Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-05 / 229. szám
Ara 3 lej a I Szerkesztő?ég és kiadóhivatal: Cluj, Cdca Modor 4. Teiefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duca No. 8 Fiókkiadóhivatai é$ könyvosztály: P. Uniri: 9. Telefon u-99 ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és ittatzaatát dr. grois László' Kiadótulajdonos: PALLAS R. T„ Törvényszéki lajstromozói szim: 59. (Do*. 215^ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési ártok: havonta negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. X/X ÉVFOLYAM, 229. SÁZM. C S Ú T ü R r 0 K CLUJ, 1939 OKTÓBER 5. lioyJ Cse©i'§e siséiaázi beszédében a némeí-orosz béíkeajá&itaá üie§‘ vlzsgálásáé Ikivástia €bambes,lain mmisziereinitktöi----- W tar.’unajMf» I ■■■■■■ ----.4 londoni aísóház vitája Chamberlain beszéde feleit. — Chamberlain visszautasította Lloyd George-nak a felmerült kérdések zárt ülésen való m zgtárgyalására vonatkozó indítványát» — Nem valószínű, hogy Mussolini békeahcióba kezdjen-------- I l■^w^lrorJn%Twn■■ll 1 ■ Ooladisp ma beszél a francia kamara bülügyi bizottságában Chamberlain válasza Chamberlain Lloyd Georgenak adott válaszában kifejtette, hogy nem ért egyet vele a zárt ülés értékelésében és egyébként az ilyen zárt iilés kereté' ben lezajlott tárgyalások nem felelné« nek meg a kormányba helyezett bizalomnak. — A Lloyd George által felvetett békekötés kérdése inkább csak feltevéseken alapszik — mondott Chamberlain. — Jelen pillanatban mindaz, ami felett rendelkezhettem, nem volt egyéb, mint a feltevése annak, hogy ilyen indítványok megtörténhetnek és beszédemben rámutattam arra, hogy nem előlegezhetek bizalmat ilyen természetű előterjesztéseknek. Lloyd George i előlegezte ezt, de könnyen csalatkoz- I hátik. Úgy vélem, kellemetlen lenne, ; ha azt! kérdezném: mit tenne a kor- í mány olyan körülmények között, ame- j lyek még nem következtek be? Lloyd I George azt mondotta, hogy ha meg j lennének fogalmazva az előterjesztések, nem kellene annyira sietnünk a válaszadássaL Teljesen egyet értek vele. Nem látom semmi okát, miért ne vehetné tudomásul az alsóház a javaslatokat és hallgathatná meg a kormány ajánlásait. LONDON, október 4. (íUdor.) Az an- 'goi «aísóház tegnapi ülésén Chamberlain, beszéde után (mélyet «lapunk 3 ék oldalán közlünk) Attí-ee őrnagy, munkáspárti vezér emelkedett szólásra- K jelentette, 'hogy teljesen egyetért a inhiiszterohiokkal, ami Chambeítthiinnek az,t a határozott kijelentését illeti, hogy Anglia és Franciaország készek egy igazi béke 'létrehozására, nemcsak a brit nép, hanem az összes népek lé/hnságúnMk érdekében, Sinclair, a liberális párt vezére, pártija nevében szintén csatlakozik Chamber I lain kijelentéseihez. Nem gyűlöljük a né* { met népet —■ mondta —. Azt hiszem, elI jön az ai nap, amikor Németországnak j olyan kormánya lesz, amely méltán kép- j viseli a német népet és amely kész, hogy j békét kössön velünk. Úgy vélem — folytatta Sinclair —, parancsoló szükség, ! hogy mindent megtegyünk a francia had- j sereg támogatásának érdekében, annak * { hadseregnek, amely a nyugati fronton j folyó harcok .során a szövetséges hal j inak zömét adja. Lloyd George beszéde Lloyd George volt miniszterelnök felszólalásában hangsúlyoztál, hogy tökéletesen egyetért a miniszterelnök indokaival, melyek szerint nem lehet megbí zná !Hitler szavaiban. Hci a béke Hitler sza- svaitól függne — mondotta Uoyd George —, valóban hiszem, hogy nincs más választásunk, mint tovább folytatni a harcot mindaddig, amig biztosabb és jobb biztosítékot kapunk. A továbbiakban JJoyd George IPngoztatta, hogy véleménye szerint nem fér kétség ahhoz, hogy a Szovjetoroszország, "Németország és Olaszország között folyó tanácskozásokon behatóbbal.