Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-24 / 245. szám
1 9 3 9 fi kt'Óhúi 21 BttSNZSK Hogyan történik a as utólagos állam* polgársági néwiemsékbe? Összefoglaló lelvilásosiíások a ieienlkezésekkel kapcsolatos tudnivalókról KOLOZSVÁR, október 23. A H'vátaios Lap 243- számában^ 1939 október 20-án megjelent az 1939 irí!nuár 19*1 áldani polgárságé 'törvén y 62. szakara* íiak uj szövege. Ez a szöveg azoknak az egyéneknek a román állampolgárságára vonatkozik, akik habár jog szerint román állampolgároknak vet‘ak tekintve, bármely okból kifolyólag álíampoügárság^ joguk a la k elismerését eddig nem nyerték el. A törvény indokolásában az igazságügy.- miniszter rámutat arra, hogy a román ál* lám polgárság elnyerésének a kérdje kér évtized ó n állandóan napirenden van és mostanáig nem sikerült egy olyan általános jellegű -nrézkedést hozni, amely az ezzel kapcsolatosan 'felmerült jogos igényeket k’*- ■elégíthette volna. Ezt a célt az 1939 Julius ay'én megjelent és az m'ólago? bejegyzésre vonatkozó törvény sem érte el teljes mér* Tékben. Éppen ezért szükségesnek látszom a törvény szövegét ■olyképpen k légé szíren1, hogy végre ezek a jogos igények k'elégűest j nyerjenek. A törvény végre 1—15 év múlva — módosította az 1924. évi törvény 56. szakaszát, amely szerint a román állampol* gárságot csak az nyerheti el, ak'nck a csL tolt területeken. illelő^ge vök. Az Indokolás szövegéből nagy örömmel és belső elégtétellel állapijuk meg, hogv Népközösségünk és főképpen a parlamenti csoport 'ismételt' felszólalásai és részlet as emlékiratokban' kifejtett kívánságai ebben a törvényben teljes mértékben meghallgaI'anyakönyvi kivonatukat, anmk ígazokr j sául, hogy az örökbefogadás idején kis- j korúak voltak. 2. Az örökbefogadási ok- 1 mány hiteles másolatát. 3. Az örökbefogadó szülő állampolgárság1! Kzonyávúuyp, végül 4. bizonyítvány arról, hogy az örökbefogadó Romániához csalóit területeken lévő valamely községben lökik. e) a' fenti 1. c) pontba tartozó kérelmezők kötelesek mellékelni: 1. Születési anyakönyvi kivonatukat. 2. Szüleik halotti! anyakönyvi kivonatát és 3. Bizonyítványt , arról.1, hogy 1924 ápr. 17. és juh lGTka között a Romániához csatolt területeken fekvő valamely községben tartózkodtak, 4. Meddig kell benyújtani a kérvényeket? A kérvények benyújtásának utolsó ndpjn 1940 január 31. Ezután, ilyen érteimii kérvényt benyújtani nem lehet. Tekintettel arra, hogy ez a határ dő tulajdon kép pem o legutóbbi törvény általi nyújtott 3 hónapos batáridő meghosszabbilását képezi. további meghosszaibbitást nem remélhetünk és igy mindenkinek érdeke, hogy kérését a fenti napig feltétlenül benyújtsa. ). A kérés bélyegmente.s. A kéréshez melléklendő bizony it ványo- kát azonban a községi elöljáróságok csak a kellő bélyeg lerovása után tudják ki. 6. Kérhetik"« felvételüket azok, ak'k cl- járást indítottak a törvényszék, vagy a láb'a mellett annakidején működő állampolgársági felébb« zés* bizottságnál? A miniszteri' indokolás határozottan kimondja, hogy azok is kérhetik utólagos bejegyzésüket, akik a fend eljárásokat beindító;iák, még akkor is, ha kedvezőtlen b’rói döntést kap kik. zik, hogy az angol—francia diplomácia bizonyos reménységeket fűzött az orosz—török szerződéshez, arra nézve, hogy éket verjen Berlin és Moszkva közé. Egészen nyilvánvalóan hiábavaló kísérletet tettek arra, hogy egyrészt Moszkva és Ankara között, másrészt Paris, London és Ankara közt párhuzamosan megkötendő szerződés segítségével olyan kombinációba vonják be- le Moszkvát, amely elsősorban Németország ellen, adott körülmények között Anglia és Franciaország földközitengeri ellenfelei ellen irányulhatnak. Moszkva azonban idejében átlátta a nyugati hatalmak diplomáciai céljait és szilárd magatartása meghiúsította azoknak tervét, akik megkísérelték, hogy egyenetlenséget szítsanak Németország és a Szovjet között. A moszkvai szerződés mindenesetre uj helyzetet teremtett a Földközi-tengeren. j Az. angol—török szerződés nem érinti közvetlenül a szovjet érdekéket, mivel Törökország nem kötelezte magát semmi olyanra, ami háborúba keverhetné