Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-26 / 247. szám

ELLENZÉK

19.10 október 26

L.tstȣ0!tia

tsa

A Führer sohasem bántotta a nyugati demokráciák létérdeken

(Elsőeddigi cikkünk folytatása)

l-rután HibÍK ' tn.p uu\v'hogy :i német külpolitika célja »> vmsai b-b >/or*ödés és következményi- in k im^' szüntetése volt. A szerződésnek legutóbbi változtatásáig a hnnki leírnia k nemiig vérontás uéílüil s: került a feliVvi/sgál/e*! biztosítani’. A Führer sohasem nyalt n nyugati demokráciák létérdeke:!icv. Evek m. y s :V-l vndéim nehézségeket gördítettek té>rekrései elé. Különösen Angik». így például néhány évvel ezelőtt a német- Cián* < a viszony rendezése és a lefogyverkekésre vonatkozó egyezmény nyélbeütése eél iából megbeszélést kés//.tettek e'ü a Füll- ivr és I>d«di('r között, aki akkor Fr.rn- ei-iiország minszterelnöke volt. Néhány héttel erre Daladter már nem a <>lt minis /.törölnék. Pár sban mindenki huita, hogy Dwhidier bukásáért Angi n fcViős. Mikor mu’t évben Münchenben rm’:létem ezt DMadiemek és felhivtam '• figyelmét arm, hogy jobb lelt volna il két nép megegyezése érdekél>en, ha ezek n megbeszélések annak idején skerülnek. Itákv dier megértő mozdulattal feleke: ..Nekem mondja ?N

II Mit :!i‘i>j.) jiuycinlékx J At v/Ulsin ;,z°k iul jv/ t ct’ili'•/iíi M-krö), amelyekéi » Füh n r :\z Ml.-. :i\\ ‘ú megegyezés érdeké l><-n I 1 IIitVr «cvn törekvéseiről csuk akkor mond' ti ?«\ mikor már meggyőző dőlt ri’i't. hogy Angliának limesen szán- i.lókáli .n -. megegyezés.

Wm.etország más államokkal is ugytnigv kereste n közeledést t*s s-kerre.!. lgv l,7 o' o,/ birodalom mwl és Japánnak 1v4n idő ók« Oroszország is cs'UlíLakozo'il :i Nőim k'i-s/ág külpolitikáját helyeslő ál't* mok esnom t iáim/. A német- -orosz meg Jieinláiundáv és később barátsági szerző' dés ahol Xéme.orsziig kCilpol tikájámk irányv*n»iftla A’■ nyögés változást sflcnvedcft Hégi hagyományos 1» ráli kapcsolatokat elevenítetlek i ! és minden remény megvan f'rra. hogv ez. a barátság még mélyülni t’og. A két luüsvlom létérdekei «'győznek s a kél állom közötti ierűVI néze eltérésekéi. • gyszersmndenkorra: ki* küszöbéi'aik. A két állam gnzdnsági éle?* nyilvánuUVsai s nagyon j# kiegészít1 k egymást.

kibe, hogy módot adjon n kormánynak az ellonjavaslat1 áttaiiulmányozngúrn, auii alun aj utusitusokat adhat a kai* döttségnek. I

Másrészről a svédországi szovjet köveinek, koMontay asszonynak Moszkvába utazását úgy tekintik, hogy kap* csolfltban van n nemrég tartott értekezlettel és Svédországnak az orosz— finn turgy; tusok. kérdésében elfoglalt magatartásával.

HI-L.SINK 1, október 25. (Keiner.) A finn küldöttség vissza térésé-tl Helsinki be a finnországi közvélemény nyuga* lommal fogadta. Azt hiszik, hogy a tárgyalások tovább folytatódnak. A finn

indítványt, melyen Ibtasakivi követ és 1 anner pénzügyminiszter vittek Moszkvába, orosz részről nem tartót ták kielégítőnek. Ezzel szemben az é:j* szakai tanácskozás folyamán Molotov ellcnjuvaslutot telt, amiről viszont a finn küldöttség jelentette ki, hogy ennek megítélése túljár hatáskörén &* azért újabb felhatalmazásra v an szükxé» ge kormánya részéről. Molotov ennek a kijelentésnek írásbeli m ege róni lés fa kérte. A tárgyal ások további folyamán a finn küldöttségnek sikerült elérni, hogy az orosz indítványra adott választ finn részről Helsinkiben szerkesszék meg.

