Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-07 / 231. szám

1939 fi kî Ah et 7. \mm ***** Noszkvábao aláírták a lcnga$€i®r§iiigi acmec-orosz határ megállapításáról sioio mnMtU ■ mmmmmmmmMMÉÉ—Ü■ «-------­Repülőterek átengedéséi kivonja Litvániától Moszkva MOSZKVA, október 6. (Rador.) Moszkvából jelentük:, hogy Molotov orosz küliigj'i népbiztos és Schullenburg moszkvai német meghatalmazott miniszter tegnap aláírták a lengyelországi német—lengyel határ megállapí­tására vonatkozó egyezményt. Az egyezmény érteimében október 9-ikétöI kezdödöleg német—orosz bizottság a helyszínen fogja megállapítani az uj határokat. KAUNAS, október 6. (Rador.) A szovjet kormány arra kérte Urbsys litván külügyminisztert, járni jón hozzá & megnemtámadási egyezményhez és bocsásson a szovjet légi erejének rendelkezésére litván területen két ré* pülöteret. Saratioglu török újra megkezdte moszkvai tárgyalásait Hiller neszedében a keleti bá&oru mérlegét fojia ielálliíanl BUDAPEST, október 6. (Dunapos­ta.) Berlini jelentések szerint a biro­dalmi ülés péntek délben üt össze és ezen az ülésen Hitler vezér és kancel­lár a keleti fronton folytatott háborít mérlegét állítja fel. Elő fogja terjeszt ten] békeajánlatát, vagyis meg fogja is= mételni ama régi kijelentéseit, hogy Németországnak nyugaton nincs sem­mi követelni valója. , NÉMET TÁRGYALÓ BIZOTT4 SÁG MEGY MOSZKVÁBA BERLIN, október 6. (Rador.) Jövő szombaton Moszkvába német bizott­ság megy. A bizottság elnöke Schnurre miniszter lesz, a bizottság tagjai pe­dig gazdasági és közlekedési szakér­tők lesznek. PAPÉN ANKARAI NÉMET KÖ­VET A TÖRÖK M1NISZTEREL-* \ NŐKNÉL ANKARA, október 6. (Rador.) A Ştefani hírszolgálati iroda jelenti, hogy Tefik Saydam török miniszterelnök helyettes külügyminiszteri minőségé­ben kihallgatáson fogadta von Papén német birodalmi követet. Egy amerikai szenátor fe’hivía ItaoseveU elnököt, hagy vállalja a Síéke'íSivetiiést WASHINGTON, október 6. (Rador.) Johnson demokrata szenátor az arneri-» kai szenátusban arra hívta íe! Roosé“i veit elnököt, hogy vegye kezébe az eu­rópai háborús bonyodalomban a> közve* A békekötés akadályai egy angol kopmánylap szerint LONDON, október 6. (Rador.) A „Daily Telegraph“ foglalkozva a leg“ újabb nemzetközi eseményekkel, rósz-* szálasát fejezi iki afelett, hogy az alsó- házban bizonyos .sugalmazásokra, me­lyet a német propaganda igyekezett azonnal ki is használni, békekötési tervekkel foglalkoznak. A lap azt hi­szi, hogy semmilyen érv nem szólhat az esetleg megteendő béke javaslatok elfogadása mellett. A „Daily Teleg­raph“ szerint': ahhoz, hogy az esetleges béke indítványokat tárgyalás alá ve-< gyék, a következő két dolgot kell fi­gyelembe venni: t 1. Bármennyire is méltányos legyen Hitler rémet birodalmi kancellárnak, vagy a jelenlegi németországi kor­J mányzati rendszer képviselőinek bé- i keajánlaí'a, abban hinni nem lehet. 