Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-04 / 228. szám

„Gyergyóban élő 55—60 ezer magyar testvérünk gazdasági és kulturális elöhatadása érdekében dolgozunk!“ Dr. Gaál Alajos, a Magyar Népközösség gyergyói tagozatának elnöke nyilatkozik munkájáról. - Fáradhatatlan munka és lelkes törekvések — a jövendő eredményeinek érdekében GYERGYÓSZENTMIKLÓS, akt. 3. Ä gyergyói magyarság, még ez év tavaszán, az elsők között lépett be a Romániai Magyar Népközösségbe, mely alkalommal Gyergyó magyarságának eddigi vezetőjét, GaáJ Alajos dr.*t vá­lasztották a tagozat elnökévé. A Romániai Magyar Népközösség gyergyói tagozata/ több mint féléve történt megalakulása óta nem sokat hallatott magáról, csak a most nem­rég lezajlott EME vándorgyűlésének megrendezésével kapcsolatban láttunk igen komoly tevékenységet. Ez kész“ tetett, hogy megkérjük dr. Gaált, mon­dana valamit a R. M. N. céljáról, a magyar kisebbség közművelődési, gaz­dasági és szociális élete, főképp eddig elért eredményeiről AZ ORVOS MUNKÁJA |„Álózsi“ dr. kapuja előtt, két! szekér várakozik. Betegei vannak, akiket fa* luról hoztak. A szekerek üresek, csak a hófehér párnák könyökölnek ki be­lőle, inig a jó meleg oserge a szekér- derékban lapul. Nem sokáig várok. Atyafiságos szeretettel búcsúzik minden betegétől, miközben, a megál­lapított betegség komolyságához mér­ten rendelkezik: Jóska! Aztán vigyázz édesanyádra s az orvosságot pontosan szedni!... Vagy: Te! Ha még egyszer észre veszem, hogy nem tartod bé, amit rendelek, hát kidoblak ... ff unk, a most nemrég lezajlott, az Erdélyi Muzeum Egyesület által va­rosunkban rendezett vándorgyűlés megrendezése körül bizonyította be, mikor a fiuk s leányok testületileg sorakoztak vezetőik mögé. — Fiatalságunk között, hála Istennek, s/ok jóravaló, becsületes s dolgozni akaró egyének vannak, akik dolgoznak is a romániai magyar közművelődés­ért. Lelkes és izzó meggyőződéssel ma* gyaráz. — Nyugodt lelkiismeretteL leszögez­hetem, hogy a Romániai Magyar Népközösség­ben csakugyan az újjáépítés munká­ja folyik. Innen, erről a helyről is felhívom az összmagyarság figyel- mét, — s teszem ezt elsősorban ifjú­ságunk érdekében — hogy magyar kisebbségi sportmegmozdulásainkat is támogassák. Támogassák, mert e téren visszaesés mutatkozik. Másodszor pedig miiked- : velő színházunk érdekében tegyen meg minden lehetőt, hogy nyelvi kultúránk művelése, saját érdekeink megbecsülé­se, ne szenvedhessen a közönség ér­dektelensége miatt. Majd igy fejezi be: — A mi munkánk nem pártmunka, hanem a romániai magyar kisebbség ügye és nem személyi vonatkozású, hanem tisztán népünk jólétét és ér- dekeit szolgáló munka. Karácsony Antal főtitkár, irodave* zető — aki panaszos felein keresztül találkozik nap-nap után annyi sok bajjal, bánattal és keserűséggel — erős lélekkel és sok-sok megértéssel áll posztján. Iktatószáma felül mutat az ezeren. De mennyi szenvedés, élet- i tragédia, melyektől szinte könnyesek ezek a fekete sorok ... Az újságíró örömmel és nyugodt lel- kiismerettel jelentheti: Még vannak emberek, akik vállalt kötelezettségei* két legjobb lelkiismeretük szerint vég­zik s akik feltétlen tisztában vannak a rájuk háruló felelősséggel. Csiby Lajos. Börtön aingol kapitány olyan különleges torpedót készített, amely egyenesen a ten" geralattjárók elsülye9ztésére szolgál. A leg­több