Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-28 / 249. szám

/ 19 39 olc tó fi er 28. FT.J E .V '7 A J? Józsettalváért.. A József falva fölépítésére megszer­vezett mozgalom legfontosabb hulla* ma, a pénzgyiijtés, változatlanul gyű“ riizik tovább. Moot alkalmunk van rá, hogy a Magyar Népközösség marosra* sárhelyi tagozatának 38. számú gyűjtő- ivén eszközölt adományokat közöljük. Ezek tekintélyes összeget jelentenek, majdnem 7000 lejt; atnnál inkább jelen“ tékeny, mert ez a beküldött pénz csak töredéke annak, amely már ezelőtt be­folyt1 Marosvásárhelyről éls bizonyára ezután is még csörgedezni fog. Kell is csörgedeznie. Nemcsak innét, de má= sunnan is, főleg ahonnét még nem ér­kezett semmi, bizonyárai nem azért, mert a „mély magyarság“ már kimeri- tette volna lehetőségeit és pihenő részé — tovább pihen. Kell csörgedeznie, mert még nagy összegekre van sziiksé- günk. A tavaszi munkálatokra kell már gondolni, holott az őszre tervezet* tek sincsenek mind készen, pedig égető szükség van befejezésükre, hiszen csak nemrég isimét meglátogatta Isten Jó- zseffalvát: október 9-én és 10=én ha­talmas erejű hóvihar pusztított Jó­zsef falván. A befejezetlen épületek megsínylették) a természet kegyetlen játékát és a még ideiglenes fedél alá nem jutott emberek ési állatok sokat szenvedtek. Sietni kell ezek után a hátralévő munkával, hogy a pontos ter­vezet szerint mindenki fedél alá kerül­jön télire és tavasszal a kiegészítő fel­adatokat lehessen megoldani: a gazda* sági épületek mellé a kis lakóházak egy részét felépíteni. Ehhez a sok ősz- szegyült pénz után még sóik uj pénzre van szükség. j De minden reményünk megvan rá, hogy ezek az adományok be fognak érkezni. A gyűjtés egy pillanatig se lankadt eddig és bizonyára nem fog lankadni ezentúl sem. A tél a pénz­szerzés újabb lehetőségeit: vigalma“ kát, szinielőadásokart, fölolvasásokat, hangversenyeket nyitja meg. Aztán rendkívül nagy gazdasági föllendülés köszöntött ránk: gazda, gyáros, keres­kedő sokat keres és rálehet bírni majd, hogy ai váratlanul bőven szapo­rodó pénzből a nagy Ínségeseknek dia juttasson. József falva fölépítése általa* nos kisebbségi érdek és erőpróba lett. Egyben a jószívűség és magyar kisebb­ségi összetarrtozandóság valóságos ka­tasztere. Szóval számos körülmény lel“ kesitheti és biztosíthatja Népközössé= giink tagjait a belső szükségleten kí­vül. A félúton semmikép se állhatunk meg. A szent kötelességnek föltétlenül meg kell felelnünk. Elhatároztuk, hogy Józseffalvát hamvaiból fölépítjük, ren* desebben, szebben, egységesen. Ezt a fogadalmat végre kell hajtanunk. „Nem is ha törik, ha szakad“, mert nagyobb áldozatok nélkül megszerez­hetjük a még hiányzó szükségleteket. Elég sokan vagyunk és elég keveset kell adnunk, ha kiveszi részét a mun­kából mindenki. Abban a szent meg“ győzödésben adjuk át a marosvásár- heíyi tagozat gyűjtésének eredményét a nyilvánosságnak, hogy alkalmunk lesz még igen sok hasonló közlésére a legközelebb, Marosvásár helyi tagozat > Knipfel Béla 30 Naigy Albert 20 Kocs József 10 Kehne Gézáné 5 Kiss Ferenc 20 Szentes Árpád 20 i Nemes Lajos 10! Baranyás József p1 Maika y Jánosné 20! Hildu Kraus 100 Szabó Lajos ■30 Siiíö György 15 Tótó Sándor 30 Bandi János 50 Bogdánov 10 Demeter József 10 Kelemen László 10 Kovács József 50 Máthé György 20 Zakar Endre S Oláh Sándor 10 Szilágyi Imre 10 Alexandru Alexamíresctt 10 Bartha Miklós 50 Bart ha Erzsébet 20 Botos I. 10 Ferenci Sárika 10 Oláh Gergely 50 Opis János 10 Báricz Julianna 20 Kerekes Jenő 10 Spirer Lázár 5 Trombitás Ferencné 10 Talán János 50 Bartha Károly 3 yégh Mariska 30 Szabó József Nemes József Pafdeok S. -né Török Sándorné Moldován Miklós Schecner Márton Németh József Nagy Albert Szabó Károlyné Olasz Béla Botos Sándor Moga István Benke Józsefné Imre István Maxin János Kiss Dezsöné Szász Józsefné László János Barabásné Kiss Dénes Kelemen István Baczikovi Samu Eazakas Sándor Vakarcs Árpád Kózsa László Horváth Dénes Birton Gyula Kocsis Béla Bodanoff ifj. íi. Endre Naigy József IL Fekete Antal Ráckövi Ákos Boér József Szikes András Padár Lajos Májai József Kiss Ilonka Zöldi Anna Marcsik János Szabó József Hornya Tibor Kiss György Ádám Károly Dreghici Florika 10 15 20 15 5 Morch János 10 Jánosy György 10 Antal József 10 Tóth András 10 Simon József 5 l ar Domokos 15 Blattstein Mane 10 Prodan loan 5 Vajda Margit 5 j Szép Ilonka 10 j Kádár András 15 1 Férencz Jenő J0 Illés Zoltán 20 Tamás Ferenc 5 Gazda Róza 10 Sárosi Béla 5 Kulcsár Ilonka 5 Györfi Margit 5 Vajda Ilonka 5 Farkas Anna 5 Gál Andrásnó 20 Kozva ViktoruG 5 Balogh Eszter 5 Jakab Mária 10 Boni Anna 5 Tamás István S Seres Sándor 5 Csíki László 5 Dér Lajos 10 j Balata loan 10 Fogarasy Ferenc 30 Haraszti Vilmos 10 j Simon György 10 Sárosi Albi 10 Rácz István 10 Bucur Anna 10 Kocsis Margit 10 Is?Iái Hona 10 ! Chetele loan 10 Berkovits Manó 10 Veress Sándor 10 Strohalm loan 10 Bányai Domokos 10 Vajda 10 i Ferencz Béla J0 ! Berekméri S. 15 Nagy György .10 Magyari József 5 (Az adományok nyugtázását legköze* lebbi számunkban folytatjuk.) Kolozsváron farira eho tartományt nagy­gyűlését a Nemzeti Újjászületés Frontja KOLOZSVÁR, október 27. Tegnap, csütörtökön, október 26-án, a számost art omány i királyi helytartóság dísz­termében, a Nemzeti Újjászületés Frontjá­nak vezetősége, T at áru Cor:oiiian királyi helytartó elnöklete o-latk megbeszélést tar­tót v A megbeszélésen Georgescu 'tábornok, a Front Nemzeti Gárdáinak parancsnoka, Victor Moldovan és Gh. V. Apostoleami NUP főtitkárok, a szamosévritornányi kép­viselők, Scridon, Gherman és Sofronie NUF titkárok, Gustav alezredes, a NUF gárdák tartományi parancsnoka, valamint a Sza- Truos-’tantományhoz tartozó hét megye NUF nemzeti gárda parancsnokai és főtitkárai vertek részt. Jeten. volt még a propagan­daügyi min's-zterium képviselője és. qi vas­Meghall a legboldogabb erdélyi édesanya Márton Áron erdélyi római katolikus püspök édesanyja elhunyt Csikszentdomokoson KOLOZSVÁR, október 27. Cs'kszentdomokoson, a Fíarg'tán túl, őrtáUó erős lelkű és acékis öntudatai «ép kicsiny fészkében szerdán este örök álom­ra hunyttá, le szemét a legboldogabb anya, Márton Áron püspök édes szülője. A szelid, csendes elmúlás hire még az nap este 11 órakor megérkezett a gyulafe­hérvári püspöki székhelyre. A szüíkszavu rávualo). megrendült szívvel fogadták a püspök környezetében, anélkül, hogy azon­nal továbbították volna az éppen Kolozs­váron tartózkodó