Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-22 / 244. szám
1939 október 22. ELLENZÉK iS' VASÁRNAPI KRÓNIKA ÍRJA MARA! SÁNDOR Roman^iiía ;A londoni Times irta. a minap „Föld' alatti romantika“ cimii vezércikkében: „A légoltalomnak van egy tisztán romantikus oldala is. Semmiben nincs annyi romantika, mint egy földalatti üregben.“ i A mondatot1 tegyük el emlékbe. Hoz« zám különös erővel szól, mert mindig szerettem a romantikát. Az érzés, hogy romantikus világban születtem, átki = sért az életen. Mert mi a romantika? A nagy angol lap megmondja: „A föld4 felett minden elhagyatott, de valahonnan halk és< titokzatos hangokat lehet hsilian'i, s odalenn, a lapos, unalmas mező alatt hii\ös és titokzatos élet rejtőzik. Nemcsak gyermekek kiáltoz« nak egymásnak rejtekhelyeikről, ha= nem komoly felnőttek is gyönyörűséges rémülettel tapogatóznak a s öté ti faiak mentén, kezükben lámpájukat tartva. A titkosság, a homály és rejtett élet szeretette mélyen gyökerezik az emberi kebelben.“ És igy tovább. Ezek a so« rok a világ egyik legkomolyabb lap« jában jelentek meg, s nem valamilyen ködös tárcában, hanem a vezércikkben. j Éppen ezért fontoljuk meg e sorokat, mert nyilvánvaló, hogy a romantika) egészen ui értelmezésével állunk szemben. Mi volt a romantika még nem is olyan régen? Élni a föld feletti és hinni abban, hogy a világ .ai valóságnál szebb, érdekesebb, fenköltebb, emberibb, igen, regényesebb. A romantikus mindig hitt! abban, hogy a lapos és unalmas valóság alatt „bűvös és titokzatos élet rej= tőzik.“ Ezt) az életet, melyet eltakar a köznapok valósága, a romantikus ember kereste a könyvekben és az utazás, az emberi találkozások nemes kalandjában, kereste a magányban és az áb* rándban, kereste a hétköznap szép pillanataiban, kereste a szerelemben, és> a versekben, kereste a céltalan és hősies vállalkozásokban. A nsigy romantikus vállalkozások egyetlen értelme a magatartás szépsége, mellyel az ember a világ felé fordul. A „bűvös és titokzatos élet“ vágya — milyen költői és pontos zXt angol vezércikknek ez a meghatározása! — mélyen élt a korszak embereinek lelkében is. Hittünk benne, hogy a gépi kultúra sem tudja megölni a romantikát, hittünk benne, hogy a repülés, a rádió, a távolbalátás korszaka- ban is fontosabb az embereknek az ábránd, méllyel az élet kalandjának nagy élményét átélik, hittünk benne, bogy ai gép nem tudja kiölni az emberi leiekből a fölösleges, a fényűző érzések nemes igényeit. Igen, az élet bűvös és titokzatos volt, a világháború után különös erővel szólt az emberekhez a ro" maniíjika, a\z angol, a német, a francia irodalom színpadán egymásután léptek fel az uj romantikusok, akik a valóság és álom között keresték az ember helyét az életben. Talán, mert a háborús valóság élménye oly erős volt1, mint semilyen élmény azelőtt, menekültek az emberek a romantikába. Mert az igazi romantika nem Tabán éfcsi kintorna, nem tavaszi séi(,a a hölggyel és ah! és eskü és kéz a szivén *— acz igazi romantika nem más, mint megnemese- cifkt életérzés. Ebben mindig hittem. Ezért) lep meg kissé, első olvasásra, az angol lapnak az a megállapiltása, hogy „semmiben nincs annyi romantika, mint egy földalatti üregben“. \ Ez a szempont egészen uj és iparkodom megérteni. A földalatti üregre, mint: a romantikus vágyálmok egyik lehetőségére én, a megrögzött romantikus, őszintén szólva soha nem gondoltam. Romantikus színhely volt aí tenger, a naplemente pillanatában, egy nagyvárosi utca