Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-29 / 250. szám
16 ELLE NT (IK 1930 október 29. MIT TUD A VILÁG? Az #$£ Sálnál {uJomány nyegfiiii szemmel Vájjon annyira tévedtek e azok aro- miwit iktis'inisztikus tudósok es bölcsek, akik rejt in ült korokban a -titulus „Summa“* ját, a „Nagy 1 itkot", a „Bölcsek Kövét“ kerestek? A mult tudományos öröksében bizonyára felfedezhető a primitiv észjárás bélyege, de ina már nem vitatható, hogy sok benne az igazolható, komoly ismeret. Egyébként is, a modern „scientizimis“ túlzásai legalább annyira elvetendök, mint a régi, intuitiv tudomány misztikus-metafizikus tévelygései. A múlt század elfogult scientizmusaj a tapasz* Talatilag igazolható ismeretek értékes magja köré materialisztikus babonák egész seregét gyűjtötte, melvek vannak oly nyomasztók és kártékonyak, mint a régi idealisto-spirillualista elképzelések. í A modern nyugateuropai tudomá* nyosság ma már szerényebben vélekedik önmagáról és az emberi szellem történetében betöltött szerepéről, mint a XIX. század felhőtlen korszakában, amikor mi sem zavarta önbizalmát. E szerényebb európai tudósnemzedék egyik legrokonszenvesebb egyénisége Georges Soulié de Morant, az ősi kínai orvostudomány alapos ismerője, akinek Precis de In Vraie Acuponcture Cbinoise cimii miive nemrégiben látott napvilágot. A nagy mii négy kötetre van tervezve, melynek egyelőre csak a lieoretikus része jelent meg, a klinikai gyakorlatot tárgyaló három másik kötetet most rendezik sajtó alá. Ebben az ugv tudományos, mint szellem- történeti szempontból rendkívül érdekes miiben olyan adalékokat találunk, melyek kiváltképpen alkalmasak a túltengő európai öntudat leszállítására. Georges Soulié de Morant közlése szerint egv Nei'Tsing cimü régi kínai könyv már a vérkeringést tárgyalja s említést tesz egy kínai tudósról, aki közetkristátyból készült górcső segítségével ieliedezte azt a baci/lust, melynek ismeretét Európa Koch tudományos kutatásainak köszönheti. Mindez Krisztus elölt 2500-ban történt, vagyis olyan korban, amikor az európai népek civilizációja még nem is haj- nalodotit. — Amikor 1901-ben Kínába érkeztem, — meséli Georges Soulié de Morant — Pekingben éppen nagy kolera- járvány dühöngött. Két kinai szolgám néhány óra alatt a szörnyű kór áldozatául esett. S ekkor egy kinai kórhát.> ban szemtanúja voltam egy csaknem hihetetlen jelenetnek: egy dr. lang nevű kínai orvos pillanatok alatt szüntetett meg görcsöket, hányást, hasmenést, szóval a szörnyű kórnak azokat a tüneteit, amelyekkel szemben az európai orvostudomány tehetetlenül állt. Most vált csak hasznomra, hogy kinai utam előtt oly szorgalmasan tanulmányoztam a kinai nyelvet és a kinai érintkezés szabályait: a nyelv és a kinai udvariasság szabályainak birtokában sikerült rábírnom dr. lángot, hogy gyógymódjának alapelemeit feltárja előttem. | A kinai orvostudomány voltaképpen a pul'zusísmerétien és az acupuncturá- nak, tüszujrás-kezelésnek nevezett gyógymódon épül fel. A francia tudományos Misszió jezsuitái hozták el először Európába aj tüszurás-kezelés hirét s ők voltak azök, akik az acupunctura latin műszavát megalkották. Ez a XVII. században