Oroszországgal, ellenben kötelezte ma- I gát arra, hogy Franciaország és Anglia mellett harcol Németország ellen. Az az állítás, hogy Törökországnak ez a kötelezettsége a francia—angol : koalíció melletti valamiben is árthatna a Szovjetuniónak, nem fetei meg a valóságnak. A Szovjet nem csatlakozott ehhez a tömbhöz, Iranern megőrizte semlegességét és cselekvési sza-l badságát. Ez megfelel a béke érdekei-j nek. Törökország olyan kötelezettséget vállalt magára, amelynek legközelebb, hatással kell lennie a török politikára. A Szovjetnek mindenesetre nincs okai arra, hogy sajnálja a történteket. SEI PCT wo/ró Csak nehány napig. — Ne mulassza el megtekinteni CHARLES BOYER, IRENE DUNNE 0 <PS ÜP&J egy nagy szerelem története, izgalmai mas történet keretében. remekét Nagyjelentőségű dolognak tartják, hogy Hit Ser összehívta Berlinbe a nemzeti szocialisták vezetőit fást» találtak. A törvény szövegét a magyar napilapok már közölték. Éppen ezérr azt most nem. s metéljük meg, csak rendszerbe foglaljuk az abban foglak: mrézk^déseker, abból a cél* ból, hogy ebbő* a. kérdésben mindenki világos képet nyerjem. i. Kik kérhetik utólagos bejegyzésüket? a) mindazok, ak'k 1918 december rén (az egyesülés kimondásakor) vagy 1921 jul’’us 26*án (a trianoni; békeszerződés törvénybe! kna fásának a:apján) akár a Romániához csatolt területeken, akár a regi királyságban fdkvő bármely községben tény* legesen, laktak és a fenti napokról, azaz '1918 december 1 -!ol vagy 1921 juÜus 23* rói 1939 október 20‘tig nem kérték más államban állam polgárság joguk megadását (nem. optálr.ak); b) azok a k'<slkoru gyermekek — Tekintet nélkül arra, hogy hol és mikor szülét* c-ek — akiker 1939 október i-ig a csatolt, .területen lakó valamely román állampolgár örökbe fogadott (adoptált); c) a csarolr területeken lafkó árvák vagy ismeretlen szülő kiöl származó kiskorú gyér* mekek, akiket az állampolgársági névjegy' zékbe azok összeállításakor nem vettek fel hivatalból és sem azok az intézmények, sem azok a személyek, akiknek a gon do* zásában váltak, nem flcér'ék a névjegyzékbe való felvételüket. 2. Hova kelj benyújtani az utólagos be* jegyzési kérést? Az utólagos bejegyzés Iránti kérést annak 0 községnek az elöljáróságárrál kell benyújtani, amely községben, az illelő az állarnpolgársági névjegyzékek összeállításának idején (1924 április 17. és juh. Î0. között) lakott, vagy azon község elöljáróságának, amelyben a kérelmező 1939 október 20-án lakott. 3. Mly«n bizonyítványokat kell mellékelni? n) a fenti 1. a) ponthoz tartozó kérelmezőknek mindössze két bizanyüvánvt kell mellékelni ok. Éspedig: 1. bizonyítvány í arról, hogy 1918 december 1 - tői 1921 juüiis 28 dg a csatolt terül eteken, vagy a. régi királyságban fekvő vo^amcy községben laktak. Ezt a bizonyítványt a községi elöljáróság, vagy a rendőrség mellett működő lakásbejelentő hivatal állítja ki. 2. Bizonyítványt arról, hogy 1918 dec. 1 -töí, illetve 1921 juL 26-tól 4.939 oki. 2CHg nem optúltak. Ezt a bizonyítványt a/ illetékes községi elöljáróság állítja ki. b) a fenli 1. b) pontba tartozó keféimé-' zők kérésükhöz mellékesek: 1. Születési 4 Führeir iíiíséíeírfe« íamácskozoií a nagyveíeéflíae és az admira* •íáás SíéiívIseSőivai és a Berlinibe Sssvoíí nemei diplomáié Sf ka! A M SZ TÉRD AM, okióber 23. (kador.) I A' „Telegraaf“ című lap berlini tudó' sitója hangsúlyozza a nemzeti szocialista vezetők Berlinbe való össze- hívásának fontosságúi. Egyelőre nin- csenek pontos értesülések azokról az j okokról, amelyek a gyűlés összehivár sát megindokolják — írja a lap tudósítója — minden ok megvan azonban azt hinni, hogy Hitler nem hívta volna össze pártvezetőit, ha nem nagyiéiért- töségü kérdésekről volna szó. Egész szombat folyamán Hitler megbeszélés seket tartott a nagyvezérkor, az ad mi' ralit ás vezetőivel és a Berlinbe érkező német diplomatákkal. A lap emlékeztet I arra, hoţjy ilyen megbeszélések előzték I meg a birodalomnak háborúba!égését ! is. Azt hiszik, hogy e megbeszélések szoros összefüggésben varinak az ankaM rai egyezmény aláírásával. Ez az egyez- meny végei vei a Németországban uralkodó felfogásnak, hogy Anglia fel fogja függeszteni, vagy pedig ideiglenesen megszünteti az ellenségeskedést. Az utóbbi 48 óra folyamán a helyzet nagy változáson ment keresztül. A német sajtó ismét éles támadást intéz Anglia ellen. Moszkvában kiemelik, hogy az szerződés révén éket akarlak verni Németország és Oroszország közé MOSZKVA, október 23. (Radar.) A német távirati iroda közli az „Izvesztyijádnak az angol—francia—török egyezményről irt vezércikkét. A szov= jet lap ezt a nemzetközi szerződést fontos okmánynak nevezi és azt fejtegeti, hogy Angliát és Törökországot főképpen Törökország stratégiai helyzete késztette a szerződés megkötésére. A tények egész sorozata mutatja — irja az „lzvesztija“ — hogy az angol— francia diplomácia tervei messzeme- nőék. így Chamberlain az alsóházban kijelentette, hogy á szerződés aláírását annakidején Saracioglu moszkvai látogatása miatt halasztották el, abban a reményben, hogy a török miniszterei* nőknek sikerülni fog kölcsönös segélyegyezményt kötnie Törökországgal és Szovjetoroszországgal is. Hozzátette volt az angol miniszterelnök, hogy ez nem valósult meg, mivel a Szovjet feltételeit nem lehetett összhangba hozni Törökország, Franciaország és Anglia iránti kötelezettségeivel. Chamberlain kijelentéseiből követkeRUDOLF MOSSES. 4. ■giBHMHHB CLUJI FIÚK CALEA MARECHAL FOCH «9- 4. — TELEFON 14-11. Hirdetések felvétele a kolozsvári, valamint az ország összes lapjaiban a lapok eredeti tarifája szerint. — Az ország összes hivatalos lapja! részére: MONITORUL OFICIAL Bucureşti BMETINULSUP. OFICIAL CORESPONDENTA ECONOMKÂ Bucureşti buletinul justiţiei ciul hivatalos, közleményeket, mérlegeket, árverési hirdetményeket, terminusra, felelősség meliett megjelentetünk. Kérjen árajánlatot 1 Vidéki megrendeléseket pontosan teljesítünk 1 OLASZORSZÁG ÁLLÁSPONTJA:’ AZ ANKARÁBAN ALÁÍRT SZERZŐDÉS SEMMI ÚJAT NEM JE- i LENT RÓMA, októberi 23. (Bunaposta.) Vír- ginfo *Gay<Ja a Giomale d‘Italia vezércikkében „Tisztázásra szoruló *pontok“ cim alatt irt az ankarai hármasszerződés ügyéről s felteszi! a kérdést, hogy milyen hatással lesz a szerződés azokra a hatalmakra, amelyek érdekterülete érintkezik Törökország érdekköreivel. Azok számítása, — irja — akik az orosz—török kapcsolatokat hozzá akarták idomítani az angol—török és francia—török szerződéshez, nem vált be és Saracioglu üres kézzel tért visz- sza Ankarába, úgyhogy a hármasszer- ződés elszigetelt okmány maradt. Kérdés most már, hogyan alakul Oroszország magatartása és milyen összefüggésben lesz. az uj szerződés a Balkán- államcsoport érdekeivel. Az Ankarában aláirt megegyezés tulajdonképpen semmi újat nem jelent a Földközi-tengeren és a Balkán vidékén. A megegyezés mibenléte már világos volt azokból az előzetes megállapodásokból, amelyek a Törökországnak nyújtott angol kölcsön és azalexandreí- tei szandzsák átengedése nyomán jöttek létre. A tekintetek most Olaszország felé irányulnak, amelyet elsietett okoskodással bele akarnak keverni ebbe az ügybe. Erre csak azt mondhatjuk, — irja Gayda — hogy Olaszország figyelemmel követi az európai háborúnak ezt a mozzanatát is és a tőle megszokott nyugalommal követi a szer» zödés működését. A „Times“ pénteki vezércikkében azt irta, hogy Törökőr" szág nemcsak a szorosok független őrének szerepét látja el, hanem megnövekedett tekintéllyel vállalja _ az egyensúlyozó és közvetítő szerepét a Balkánon. Ezzel kapcsolatban meg keli jegyezni, — irja Gayda — hogy a Balkánon semmit sem lehet Olaszország nélkül megkísérelni, vagy cselekedni, mert Olaszországnak életbevágó érdekei vannak ezen a területen és azok nemcsak gazdasági természetűek. A SZOVJETOROSZOK ELFOG* LALTÄK DAGÓ SZIGETÉT MOSZKVA, október 23. (Rador.) Tass: Tegnap szovjetorosz csapatok megszállta;< Dagő szigeté’. Ösebszigct megszállása L>* ly am atban van. STOCKHOLM, október 23. (Rador.) Havas: Az utóbbi időben az a h't terjedt el, hogy Oroszország Finnország részére kölcsönös megnemtámadási szerződéit ajánlóit volna fel, amely azonban vészi: í y ezret té volna pun ország függetlenségét. •Jólértesül1 körök a Kun cáfolják.