< érintették a békefeltételek részleteit. Sok olyan körülmény van, —■- folytaitta e volt mmisztere’nök —■„ aimiit mi) nem ismerünk és igazán boldog vagyok, hogy Churchill olyan szemléltető módon mutatott rá Szovjetoroszország és Németország magatartásai közötti különbségre. Világos, hogy vat&ki részletesebb javaslatokkal is fog jelentkezni a brit kormánynál — liangsulyozta ezután Lloyd George. 1 — Nagyon jelentősnek tartom — folytat“ tá —, hogy óvakodjunk á gyors követkéz* teresekről. Égy ilyenfajta javai lat rendkívül beható vizsgálatot Igényel, különösen, ha a bizonyítékokat az oé'asz vagy <a szovjetorosz kormány, tehát kér semlegesnek «nyiHvánitorr hatalom kormányai nyújtják át) nekünik. .Tökéletesen «egyeténtíek a miniszterelnök nyilatkozaraivaí, melyek szerint, ha befe* jjezert tényként elfogadjuk Lengyelország meghódítását, «mi leszünk, aki® megegye* «i-iibotrek. Világos azomban, hogy a részlete* javaslatokra vonatkozólag még messzebb“ m*nő ajánl altokat kapunk és varunak egyes kérdések, amelyeket éppen jelentőségénél fogva figyelembe kell vennünk. Nemcsak Lengyelországról, de Csehszlovákiáról is szó van. Még van «egy .randkivül jelentős kér' dés; a gyarntateüt kérdése, amelyet — ha nem csalódom —, ásmét felszínre dobnak- Tegyük föl — folytatta L^oyd Georghe —, hogy ilyen irányú bizonyítékot is kapunk- A helyzetet tehát két szempontból kell, hogy felülvizgsáljuk. Első sóiban is számi* tásba kell vegyük, hogy to) bizonyítékot egy semleges kormány terjeszti ölő, másodsorban pedig számolnunk ikeü azzal, hogy ezek a kormányok épp annyira vannak érdekel“ ve a kérdésben, mint mi- A bizonyíték azonban m-eni függ egyetlen kormány szavától sem* Tehát másik két ország kormánya* nak aláírására várhatunk. Végül szóba kerül a ‘leszerelés kérdése — mondóira a volt miniszterelnök. — Ez a kérdés kapcsolóban vratn a rávolkeleti helyzet kérdésével is, minthogy nem hajtható végre általános k‘ szerelés mindaddig, amiig ezen a területen felfegyverzatr haderő lámád egy baráti nemzetet. Végül — fejezte be nydalkoza- <tát Lloyd George — feltehetjük a« kérdést: vájjon, szám irthatunk-e Amerika részvétek’ <re. Véleményem szerint egy konferencia összehívása n!em jelein-tene végzetes hibát abban az eperben, ha ebből a célból az j Egyesült-Államoknak is küldenek meghívót- J — Van azonban más ok is, ami szüksé- j gessé ‘teszi a 'kormány és az a&óház komoíy j felülvizsgálását a bármely rézről'jövő béke* , javasltatokat illetőleg, ilegyenek azok bármilyen pontossággal részletezve, mert az utób’ bi évben zavart, okozó összes kérdéseket fi* gyekmbe keli vegyük. A valÓágbam egy ilyen természetű felülvizsgálat szükségtelen leírna — mondotta a továbbiakban — ha nem vetnénk véger minden zavargásnak. Egy béke, bármilyen egyszerű és «igazságos is lenne, magában nem. tlenme hasznos, mi* után ez a háború nem Angliától, Franckor- szagról, vagy a német birodalomtól függ, hanem a semlegesektől!. Különben Olaszor* szágt-ól, Szovjet Oroszországtól és az Egye* sült*ÁHamokról. Llyod George beszédé: azzal fejezte be, hogy Chamberlain miniszterelnök bármilyen békeinditványt kapjon is, azt bocsássa az alsóház teljes ülése elé, mert már eddig is a kormány igen sok intézkedését tette tubietve. Ugyancsak kérte azt is, hogy «ez az esetleges békeinditvány zárt ülésen kerüljön letárgyalj aláDull Cooper kívánja, hogy Lloyd George érvei* tekintetbe vegyék Ezután Duff Cooper volt hadügyminiszter emelkedett szólásra és rosszalja, hogy Chamberlain állást foglalt a zárt iilés gondolata ellen, annak ellenére, hogy Lloyd George beszédében alaposan kifejtette érveit a zárt ülés megtartása mellett. j — Lloyd George neve — mondotta Duff Cooper — ismertebb egész Európai és az egész világ előtt, mint az alsóház bármely tagjáé. Beszédét mindenütt közölni fogják, de annak értelmét meg fogják változtam és úgy fogják a világ közvéleménye előtt beállítani, mintha a behódolás sugalmazta volna azt. Kijelentette beszédében Lloyd George, hogy nem kellene köny- nyedén