alkonyaikor, az eső nedves selymeibe göngyölt emberekkel, roma.ntfíkus volt a napfelkelte Egyiptomban és a hold az Arany Szarv kikötője felett. Mindezt láttam, megéltem, s hálás vagyok a sorsnak, hogy megajándókozotll ez élményekkel. De a gödör, mint romantikus csábhely, uj lehetőségeket tár fel az emberiség előtt. A légoltiaJom ísizükséges és félelmesen gyakorlatit célzatú velejárója a háborúnak; csak azt nem tudtuk eddig, hogy a riadók pillanatában „komoly felnőttek“ is gyönyörűséges rémülettel tapogatóznak a sötét falak mentén, kezükben lámpájukat tartva. Milyen lehet ez a „gyönyörűséges rémület“, mint a kontárs alapérzése, az uj romantika egyik feltétele? ... Mért ha igaz, hogy „a titkosság, a homály és a rejtett élet szeretete mélyen gyökerezik az embert kebelben“, akkor, a jelek szerint, Eu» rópa valóiban uj ronnanl'üíkus korszak kezdeti idejét éli. Még egy kis idő, s olyan romantikus lesz Európa, mint talán soha nem volt. Még egy kis idő s, az európai romantikus lemászhet ábrándjai kedvenc színhelyére, a gödörbe. — lemászhat gyakran és siiriin, lámpással kezében, vagy anélkül, s áradhatja magát nap mint nap a gyönyörűségéül rémület irodalmi élményeinek. Ezekkel a monda- tokkal, — melyek végül is nem akar- nak mást, mint megmagyarázni az angoloknak egy számukra eddig kevéssé ismert életforma, a földalatti üreg életformájának előnyeit, s kedvet csinálni a légoltalomnak minden romantikán túl is komor és hosszadalmas időtöltéseihez, — ezekkel a mondatokkal nem árt szembenézni, mert költőien és virágnyelven mondanak el valamit, ami kevésbé költőien és virágosán úgy hangzik, hogy Európa civilizált népei „a titkosság, a homály és a rejtett élet“ sízeretetének jegyében hagyják el a kultúra fellegvárait és írendezkedjenek be az alvilágra és a gödör=életre. Mint hivatásos romantikusai, kissé meghökkent ez a fordulat. Maeterlinck, ai romantikus szimbolista, nem így képzelX A \ Ö v< Vannak utánzatok, amelyeket mint aspirint akarnak eladni, holott eze* két nem szabad ospirinnek nevezni, őrizkedjen ezektől! Kérjen mindig ASPIRI M tablettát (iZk. £3 frgfeftrcsrdtel ! te. Az ember, meg a romantikus is, mindig tanul. A föld felett, a Times szerint, kezd lapos és unaImais lenni minden. De a föld alatti kezdődik valami. Milyen lesz ez az élet? Csakugyan „bűvös és titokzatos“?... Fel kell készülnünk az ui romantikára, amely merőben ellentéte lesz a réginek. Én nem szeretem a titkosságot, a homályt és a rejtett életet; a világosságot szeretem, a nagy tényt, az élet sugárzó csodáját, amelyből előlép és szárnyalni kezd az egek felé a> Kék Madár. Erről szó sem lehet többé. Mert a Times, mely józan lap, s nem kedveli a misztikát', szembenéz a tényekkel. Hol rejtőzik, a tények szerint, a jövőben a Kék Madáir és hol nő a Kék Virág?... A Times felel a- kérdésre: a gödörben. Világszövetség as emberi megértés és megbéküíés szolgásaiéban A WSCF (World’s Studente Christian Federation), a világ diákságának keresztyén szövetsége, amelyről olyan kevesen tudnak, de amelynek az egész világon vannak tagjai, akik nem adják fel a hitet abban, hogy az emberiségnek egymással szemben álló népei végül is békében és megértésben - fognak egymás mellett élni KOLOZSVÁR, október 21. Az európai és távolkeleti káosz nepeke- s emberi sorsokat v;sz a bizonytalan é> talán legszörnyühb jövő felé. A h!t és b zajom megrendült, újra megtörtént; népek fognak fegyvert egymás ellen és uj*ra kéz dődiik a régi, véres, örök történet. Ebben a pillanatban tehát, a megrendül' bizalom és hitehagyO'lt lélek korának pillanatában, mindemnek különös súlya és értéke van, ami az örök ember“ jóságot és megértést példázza- Ilyen a világ diákjainak nemzetközi keresztyén szövetsége, a WSCF, egyike azoknak á világszövetségeknek, ame* lyekről olyan Levesem tudnak és amelyeknek békés és emberi munkáját könnyen elfelejtik a bomlás és összeomlás pllanatai* ban. Ezek az emberi szövetségek azonban élnek, dolgoznak és hatnak. A maihoz hasonló ellentétek pillanatában talán' észtem vétlenül, szerényen és láthatatlanul, de élőn, és bizonyosain. És reményt adnak a sötét* ségben, reményt és hitet abban, ami örök és valóságos: hogy az ember, ha megismeri a másik embert és látja, hogy annak vágyai, szükségei és céljai hasonlóak az övé* hez, végül is meg fogja érleni embertársát. És ha az ember megérti az embert, akkor az egyik nemzet is megérti ia máskat. így lehetséges az, hogy a nemzetközi! diákszö* vétség kínai és japán tagjai a puszu;ó _k ' mai—japán háború ain'tt is állandóan érintkezésben állnak egymással, szavak iizene* téyel bátorítják és biztatják egymást. A szövetség Svájcban, Géniben- megjelelő orgánuma, mely legutóbb Szürke Könyv név alatt jelenít' meg, eleven fez-onyitékat1 szolgálja ennek a testvéri összetartozásnak. A könyv a szövetség munkáját ismerteti a japán—kínai konfliktus egész »ideje alatt. Az egész világra kiterjedő szövetség tag* ja.' tíz európai államban (Dánia, Finnország. Anglia, Írország, Magyarország. Hol* landiia, Norvégia, Svédország, Svájc és Francia-ország) és Ausztráliában, Kanadában. Japánban, Ujzélamdban, a Fíüöp’szi- geteken, Dé’afr'kában; és az Egyesült”Államokban élnek, államdó összeköttetésben vannak egymással cs időnként kiküldöttje k közös megbeszélésre gyülnelk össze. A legutóbbi ilyen, konferencia 1938 augusztu* sában, B‘évresban volt, amikor a szövetség tagjai, egyetemi tanárok részvételével tárgyalták meg a 'ZÖvetség és a világ nagy kérdéseit. Ezen a gyűlésen határozták el a szövetség vezető1, hogy könyvet adnak ki a Távolkelet háborújának igazságos és pártatlan megítélése érdekében. Ez ű kiad* vány a „Szürke Könyv“, a me 13.-nek célja moral's bírálat az események felett és a japán és kinai diákság helyzetének 'ismertetése országa k háborús évei aTatt. Mit tartalmaz a Diákok Keresztyén Szürke Könyve? A Géniben, megjelenít „Szürke Könyv“ élő b'zony'téka annak, hogy vannak még kapcsolatok a világban, melyekről ebben n> miagy lármában nem tudnak ugyan, de amelyek hatnak és fontosak. Ä könyv nyolc c'kket tartalmaz, elsőnek címe: „Az igazság a távolkölieti háborúban“. Ez a cikk teljes tárgyilagossággal ismerteti úgy a japán, mini! a kmai álláponlot. A japán álláspont szerint (a c’kkekét egyébként rész* ben a londoni Royal Institute of International Affairs ,.Kma és Japán“ és a New* yorkban megjelent „Háború Kínában“ ci’ mü könyvekből állkottták össze) Japán, ázsiai terjeszkedőének a gazdasági szükség, a túlnépesedés, Japán előnytelen stratégiai helyzete és tekintély kérdése az okai A kmai álláspontot ismertető cikk hangsúlyozza, hogy ez a mostani báb-oru egyik, lépése á japán expanzió hosszú történeté* nek. Kém» ellenáll, mert' annak ellenére, hogy szívesen venne Japánnal gazdasági kapcsolatokat, nem fogadhatja el Japánnak azokat <a törekvéseit, amelyek Kínában csak - olcsó erőforrások földjét látják Iapán szímára. így a kínai nép, Csang-Ka-Sc'k 'ábor* mokkái az élen, függetlenségéért