történt, ám az a nagy lendület, mely a rákövetkező századokban az egész európai tudományt áthatotta, mindinkább elterelte a figyelmet a tudós jezsuiták meglepő közléseiről, úgyhogy az acupuncturá- ról a XÍX. században már csak néhány beavatott tudott. j A tüszurás=kezelés nem-sérülés,es betegségeknél alkalmazható, főkép egyes szervek működési zavarainál. A kezelési eljárás látszatra igen egyszerű: a kinai orvos hosszasan vizsgálja betege pulzusát, majd felszólítja, hogy ezt, vagy azt a testrészét fedje fel, aztán a meztelen bőr meghatározótt pontjaira néhány milliméterre beleszur. A hegy es tűk hosiszaibb-rövidébb ideig maradnak a bőrben s minél régibbkeletü a betegség, annál többször kell megismételni a kezelést. Ez az európai gondolkozás számára olyannyira különleges és kuruzslásnak is beillő gyógymód, évezredek tapasztalatain és megfigyelésein alapszik és rendkívül ered- mén vésnék bizonyult. A modern orvostudomány, anélkül, hogy tisztában Jen» ue az igazi összefüggésekkel, kénytelen iktatni a tényeket s elfogadni azt a magyarázatot, amivel a kinai tudósok eljárásukul alátámasztják. Ez a magyarázat a kővetkező négy alapélv * re vezethető vissza: 1. Minden szervnek, illetve zsigernek a borfelület valamely szabatosan körülhatárolható része felel meg; ha az illető szerv megbetegedik, a bürfe- lölet említett része igen érzi l enncé yáklk’ s ez az érzékenység ‘art. amig a szerv meg nem gy ó r 2. A börfelületre, illetve ann-. • meghatározott pontjaira gyakorolt hutás, legyen az szúrás, égetés, vagy egyéb eljárás, gyógyító befolyással van a beteg szervre. i Az említett pontok bizonyos láthatatlan erővonalak mentén helyezkednek el, melyeket a kinai tudósok „délköröknek“ neveznek — tizenkét ilyen délkört ismernek—s kinai felfo* gás szerint e délkörök vonalán kering a szervezetben az „energia“. 4. A szervek állapotát híven tükrözi az érverés. A kinai orvos puszta érve- résvizsgálat alapián meg tudja állapítani a diagnózist. A Kr. e. XXVIII, században uralkodó \cr-Tsing császár az egyik régi kéziratban a következő óhajt fejezte Ki: „Sajnálom azt a sok robotot és adót, amit népeim a különböző betegségek miatt nem teljesíthetnek, illetve nem fizethetnek meg s ezért elrendelem, hogy ne mérgezzék többet őket orvosságokkal. ne szurdaliák okét régimódi kötükkel, hanem azokkal a titokzatos fémtiikkel, melyek oly nagyszerűen beváltak.“ Nei-Tsing császár rendeletéből két dolog derül ki: az egyik, hogy már akkor voltak államférfiak, akik a nép- jólétet hatalmi célok miatt szorgalmazták, a másik pedig az. hogy az acupunctura eredete a neolithikus időkig nyúlik vissza. (Voltak kételkedők, akik feltették. Soulié de Moran't-itak a kérdést: vájjon a tii szúrás sál elért gyógy hatás nem szuggeszíiónak. illetve önszuggesztió- nak tuiaidorutható-e? A kiváló francia tudós kijelei.tettle, hogy az acupunctura eljárása állatoknál és gyermekeknél iár a legbiztosabb eredménnyel, már pedig ilyen esetekben sem szng- ges/tió sem öns/ügyészt ió nem jöhet rzóbai Egyébként, az eljárás tudományos igazolása sem késhet! soká. Sir Thomas Lewis, a hires angol íi/.ioló- gus egyik nagy port fel vert értekezé* • .bon