Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-10 / 233. szám
T felen 7 fix 1010 október 10. rirnaünuMUMM Akik a világ éi'deklddéséaok középpontjában állanak CHAMBERLAIN e hét folyamán válaszol Hitler iavaslataira Olasz hírforrás szerint Anglia állítólag felvilágosításokat hé • a kancellár beszédének egyes kiléteiéiről.— Világszerte nagy cikkekben foglalkozik a sajtó Hitler kancellár beszédévé LONDON, október 9. (Rador.) Chamberlain e hét folyamán nyilatkozni fog Hitler békenjáiilatiairól. Hivatalos körök szerint a francia és angol kormányok között megbeszélések lesznek, amelyekről azonban kijelentik, hogy egészen más célból történnek, mint a Hitler beszédének közelebbi megvizsgálása. Mindenekelőtt arról van szó, hogy meg kell mutatni a semlegesek közvéleményének — amely pedig sokkal kevésbé van meggyőződve a Németországgal való vita haszontalanságáról, mint a szövetségesek —, hogy Anglia döntése csak nagy óvatossággal fog történni és abban a meggyőződésben, hogy semmilyen más megoldás jelenleg nem lehetséges. Ezen a Héten az alsóházban fontos tárgyalások lesznek, amelyeknek a középpontjában a háború jelenlegi állása fog állani. ftlvilăgosifâsoftai hér az angol iíormmti (filier összédéneh egyes részleteiről? RÓMA. október 9. (Rador.) Ştefani jelenti: Egyes angol politikai körökben nem tartiák kizártnak. hogy az angol kormány Berlinben felvilágosítást fog kérni Hitler vezér beszédeinek egyes részleteiről, melyek igen homályosak ahhoz, hogy pontos értelmezésük lehetséges tegyen. A német sajtó szerint Angliától és Francia* országló! lügg a béke BERLIN, október 9. (Rador.) Német lapok cikkekben Hitler a’üpvető kiinduló pontjaival foglalkoznak. A „Berliner Börsen Zeitung“ következőket írja: A Führer beszédében rámutatott arra tíz útra, mely Vers allies töl a békéhez vezet. London és Paris határozni fog afelől — követt e ezt uz utat? a határozat a jövő sorsát jelenti. Amennyiben a há- borut választják, a Führer és a nép biztosak a győzelemben. „Olaszországértékelni tudja Hitler bákeaiánlaiait! “ RÓMA, október 9. (Rador.) A Qiornale d'Ifalia vezércikket közöl, méh ben azt a reményét fejezi ki, hogy a londoni és párisi kormányok által a Hitler beszédére adott válaszban ezek a kormányok tekintetbe fogják venni a nép igazi érzelmeit és gazdag és kiterjedt világbirodalmaik igazi érdekeit, valamint az európai művelődés íelsőbbrendü szempontjait. Hitler beszéde az uj Európa kereteit lényegileg ugyanoly módon vázolja, mint ahogy azt Mussolini tette, ezért a fasiszta Olaszország ezeket a javaslatokat föltétlenül számontartja és építő célzataiknál fogva kellőleg értékelni tudja. Az uj Európa fölépítése megköveteli, hogy a Versailles! rendszerrel egyszersmin* denkorra szakítsunk és ebben az uj Európában Lengyelország visszaállítása csakis etnikai határai között történhetik meg. Ausztrália és a Hitler-beszéd MELBOURNE, október 9. (Rador.) | Monzie ausztráliai miniszterelnök leje- 1 lentette, hogy a Führer beszéde nem béke javaslatot jelent, de kísérletet képez a háború igazolására. ,.A Lengyelország és Csehszlovákia visszaállítása nélküli béke csak azt jelentené, hogy. uj támadásokat készítünk elő.