folytat.! háborút. A két szembenálló fél álláspontjának becsületes és pártatlan, közlése után a „Szürke Könyv“ a szöverség -távolkeleti munkájár Ismerteti. Rendkívül érdekes irésze a könyvnek az, ahol japán és künai dákok egymáshoz Írott leveleit közük. Ezek a levelek, amelyeket keresztyén Ikinai és japán diákok írtak, dokumentumai annak, hogy a háborúban a szembenálló felek egyém-. leg nem gyűlölik egymást. Becsületesén, vitatják meg a kérdéseket és ha politika*; és nemzeti szempontból v'táznak is egy*, mással, örök, nagy vágyuk « béke és a .kölcsönös együttműködés. Az igazságon alapuló kinaí—japán, békében- hisznek a kér nagy távolik élen nép keresztyén fia,' akik a szövetség keretében megismerték és megszerették egymást. A bankéul és wu- csangi Keresztyén Diákok Egyesületének' elnöke, Csang-Qen*Ku :s ilyen értelemben, ír s a béke szereterét hangoztatja az a nyüt- levéT is, amelyet a- japán diákokhoz cim* zett Jézus nevében a Hunan-i Egyetem Keresztyén Szövetsége. Meghatóan szép egy névtelen japán dale imája, amelyet a Szövetségi Közös Ima napjára irt. A keresztyén és mégis mélyein.1 keleti fohász szövege a következő: ,,örök Isten, mi, akik a Te Akaratod éa Jézus Szellemével szémbeszállva, népe d" nek annyi szenvedést okoztunk és Így; megsértettük Királyságod örök Törvényeit,; alázatosam bevalljuk Előtted bűnünket. Ilyen- gaztett a világegyetem szent céljaival szemben megérdemli legsz:gorubb’ büntetést. Tudjuk, hogy a Te igazságos Ítéleted kárhozatra héj minkbe“. „Em-beri gyöngaségünk a Te világodat:; országokra 'szaggatta szét és -ezekét az. országokat halandó emberek kormányoz* zák saját ''gazságuk és törvényük szerint. Tudjuk lazib is, hogy nyugtalanságunk sérti' az emberi szabadságot és azokat az értéke* kér, amelyeket Te adtál a világnak.,, „Kérünk Téged, Uram, hogy úgy cselekedhessünk a földön, ahogy az egekben* cselekednek. Segíts műiket ahhoz, hogy; közelebb kerü1 késsünk Hozzád s 'hogy minden képességünk a Te Országod felépítésére áldozhassuk, követve Krisztus lé" péseit, a mi Urunkét, akinek Lelke egyedül, tudja Előtted -egyesi remi a nemzeteket! és az embereiket.“ ! ; (M. L.)----— -I ——————— ——-Pénzügyi és adóügyi tanácsok, i. Pénz* ügyi kihágási jegyzőkönyv felvétele esetén két módja van a védekezésnek: A mmisz- térről a jegyzőkönyv mégsem mis’-t ését» u* lepve a bírság le-sz állít ásás lehet kérni, vagy felebbezést lehet beadni a bírósághoz. Leghelyesebb mindkettőt megpróbálni. — 2. A bizományi szerződés a feiek által kötött szerződésbe-n megállapított érték után 0-75 százalék. Egv éves ’dőtartamon túl: 1.50 százalék az illeték'. — 3. A kérdéses pér a következő volt: A Dreher-sörgyár autó* teherkocsin szállított sört Nagyváradon keros^rül. A város követelte a 2 százalékos értékvámoc és azt a gyáron- végrehajtás utjain be is hajtotta. A végrehajás ellen a sörgyár kant est-adóval élt és miután a tör’ vényszék elutasította azr a pergátló kifogást, hogy a kivetés ellen csak a -köz'gazga* rás‘ táblához lehetett volna folyamodni, majd érdemben kötelezre Nagyvárad városát a sörgyár által már lefi-zébert 700 ezer lej visszafizetésére. Az indokolás sze-. rint a városok csak a területükön maradó áru után szedhetnek érrékvámot, a tranzitáruk Utáni azonban nem. Három éves pereskedés után a nagyvárad' hé'őtábla vélemény el1 érés miatt kegészhert tanácsban Nagyvárad város felfolyamodását elutasította és igy 1» város a Dreher sörgyárnak jog ezer lejt tartozik megfizet ni..
