Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-29 / 250. szám
3 ElinS?AK 1939 olló bér 29. I— Bilux ■limai«» \ HÁBORÚ KÜLPOLITIKÁJA Ribücnírop Deszcdc alán Yţibbcntrop német birodalmi Külüxy rninis/tcT legutóbbi beszéde után két- sc>;et sem szenved, ami már Chamber- i&innak Hitler beszédére adott vúla- szábétl is bizonyosnak látszott. ho^v tovább folytatódik a szeptemberben kezdődött nagy háború, mely mélyebben szántó problémák felett van hivatva dönteni, mint a következményei ben szintén rendkívül súlyos Iöi4-es nagy küzdelem. Hitler október ó*i be- zédében kijelentette, hogy a küzdelem továbbfolytatása előtt ez az utolsó nj ilatkozata. Kibbentrop beszéde s az utána következő angol és francia visz- szautasitó válaszok zárópontot tettek erre a fejlődésre. Most a fegyvereké a szó. Előreláthatólag bosszú időre. A nyugati hatalmak, amint már eddigi v iselkedésükből is látszik, meg akarják" ismételni a világháborúban sikeresnek bizonyult stratégiát, mely a nyugati harc tőrén jNémetorsczággal szemben fenntartotta a szilárd frontot s a döntést a blokád és a tömeges fegyvergyártás versenyének évekig húzódó küzdelmére bízta. Németország miután gyors és katonailag tökéletes győzelmet aratott Lengyelország fölött, most a francia— angol szövetség ezzel a stratégiájával áll szemközt. A nyugati front valószi* nüleg ezúttal is áttörhetetlennek fog bizonyulni mindkét fél számára a háború utolsó, döntő fejezetéig. Közben működik a blokád, angol—francia részről a világtengerek uralmával, német részről a repülőgépek és buvárhajók támadásainak teljes erejével. És ugyanez alatt az idő alatt mindkét oldalról folyik a hadiszerek gyártásának ver^ senye, amíg egyik vagy másik fél döntő módon kerekedik felül a versengés- ben. Az angol—francia csoport valószínűleg rövidesen megkapja maga számára az Egyesült-Államok óriási termelő’ erejét is, amit pénzügyi ereiénél és a tengerek uralmánál fogva egyelőre zavartalanul használhat ki. Németország viszont az óriási orosz nyersanvagte* rületet készül felhasználni ugyenerre a célra, abban a hiszemben, hogy sikerül legyőznie az orosz termelés eddigi gátlásait és beszerezni nagyban itten a hatalmas német ipar ellátásához szűk* séges anyagok nagy részét. Ha tekintetbe vesszük a Maginot- és Siegfried» vonalak által adott szárazföldi front nagyságát, melynek kimondottan rajnai részén kezdeményező hadműveletiekre alig van kilátás, világossá válik rögtön az is, hogy a küzdő feleknek igazában csak ilyen anyagi segítségre van szüksége, emberekkel mindkét részről hosszú évekig zavartalanul tudják ellátni az egymással szembenálló arcvonalakat. Az is elég világosan Játszik az eddigit küzdelmekből, hogy az ehnuJt világháború tapasztalatain okulva, egyik fél sem hajlandó többé arra. hogy a siker kis valószínűségével kecsegtető lehetőségeiért százezres tö= megeket céltalanul áldozzon fel, amint ag 1914-es és az utána következő években elég gyakran megtörtént. A nyugati front küzdelme ma két, óriási kiterjedésű erődítés egymás ellen vívott harcából áll. Ennek, az eddig példátlan erejű frontális küzdelemA jövő hét nagy operett szenzációja BÉSIS SZÉP AZ ÉLET whtíii bit 'ii m inmaagaB————maaea—■— nek mozdulatlanságán csak az erődítési vonalakon túlmenő, bekerítő mozdulatokkal lehetne változtatni, ami az uj német stratégia Schliefen által előirt: klasszikus módszere is, melyet Lengyelországban szintén nagyszerű sikerrel alkalmazott. Bekerítő, előszeretettel kettős bekerítő mozdulat azonban csak a belga—holland területen és Svájcon át volna most lehetséges és Ugyancsak az 1914*es háború tapasztalatain okulva, nem valószínű, hogy bármelyik fél rászánja magát ilyen kísEá* mithatatlan politikai és ezzel kapcsolatos stratégiai következményekkel járó lépésre. A bekerítő taktika Hannibálnak a cannaei csatában sikeresen alkalmazott hires módszere, amivel szemben francia felfogás szerint most inkább Julius Caesarnak Galliában alkalmazott módszere van napirenden. A római hadvezér ugyanis a gallok erődítéseit körülvette a maga erődítéseivel, aminek következtében a belső erődítés védői élelmiszer- és hadianyag- hiány miatt: legnagyobb öaieláUozástiíc ellenére is kénytelenek volta.c letenni a fegyvert. A német front teljes be keritésc-öl azonban nem lehet szó mindaddig, aniig nyitva áll s/ámá**:i az orosz rengeteg. Hitler egyizben u német politikai stratégia világháború* előtti legnagyobb hibájának nevezte, hogy egyidejűleg idegenítette cl a birodalomtói Angliát és Oroszországot. Angliát a nemzeti szocialista politikának sem sikerült a német oarátaág körébe vonni, ugyanennek a politica- stratégiai meggondolásnak eredményképpen fordult tehát Hitler a szovjet- oroszokhoz, nem utasítva el az árai sem, amelyet a nagy világüata'mi küzdelemben Moszkva követel ezért tőle. j FINNORSZÁG KÜZDELME Közben a merev cs valószínűnek a.;g látszó meglepetések mclküí továbbra is merevnek maradó front vonalaik mögött teljes erővel folyik a háborús küzdő felek között a dip'omác a: harc. Ez. a harc természetesen a nem közvetlenül érdekelt államoknál s megmozgat minden ellentétet, életre kert minden rejtve •táplált ambic'ót. Ah> van ma olyan semleges állam, ha külpolitikai igényei még olyan szerények is, amelye; ne fenyegetne ez a helyzet. Hatalmasak. érvényesítik igényeiket gyengébbek ellen s ez! a tevékenységet átlátszó eufé* mizmu^al együttműködésnek nc-vez'k. A csipős nyelvű cs szellemes Me tern’ch, k‘ a napoleoni 'dókban hasonló együttműködéseknek gyakran volt ‘tatmaja, azA mondta egyszer, hogy az ilyen együttműködés nagyon ízép dolog. Az ember és a ló együtr- müködése l<i a kul'uttörténelem egyik leggyümölcsözőbb kapcsolatának tekinthető- Csakhogy ebben az együttműködésben s az ember .szerepét jó betölteni, nem a lóér. A hadviselő felek küzdelmével ctak közvetett kapcsolatban álló külpolitikai sakktáblán az utolsó ldőben> különösen. Finnország küzdelme köri le a világpolitikai érdeklődés figyelmét. A finn nép el vanáhí.- tározva függetlenségének és szabadságának megőrzésére és nem hajlandó olyan együttám NEURALGIA FEJFAJÁ/ Kapható gyógyszertárakban es drogueriákb működést elfogadni, amely poli ikájának mozgási szabadságát minden lehetőségre Hőre megkör . Ez a k>s\ szabadságszerero nép azonban a világesemények sodrásába, a mind nagyobb erővel előretörő szláv és germán igények mülőmlkövc' közé került. Szovjetorosz-ország, mely ha nem is a közvetlen vsszacsa'olás formájában, de érdekszféra alakjában vis'za akarja szerezni a Balri-vidékon mindazt a hatalma , mely valaha a cári Oroszországé volt, most Fmn' országgal szemben akarja érvényes teni ezt az igényét. A finnek viszont a skandináv szolidaritásra és arra a rokomszc-nvrC támaszkodva, mely Finnország rövid újabb államisága akut velÜK szemben világszerte k'- alakuh. erélyesen védik tüggerlen állami, ságukat. A tárgyalások moy folynak s minthogy az oro^z. követelések eddig nem öltöttek ultimatum jelleget, a helsnkii kormány abban a fe’fogásban, hogy jogában tM elfogadni, vagy visszautas!tani Moszkva kívánságait, a rendes d plomáciai tárgyalások mód' zérói vei igyekszik védeni érdekeit. Közben nagy elszántsággal készül m nden lehetőségre és kiépül maga mögött a külpolitikai hát eret, amelyben a Skan- dináv-országok mellett jóakaratéi támogatásával orr lehet