje élé-nkebb színűek re. Te­gye kényelmes é a szobáit. A hosszú üldö- gélés fárasztóvá vábk, ha «z ember tunc5 teljes íkéiayelemiben. Ezért nagyon jók a mély, pijha karosszékek, melyekben kv nyújtózhat. Hamu'.artó-aszíalkat ;s lieíyez- hat melléjük, ezek nagyon kényelmesek ä dohányzó embermik. Rendkívül fontos a fűtés is <s a;rra kod törekednie, hogy a leggyafkorlaribb és leg­takarékosabb módon használja ki készle­tek . . . Visz on i nagyon jó szolgálatom tesz á melegvV.es palack. Még egy füretlen há­lószoba fagyos levegőjét is könnyen el le­het viselni, ha az ágyat előbb melegvizes palackkal megmelegke-tük. A melegvizes palack arra emlékez!eb hogy nagyon jó, hu kéznél van néhány thermos meleg le­vessel, tejjel, teávail, kávéval, kakaó­val, stb Arra is kéli gondolni, hogyan fog szóra* kozni családjával együtt a hosszú estéken. A rádiókészülék nélkülözhetetlen. így hozzájuthat minden hírhez. Zenei szem­pontból azonban nem szubad a BBC vagy a (külföldi rád ók műsorára korlátoznia ma­gát- A mérhetetlen változatosságéi gramm fon?emezek lehetővé teszik, hogy saját ze­nei ízléséhez mért. hangversenyeket rendez­hessen, amikor kedve van. Annyiféle ház- szórakozás van még, hogy a 1‘sráiuk szinte végtelen. Olvasás, kézimunka, rejrvényfej- tég kártya, sa‘kk, biliárd, tivoli, másféle já-ékok — csak válogatnia kell Újabban gyakran mondogatták, hogy az orrhon olyan hely iert, amelyen kívül !öl- tik el életüket az embereik. Lehet, hogy Így is vol , de ma már mines így. Akár telsz k, a kár nem, ómét fel keli fedeznünk otthoniunkat és a lehető légik cd ve sebbé kell te’múink A UJKÖNYVEK £mőd Tamás versei. A halk szavú, rínom érzésű Ernőd Tamás Ady End«re és * Nyu* gac gárdájához taeiozoh Költészete «tis/Ja', áhuntos nemes és bocsihe’es. ,,Az igazak­nak, a keveseknek, a. csöndeseknek, a he* vesetkraek“ a verskötet bevezető mottóp- A verskötet Emőd Tamás kötészetének tel­jes gyüj’eménye. Benne vtein * Magányom h‘mek, A tűnt Mők holt városa, Otthon 1910-ben, A Hoílnap ünnepei, Az én Adym, (Harangok, nóták, cimborák, Hajnal Ady* val, A Ívhurogioít Ady, Ady memoárok,. Levéti Adynak, Ady árnyának, stb., stb-)» Korszerű rímek, A pénz himnusza, A nyár pillangói, Gío(tónál Páduában, A nevető Bacchos, Görög kórusok. Az uj Lys»tT»rá- bói, Bujr az üldözött, Ó siralmak, uj siral­mak, Az uj Aesopusból, Sárga folt. Apám anyám, Könnyű múzsa nehéz időkből, A sebes forgószél Történelem, Az utolsó szó jógáin, Versek egy régi Bókból, Berek- Böszörmény, Fejfák a falu végén, Csokonai bőm mellett. A pompás verskötet» íimdy 360 olcliî, az Officha könyvkiadó vaskos bibliofil kiadásában jcíenr meg. Emőd Ta­más versei fűzve 15 3 lej, szép amatőr vá’ szenkötésben 191 tej minden könyvkeres­kedésben. Kérje az Officina-könyvek teljes jegyzéskér. Trzan a föld szívében, Janson Gridley, egy fiatal gazdag amerikai felkeresi az ős­erdő mélyén Grey sthe Sordo:, akit Tarzan néven «ismenaeik a dzsungel majm'ai és vad­jai. Gridloy fantasztikus tervér közöl Tar** zanneű. Bi'beszéli, hogy- tudósoik szerint a föld mélyében, a világunkhoz hasonló vi­lág éh* Poll ucidák. Ez a különös vő ág a tu­dósok szerint olyan fejlődési fokon áll, ami­lyenen a föld állótr néhány ezer esztendő­vel ezelőtt és amelynek legutolsó jeleni ős eseményt, hogy David Innest, PeHucidár ■eüjso császárát, elfogták és börtönbe vote* rék a korszárok, PelSucidár együk néptör­zse. Tarzan vállalkozik, hogy részi vesz a kirándulásolt. Mintegy húsz főnyi társaság. Zupner kapitánnyal az élén, útnak indul a<z Északi sarkon keresztül a föld mélyébe. Izgalmas kalandokon ősnek áí aiz ismeret­len, őskori viiágban. Óriási majmokkal i> rallálkozülc Tarzan, akiknek bc'zéli ă tnyel- vét, de a lóik mégis rabul éjik. Innen a majmok egyik vezére későbbi jóbarárja: Tar-gesh menti meg. Megismerkednek T«o- arral, az ábrándostelkü és mégis féktelen ül bátor harcossal, Zorán vörös virágával a gyönyörű peüuc'dári leánnyal: eztán elő kerülnek az irtózatos, kígyó-ostu, goribor nevű szörnyetegeken lovagló hor.ibok, inn-.-n pedig a kegyetlen korszárok birodalmába jutnak el, hogy végül kalandok é$ vesze­delmek urán az expedíció elérje a célját és megszabadítsa P-elhc'dar császárát. A Tu- zan*kötelek ára Pan-heon-kiadáiban, szép hiálli ásban, fűzve ét lej, kötve 96 lej min den könyvkereskedésben. Kérjen panthon- ujdonságok jegyzékéi*

Next

/
Oldalképek
Tartalom