a/t állítja, hogy a borfeliiletcn eddig ismeretlen idegelágazásokat fedezett fel, melyek a- szervezet védelmivel vannak összefüggésben. A régi kinai tudósok „délkörein“ keringő energia valami egyetemes erő, mely sokkal átfogóbb és szellemibb természetű, mint az európai értelem- iveit vett., jobbára ainyagi energia. A kínai energia-eszme nemcsak a fizikai, hanem a biológiai, lélektani, szellemi erőket is felöleli. Középutat foglal el a primitiv népek hires /Ma/izrja (mágikus személytelen erő, mely minden nagyszabású esemény, vagy fontos cselekedeti igazi rugója) és az anyagelv ű európai energiaelmélet között1. Az ősi kinai bölcselet és természet- tudomány alapvető eszméje az egyetemes egység: „Az anyag nem egyéb, töményitett erőnél, a szellem pedig légnemüvé vált, visszaanyagtalanodott4 anyag.“ Ez a felfogás szakasztott mása egyes modern fizikusok, biológusok és filozófusok elméletéinek, akik nz anyag és a szellem ellentétes kategóriái mögött egy nagy, harmonikus egységet sejtenek s azt vitatják, hogy az anyag nem egészen idegen a szellemtől, a szellem pedig nem egészen idegen az anyagi kiterjedéstől. , Az emberi tudás egészséges továbbfejlődése csak akkor várható,, ha a nyugateurópai gondolkozás elsajátítja a régi civilizációk hagyományseterü, intuitiv értékeit s szakit azzal a barbár, materialista gőggel, mely a mult század folyamán annyira jellemezte. A nyugateurópai szellem empirizmusát és racionalizmusát ki kell egészítenünk a tátokzatos Kelet, Kina és India ősrégi civilizációinak gondolati kincsei v I. Szenczei luiszló Francia szellemi imperiálízmus és a faji önvédelem A c'mbén jelzett imperáüzmus fogalmi változatainak tisztázása végett be ke* te- <kintenünk abba a francba antagonizmusba, amely szerves és szerkezeti sajátságképen élet és gondolat (azaz a mindennap- gyakori lat- kalandos különtátesége, sokrétűsége, s a gondolkodás észszerű Irálya, szintézizáÓ hajlama és renderzéke) (közt fonnáll, s amely összes -eredővonalaát meghúzva nemcsak áthatja, de egybeadja az egész francia életet és szellemet. M«g a francia gondolkodás kivál'üképen sta'-ku-s, .moţe geometrico változatlan, állandó és egyetemes jellegű jegyekből áll, edd’-g a francia élet a dinamikus gazdagságinak és irracionalizmusnak rendk?vül bő és sokszerű tényeit rau- tatha-ja fel. Egyersuly és mérték sohasem uralkodott Franciaországban (lásd a harmadik köztársaság padamentárizmusa), ha- csalk nem az eszmék világában; s ha az előbbi gondolatsorban a gondolkodás fogai* mát a it'szra tudatéval, s az éterét a tudat* ailard valóság fogalmával helyettesijük, közel kerültünk ‘annak a ténynek megák •lapitásához, hogy, m'nt az általános 1 éleik - ■tanban, tiszta tudat és tudatalatti valóság zavarhatják egymást: úgy mindannyiszor, mikor a franca életben és szellőmben vak* me*y nem franciás sajátság dorr állunk, (diktatúra, totalitarizmus) hasonló zavarról van «zó. A cadeziánus racionalizmus, vagy megfelelő jelenségpár ja az irodalmi klasszicizmus, a francia tiszta tudat örök és örök- le rés megvalósulása'1; mig a román.izmus betegsége“ (Lasséré), vagy nz an,ti‘nrel!ek- 'uá.