visszautasítanunk az esetleges német javaslatokat. De vájjon milyen feltételeket fog ez a kormány felajánlani? Úgy sejthetjük, hogy ez a feltétel sem több, sem kevesebb nem lesz, mint a jegyzőkönyvelése had.i sikereinek. Könnyen lehetséges, hogy sugalmazni fogja egy független Lengyelország létesítését tengeri kijárattal. Még abban az esetben is azonban, ha Németország hajlandó lenne egy függet! len Lengyelország megteremtésére S Varsó fővárossal és Szovjetoroszország is hátrább húzódna jelenlegi határaitól, olyan helyzet állna elő, mint egy évvel ezelőtt Csehszlovákia esetében és egy szép reggelen csak elnyelnék ezt is. Ilyen esetben pedig minden költség, pénz- és véráldozat feleslegessé válna, nemcsak azért mert egy elvesztett háborút könyvelhetnénk el, hanem azért is, mert ismét csak háború veszélyének lennénk kitéve, amely még hatalmasabb és borzalmasabb méretekben bontakozna ki. MA DÉLUTÁN BESZÉL DALA» iDIER A FRANCIA KAMARA KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁBAN PÁRIA, október 4. (H'atvas.) DahuEei miniszterelnök ma délután tártjai beszámolóját a kamara külügyi bizottságában- Dartadier elörefóthatálLg körvonalazni fogja Franciaország álláspontját a német —orosz békeakció ügyében és nyilatkozni fog Chamber!ainmek o londoni alsóházban tegnap elhangzott beszédével kapcso latban is. Olaszország állásfoglalásáról a minisztertanács fog űöntenl jRÓMA, október 4. (Reuter.) Politikai körök érdeklődése Ciano gróf külügyminiszter berlini látogatásának eredménye körül összpontosul. A lapok közük az utóbbi napok eseményeiről szóló híreket, de alig fűznek Olaszország álláspontját leszögező magyarázatot hozzá. Politikai körök szintén a legnagyobb tartózkodást tanúsítják. Hogy a közelebbről várható külpolitikai fejleményekben milyen szerepe lesz Olaszországnak, arról csak az elkövetkező napok adhatnak választ. Nagy figyelmet keltenek a sajtó beszámolói a berlini kormány állásfoglalásáról és Anglia válaszáról a német békejavaslatokra. A közeli napokban valószínűleg ismeretesisé fognak válni | azok a körülmények, melyek Ciano j külügyminisztert berlini útjára kész- j tették. Olaszország állásfoglalásáról a német—orosz békeakció ügyében a Mussolini vezetése alatti minisztertanács fog dönteni. | RÓMA, október 4. (Ştefani.) A ,,Mes- sagero“ közli a „Neue Züricher Zeitung“ megállapítását. A svájci lap nem tartja valószínűnek, hogy Ciano olyan közléseket tett volna Mussolininek, amelynek alapján az olasz miniszter- elnök békeakciót kezdene. Közük a lapok az angol sajtónak azt az értesülését, hogy Cianot Berlinben tájékoztatták Hitler szándékairól s a birodalmi gyűlésen elmondandó beszédének tartalmáról. Olasz politikai körökben általában azt hiszik, hogy Németország olyan lengyel államot készül létesíteni, amelynek valamilyen módon kijárata lesz a tengerhez. CIANO VISSZAÉRKEZETT RÓMÁBA RÓMA, október 4. (Ştefani.) Chmo gróf olasz külügyminiszter tegnap délelőtt 10 óra 50 perckor érkezeti meg Rómába«, ahol fogadására kivonulrak a diplomáciai kar, a polgári és ta katonai élet előkelőségei. A fo* gadtatás után «a külügyminiszter azonnal a Palazzo Venezi-ába ment, ahol Mussolini K* gadta őt és itájékozta^na magát a berlini la* nácskozásokról. ANGLIA VISSZAVONJA ÁGYUNASZÁDATT A JANGCSE FOLVÁMRÓL SANGHAJ, október 4. (Rador.) Az angol tengeré szelj hatóságok visszavontak ötöt abból a fiz ágyumaszádból. melyek a Jangcse folyamon horgonyoztak. Ezek a hajók felsőbb parancsra Európába térnek vissza, hogy itt használják fel őket szükség szerint. FINN, ÉSZT És NORVÉG HAJÓKAT FOGTAK el a németek STOCKHOLM, október 4. (Rador ) A svéd tengerészeti hatóságok közleményt edtak ki. amely szerint a nyolc vitorlás hűjó közül, amelyeket Helgoland közelében tegnap a németek elfogtak, egy sem voh svéd hajó- A hajók közül öi finn, kettő észf és eg)’ pedig norvég lobogó alatt hajózott.