2. Európai népei mindaddig, amig a jelenlegi hitlerista rendszer van ural­mon Németországban, nem élhetnek teljes békében és a feltétlen bizton-« ságban. Ellenfeleink azt mondják, — foly­tatja a lap — hogy Anglia saját! önös érdekeiért harcol. Azonban elvitathat j tatlan, hogy a mi érdekeinkkel telje- I sen azonos az összes többi népekével, amelyek valamennyien a szabadságu­kat védik. Ez a megállapítás nem egyéb, mint megnemesitése áldozatho­zatalunknak és annak az oknak, mely­ért harcolunk. ,*&z angolokat újabb csalódások fogják érni“ irja a „Frankfurter Zeitung“ BERLIN, október 6- (Rador.) A ».Frankfurter Zeitung“ a legújabb nem­zetközi eseményekkel kapcsolatban a kö­vetkezőket irja: Az utóbbi idők eseményei teljesen át- •Tak te Lók az európai helyzetet. Angi a azonban nincsen olyan szellemi magasla­ton, bogy ezt meg is érthesse- Az £ rigol államférfiak felfogása nz utóbb’, 'időben semmit sem módosult és hiányzik belőle Olcsó Babits : Karácsonyi Madonna, 246 lap, 23 lej. Kártyavár, 354 lap, 64 lej. Bojer, A nagy éhség, 269 lap, 8 lej. Brooch', Szivem szerint, 265 lap, fve 4: lej, kve 80 lej. Laczkó, Sátán 16 lej, stb. Le pagenál, Kolozsvár. Postán utánvéttel.- Kérje; teljes ant. jegyzéket. a rugalmasság és a fantázia, am-mek h ta­nya sokkal veszélyesebbnek látszik, mint más fogyatékosság. Az angolok nem tudják megérteni azt, ami 1919 november lTáke óta» történt Ök még mindig ^z elavult érvekkel dol­goznak, amelyekkel annak idején sikert értek el Még mindig nem látják be, hogy ez egyáltalán semmi sem ér. London bem űzhet. eredményes politikát, Ina tá- v ob art ja magát a valóságtól és a tény ok­tól A légjelentősebb ezen tények közül ez. hogy Középcurópában ma egy nagy nép van, a,mely évszázadok óta először egyesüh, amely szabad kelet felé, amely számos területen hatalmas és ez ai nép úgy határozott, hogy nem sértő meg nyu­gati szomszéd sáliak, ététjogát, azonban el­határozta azt is, hogy megvédi az élethez v®3ó saját jogait- Az angoloknak ez újság. Ha azonban rövidesen: nem alkalmaz kod' Franciaország és Anglia — mondja a IIÁRÍS, október 6- (Rador.) A csütör­töki francia lapok Chamberli n és Dafci- dier lejelentésével fogDadkozvai, egyhan­gúiig állapítják m.eg. hogy Fr íme'«ország és Anglia háborús céljai nzöno.sftk. Az Epoque-bcn az általános boly/.etet bíráló Ki r 11 s ismert francia közíró nagy jelen- Iőségét tulajdont Daladier miniszterel­nök expozéja etma részének, amelyben határozol!: hangon válaszolt a. német pro­paganda -azon kísérleteire, mely Franc a- országút Vvl akarja' választani Anglialói A lap hangoztatja,. Jmgy Daladier minis/■ térobiök., beszédének.azt a részét, amely Ang'l'lá.iívdc. az együLtmüMi'd<> éleiekében telt h1-talmas hozzájárulását doinboritja aak a lényekhez, agy az angolokul, azokon a csalódásokon k'vül amelyek a legu<6h bă időkben érték, uiobh csalódások U>n ják érni. háborús cellái azonosak francia sajtó ki, minél szélesebb körben keltene ismer lelni Egyszer már végezni kett/ene azok­kal — írja a lap -—, akik hódolni akar­nak. hogy hódítsanak. A „Petii Párisién“ megismétli DaJadeer miniszterelnöknek, a jelenlegi háború céljait fejtegető kijelen­tései: állandó és tartós béke létrehozása Európában, az összes európai népek b z tonságának érdekében. A francia kor­mányfő kijelentette továbbá, hogy azon­nal összehívja a parlamentet, l*a béke ja­vaslat érkezik. Ennek a javaslatok azon ban — hangoztatta IkladLer — valóban tartós biztosítékokat kell tartalmaznia, konkrét Ígéreteket, amiről eddig nincs szó. Esy olasz fags az angol Iramia nép békevágyéról MILÁNÓ- október 6. (Radar) A DNB jelenti: a „Regime Ftésc'sta“ < mii kp foglalkozik az angol alsóba? október j 3-iki ülésével és megállapítja, hogy az I angol nép egész idő Matt ellenségesen v.