kereskedelmi hajót felszerelik ezzel a speciális fegyverrel. A torpedó sokkal ki­sebb, mint a tengeralattjáró torpedóké, ha­tása azonban sokkal nagyobb. A Bertem-féle torpedórakétával 'lövik ki ezr a lőve get. Hatása rendkivü'. romboló, de kevesebbe kerül, mint a másféle torpedó. A franciák is kitaláltak egy fajta torpedót, amelyet sikerrel tehet alkalmazni, a kisebb tengeralattjárók etilen. A Tengeralattjárók elfeni védelem ma ai következő: Egy műszer segítségével a hajók idejében észreveszik a tengeralattjáró köze" ledését. Ez az Edison-készüték feljegyzi az ellenséges rengeralaitíjáró közeledését akkor, amikor a hajó még 34 kilométerre van. A Malta szigetén lezajlott 1936*05 angol flortamanőveren ezzel a készülékkel nagy­szerű eredményeket értek el. A „tengeralattjáró vadászai“ De még ennél is jobb eredményt érteik el áz olasz úgynevezett „tengeralattjáró vada" szók“. Ezeik nagysebességű motorcsónakok, amelyeken két torpedót és több bombát le* hét szállitani a legénységgel együtt. Ha a tengeralattjáró felszínre bukkan, alig tud védekezni ezek ellen, mert a megfelelő pú" lanatban a csónak bombázni és torpedózni kezdi az ellenséges 'tengeralattjárót. Németország tökéletesítette ezt a móc- szert. A néniét tengeralattjáró vadászok 16 I tonna súlyúak és So km- sebességgel háíad- 1 xi ak. Repülő bárkák Ezek ellen a Tengeralattjáró vadászok el­len is különleges uj fegyvert találtak k!’. S ezek az úgynevezett repülő bárkák, ame" lyekct főleg az ameriikad haditengerészetben használnak. Azonban a tapasztalat azt mu' tatja, hogy a rengerblrjáró elten 'nincsenek holtbiztos fegyverek- Ez nyilvánvaló, ha a mostani háborúban elsülyésztelr Couragious gőzös elsiilyesztésére gondol az ember. Németország nem felejtene el a tenger­alattjárók fontosságát és ebbe az uj háború­ba 70 rerngera!átjáróval lépett be, mialatt gyáraiban 40 újat készítenek. A jövő megmutatja majd, hogy a tenger- abarrjárók most is olyan veszedelmesek, minr a múltban voltak? (.—) Vi lám gyors angol nyelvtan 40 lej. Villámgyors német 40 lej. Ex­press English 83 lej. Don-t say 50 lej. Kelemen, 1 Magyar-német szótár lesz. ára kve 123 lej. Né­met-magyar 123 lej Lepage ál, Kolozsvár. Kér- * jen teljes jegyzéket, közö ve, mi érdeklő Nyilatkozik a gyergyói Népközösség elnöke Szívesen fogad s mindjárt a tárgy* ra térünk. | — Húsz év alatt minden igyekeze­tem az volt, — tudatában annak a nagyhorderejű kötelességnek, ami reánk, magyar értelmiségre hárul — hogy ennek a népnek életében mutat­kozó minden panasza, fájdalmában teljes munkabírásunkkal segítségére legyünk. — E cél érdekében igyekeztem Gyergyó magyar értelmiségét össze­hozni, hogy 1 lehetőleg együtt, mindannyian dol­gozzunk az itt élő mintegy 55—60.000 magyar testvérünk gazdasági és kul­turális elöhaíadása érdekében. A NÉPKÖZÖSSÉGI TAGOZAT MEGALAKULÁSA UTÁN — A magyar népközösségi tagozat megalakulása óta ezt a munkát, termé­szetesen, ennek a kebelében végezzük. Elsők között voltunk, akik népközös“ ségi irodánkat beállítottuk s ott nap= rőt-napra rendszeres munkát végzünk. Hogy azonban ez a munka milyen, arról véleményt csak a népközösségi központ szervei tudnak mondani, más* részről pedig azok, akiknek ügyeit jó lélekkel és meleg szeretettel elintézni próbáljuk. — Minden magyar testvérünk előtt nyitva áll a népközösségi iroda ajtaja, ahonnan