ís és misztikus elemű bergsoni bölcselet, ha jaz irodalomban és tudományban jelentős alkotásokat is sugall1, mesterkélt voltánál fogva önmagáról utal idego-n ösztönzésre, forrásra, s az autocbton franc a szel lemben könnyen: kelti a tiltott é$ csempész- úton behozott idegen „áru“ benyomását.' így az imper'álizmus s. Amig n germánok és a szlávok hatalmas imperiáizmusokat •:er«ntcrtek és teremtenek, s e'őbb’-ek esetében épp napjainkban vagyunk tanul annak, hogy a régi Einzelstaat-sysrem utolsó maradványainak szélrom-bolásáva 1 önmaguk tiszta tudata megvalósifsának legmagasabb fokára törnek, — a franciáknak, sajátos franc‘a paradoxonként, van „tmperiumuk“» de nincsen imperializmusuk a szónak ma ‘megszokott általános én!elmében. Mery a francia gyarmati térhódítás minden esetleges látszata ellenére csupán kereskedelmi, legfeljebb civilizaÓrius jellegű és pü-hkai célkitűzéseké íkövetbet, elviszi a négerek közé a Code C'vde-t vagy. a Salvarsan- focskendőr, de a nemzed géniusz az anyaországban marad. A napdeoxk hódítások a franc’a élet ®agy katendjal voltak; a ,,gfoire‘f ■tudalalartí zavar — önmagában pompás — feltörése. Nem imperializmus. Mégis bizonyos balső szükség és külső kényszer rovart sokat beszélnek és imák ma Franciaországban — részben már régóla a megvalósulás folyamatában levő — oly meggondolásokról és vele kapcsolatos intézkedésekről, amelyeker találóan, a szellem imperializmusának nevezhetnénk, s amelyekre, a nemzetvédelem hadikészyUrsége tette még fogékonyabbá az am ugv ,,fe- iiiótes“ és a századforduló körül évtizedekig „bűnös** szociálpolitikát folytaíó franciákat, akik al'g néhány éve döbbentek rá az elnéptelenedés igazi veszélyére. Pieme Dominique írja: Franciaországban három és félmillió idegen! van- Napról- napra tömegekben érkeznek az idegenek és nem akadályozhatjuk meg őket ebben a folytonos beáramlásban. De hogyan s küldhetnek v*ssza >a hozzánk jövőket? Ma, amikor minket ki öve a világ maiden részében élő közösségek szigorúan magukba zárkóznak, mi ma p ayne •lantjuk haiáj ,i!nil. at. Valóságos, békés invázió özö'dik ránk naponta, s ennek folytán bőven ka punk bűnözőket, gyógy ihatatlan bridge kh tcrroris’ál.af, az áliamc^zmény e)l«uw*- gfit, hozzánk kép • t i’endkvül alác-oö) s/ánlü embereket, egyszóval barbárait. f.s csodálatos: senki v:n fél ••ölük- Mrn ny4* xiüoaiságukkal és kétségbeesáHükkel merészsége: és erűt x> niagukkal. A nép'k ma abban a Íriszemben elnök, fo>gy kőlc tességük a tfo/ra rv**mzeri jelleg megalkotása és m.-gőí/ésry s Oz'.i a juilegct minden ideg«' befolyástól meg k>'ll t szótanL Azt h'szik vájjon, hog/ így crősdbbekké válnai? £b- l>en az csőt ben a lapp>k és a tJb«TÍek, mint a tegtLszribb vérű népcsopor.ii kclb-ne, hogy hangadó szerepe! játszódjanak a művelődésben. Nem. Éppen a ve gyűlés cgyik íon- ros eleme a civilizációnak. 