- ' sc-kedett háborúval szemben és «' hA- i ború iránt gyűlölete most még mgyobb. I Nem szabad azonban téves következteté- ; seket vonni abból, hogy Churchill és Eden, alrik háboruspártiak, a kormány tagjiaü, mert 1918-tól a mai napég igen sok minden megváltozott és az egyetlen szövetséges, akire Anglia Keleten számí­tott, már nem létezik. A bábom egyetlen frontén folyik, ahol Németország két­ségtelenül fölényben ugv a szárazföl­dén, mint a' levegőbe és a tengeren. Né­metország óriási méretű támadó eszközök felett rendelkezik. A jövőt a semleges ál­lamok döntik, ét, amelyek most többség ben vannak. A felületes szemlélő előtt Is tisztán áll, hogy a francia, nép nem szí­vesen folytat háborút Németország ellen olyan érzelmi alapokon, amelyek őt nem érdeklik közvetlenül Sőt azt is tudja, hogy Németország megsemmisítése nem más, mint álom, ami/t nem lehet teljese­désbe vinni Alapvetőig téves az a hit, amely azt véli, hogy hosszú háború arra kényszer!lené Németországot, hogy meg­adja magát. A lap azzal végzi cikkét, hogy mindmáig nem történt egyéb, mint­hogy jóvátették a versaJlesi. béke igaz­ságtalanságait. naviis-inigíieráss! Daladier i>e$z£d£iiez PARIS, október 6. (Rador.) A Havas távirati iroda jelentése szerint azok a sze­mélyek, okik jelen voltak Da’°dier beszé­dénél, egyhangúkig dicsérik a francia miniszterelnök nrcslcri beszámolóját, ! i I r H kaukázusi brigád? (la brigade sauvage) amely a nemzetközi helyzet perspektívái­ból semmit sem hagyott ntegvilágltás nélkül és pontosan meghatározta Fran­ciaországnak és Angliának háborús cél­jait. Daladier, ismételten, kijelentette Franciaországnak a angol birodalommal való együttérzéséi abban a háborúban, amelybe bdekény szeri tel lék, úgy színién a két szövetséges hatolom uzon közös akaratát, hogy nem engedik meg többé a hóditó szeFem és a nemzeti szociális- mus uralkodási vágyából fak°dó bizony­talan állapotot. A kormány valamennyi tagja, politikai árnyalatoktól eltekintve, egyező vélemé­nyen volt Daladierral abban a tekintet­ben is, hogy Franciaország nem fogadJ hat el fegyverszünetet két támadás kö­zött, hanem tartós békét óhajt, anilely tel­jes módon kell kezeskedjen a fr°ncia nemzet biztonságáért, valamennyi nem­zet biztonságának keretében. E'-ideig a francia kormányhoz nem fordultak egyetlen °ly béke javaslattal sem, amely °z előbbi meghatározásnak megfelelne. Daladier beszédét hatalmas szónoki lendülettel fejezte be, amelyben lelkese­déssel mutatott rá n francia hadsereg ki­tűnő erkölcsi állapotára és hangsúlyozta, hogy nem tűrhet meg többé olyan hely­zetet, amchiben Franciaország évente há­romszori mozgósításra kényszerül, on*,nt ez a: utolsó évben történt. Az Egyssütí-ÁÚamokfogadhatja el az angol cáfoltai — irja egy amerikai tábornok NEWYORK, október 6. (Rador.) A DNB távirati 'iroda jelenti:. A „Newyork World- Tétégram“ • cikke: közöl Johnson, tábornok; az bmertnevü közíró 'tollából aki azt