utasítás, tanács, vagy segít­ség nélkül senki nem távozik. — Iktatott ügyeink száma ma már többszázra rúg s felölelik kisebbségi életünk minden kérdését. Azonban előfordul az is, hogy egyetlen egy ügy­ben 10—15-ször is kénytelenek va­gyunk írásban is megkeresni az illeté* kekeket, amíg az ügy elintézést nyer4 bet. Természetesen ezeknek a munkák­nak költségei a felet nem terhelik. A TAGOZAT SZERVEZETE — Már a megalakulásnál igyekez­tünk az egyes szakosztályok élére igen kiváló és arra érdemes egyéneket' állí­tani, akik minden kisebbségi vonatko­zásban hivatásuk magaslatán állanak. Ezek között látjuk: dr. Márton And* rás alelnököt és a fáradhatatlan, sok­sok türelemmel megáldott Karáisony Antal titkárt, aki az irodát vezeti. Majd szakosztályonként: László Ignác főesperes-plébános, Schaff Ferenc ig. tanító, Vákár József pápai kamarás- plébános, Nagy Sándor bank-fököny* velp, Berécz János ny. főerdőmérnök, Bajna Imre kereskedő, Zárug István. Az iparos szakosztály elnöke: Stengel Károly, titkár Schuller Károly, ügyvi­vő-jegyző Strasszer József. így jönnek sorjában Madaras K. Árpád, Molnár Lajos birtokos, Bajna József és ifj. BJénessy Jenő. — Célunk a szervezést tovább foly­tatni alapszabályainknak megfelelően szerveinknek népképviseleti alapon alulról felfelé megalkotásával. I GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS MUNKÁSSÁG — Munkálkodásunk gerincét az az igyekezet szabja meg, hogy pépünket gazdasági nyomorúságá­ból valahogy kiemelhessük. Erőtel­jes szervező munkát végzünk a gyergyói szövetkezetek létesítése és a mar meglevők fejlesztése érdeké­ben. j — Felekezeti iskoláink számát sze- retnők szaporítani s a meglévőkben párhuzamos osztályokat felállítani, mert színtiszta róm. kát. vidék lévén, ez U£y a szülök, mint mindannyiunk* nak közös óhaja. Reméljük, hogy mind­ezek eléréséhez kormányunk is támo­gatást ad. J — Sok gondot okoz, az a sajnálatos körülmény, hogy fiirészgyáraink leáll­tak s Gyergyó népe — amely tisztán a fából élt — kereset nélkül maradt. Ebben az ügyben éppen a napokban kerestem fel Népközösségünk munkás szakosztályának vezetőivel városunk polgármesterét. Feltártuk előtte azt a kilátástalan és elszomorító helyzetet, amit a fm részüzemek leállása és a munkások elbocsátása idézett elő. Kértük a polgármestert, lehetőleg hasn son oda, hogy az üzemek megrende­lést kapjanak, hogy a munkaalkalom megnyílásával az elbocsátott munká­saink újból kenyérhez jussanak. — Ugyanakkor a behivottak család­tagjainak, a munkanélkülieknek segé­lyezését és több mási égetően sürgős intézkedéseket kértünk. — A reánk háruló feladat napról- napra nő. Bajos volna ezt1 egy rövid interjú keretébe mind-mind belesirni. Mi csak egyszerű szolgái akarunk len­ni népünknek. Fizetésünk pedig csak az a jó érzés, ami mindannyiunkat el­tölt, ha valamit tehettünk. A GYERGYÓI MAGYAR FIA­TALSÁG ÉS A NÉPKÖZÖSSÉG — Ifjúságunkat igyekszünk bevon­ni munkáinkba, akik példaadóan állanak rendelkezésünk’ re. Ezt a lelkes jóakaratot ifjusá­A tengeralatti háború Hogyan harcolnak a tengeralattjárók? — Adatok a tengeralattjárók elleni védekezés lehetőségeiről Rendkívül érdekes cikket közöl a Roma* m’a a tengeralatti háborúról. A cikk magyar fordítása a következő: A mult 'háborúban, óriási szerepet ját­szottak a némer tengeralattjárók s ha a háború utolsó hónapjaiban az