Mit tartalmaznak: az orosz kormány ellenjavaslatai?

MOSZKVA, október ‘Já. | II a dor.) A Stcf<mügynokség moszkvai lapokból vett értesülése '•/érint a szovjr f kormány o* finn küldöttségnek átnyújtott cl len javas la tál »an különleges jogokul, kér 0 finn öbölben ’évő egyes szigetekre, továbbá őzt kívánja, hogy a fűn kormány nyújtson biztos, lékot arról, hogy <>/. Autond* szigeteket nem fogja megerősíteni és tar íózkodni fog u szovjetéUenes politikák»!.

HELSINKI, október 2á. (Rador) F an országban szigorú posta-, táviró- és lek* föncenzúrát léptettek életbe

TRANSZJORDÁNTA IS 11ADIÁLLA- POTBAN VAN NÉMETORSZÁGGAL

AMA\, október 2a. (Itádor.j Transzjor- dán n biva latos i pja a miniszterelnök kiáltványát közli, nvlyban bejelenti, bog)* ..Németország ellensége«» állam“.

t«

Chamberlain már Münchenben a háborúi késelő“

Argetoianu miniszterelnök nagy beszédet tartott a NUF legtöbb tanácsában

Vaida királyi fanáctos lelkes munkára kérie lel a NUF iiikáraii

europa válságra vezet. M'kor Chamberlain Münchenben az utolsó p-hana-rban. beleegyezését ndita egy aránylag ésszerűbb megoldáshoz, n-em <U:t c egyebet, min-t hogy saját tévedését igyekezett helyrehozni, mely majdnem háborúba sodorra Európák Miért teke czá? A feleretet Londonba való visszatérésekor adta meg beszédébe: Egyik kezében a béke oíajágár hozta, a máikban harjknas fegyverkezés- rervézel«t.

Chamberlain nem azért jött Münchenbe, h°gy megakadályozza a háborút, hanem azért, hogy az angol kormány által előzetesen elhatároz»^ háborút ^halassza, dvan helyzetet akart teremteni, melyben ;v7 angol kormány az -nngol nép előtt olyan színben plen jen meg, hogy számára lehetetlen a visszavonulás. Ez: a helyzetet a Lengyelországnak adott biztosítékok révén sikerült eíő'déziv. Ez a kezesség ped’g csak ürügyül szolgált a Németország ellen való háború clindilásána. Ezen politika tisztán kivehető következménye, am ni az előrelátható volt, hogy Lengyelország nagyzási mániába eseok Hogy ennek mi vall az eredménye, azt mindenki 'láthatta.

„1*111 felen! Chamberlain Mitéfe?“

A német külügyminiszter ezután rámu- rato'.i!; az angol külpol'tika cé'-jairaAz az állítás, hogy Németország világ- uralorrtra törekszik, nem 3"gaz és ostobaság. A világuralom vádja csak Angliát illetheti.

Ezután Ribbentrop hevesén támadta Chamberlain. azon állítását, hogy a bir-odaíom és vezetője megszegte volna szavát -s ezért nem lehet bízni Németország Igérereibofn. Chamberlain október 12-ikl beszédének minden szava bizonyíték amellett-, hogy milyen szakadék ráterng ,3 Führer nagylelkű .es hagyományokon felépülő szempontja és Chamberlain anyagraskodó makacssága között. M’t jelent Chamberlain békéje-? Ezt: „Vissza Versaü!es-hoz!" A nemzé'i szoc:a- dizmus megsemmisítéséi"! Don* Quijí>te-hoz naébó követeiés! Chamberlain nemcsak, hogy nem értette m«g a Führer korizakai- ■koró javaslatait, hanem elkövette azt â li bát, hogy «székét a birodalom gyengesége .-elének tekintetre. Végleg visszautasító'-ta Németország bárári jobbját és ezzel még egyszer b^ony^ágát adta annak, hogy bármi: ’s ftett. volna Némölország, Anglia el

ván h»tároZ\-a a Neme tors? ág eíFn indi* roftt háborúra. Németország elfogadja a kihivást,.

A német nép el van határozva arra, hogy nem teszi le a fegyvert addig, amíg a birodalom európai biztonságát és azt, hogy a német nép megsemmisítésére Üi nyúló hasonló támadások egyszorsmin• denkerra kiküszöbölődnek, nem látja biztosítva.