“ ANGOL SAJTÓVÉLEMÉNYEK LONDON, október 9. (Rador) Ward Price árja a „Daily Mail“ hasábjain, hogy Htlcr kancellár beszéde épp úgy, mint 1 német márka, kizárólag belső forgalomra van szánva“. A Hitler által tartott beszédek hosszú sorában nem ismerek a pénteki beszédnél gyöngébbet. Meghaífögattaim a rádiót, újra elolvastam és végül nem tudok más következtetést levonná, mint azt, hogy a Führer bölcsességének végére ért és oly ember benyomását kelti, aki nem tudja, mit mondjon és mit tegyen“. Ugyanez a lap írja, hogy bizonyára tanácskozások indulnak a brit kormány, a dominium ok és a franc’a kormány között és már most tisztán látható, hogy abban az esetben, ha a német kormány nem tud többet ajánlani, mi-nt a beszéd tartalmát: — kevés remény van békeértekezlet üssz.eiilésére. A „Times“ katonai szerkesztője 'Írja, hogy Hitler béketervéí szigorúan katonai szempontból kell vizsgáin5. Ilyen nyilatkozatot, mely az ellenségeskedések idején hangzik eh valódi háborús tettnek kell tekinteni. így 1916-ban, mikor Németor- szág a somniei harc folytán meggyöngül és szövetségesei nehéz helyzetben voltak, puhatolózásokat kezdett a béke érdekében. Mii ir a semlegesek sajtója? AMSZTERDAM, október 9. (Rador.) A Havens távirat): ügynökség megjegyzi, hogy Amsterdamban különösen kiemelik Hitler beszédének azt a részletét, melyben a kancellár Ke’c-t-Európa és Délkelet-Európa területén javaslatba hozott lakosság-cseréről beszél. Ez a csere ol ősorban valószínűleg az Oroszországi németségről és Lengyelországnak a Szovjet által elszakított részében lévő lengyel 'lakosságra vonatkozik. Németország, Lengyelország felé igen messd tolva ki a * ' * rj " o----- ---------- 'DJ tudják, hogy Németországnak szándékába ákana először a Vo’ga menti német lakosságot csatolni. A b roda'om hasonlóképpen szerelné visszaszerezni a Dél T roll.an és kü önbözö Ildkán-álLimokhan szétszórt németséget. Németországnak az a h í ve, hogy a/, egész lengyel Felsöszilc- iái és a volt ausztriai Galíciából hatókörűi belül maradt területeket aanektálja Hasonlóan szeretné Pozcnt és lengyel Pomcrán át teljes egészében a birodalomhoz csatolni, valam ut a voll lodzi vajdaság legnagyobb részét. Lengyelország megmaradt része a birodalom hatóköréin n maradna és félig lengyel, fé'(ig zsidó jellegű védnökség alakjában maradna meg. KOPEXHAGA, október 9. (Rador.) A Führer beszéde után a dán sajtó azl kérdi: — Ml tesznek, főleg a nyugati hatalmak? Az összes lapok békeóhajnak adnak kifejezést. A . Po’-'liken“ cimü lap a következőket írja: Lehetetlen állta,ni, hogy a Führer beszédének nem volt ép> tö jellege. Most már tudnunk kűL vájjon khűséges e hogy a Führer á'-tnl ki- ÍYjfett programot a nyugati hatalmakkal é> a világ többi nemzetevei való békés együttműködés útjára lehe!-e terelni A „Socialdí mokraten“ e-mü lap nem derülátó a helyzet megítélésében, ckkét azonban mégis a következőkkel fejezi be: ,,Egy háború borzalmas, előre nem látható következménye: annyira félelmetesek, hogy a vi'ág a békének még legkí* si l;b árnyékába is bűé kell kapaszkodjon“. BERN, október 9. (Rador.) Havas: A svájci sajtó magatartása Hitler beszédé* vel szemben általában negativ. Nem hisz abban, hogy a beszéd befolyásolná Angliát és Franciaországot, mert az abban foglalt békejavaslatok túlságosan bizonytalanok. A „Baseler Nachrichten“ írja: A Hitlernek tett szemrehányás arra vonatkozóan, hogy megszegte szavát, abból ered, hogy nem tartotta Pszteletben ax 1938. évi müncheni békét. A bázeü „National Zeitung“ hangsúlyozza, hegy a hagyományos „Fair Play“, mely oly drága a7 angoloknak, súlyosan volt érintve azzal a lenézéssel, mellyel Hitler egy vitéz, legyőzött e’!len-< félről beszélt. BRÜSSZEL, október 9. (Rador.) DNBr A Vo-lkenstaai cimü flamand lap a következőket ir ja: A Führer beszéde több oly pozitiv pontot foglal magában, mely béketárgyalás alapjául szolgálhat. NEWYORK, október 