4*rrnéjze,«»eD nkkor, ha feltételezzük, hogy a népc*>pOr tok Hievercdésc megfelelő lassúsággal megy végbe oly kömyezetbeu-, ahol a nrmz^i etem bővérücn buzog. £s ez a mi esetünk. Fajok (V/önJenck hozzánk és '<í óriás* ike. veredésbon — a föld és az cg segirsegév?! — mégis a rég’ gáll vér őrzi m«g felsőbbrendűségét. Es m.j más Párb, ha nem a jövendő Franciajországnak állandóim, előre- vo'ett képe? Itt vegyülnek el a vidéket és az idegeinek. Páris képviseli a rnmden franciában lényeges vonásokat, összegez' ..7, országot, amelynek szintézise, sőt több ennél: Páris a régi Kóma koznmpolitizmusáig emelkedik, s m'nt Róma: majdan egyetemessé válik. A gyarma'bi.roda!omnak ne csak földrajzi jc'enrőségét' lívsuk- Ezt a b ro- d ahn at a legkülönfélébb népek alkotják, s ezeknek dicsőségét és isteneit sz’veien fogadjuk be Panthe-muniliba. S ezzel Kmé- róma'l küldetésünk«! bizonyítjuk. Mm ahogyan Róma bánt a galfokkal és illírekkel, úgy bánunk mi a berberekkel és né- gerékkel .ak'knek polgárjogokat adunk, így vál'k bVodalmunk azzá a boldog egyházzá, amelyben erkötosieg minden ember egyenlő, amelyben újjáélesztjük a kerrebz- tyén eszmét, mely az arab ker«szryénbca is kérész'yént lát, s megadja neki foktt« papjait és püspökeit . . . Imo a szellem és emberségesség imperii* 1 izmusa, mmr reális, cselekvő, sőt hód-tö tényező, mely bátran szembtSZáfl az ehiép* teiénedés hajdan, kellőképpen nem érzékbe veizélyéveb E kérdés uj f ei ismerés éne k ie- gyében megindult a „barb4r«k*‘ befogadásának ehendezése. Franciaország 1913 óta mfodmos'amíg semm.í sem változatott bér vándorlás' Törvényén, medy ezt a kérdést csupán rendőri szem pontból tekintette á^. A vonatkozó uj törvényrendeletek ugyan, ezen a mesgyén haladjak, csak széksdab körben, s a -bevándorlás «kérdésének éfotTini vona-rkozisait elhaa^-agolják. Ez eben ens$h fel szavát René Martial bevándorló« $ţak* ér;ő: kijeton-rvén. hogy a nemk'vánaTOj fejkeveredés ;nkább veszélyes, mint hásznos, mert úgy az irö ézményeshet.t, mint az eser- leges bevándorlásnak eáengedhéteílen feltétele ? helyes kíváJogalás. TermészétoS- hogy ha a ház veszélyben van, nemcsak épirői* nek, de lakó nak ;s védelmére keik hogy keljenek, ám ennek ebemére, <sokan k«tke- dé?sol, sőt tögadólvg fogadták <az idegenek katona1 szolgálatáról szóó törvényt, A Csupán rendőri szempontú kiválasztás aiapjárv beboosátotr idegenek a polgári értelmezésű áitindó (I«tiek:pedésrö al'kaämatlaai elemek,- s az -előrelátók féltik e csőcselék megbizha- tatlan, jog alánul igényes magatartásától 2 nienizc'í - éfor állandóságát és i’olyamatosságát* Mozgalom induh égért olyan uj bevándor lási törvény hozására, mely az Égyesült- Álíamokéhoz hasonlóan, s -az!i ki«gészátv'e a négyesíoku kiválasztás <dve (rokonvércso- portu faj, (nemzet, család, egyén *—*. földrajz!, ié&ík!tani, történ er' és antropo-bioioglai) alapján áll, s képes a riszta-faj minőségét védeni. Marriai javaslata szerint az első három vizsgálóul a bevándorló származás! helyén végezné -egy francia 'kirendeltség, az utohór pedig a határcaa tarüanák meg. Hasonló krenddrség bizonyos kezdetleges formában már működőit az . egykori Ctohszl ovákiában és Lengyelországban, .,$Sl Marttal -1933-ban javaşWtba hozta többezer csehszlováknak Tuniszban való kte- lepitéséu Szabó István. EBr6M 0! ttrttpc 29 letért már az uj orosz és német határokkal az Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár, Plata Unirii No. 9. kaoható. Vidékiek 2ő le jt küld - űí* DÓíizban va?v uastahahiggbsa*