fő pásztornáik. Az éjsza­kát1 csendes imádkozásban, tökölt éle cl a rezidencián, könyörögtek a halott édes­anya leilkiüdvéért és csak napfelkeltekor értesítették a kolozsvári plébániát1 a lesúj­tó gyászesetről. A reggeli máját végző 'egyházfő könnyes szemekkel, de Isten akaratában való megnyugvással fogadta a há'álh'nt. Ezután páratlan lel kiér őt tanúsít­va az előre kitűzött kihallgatásait is meg­tartotta, anélkül, hogy bárkinek sejtelme lőtt volna arról a megrendítő gyászról, mely a püspök egész valóját betohorie- Meghitt munkatársaival végzett gyászisten­tisztelet után Márton Áron délután 3 óm­kor Bailázs káplán társaságában) gépkocsin hazautazott Csi'kszenrdomokosra, édesanyja ravatalához. Ekkor már Kolozsvár egész társadalma ér'teHilt a szomorú gyászhirről és az oszt át­üti v e 2 ér felügyelőség kiküldötte. A megbeszélések célja a novemberben Kolozsváron tartandó első NUF tartományi gyűlés megszervezése volt. Tatom Cori olan. királyi helytartó be­szédet tartott és a jelenlevők hódolatát fe­jezte ki Őfelsége II. Károily ktaálynaik, a front lelkes megalapítójának és minden nagy román kezdeményezés t ámogat ójának- Ezután Victor Moldovan és Gh. Aposto- feaou, NUF főtitkárok, Georgescu tábor­nok, prof. Sofix>n'e, Sáridon és mások tar- tor ak beszédet-. Ez átkai ómmal a főtitkárok a tartomá­nyi és megyei titkárukkal, Georgescu tá­bornok pedig a nemzeti gárdák tartományi parancsnokaival tartottak megbeszélést. lan részvét és együttérzés kísérte utján a főpásztort. Erdély katcOkusainak még élén­ken emJékezetűkben, él a február 12-iki püspökszentelő szertartás egy-egy lélek­emelő mozzanata- Még hallják a Szent Mihály-templom, harangjainak örömteljes zengéséi, mely fennen hirdette az édesanyai s^v legnagyobb boldogságát. „Fogadd, Uram, kegyesen ajándékunkat“ — hang­zik a -szertartást végző főpapok könyörgé­se. A szó visszhangzik az egyszerű, fekcíő- ruhás székely asszony szivében. Kömybe- lábad a szeme, sir, az anyai boíTdogvság leg­szebb köninyeir sírja az ajkához emelt ol­vasóra: „Fogadd, Únam, kegyesen; ajándé­kunkat“. A fényes, tündöklő menet «Hin­dui a templom hajójában a napfényben fürdő kapu felé- Zsong a zsoltár, a hála­adás és öröm szárnyaló hangja. A felszen­telt) püspök megáll az első padsorok elölt, lehajol a fekereruhás, kendős öregasszony­hoz és megcsókolja a kezén.. „Fedd bé, Uram, .szolgádnak kezét“ — visszhangzik az Ige az édesanyái szívben... A kicsiny székely faluban Erdély legbol­dogabb édesanyja tovább álmodja gyönyö­rű álmát az ő jóságos Áron Fáról. A fáradt teut el'pibenr, de á tiszta, könnyű lélek ott szárnyal az idők végtelenségéig, a gehesvi- zii Oh örökzöldjei felett’ és őrzi a kicsiny házat, ahonnan nagy Fa elindult... (1. b.i A katonai iörvénuszek itcietei KOLOZSVÁR, október 27. A VI. hadtest katonai törvényszéke — Negutescu Dumitru had b ró alezredes el­nökletével — a napokban Ítélkezett Polák Miksa Hiaiduc utca 6. szám alatti kolozs­vári fogász m nizetgyalázási ügyében. PoMákot az 1939 junius 4én tett állí­tólagos kifejezései miatt, az Elisabetamt 4. szám alatt lakó Baruch Róza jelentet­te fel. A vádlott védelmét dr. Muntea-au loan ügyvéd látta cl, cfci azt igyekezett bizo­nyítaná hogy « feljelentés a