ellenfél nem fedez fel uj módszert- a rengerabttjárók el­leni védelemre, lehetséges, hogy a háború egészen másképpen dől el. 1917-ben Angiira és szövetségesei igen su* lyos helyzetben voltak. A tengeralattjárók olyan sok gondot adtak az angol hadveze* tőségnek 9 olyan sok munkát jelentettek a tengerészetügyi minisztériumnak, hogy pél­dául az egyik minisztertanácson a tenge­részetügyi miniszter a következőket mon* aorta: „Uraim, nem is gondolhatunk arra, hogy folytathatjuk a háborút i9i8*ban, ha nem találunk hatásos módszert a téngeralartjá* rók ellőni védekezésre“. Hogy kisértették a hajókat a mult háborúban? Hogy megvédhessek â kereskedelmi ha* jókat a tengeralattjárók ellem amelyek á mult háború ideje alatt különböző k'kötők" bői indultak rendeltetési helyűikre rakomá­nyukkal, felfegyverzett halászhajók kísér­ték őket. Ez a módszer jól bevált- A ten­geralattjárók óvakodtak attól, hogy megtá­madjanak olyan1 kereskedelmi hajót, ame­lyet ilyen hal ászba jók kitértek. így sike­rült a szövetségeseknek Amerikából Euró­pába szállítani tízezer (katonát és óriási mennyiségű hadianyagot. AZ ,.Y 9“ tengeralattjáró Földrajzi helyzeténél fogva Anglia köny* nyen blokád 'alattt tarthatta a német hajó­kat, amelyek igy nem hagyhatták el kikö­tőiket. Máskülönben Németország is igye­kezett védeni flottáját, hogy megőrizhesse hajói* a háború végéig. Amikor i9i4*ben az „Y 9“ nevű német tengeralattjáró három cirkálót, az Abur- ckirt, Hogot? és Ejtenit elsüllyesztene 60 riszttel és 1800 főnyi 'legénységgel, ia néme­tek elhatározták, hogy nagy szerepet jut­tatnak a tengeri háború során a tengeralatt­járóknak s remélték, hogy ilyen módon megnyerik a háborút. Ezért óriási iramban kezdtek tengeralattjárók építésébe, úgy­hogy hamarosan a német tengeralattjárók az összes tengereiken veszélyeztették az el* 'lenfél hajóit. A háború elejém Németországnak 30 ten* gelarartjárója volt. Rövid idő alate ez a szám háromszor ennyire nőtt. 1917-ben fe­kete napok virradtak fel a tengeralattjárók­ra, mert a védőrendszer, amit a hajók részére kidolgoztak, hatásosan életbelépett. Anglia és Amerika oly nagy számban pusztította «I a tengeralattjárókat, hogy le­hetettén volo ezeket újra pótolni. 1917-ben 60 tengeralattjáró pusztult eh Ezenfelül a tengeralattjárók sürü eísülyesztése súlyos érkötési (következményekkel járt. A tenge­részek bátorsága is megtört. Nem jelentke­zett 'többé senki önkéntes matróznak, úgy­hogy a hatóságok kénytelenek voltak aika- tonákait önkényesen tengeralattjárói szolgá­latra beosztani. És Németország 'kénytelen' volt lemondani arról, hogy megnyerje a tengerek háborúján Újjáélednek a tengeralattjárók . .. De a 25 éves tapasztalatok alapján nem kell azt hinni, hogy a tengeralattjáróknak nem lesz fontos szerepe a mostani háború* ban. 25 éves munka után uj módszereket dol­goztak ki a tengeralattjárók elleni védeke­zésre, de azért nem állíthatj.ulk az*, hogy a tengeri háborút nem nyerhetik meg a ren- ser.^ttjárgk^mlvdl ez alatt az idő alatt annyira tökéletesítették a tengeralattjáró* karr, hogy ezek ma rendkívül veszélyesek ■tudnak lenni. Börtön kapitány pusztító módszere Nagyon sok módszere van ma a tenger­alattjáró 'elpusztításának; özek 'között né* melyik nagyon jónak bizonyuk. A legismertebb a itorpcdó'módszer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom