Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-17 / 266. szám
2 Et LEN 7 fi* rüfttűSi*6öfc»CEM«Äüi 1 0 3 0 nOV 9 mht r í 7. „Megmondom, ki vagy...“ Szenzációs adatok a modern grafológia lilkaiból. — Drahm grafológus-professzor elmondja, hogy az írásból az aj grafológiai módszerek szerint tökéletes jellemrajzot lehel kiolvasni KOLOZSV \R, november 16. ‘ Érdeke» vendége s an Kolozsvárnak L. Virahui grafológus-prolesszor személyében. A mur világhírre szert tett tudós professzor asszisztensnőjének, Nyikora Aliz három diplomával rendelkező tanárnőnek kíséretébe'» jött Romániába, azzal a célzattal. hogy itt több nyilvános előadást tartson a grafológiáról, mint az orvostudomány egyik segédeszközéről. A urvcs grafológus-prolesszort itt tartózkodása alatt a Newyork-szállóbeli lakásán kerestük fel és a legnagyobb készséggel állott rendelkezésünkre. Rövid beszélgetés után rátérünk jövetelünk céljára és Brahm professzor a grafológia tudományának általános ismertetése után rátér arra a kérdésre, hogy megállapitható-e a betegség uz írásból. — F.nnél a kérdésnél abból az elvből indultam ki — mondotta többek között Brahm professzor —, bogy Ép testben ép lélek, tehát a beteg ember írása is beteg, illetve kell, hogy legyenek olyan jelek 37, írásában is, amelyről, ha nem is éppen magára a betegségre következtethetünk, de könnyű szer- rel megállapíthatjuk a testben azt a területet, ahol betegsége tanyázik. így megkapjuk a szív, a gyomor, vagy más egyéb testrészek megtámadottságának jelét az írásban. — Ezzel a feltevésemmel kapcsolatban sok kísérletet folytattam hírneves bécsi és budapesti klinikákon, szanatóriumokban. így például elméletem heigazolására, orvosprofesszorok közreműködésével és ellenőrzése mellett, több nyilvános kísérletet végeztem. Többek között kiválogatott egészséges és beleg emberek írásait telték elém. Természetszerűleg nem mondották meg, hogy melyik írás származik a beteg embertől. Az alatt, arcig én az egyik szobában teljesen távol a betegektől és anélkül, hogy azokat csak egy pillanatra is láttam volna, megkezdtem az írások elemzését, egy másik szobában orvos- professzorok vették vizsgálat alá a pácienseket és meglepetéssel állapították meg azt, hogy ti betegségükre vonatkozó megállapításaim teljes egészében fedték a szakorvosi megállapításokat. Nagyon sok esetben kerülnek elém emberek, akiknek írásaiból látom, hogy szivükkel, gyomrukkal, vagy valamelyik másik testrészükkel kapcsolatban rendellenességek állhatnak fenn és miután megkérdem őket. hogy orvosi kezelés alatt állanak-e, nemleges válaszuk esetén felhívom figyelmüket erre a körülményre és orvoshoz küldöm eket. Ki kel! ugyanis hangsúlyoznom azt. -hogy ezzel a módszeremmel én nem orvosolni, vagy éppen kuruzsolni akarok, hanem be akarom bizonyítani, hogy az orvostudomány egyik kisegítő ágazata lehet a grafológia a betegségek megállapításában. — KIMUTATHATÖ-E A CSALÁDI KAP- CSŐI,AT AZ ÍRÁSBÓL? !— Igen érdekes tanulmányokat végeztem az átöröklésnek az írásból való megállapításával kapcsolatban. Ennek a felfedezésem* 1 nek külonögen a gyermeknevelésnél van szerintem rendkívül nagy fontossága. Ismeretes volt eddig az is, hogy pályaválasztás előtt szakértői véleményt mondottak a gyermek írásából és a megállapítások figyelembevételével igyekeztek a gyereket olyan pálya felé terelni, amely az írásából kiolvasott hajlamoknak legjobban megfelelt. Ezzel kapcsolatban azonban igen sok esetben megtörtént az, hogy ezek a számítások nem váltak be