Iá ni az Egyesült-Áramokat fi, Erkko külügymin'szter ki jelentet te, hogy minden nép sorsa át ól az elszántságtól függ. ame’lyel készen áll szabadsága megvédésére, Finnország pedig el van szán" va arra, hogy kötelességét ebben a tekinti télben a végleteikig megtegye. Az orosz HöFcícíéscü Az orosz követelések mhenlé'éről eddig csak feltevések kerültek nyilvánosságra. Valószínűnek látszik, hogy Moszkva, melynek a Skandináv-államok elidegenítése nem lehet közömbös s amely edd;g minden ecetben kíméletei mutatott az Egyesüh'ÁMamokkal szemben, nem fogja ‘követeléseit Finnország ellen olyan erélyesen képviselni, amint azt a Balt -államokkal szemben re'te. Ugyanígy valószínű ózonban, hogy erélyesen ragaszkodik a f maiöböl orosz uralmának b ztositásához, omihez az észt hadikik ötök é$ a Dagó és j öesel-szigetek elvétele után, a kr«y:tadií | öböl bejárasa előtt fekvő négy kisebb fmn szgetxe is szüksége van. Ezen a téren talán nem is lehetetlen a megegyezés különösen, ha oro-sz részről Karcba területén valamelyes €Üe n y ol g á! tatávr ju'1 rabnak a finneknek. Sokkal súlyosabb dolog az Aalandrsz’getek kérdése s az az állítólagos orosz követelés, mely a Balti-államokkal szemben is érvényesült, hogy Oroszország és Finnország között ka'onai szövetség jöjjön lé're. Az Aaland-szigetek ugyanis ■nemcsak fiain szempontból fontosak, hanem svéd szempontból i*>. A Bolt nial-öböl bejáratánál ezek a szigetek uralkodnak nem— Ili ll'HI — Pazar szereposztásban kerül színre a IBÉflIS SZÉP AZ ÉLET csak Finnország egész nyuga'i partvidéke, de a svéd part-vidék észak résge felett is, egészen a svéd—fkon. határig. Ezen a ponton nemcsak Hels*ráki, hanem Stockholm is thakozik a finn szuverénitás minden feladása ellen. ■ Az Aaland-sz gerek kérdése igy közös skandmáv (kérdés. A moszkvai tárgyalásokon Helsinki, Stockholmmal egyetértésben, »lg ha fog továbbmenni annál, hogy a szige- k meg nem erősítésére kötelezettsége! vállal, a szigetek közös birtoklására irányuló állítólagos orosz óhajt azonban minden valósznüség szerint erélyesen visszautas!‘‘ja. Ugyanez látszik valószínűnek a ka-ouai szövetség kérdésében is, am kor a finnek a több"- Skándináv- államokka! együttesen elfoglalt teljes semlegesség álláspontjának veszélyeztetését látják. Finnország szeretné megtartani a Moszkvával 1932-ben körött kölcsönös megnemtámadási szerződés vonalán. Nem valószínű azonban, hogy a (kivételes lehetőségeket adó mostani pllanatot teljesen kihasználni akaró oroszok szintén hajlandóak vc-lnának megmaradni ezen a -vonalon. AZ ANGOL—FRANCIA—TÖRÖK SZERZŐDÉS Az elmük napok másik fontos külpolitikai eseménye, mely ugyanezzel a kérdéskomplexummal újl kapcsolatban. az orosz—török tárgyalások dőleges megszakadása és az ezt közvetlenül követő francia»—angol—török ankarai megegyezés. Törökország, ugyanúgy, mint Finnország, szívósan ragaszkodik eddig rendelkezésére álló jogéihoz, bár ugyanakkor igyekszik mindent megenni, hogy az Ankara és Moszkva között fennálló j szoros baráti kapcsoMot továbbra is ! fenntartsa. Törökország a világhatalmi 1 játékban hosszú idő óta nagy szerepet ] játszó Dar d a net' á k ne fc ősi kapusa, amit hatalmi helyzete szernt hol független üt gyakorolt, hol más hatalmak nyomása »lath ezeknek érdekében végzett el. Az uj Törökország megerősödő!tnek és függetlennek érzi magát, nem hajlandó tehát a Dardanellák fölötti jogait egyik hatalom igényeinek se föláldozni. Moszkvában pedig, am'at RevLk Saydam töSzepdától minden este IÉjIS szép íz élet rök miniszterelnök kijelentette, vat-mi ilyesmit kívánlak tőle. A török külpolitika százados tradioíójq, hogy a Dardanellák körül bármelyik «agyhalálom túlságos térfoglalását a lehetőségig kerülje, ammek elérésére ezt a térfoglalást m n- d g igyekezett az ellentétes erők érvényesülési lehetőségének elősegítésével egyen■ súlyozni. Ez a tradíciói vezette aligha/nem 1 mostan állásfoglalásukban is a törököket, mikor <(• moszkvai barátság fenntartású* j n;»k őszhite törekvése melleit Keleten ró pára minden ellensúly nélkül ránehezedő moszkvai óriással szemben, szinte tüntetőleg szorosbitotlák meg kapcsolataikat o nyugat; ha iáim kk-al is. Az ankarai megegyezés problematikáját azonban csak akkor értjük meg, ha kellő súlyt helyezünk az egyezséghez képcsőit pótjegyzőkönyvre is. Törökország a megegyezésben bárom lehetőség esetére kötött szerződést. Az első szerint, he Törökországot támadás éri, Anglia és Franciaország a törökök segítségére kötelesek sietni. A másod k pont szerint, ha Anglia, Francia* ország, vagy Törökország közül valamelyik oI Földköizi-tengeren háborúba keveredik, a másk kettő köteles segítségé* re sietni. A harmadik pont szerint Tö- mkország seg’tj a nyugati államokat, ha ezek más államokkal szemben vállalt segítségnyújtási kötelezettségeik foUttán ra Földközi-tenger keleti medencéjében há* borúba keverednének. Minden más viszályban, mely háborús konfl ktushoz vezethet, a húrom hatalom a kérdés közös mcgtanácskozására válla.]t köie'-ezett- séget. Ehhez a szerződéshez azonban egy pót jegyzőkönyvet csatoltak, melynek értelmében Törökország mindezeknek a kötelezettségeknek a teljes lésétől fel van' mentve, ha kötelezettségeinek teljes lése háborús össz ütközésbe sodorhatja őt Oroszországgal. A Moszkvával való tradicionális jóviszonyt tehát n törökök nem ‘dták fel és az ankarai szerződésben sikerült teljesen kizárn-ok az orosz komplexumot a megegyezés pontjel közül. Ez annál feltűnőbb, mert a. mai rendkívül szövevényes világhelyzetben valami hasonló törekvés láthatóan megnyilvánul a szovjetoroszokke'i szemben angol és francia részről is. Majdnem az ankarai szerződés aláírásával egy d éjül eg Butttrr angol külügyi á’lnmtitkár ki jelentette .ez aí- sóházbm, hogy a Lengyelországgal kötött angol—francia paktum tisztáu csak egy német támadás ellen szólt, az Orosz* országgal való konfliktus lehetősége nem szerepelt benne. Halifax külügym nisztex pedig legutóbb1 beszédében, miután megelégedéssel hangoztatta az Ankara és Moszkva közötti jóviszony további fennállását, szentén feltűnő módon tett különbséget Ler.gv'elország orosz és német megszállása között. Az oroszok — mondta Halifax, b zonyára tudalos célzalosság- gal — Lengv'elcrszágban csak elzt a területet szállották meg, amelyet a Versailles i szerződés idején angol részről lord Curzon ismert határvonásában szintén kijelölt számukra. A nagv diplomáé aé játék, melyben 0 döntési végül is fegyverek fogják meghozni, ma Európában ezen a vonalon álL Az események továbbfejlődésében természetesen óriási szerepe lesz n háborús konfliktusban közvetlenül részt nem vevő európai két nagy háta lomnak: Szov- jetoroszarszágnak és Olaszországnak- Keleten Japán játsz k távolba menő tervei megvafosi.iâsa érdekében , az európai nagyhalaiţnak ellentéteinek billentyűzetén és az egész, konstelláció hátterében ott áll a mérhetetlen, gazdasági erejű Egye- siUt ÂHamok. mely egyformán érdekelve ven az európai és a szé’-sőkeleti halaim- egyensúly fenntartásában. , —s. Az iidő életmód következtében jelentkező i liajoknát, különösen renyhe báimüköcEsné!, j ra"ny3res bántalmaknil és emésztési zavarok- rá!, reggelenként • élnvomórra egv-ésy pohár ! termé zetes „Ferenc József“ keserüvizzel tyak- , ran igen p eredményeket lehet elérni. Kérdezze 1 nie® orvosát.