Chamberlain kijelentette, hogy a német kormány távozását1 követeli. Nűics szándékomban, hogy az ango-1 kormány *efltávoH- tásár kérjem, mert meg vágyóik győződve •arról, h«gy az események fejlődése kövts.- kezfében -az «ngr,? nép maga fog gondoskodni erről. Igazságának tudatában és- ab* bam. a tudatban, hogy a ránk kényszeré! eu, abszurd háborúnak kikerülésére minden Nhvtőt megtett,

Németország folytatja a harcot a német

nép ellenállhatatlan energiájával.

£ hogy ezen végletekig menő háború c$ak a némei győzelmt-r hozhatja meg, arról minket, németeket, biztosit nemzeti akaratunk és vezérünkben va'ó hitünk, aki számunkra a világon a legértékesebb.

BUCUREŞTI, október 25. A NUF legfőbb tanácsa tegnap délután 6 órakor ülést tartott a képviselő- házban. Radulescu Motru, V’ictor Mol- dov'an, Apostoleanu és Giurescu miniszter felszólalása után Vaida'Voevod királyi tanácsos emelkedett szólásra és az indítványok egész sorát terjesztette elő a tartományi és járási NUF- titkárok küldetésére és az igénybeve* eudő eljárási módszerre vonatkozóan.

VA1DA-V0EV0D ALEXANDRU t BESZÉDE

Felszólalása során kérte, hogy feledjék el azt a szerepet, melyet régebben töltöttek be a volt pártokban és a nemzeti újjászületés mozgalmát teljes szín. vei szolgálják. Végül bizakodásának adott kifejezést arra nézve, hogy igy sikerülni fog az összes értékes elemek mozgósítása.

ARGET01ANU MINISZTERELNÖK FELSZÓLALÁSA

Vaida-Voevod beszédét követően Ar- getoianu miniszterelnök szólalt fel. Hivatkozott hétfői — ismertetett — beszédében mondottakra és leszögezte a kormány álláspontját a NUF és a kormány közötti viszonyra vonatkozóan.

— Uraim! —- hangoztatta Argetoianu miniszterelnök — nyilvánvaló, hogy azok felfogása szerint, akik megteremtették: belső kapocs, bensőséges kötelék van a kormány és a NUF közötti Nem könnyű és sok zavarra adna okot ennek szétszakítása. Természetes volt tehát, hogy csak a kormány tehet kezdeményező lépést aZ elindulásra.

A kezdeményezés megtörténte és a NUF munkuhzlepése után azonban, agy gondolom, hogy a kormány sZe' repe — ha nem is szűnik meg —- a NUF tevékenységével szemben má sodrendű marad.

— A mai ülés a hatalom áiengedé sének érzését kelti fel bennem. Mi, a magunk részéről megtettük az első lépést — hangoztatta Argetoianu miniszterelnök — most már önök önállóan haladjanak és — természetesen a kormány segítségével — teljesítsék a NUF hivatását. Hajlandók vagyunk s továbbra is készek leszünk segítség nyújtására, de a NUF tevékenysége magú* bú! a Frontból kell kiinduljon.

Argetoianu miniszterelnök felszólalása után az indítványok sorát ^trjesz*, telték elő és az ezt követő vitában Ernes# Éne, ionescu-Sisesíi és mások szólaltak fel, majd Giurescu miniszter nyújtott fel világosi tást. <

Az ülés eredményét Argetoianu mi* niszKerelnö-k foglalta össze, majd a kő" vetkező szavakkal zárta be a tanácskozást:

t— Isten segítsen bennünket, hogy oly müvet adjunk az országnak, mely* hez joga van és amelyet megérdemel.

Véres verekedések — a fold miatt

4 (inti IcIiliIiWségi ulräihi» stfasiíásókért visszatért Moszkváiból llel sinkibe

MOSZKVA. Október 2 5. fRad or.) A finn küldöttség elhagyta Moszkvát és visszatért Helsinkibe a kormánnyal való megbeszélések végett. Valószínű, hogy a küldöttség néhány nap múlva a szovjet kormánnyal való tárgyain~ sóinak folytatása céljából vissza fog térni Moszkvába.

STOCKHOLM, október 25. (Rador.)