tökéletesen. Hangsúlyozom, hogy ezekben az esetekben nem a grafológus véleményében volt a hiba, hanem abban, hogy a pályaválasztásnál nem vették tekintetbe az átöröklés törvényét. A grafológus ugyanis megállapitotta az ifjúról, hogy valamelyik pálya iránt nagyobb hajlamosságot mutat. Ha azonban alaposabb kutatásnak vetette volna alá a pályaválasztó ifjú családját, könnyű szerrel megállapíthatta volna, hogy ez a hajlamosság annak tulajdonítható, hogy családjában — apja, nagyapja, dédapja —- esetleg hasonló foglalkozást űzött és a hajlam beléje is átöröklődött. Kutatásainak során azonban könnyen megállapíthatta volna azt is, hogy az elődöknél be vált-e tökéletesen a pályának ez a megválasztása és nem volt valamilyen tekintetben káros hatással szervezetének fejlődésére. Az általam felállított rendszer alapján azonban áz írásból magából ki tudom mutatni azt, hogy a szülők, nagyszülők testalkatában hol voltak bizonyos fogyatékosságok, amik esetleg alkalmatlanná tették őket arra a foglalkozásra, amelyet választottak és ha a gyereknek is arra lenne hajlandósága, úgy ezeket — esetleg a gyereknél is, későbbi korban fellépő — gyengeségeket orvosolni lehet. Ezeknek a szerveknek az erősítése azonban már az orvostudományra tartozik, én csak felhívom a szülők figyelmét erre, a gyógyítás mix reájuk tartozik. FEL I Kill l'-K ISMERNI AZ EMBERT AZ ÍRÁSA ALAIMAN?-- Igen érdekes kísérleteket folytattam például olyan irányban is —- mondotta a tudós professzor hogy az emberek alakjára, arcára következtethessek írásaik alapján. Többéves tanulmány és megállapítás után rájöttem arra, hogy az. emberek Írásaiból nemcsak belvilágukra, lelkületűkre, jellemükre. stb. lehet következtetni, hanoin megállapítható belőle arcuk és alakjuk is. Ezzel kapcsolatban igen sok nyilvános előadást is tartottam. Így többek között egy *t Becsben, ahol 1935 novemberében 800 ember közül százötvennek az írását elemeztem és vállaltam azt a rendkívül nehéz feladatot, hogy közülük ötöt írásul; után felismerek. Ö»sze is gyűjtötték a százötven embert, én meg vettem az ellenőrzést végzők által kiválogatott öt írást és megállapításaim alapján kiválogattam azt az. öt embert, akinek kezétől az irás származott. — Nem mondok uj dolgot azzal, hogy az írásból könnyűszerrel lehet következtetni az egyén foglalkozására is. Itt van például egy igen jellemző eset — mondotta és ezzel iiattáskáiából elővette az egyik helybeli orvos írását — ha történetesen nem tudnám, hogy szivspecialista, abból a módból, ahogyan ez; a „Dr.“ jelzést odaírta, feltétlenül urra kellene következtetnem, hogy szivekkel van dolga. És igy tovább. Úgy ennek a megállapításnak, mint annak, hogy az irásb'd lehet az alakra és arcra is következtetni, különösen bűnügyi téren van nagy fontossága. Igen sok esetben nem áll a nyomozóközegek rendelkezésére egyéb, mint néhány soros irás a gyanusitottól és a jó grafológus ebből a néhány sorból részletes tájékoztatót tud adni a bűnös testalkatáról, arcberendo- zéséről, foglalkozásáról, jelleméről, egyéb hajlandóságairól és ezen a nyomon elindulva, már igen sok esetben jutottak el az egyébként nehezen leleplezhető gonosztevőig. AZ IRASELF.MZÉS FONTOSSÁGA V HÁZASSÁGBAN — Rendkívül nagy fontossága van az írás- elemzésnek például u házasságkötések esetében is. Nem beszélek itt nuc l az érdek- házasságokról, mert azokat úgyis megkötik ha nem is egymásnak valók a kiválasztottak. inkább uz. úgynevezett szerelmi házasságokról akarok s/ókini. Házasságot mint tudjuk - nem rg\ idényre, hanem lehetőleg ölök életre kötünk. Éppen ezért bír tehát nagy fontO .