9. (Rador.) A Xewvork T-mes tudni véli, hogy Hitler kancellár beszéde inkább arra törekedett, hogy a szövetségeseknek nehézséget okozzon. A lap mégis a Führer békevágyát őszintének mondja, mivel tudatában van annak, hogy sokáig nem állhat ellen a Bokádnak. Teiles az összhang az angol és francia katonai erők között Az angol légügyi marsall nyilatkozata LONDON, október 9. (Rador.) Sir Őri! Newal légügyi marsall a sajtó képviselői előtt rámutatott arra, hogy a: angol katonai erők kezdettől fogva együtt működtek a háborúban a francia katonai erőkkel és Frnneinerszágban a legjobb fogadtatásra találtak. Rámutatott továbbá arra, hogy a legutóbbi megbeszélések során a ’cgteljesebb összhang uralkodott a francia és angol katonai vezetőség között. Végezetül bejelentette, hogy hasonló megbeszéléseket nagyon gyakron fognak tartani. Édest rádióbeszédei mondott Anglia háborús célsaíről LONDON, október 9. (Rador.) Edm angol dom’-niumügyi miniszter rádióbeszédet mondott, melyben kijelentette, hogy a brit birodalom polgárai mindenre el vannak szánva oly célból, hogy az erőszak uralma megszűnjön s a k's és nagy nemző 1 tek szabadságának állandó fenyegetése <!’ 'tűnjön oly célból, hogy a népek békében és biztonságban élhessenek. A brit bírod1;'.» (lom polgárai készek arra, hogy minden erejüket latba vessék és minden áldozatot, amü tőlük kémek, bátran, és nyugalommal meghozzanak— Nem lehet kétségünk •— mondotta Edén — mily módon nyer befejezést a mi tevékenységünk. A brit közösség gazdag és változatos erőforrásai most egyes'tve van* nak azért az ügyért, melynek szolgálatába szegődtünk. Szükséges,, hogy az ügy győ» zedelmeskedjen. Nem vagyunk áshatva gyűlölettől, sem attól a törekvésről, hogy i.vz emberiséget uraljuk. Azért harcolunk, hogy uj irányt teremtsünk. Nem azérr vesszük igénybe összes erőforrásainkat, hogy egyetlen állam ragyogása' b’-zlositsuk, hanem azérr, hogy a civilizáció áldásaiban az ös3zes országok asszonyai és férfiai részesei jenek. — A fejlődés rörréneee abban az erőfe* szűcsben foglalható össze, melyet az ember j az erőszak uralmának megszüntetéséért j folytatott. A háború azért indult, hogy -a , népek visszanyerjék a bizalmat, mely, lehs» tőséget nyújtott, hogy éljenek és lelekzeter vehessenA, hogy gyermekeinket) megszabadítsuk a rosrz látomástól, mely a mi kor* szakunhoz tapadt s készítsünk elő egy jő* vendőt, melyet erkölcsi és lelki értékek uralnak. Húsz évvel ezető'T azt hittük, hogy ily győzelmet szereztünk; ma, ha Isten is úgy akarja, m«m fogunk ku* darcot vallani, alanyival kevésbé mert nem élhetünk örökké állig felfegyver» kezve, vagy kitéve egy közeli bombavető repülés kénye'kedvének. Egyetlen ország sem kell majd mondja a jövőben: — Vájjon., én leszek-e ia- támadás áldozata, vagy lesz'e kilátás hathónapi halasztásra? -Ez a helyzet’ a barbár állapotban való vissza te« rést jelentené, mely nem vezethet "tartós béke uralmához. — Minden országban, melyre ma', este gondoltam, ugyanazr a gondolatot találtam. A szabadság legrégibb és legszentebb összes hagyományaink közörr. — Legfontosabb örökség, melyhez mindenki hozzájuthat, melyben mindenki részesül, amidőn eltűnik a ros't'z, melynek eltüntetésére kötelezettsé* ger vállaltunk. A civilizáció u. türelmen, mértéken cs akaraton alapszik, hegy éljünk és másokat is élni hagyjunk. Ennek a SZ:Y badságm.’-k megőrzése magunk részére c? szabadság elérése mások részére, az egye.* értés helyreállítása és a jelen háború befejezésével tartós bébe. íme, ez a' mi külde* résünk-. - -- -- - - - ,