A Havas távirati ügynökség* értjasiiié-se szerint Molotov ellen javaslatot nytij«

KOLOZSVÁR, október 25. Két véres támadás ügyében folytat vizsga kilo. a kolozsvári ügyészség. Tegnap délután KiskNota község határúban Kovács Erzsébet parasztasszony a saját birtokát képező szántóföldön összelalál* kezotfc Vkücu loon pásztorral, aki juhsít «■rra hajtotta. Az asszony felszólítottá Violent, liogy kímélje őszi vetését és in* kább a megyei utat, vagy a 'legelőt használja átjáróul A pásztort annyira feUlü hűsítette az észrevétel, hogy nehéz botjánál többször a védtelen <*sz- szongra sújtott, aki több sebtől borítva, eszméletlenül esett össze,

A szerencséden Kovács Erzsébetet a kör zefben dolgozó földművesek — ck'k szemtanúi voltak a támadásnak — h'Var s*állították és jelentést tettek * 11 rendőrségen a történtekről.

A másik véres támadás K'skaján. községben játszódott le és ennek ős a föld volt az indító oka. Tode? Dumitru és Pop Leonte kiskajáni gazdák egy nemrég lebonyolított földvásár miatt fékezh ele tfen gyűlölettel teltek el Fedeuan Saxon falubei:. gazda társukkal sz emben. Tegn ap délután meglesték a birtokáról hazatérő Fer- deuamt és botokkal felfegj-verlíezvc meg- (ámodták. A szerencséden embert addlg

ütötték, amig vérbeborvdlcCn terült el ai átmenti árokban.

Mindkét véres támadás tetteseit a csendőrség letartó? táda és átadta a kolozsvári ügyészségnek.

Jótékony célú gyermekelőadás. A Műn- ká^ Ateheneuna Női Csoportja- » Societatea Naţionala de Cruce ?vos'ie. Filiala Cluj, pártfogása alatt és érmék hafharó? támogatásával gvermeksz'nházaí rendez, azon bevonullak csal adagjainak megsegítése céü jából, akik ®em élveznek egész, vagy féli1- zeté^r a munkaadó részéről, nem tŐÜtVétt. be a törvényes két évety v*agy mért n-efit* voltak állandó aikaünazásban. A gy-ermek- színház oo Vem bér j-én, vasárnap déldőtT

11 órai kezdettől lesz megţaiTva a Thaí'ö (Daxdüa) színházban. A motort, amely k« színdarabból, versekből, szavalókórusból és táncokból áh, oz Irs-iljelepi és a feküd munkásgyermekek műkedvelő gárdája adja- B&Jéptidij gyermekeknek 9 1 ej, felnőtteknek 15 Sej. A jövedelem sokgyermekes 'amyák között lesz koszivá, a Vörös Kérész ellenőrzése aüatt a rendezőség reméli» hogy a közönség z^ufoR házZsd fog kífe-, jezést -admí a rászoruló föbbgyermekős munkáscsaládokkal «szembeai sseoJadáritási1* maki.

Serv* Cenz. C. VL A, Cluj. BUN DE IMPRIMAT,

Ribbenrrop hozzátette, hogy a német— orosz barátság mindkét ágamban nagy nép- szerűségnek örvend. Az. események kimenetele megmutatta, hogy* a nemz«h szoc-a- I sta Németország és Oroszország •— elveiknek kölcsönös risztelerbenttstr:ása mel . kitt és erre a két nép el van.1 határozva — barátságban és jó-'zomszédságban élhetnek egymással

Németországnak az EgyesütbÁ'Uamokhoz való viszonyára vonatkozólag kijelentet te Ribbentrop, hogy 3 két állam között sohasem merült fel vitás kérdés.

A német külügyniin'szter ezután részletesen foglalkozott a háborús felelősség kérdésével. Ami rrandaor zágot Ülteti, senki sem hiszi ázr, hogy a francia nép akarta volna, ezt a háborúi-, mert ez* az angol kormány kényszerttette Franciaországra. Mert Angira titokban már régen- háborút késze ‘«lő Németország eHén. Azok, akik a müncheni egyezményt Chamberlain békemüvének tekintették» nagy tévedésben vodkák. Mikor Angha a cseh&ziovák kormánynak támogatást ígért, ez azt jelen;tere, hogy -egy olya© tkérd és, amelyet Anglia beavatkozása nélkül egyetlen éjszaka meg lehetne oldani,

tolt at a rum javaslatra, t;z az ellen* javaslat arra kényszeriíette a finn kill* döttségel, hogy \ isszauiazzék Helsin«