ággal az, hogy a házasság- hűtés előtt tisztulni jöjjenek az el jegyzettel; egymással. Az alapos vizsgálat céljából vizsgálat alá kerül a nő és a férfi egyéniség»;, szellemi aktivitása, intellektuális (okozata, a jóra. vagy a rosszra vul»”» hajlamos.ága, szo- eiális érzéke, stb. Megvizsgáljuk az egészségi faktorokat, az érzéki világot, mért mind- ezek nagy jelentőséggel bírnak a későbbi harmonikus éh tie. A felvett és megállapítod adutok alapján azután mind a két félnek a rajzát elkészítjük és ebből állapítjuk meg aztán azt. melyek azok a tényezők, amelyek kiegészítik egymást. »!<• vannak olyauuk, amelyek egvmás :»l ellentétben állanak és most csak azért nem veszik ezeket észrí, mert ét/ékeik uralják »őket. A szerelem és az érzéki vonzódás azonban elmúlik és ott áll egymással szemben, egymáshoz láncolva két ellenség, akik állandóan azt lesik, miképpen szabadulhassanak meg egymástól. Kérdem, milyen jövőt és nevelést biztosíthatnak az ellenséges viszonyban élő szülők gyermekeiknek? KIISMERHETI-E A2 EMBER ÖNMAGÁT? — Az emberiség már hossza idő óta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy kiismerhetjük-e saját magáinkat? Erre csak az lehet o feleletem, hogy az ember saját magával sohasem jöhet tisztába és sohasem ismerheti meg önmagát. Ennek pedig a következő a magyarázata: Minden egyén búrom tényezőből áll: fizikai lényből, a vizuális emberből és a harmadik a szellemi faktor. Megfigyelhetjük munka közben fizikai lényünket é9 a vizuális embert is, azonban ezt a megfigyelést a szellemi tényezőnkkel végezzük. A szellemi tényezőnket azonban már nem tudjuk megfigyelni. — Az utóbb elmondottakat összevetve tehát — fejezte be nyilatkozatát Brekin professzor — megállapíthatjuk, hogy az ember önkiismerése teljességgel lehetetlen. Ezt azonban teljességgel pótolja a grafológia, amely hova-tovább mind komolyabb teret kezd hódítani és az orvostudomány is ma már komolyan foglalkozik azzal a gondolattal. hogy az irásolcmzést a betegségek megállapításánál hisegitö eszközként használja fel. BAKOS ALADÁB. Józseffaivá ért... kiadástól való tartózkodással megtakaríthat. Itt van még a szórakozások évadja, melyek bevételeik egy részé« vei jól táplálhatják Népközöisiségiink ezt a lankadatlan és nemes mozgalmát. f Kell is tegyék. Mert még sok pénz** re van szükség, hogy a tavaszi munkának, mely a lakóházak felépítését óhajtja megvalósítani, nekiláthasanak. A lakosság az ui gazdasági épületekben telel át és csak tavasszal foghat liozzá a lakóházak építéséhez. Ezek nélkül az eddigi újrakezdés természetesen megbénulna és ki tudia, hogy a félbemaradó mii mikor kapna megint ereire. De minden reményünk megvan, hogy nem lesz megállás: a szükséges pénzt erdélyi magyarságunk a tiz körmével kaparja majd eló. De nem is kell kaparnia, ha megjelennek adoma* nyaíkkal a késlekedők vagy az elvonatkozni akarók. Az olyan megható névsorok; mint legutóbb a vásárhelyiek és most a bánságiak, bizonyára serkentő hatással lesznek azokra, akik eddig a mozgalomtól el vonatkoztak. És akkor a befejezés olyan lesz, mint a kitűnő kezdet és a java folytatás. A 27. SZ. GYÜJTŐIV: Johann N. 500 Jahsaus Kató 100 Just János 300 . fierce tz József 50 Struraberger Stefánia 20 Net>ke Ernő 10 Tóth Terezia 5 Józsa Ferenc 50 WeLry Károly 50 Özv Székesi Anna 30 Kanton Anna 30 Hudák József 50 Félni Annus 20 Josz Géza 50 D. S. 20 Bálint Mihály 50 Mózes Emilia • 20 Kromer Mihály N 20--------- A