Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-06 / 230. szám
1939 o fii fii t. J5t E£)V28ft ÖÄ .1 ROOSEVELT elnököt nem kérték fel békeközv sütésre ■î' *yPi»aneia államtanács foglalkozatta helyzetté' IWASHINGTON. október 5. (findor.) Koase veit elnök kijelentet te, hogy nincsen tudomása semmiféle olyan olasz ajánlásról, hogy, mint az EgycsiiIt‘Ál famok elnöke, békeközvetítő szerepet játsszék MussolinJvet együtt Európában, PARIS, október 5. (Rador.) Tegnap délelőtt 10 órakor ült össze a francia államtanács Lebrun köztársasági el= nők elnöklete mellett. Az államtanács keretében Daladier hosszabb beszámoló keretében ismertette a jelenleg' nemzetközi helyzetet, valamint Frr.reiáor" szag kaío-nai helyzetét. A bcs; uniója után a miniszterelnök ké: remieletet terjesztett aláírás végett az államelnök elé. Az egyik rendelet a háború tartamára szóló állandó vagy ideiglenes jellegű tiszti kinevezéseket rendezi, a másik rendelet az uj minisztériumok Hatáskörét szabályozza. | RómábiÍ cáioliáh, hogy Mussolini béke* ériehezíeiei akarna ®®szeMvm RÓMA, október 5. (Ştefani.) Több angol lap legutóbbi számában arról adott hírt, hogy Mussolini olasz miniszterelnök békeértekezlet tervét tanulmányozza. Ezek a lapok lajstromot is közöltek, amelyben szerepeltették mindazokat az államokat, amelyeket meghívnának a békeéirtekezleíre. A Változatlanul szilárd a francia-angol egijüftmttMdss PARIS, októbör 5. (Rador.) A Havas Ügynökség jelenti, bár hivatalos helyen nem mondottak semmit, Daladier miniszterelnöknek a szerdai államtanácson tett jelentéséről, valószínű, hogy a miniszterelnök beszámolt a katonai és diplomáciai műveletekről és foglalko» zott Chamberlain határozott nyilatkozatával, amelyet az előrelátható béSeiecá M általános siker melietí veliţi orno szellemes, izgalmas fordulatokkal teli, művészim kiállított filmet, — Főszerepekben* EDWHSE FEOiLLERE és JEAü MARAT. MŰSOROM KiVUlWiLT Í3ISMEY RAJZFILMÉ, Budapest nem derülátó mt béke lehetőségének kérdésében BUDAPEST, október 5. (Rador.) Chamberlain miniszterelnök alsóházi beszéde a magyar közvéleményt nem biztatja derűlátásra a béke tekintetében. A szerda reggeli lapok oikkeik címében kihangsúlyozták már, hogy Anglia és Franciaország fenntartják elhatározásukat és a leghatározottabban folytatják a háborút, amíg teljesedésbe viszik hadicéljaikat. Chamber- lainnak az a szándéka, hogy megvizs- gáiják az esetleges békeajánlatokat, úgy a budaipesti reggeli lapok, mint magyar politikai körök véleményei sze= Á francia sajia Cfiamberiain iaeszédévő! PARIS, október 5. (Rador.) Chamberlain beszédét a francia sajtó teljes egészében közölte és igen kevés kísérő megjegyzést fűzött hozzá. A ..Petit .Párisién“ azt írja, hogy Chamberlain a német békeajánlat beterjesztése előtt megadta már a választ és hozzáteszi, hogy Daladier valószínűleg szerdán ■válaszol. A „Petit Journal“ szerint 1 Franciaország magatartása végleges 'és azon csak akkor lehet változtatni, hogyha rögtön teljesítik a franciák és az angolok hadicéljaiét. A „Figaro“ azt 'inja, hogy Franciaország és Anglia olyan békét akarnak, amely a valóságot képviselje és amely biztosítékokon nyugodjék. - | AZ OLASZ SAJTÓ KEDVEZŐ JELEKET LÁT LONDONBAN ÉS PARISBAN A BÉKEAJÁNLAT SZAMÁBA KÓMA, október 5. (Ştefani.) Az otesz lapok élénken kommentálják az angol Tsóház nagyjelentőségű ülésén elhangzót/ Mm of ost decameron szerk. Illyés Gyű1 a, 281 lap, fve, árleszáll. 6) lej. Szerg^j Platonov, Oroszország története 415 lap, kve 178 lej. Bonkáló, Az orosz iroda ltom tört. kit kotd, 413 lap, árleszál. 96 le Lepajenál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kór - jen jegyzéket. Az aranyér váratlanul jelentkezik é< hamar rosszabbodik, ha nem kezeljük idejében. Gyakran megtörténik, hogy amikor már gyógyultnak érezzük magunkat, hirtelen ismét jelentkeznek a fájdalmak. Használjon már az első jeleknél Goedecke féle Anusol végbélkúpot, amelynek gyorsan enyhítő 5 mindig sikeres hatását oz egész vi- ágon ismerik. Kérdezze meg orvosát. únm&éQö€deck& I I „li angolok nem zárSák el az alsókaI a béke elöl“ — m&ndllák Svaiéban hírrel kapcsolatban a Ştefani olasz távirati iroda hivatalos helyről nyert értesülés alapján közli, hogy Olaszország a jelenlegi körülmények között ilyen kezdeményezést nem tesz és Mussolini miniszterelnöknek sem áll szándékában ilyen tervekkel foglalkozni. j most folyó háború nein eszmei jellegű. | Aliban a (.selben, ha sikerül megszervez | ni o tarlós békék az. aki megszegi, egye | (Üil találj* szembe magát valarneiuiy* ■ a Iá ír óval. BERN, október ő- (Rador.) A svájci lapok, foglalkozva Chamberlain miniszterelnöknek az alsóházban otenomloH beszédével, cg vön műién, megállaplják. hogy a kérdésben mindaddig nein Whet tésztán látni, unvg cl nem hangzik B;ljer beszéde. A „Silisse“ c.míi Dp megállapítja, hogy a? angolok nem zárták el az ajtókat e német béhea járd átok elől, bár a Németország és Oroszország felöl kiindult béke kezdőmé nyezés kimenetelének sikerére igen kevés kedvező kilátás van. Norvégiában mi Siiszíh, hogy a beheaíánlaf MomoSy meri€gel6$ lárggáf logfa hepezn! 1 keoffenziiva alkalmából mondott. Ma- 1 gától értetődő, — mondjai a Havas- i jelentés — hogy úgy diplomáciai, mint katonai, pénzügyi és gazdasági téren a francia—angol együttműködés olyan szilárd, mint a háború kitörése idején volt és teljes a megegyezés Paris és ! London között az előrelátható békeja- vasíattal kapcsolatban. OSLO, október 5- (Dimoposba.) A norvég lapok, foglalkozva Chamberlain angol m:n'szterelnöknek az alsóházban mondott beszédével; egyöntetűen megelégedéssel állapítják meg, hogy nyitva hagyták az ajtót a békéi árgyalások tehetőségének és egy esetleges békééjánlatot komoly mérlegelés tárgyává fognak tenni. Chamberlain beszéde, amerikai vélemény szerint, a hűhóm ioíylaiását |elenii ! rint, csak platói jelentőségű. A „Pes- j tér Lloyd“ hangsúlyozza, hogy csak * túlzott derűlátással lehetne remény a békére az alsóházi beszéd után. Ma- I gyár politikai körökben nagy érdeklő- ! déssel \ették tudomásul Chamberlain* I nak e zt a vallomását, hogy Anglia nem Lengyelország miatt lépett elsősorban háborúba, hanem saját nyugtalansága miatt, amelyet az általános politikai helyzet miatt érzett. Az angol miniszterelnök ez alkalommal nem tett egyebet, hiint átvette az ezirányban régen hangoztatott német állítást. Hoower szerint a francia-angol csoport legyőzhetetlen beszédekei. főleg Chamberlain miniszter- elnök kijelentéseit taglalják, a legmész- szebbmenő következtetéseket vonva le belőlük. A lapok szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy ut nyiti a lehetséges béketlár- pválások felé. Hangoztatják, hogy a szónokok között Lloyd George formális felhívást intézett, a kormányhoz, hogy- a béke javasfatet részié! csen is terjesszék az ak sóház elé felülvizsgálás végett. Az olasz sajtó megbízható forrásból nyert értesülés szer'nt feltűnő helyen közli, hogy Buchanan munkáspárti képviselő is fekzó lak az ülésen és erélyes hangon kérte, hogy a kormány folytassa. a béke ja.vasatokra vonatkozó tárgyalások lehetőségének megvizsgálását. A közvéleményben sohasem nyÁvánuH meg ilyen nagymérvű ellenséges magatartás a háborúval szemben, mint most.— mondotta az angol munkáspárti képv’se’Ő. Tehát jobb tárgyalni, mint százezreket halálba küldőnk A .-Telegraf o“ című lap, C ham be Ha in beszédével foglalkozva, megkísérli összegezni a levonható következtetéseket. Az angol ni in’s? tereinek — irja a Tap — bár a legnagyobb óvatossággal körvonalazta kormánya határozottnak tetsző álláspontját, két fontos körülményt nem hagyod figyelmen kW ül; 1. Moszkva szerepe four NEWYORK, Október 5- (Rador.) Hoo- wer, az Egyes ül t - ÁMamök volt e'böke interjút adod a „World Telegram“ c’mü newyork; kapnak. Hop\yer véleménye szerint az angol—francia szövetség legyőzése lehetetten. Ha tekintetbe vesszük u helyzetet a tengeren. & levgőben és a szárazföldön, -valamint a gazdasági utánpótlást, látható; hogy íu szövetségesek ablvn a beVzetben vannak, hogy megvédjék bi- rodalmaikat és megszerezhet k a végső győzelmet, . mert legrosszabb esetben is a két háborús félnek egyenlő esélyei vannak. Hoc wer nem látja annak lehetőségét, hogy a francia—angol szövetséget le lehessen győzni. A LETT KÜLÜGYMINISZTER ÍL* LENTÉSTÉTELRE MOSZKVÁBÓL VISSZAUTAZOTT RIGÁBA BUDAPEST, október 5. (Dunaposta.) Moszkvából /Henrik, hagy Ozolins, a lótr köztársaság legfőbb biróságáuxak elnöke, miegérkezerr Mosakvába és Muru!h«rs lett kül ügyrminiiszsfcor visszatért Rigába, ahol jelen* test tesz Moszkvában folytatott tanácskozá* sairól és azután ismét vissza fog térni Mos a* j kvábo. MOLOTOV KÉT ÓRA HOSSZAT TÁRGYALT A LITVÁN KÜLÜGYMINISZTERREL MOSZKVA, október 5. (Rador.) A Tass* iigyrökség közi»: Redden este Molotov é* Urbsys litván külügyminiszter tárgyalásokat folytattak Sztálin és Potemkin helyettes külügyi népbiztos jelenlétében. A tárgyalás két óra hosszat tartott. MOLOTOV KÖZELEBBRŐL BERLINBE LÁTOGAT BERN, október 5. (Rador.) A Nationalzeitung jelentése szerint Molotov orosz kW* ügyi népbiztos a közeli napokban Berliube látogat el. Torok katonai tárgyai Loradonban LONDON, október 5. (Rador.) A Reu* teíMgynökség jetentó Londonból: Orbay rá* bernok vezetése aUtr álló (török katonai küldőmig szerdán tárgyalásokat folytatott j az angol kormány tagjaival A tárgyalás egész nap -tanbolt. Orbay tábornok, a küí* dört?ég vezetője és a küldöttség ragjai tegnap látogatást tettek Ironside tábornok had" seregf őfelügy élőnél. Befelezte fanácskozfóait a Bínamerihai Koagresszas PANAMA, október j. (Rador.) A ked" J d«n megrartort pánamerikai értekezlet nyit* I vánioií ülésén befejezték' az értekezlet mun" kálatate. Az értekezlet elfogadta az összes határozati javasatokat. A ha'ároza!i javaslatok a garzdacági »gyütrmüködésre, sende* geaségl nyilatkozatra és biztonsági zóna lé* i t*es*it<ésére vonalikoznak; NEW YORK. október y (Rador.) Whiles, az Egyesült-Államok külügyminászrere. a panamai pánamerikai tanácskozás befejc* zésie után rádióbeszédben közölte a kongresszus határozatát és hangsulyozla. bogy a határozatot 21 olyan állam hozta meg. amelynek az a célja, hogy megszabaduljanak a háború borzalmairól I WASHINGTON, október 5. (Wdor.) ! Diplomáciai körökben Chamberlain be- j széde után qz veit az első benyomás, j hoyy az angol miniszterelnök arra van el- ; határozva, hogy visszüu^silson miiíden olyan kísérletet, amely arra vonatkozna, j hogy. eltérítse a szövetségeseket azoktól a \ hadicéloktól, amelyeket Chüniberbún a I kővetkező pontokban szögezett le: |i 1 a nemzeti szociáUsla kormány dtái VOlírása. ' ?. Riztositékok bármilyen kormány ré I szelői, amely a jelenlegi német kormány : idán következik, hogy temond a megfé- ' ‘említési módszerekről, ametuek miatt Franciaország és Anglia háborúba lépett. ügy vélik, hogy Hitler kancellár javaslatai nem felelnek meg ezen feltételeknek. Hangsúlyozzák azonban, hogy Chamber lain kifejezte azt a kívánságát, hogy te- k'.ntetbe venne minden olyan javaslatot, nméig bizonyítékát képezné annak, hogy mély és őszinte változás történt a német népben, mert nem akarja kiküszöbölni egy béke lehetőségét, habár igen kevés lehetőség v^n erre. Chamberlain beszéde után nem hiszik, hogy a jövő békeoffen- zivának más eredménye lenne, mint az, i hogy megerősíti a szövetségeseknek azt i az akaratát, hogy folytassák a háborút a ' végső győzelemig. fos ;i bi'-ki'jávt'alttiök kérdésében való ál lásfoglaiáíeb®»; ■?. Olaszország békeakc’ö. .ja határozott®« szívélyes formában nyd- várni! meg és az hathatósan támogatja, a végleges békéhez fűzött reményeket. Végeredményben tehát egyik .hadviselő ál- 1 tm sem zárkózhadk cl a konkrét javas latok elül, mert a . visszautas tás egyenlő volnat hdáthartalktmb súlyos kalásziról felidézésével. \ . 'l'ivbuna“ p&l’isi tudósítójának Jeten lése' szerűit a franc a közvélemény ked veiden fogadta .az angol alsóháziéul el hangzott megnyilvánulásokat, amenin ihen azok megfelelnek ,a francia nép lelki ál- I 'pótáriák. Abdában úgy vélik, hogy a? <• Monségeskedések' megszüntetése céljábrV félvovelt kérdéseket közösen kell megvitatni. nem egyoldalú javaslatok dapján Hangoztatják továbbá Parisloiu e már re Irénként visszatérő niegáhaptásl. bogv