fejtegeti, hogy Angla jeténieg mi­lyen. hl-tdi ccíiokat 'követ- Ez a cél — írja Johnson tábornok — Churchill és más an' gol személyiségek szerint a nemzeti szoc'a* lizmus megsernmriftéae volna Johnson :á* homok a következő kérdést teszi fel: Azok a szemlélők, akiknek .semmi közük nincs a 'háborúhoz, joggal kérdik: Mikor, hogy és hol akarja Anglia befejezni ezt a hábruit'» amelynek ilyen célja vvm? Anglia szér akarja rombolná a nemzeti szociálisra pártot, yagy a nemzet:! szocialista rendsze­rű kormányzatot? Ez tnem, érdekelheti se Angliát, se az Egyesült-Államok#- Hogyha Anglia csak ezért a célért kér amerikai se­gítséget, akkor Amerika számára jobb. hogyha távoltarrja magát. Végeredmény­ben asz angol háború ailápja az imperializ­mus és Angliának a nemzeti szocializmus­ról vallont felfogását ki kellene terjesztenie Japán távolketét-i polllükájára, oz olasz és az orosz politikára is*. Hogyha Anglia és Fran­ciaország valóban a szó legteljesebb ércol- mébem meg akarják semmhitérni a memzeli Szocializmust, elekor minden! eg kell .sém­in Elitének, amiiá-Rajnától és a Tiberstől »ke« iáim fekszik- Ezeket az eszméket nem lehet elfogadni az Egyesült-Államokban, amely­mek távol kc-íl állania az európai konflik­tustól meri ont amerikai érdekek nem sze­repelnek. LETARTÓZTAT 4SI PARANCS KÉT FRANCIA. KOMMUNIS­TA KÉPVISELŐ ELLEN PÁRIS, október 6. (Rador.) A francia igazságügyi hatóságok letartózta'ási páran- sót adtak ki R-met és Ftermond kommu* nista képviselek ellen, de a két képviselőt nem sikerült megtalálni. Még hárem kom­munista képviselő ellen is eljárás van folya­matban. PÁRIS, október 6. (Rador.) A Havas távirati ügynökség jeemése szerint a kato­nai ügyészség eljárást indított több kommt« nista képviselő ellen. A képviselőket azzal vádolják, hogy egyes feloszlatott kommu* nista szervezett^ működésének ujjászervt* zésén dolgoztak. O cső Maupassant A legnagyobb francia elbeszélő regényei antikvárban: Fifi kve 40 lej. Rózsalegénv 32 lej. A szalonka meséi 24 lej, Tellier 24 lej. Tóni bá 21 lej. Révész: Mosoly U lej. Thackeray : Titmarsh 20 lej. Tolsztoj: Hidzs Murat, 352 lap kve 33 le’j. Verona: Aki a szerelmet kitalálta 251 lej helyett 32 lej, stb Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. — Kérjen ant. jegyzéket. MOSZKVA, október ó. (Rador.) A DNB ügynökség úgy értesül, hogy szerdán a török küldöttség utasításom kát kapott az ankarai kormánytól. Az utasítások értelmében újra megkezdi az október másodikén félbeszakadt tárgyalásokat. Saracioglu csütörtököt több orosz államférfival találkozott. BUDAPEST, október 6. (Dunapos ta.) Török hivatalos jelentéseik szerin a moszkvai orosz—török tárgyalásol a Tégbarátságosabb légkörben folynak Tovább tárgyal a török katonai bizottság Londonban LONDON, október 6. (Rador.) A tö­rök katonai bizottság tagjai folytatták megbeszéléseiket az angol hadügymi­nisztérium és a más minisztériumok j megbízottjaival. Csütörtök délben az ! angol kormány ebédet adott a török I katonai küldöttség tiszteletére. ' lütö szerepet. A szenátor javaslatát * előterjesztették a szenátus külügyi bi­zottságának, amely külön ülést tart, hogy megvitassa a javaslatot..

Next

/
Oldalképek
Tartalom