i • WArnold J. Oh auhatatlaii aláírás Eblin* J. Biuum Ernő Schwarz. József Vargu János Kálmán Miklós Szende F. Frit drich József Si-iirr Anna Szaszedik .!. Tlnry Csibi Maiko\ics Milán Fopasné D 0. j. T. Stoubeck L. Csúszka .1. Cserniczky H. Torinásy Lajos Haragos M. Árvái András Speichert J. Beregszászi Létainé Zappe K. János Mihály Stufle N. Dobos J. Rett Gyula VIőzes Béla Bolt N. N. N. N. N. G. G. N. N. N. N. Váczy Béla Cronst István Bokor András Müller Ottó Pallys Flóra Leidl Róza D. E. U. H. Balázs László Bernátli Jenőné Rottenbucher E. Ritzert Schneck György Tinv Ferenc N. N. N. N. F. F. Teleki Endre Rukóczky József P. I. Marossy Mátyás Marossy József Hess Rezső Stark Nándor Szajak Pálné Görlieh Imre Fodor N. Takács józsefné Strausz József Prochaska cég N. N. Szénássi N. Torzauer Tibor özv. Bakó Lászlójáé Túri F. N. N. P N. Marton Béla Marton Béláné Kintser József Lengyel Mózes Frauer R. Nober M. K. J. Schnr J. Grosz B. N. N. N. N. N. Olvashatatlan aláírás Szeletzky Szuszadikué Denhoff Antalné Dobránszky N. N. Szuszedik Teréz Szuszedik Rudolf Németh Ilonka A. W. Hamisz Emil Hanusz Félix Rück Petemé Lutz Béla Lutz Béláné Fazekas Lajos N. N. K. K. Dezső János Baranyai Máris Fiiak M. Szaiai Pál Szabó Ferdinand Szép István B. G. _ ” Dr. Karner E. Ä, Z. F. Koha Besser Nenboldner N. N. N. N. Pacher N. "* F. N. Popovici Péter N (Folytatjukl j 10 20 Mi 00 iO r* n 23 20 25 20 20 20 20 20 20 10 10 60 20 40 Ifi 10 10 10 .30 30 20 10 20 50 100 100 10 10 20 10 20 50 20 10 10 20 20 30 200 10 20 20 10 15 50 30 10 30 100 20 30 200 100 ÍOO 30 10 20 10 20 20 20 10 100 60 50 30 50 20 100 30 100 100 i00 $0 5o 10 10 20 20 50 20 20 20 60 40 20 20 50 20 20 10 15 20 3G 20 50 10 30 10 20 10 10 m 20 10 500 50 20 300 3o 30 100 10 2Q tisa* Nulla dies sine linea, mondta a nagy római császár: „egyetlen nap se legyen vonalka nélkül“, mert ha jót cselekedett, megjelölte viasztábláján. Mi szintén ezt akarjuk: ne teljék el nap anélkül, hogy hirt ne adjunk Józseffalva érdekében folyó adományokról. Mindaddig, arnig az utoisó ház is ki nem kél a romokból, amíg minden józsef- falvai gazda el nem rebegheti az imádsága után: most már mindenem ismét megvan, ami az Isten látogatása előtt volt, folytassuk hát a munkát és szerzést most már Isten és a segítő magyar testvérek hírével. November 5-én volt ünnepélyes megszentelése annak a munkának, mely a félfalut helyreállította. Mintha ezt az ünnepélyes pillanatot akarná a magyarság még szebbé tenni, egyreniásra érkeznek be a Magyar Népközösség vidéki tagozatainak gyűjtőivel, vidám hirlel ésével a kisebb=nagyobb adományoknak. Gazdag lelkek gazdag névsorai. Mintha csakugyan igaz. volna ebben az esetben is: Nulla dies... Folytatjuk a bánsági tagozat 27., 28.. 32., 34. számú gyiijtőivein eszközölt befizetések ismertetését. Ezeken a gyűjtő- iveken, 3-196, 8325, 1436, 7505, 2835 lej folyt be, ami önmagában is jelentékeny összeg, de folytatása még növelni fogja méreteit. Egy pillantás a névjegyzékre. meggyőz bennünket, hogy a Jó- zseffalva érdekében folyó gyűjtés egyaránt bel- és külterjes: sokan vesznek részt benne s az egyesek megfeszítik erejüket. Nemes verseny folyik tehetős és szegény között. De a rövid pillantás meggyőz bennünket arról is, hogy további nagytömegű és nagymérvű hozzájárulást remélhetünk. Még számos helyről nem kaptuk meg a jelentéseket. De nyilván minden igazi, tősgyökeres, mélyérzelmü magyar ember adakozni készül, ha többet nem, hát legalább 1—2 /ejt, amelyet, a felesleges