panaszos ,-s védence között fennálló ellenséges vi­szony következménye volt. A bíróság a tanúkihallgatások alapján 3000 lej pénzbüntetésre és 2000 lej per­költség megtérítésére ítélte a vádlottat. Ezzel egyidejűleg ítélkeztek Branzas Augustin máramarosmegyei lakos felett is, akit okmányhamisitás, hanvs okmá­nyok használata és vesztegetési pénzek elfogadása rrkatt foglak perbe. A védelem részéről dr. Gutiu-PavcJes- cu Zénóba ügyvéd, a bizonyító tanuk va-Uoniiástételére hivatkozva, a minősítés megváltoztatását kérte, aminek a bíróság helyt is adott. Igv csupán hamis okmány használata ni’att mondotta ki vétkesnek a vádlottat, akit pénzbüntetéssel sújtottak. A fizetések védelme BUCUREŞTI, október 27. A legutóbbi minisztertanácson Mihail Ralea professzor, munkaügyi miniszter ajánlatára megállapították a fizetési mi­nimumot1 mindazon vállaltatok részére, amelyeknek nincsen kollektív szerződé­sük munkásaikkal. Ezt az intézkedést az egész munkásság és az ország egész köz­véleménye nagy elégtétellel fogadta. Hasonló intézkedések igazán kivétele­sek a legdemokratikusabb szellemű or­szágokban is. Egész Európában csak An­gliában léteznek hasonló törvények, de olt is csak részleges alkalmazásban. Más országokban nem ismerik a fizetési mini­mumnak kormányrendelettel történő megállapítását, ez alól még Franciaor­szág sem kivétel, pedig olt a munkásság védelme igazán magas fokon ái®. Felesleges lenne most 01 Nemzeti Újjá­születés Frontjának egész szellemét és a munkáskérdésben fenntartott álláspontját részletesen ismertetni. Az utóbbi két év­ben olyan termékeny volt a működése, hogy- nincsen egyetlen proletár az or­szágban, aki ne élvezte volna áldásos gyümölcseit. A minisztertanács legutóbbi határozata élesen megvilágítja azokat a kapcsolatokat, melyeket az állam a tőke és a inunk« között létesített. Néhány- száz vállalatnál «< munkaügyi miniszté­rium fogja megállapítani a fizetési felté­teleket, ami azt jelenti, hogy a munkások helyzete a legkedvezőbb lesz. A munka­adók és munkások közötti kapcsolatok az állam közbenjárása mellett jog: érvényt és pontosan körvonalazott gazdasági irányvonalat nyernek. A visszaélések tel­jesen megszűnnek és azok. okik azt hit­ték, hogy tetszésük szerint fogják ki­használni a munkaerőket és tetszésük szerűit fogják megállapítani a d íjazás o* kát, keserűen csalódnak. Az ország most a valóságban is denn>* krnta szellemű, nemcsak hangzatos sza­vakban nyilvánul meg demokráciája. Amikor Őfelsége II. Károly király kije­lentette, hogy legfőbb gondoskodásai a numkásvilág védelmében fog összponto­sulná, kijelentései részletes programot je­lenteit tek az állam és a nemzet újjászer­vezésére vonatkozóan. A munkásság egyetlen kormány alatt sem volt ilyen nagy számban képviselve a parlament­ben, műit most. Egyetlen kormány alatt sem szenteltek ilyen nagy figyelmet a fi­zetések védelmének. Igazán el lehet mon­dani, hogy- az óhajok tetté váltak őfelsége védnöksége alatt. Hétszáz dobrogeai török őshazájába távozott BUCUREŞTI, október 27. (Rador.) Constantában tegnap 700 do­brogeni török indult hajón Törökország­ba. A Samsun hajón távozó kivándorló­kat An ától iában telep itik le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom