Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-20 / 242. szám
19 3 9 október 20. ellenzék Nagyjelentőségű hoztak a királyi helytartóságon tartott hármas értekezleten Intézményesen segélyezik a legyvergyaUrlaiira beliivaitak hozzátartozóit KOLOZSVÁR, október 19. _ Röviden hír* adtunk arról a om fL leülős megbeszélésről'- amely kedden, ^október 17-én, történt * Szamosra*lomanyi királyi helytartóságon. . Ezek a megbékélések a urtomany legégetőbb problémáit érintették. j\ dr. Tatom Cotfc'-an királyi hciyl’a'To elnökletével megtartott megbeszélésen a tartomány közigazgatási életének yezero» gyűltek össze, ak>k együttesen résziétesear megvizsgálták a napirenden lévő dolgok a-- Idsát és ezzel kapcsolatban határozatokat hoztak -a szükségszerű megoldás tekintetében. , Kétségtelen, hogy a legjelentősebb tanácskozás az az interparlamentáris értekezlet volt, amelyen a tartományhoz tartozó megyék jelenlegi országgyűlési képv’iselo1 Vertek részt. Ezen értekezlet korétéban _ a legnagyobb gonddal vizsgálták meg a jeleit planar ahal felvetődött összes kérdéseket, a képviselők pedig alaposan k‘fej tét,lók a dolgok jelenlegi állásával kapcsolatban >az általuk képviselt vidéken gyűjtött megfigyeléseikét. Ezzel erlekes ösz^ '(önzésül szolgáltak a foganatosítandó n e7 kedéseket* illetőlegA megy)*főnökök tanácskozásának eredményei A másik jelentős értekezlet a közigazgatás* értekezlet volt, amelyen a tartomány megyéfőnökei ve ttok ré-szt. A király hely tartóság képviseletében Hodor V ctor tartományi főtitkár és Gherman Joe köz igazgatási vezérfel ügy elő, valamint a tax*- ■tomárny szolgálati főnöke- jetertrek meg. Ennek az értekezletnek a megvár r karónál szolgálatba beh'vottak családtagjai* uak segélyezése képezte. Intézkedéseket hoztak az étre szdígáió alapok biztos1 ta&aira, E célhoz a szamosrartományi helytartóság 1 milt’ó 400 ezer fejjel járult hozzá, amit megyén&'ónt fognak felosztani. Egyben a k’rályi hely tar1, óság által összeálKtott szabályzat alapján mind^yik fölcHtulajdoons* nak bizonyos százalék gabona* kell -adnia a szűkölködtök felsegélyezésére. Az Jgy be* gyűlt alap felér ugyancsak a gyakorlatra behwottaik hozzátartozói közölt fogják .szétosztani. Az ugyanebben az irányban folyó *am ács- koz ások során elhatározták, hogy felhívással fordulnak a különböző jótékony egyesületekhez és társadalmi Intézményekhez, hogy gyűjtéseket eszközöljenek: >az otthonmaradorrak segélyezési alapjának növelésére. Ezzel ® célzattal a rnrromány minden városában, bizottságokat alákffenak, amelyek a hozott intézkedések sikerét szolgálják. Ellenőrzés céljából hu* tagozatot hoztak a gyakorlatra behívót lak családtagjainak nyilvántartásáról is. Ezt & :munkát a megye-főnökségeknek és szolgaibb lóságoknak kell e!végeznek. A miinél nagyobb siker érdekében elhatározták, hogy a segélyezést lehetőleg természetben, n«m pedig pénzbe'Heg fogják nyujtan-i. A 'szükséges bevásárlásokat', amennyire lehetséges, az érdekelt vidéke* kan hajtják végre, hogy ezzel a szállítási .költségeket elkerüljékUgyancsak a megye-főnökök köz'ga2ga- fási értekezletének keretében vitatták meg 2 móc&érdésr is. Az előterjesztett javaslatok alapján leszögezték azt az irányvonala'!, amely a bihari havasok vidékén élő mócc-k helyzetének megkönnyítését cé* lozza. A közigazgatási értekezlet másik érdekes tárgysorozata pontját -az utépifebi munkálatok megvitatása. képezte. Ennek során iniézkedések történtek a tartomány terű- terén folyamai than levő munkák meneté* nek rneggyorakására, hogy még á jelenlegi munkaidény keretében befejezhető le* gyen. A végső határidőt a folyó hó befejeztével állapitól fák meg. , Úgyszintén műiéi hamarabb hozzáfog* nak annak a második vasútvonalnak a ki* építéséhez, amely a móevidékét a kereslte- i detmj és ipar* közpomtokkal köti össze. Végezetül a nem kevésbé közérdekű ár- uzsora kérdése került szőnyegre. Tudva’ levő, hogy a királyi helytartókéit béták meg a közszükségleti cikkek árszabálybzá- nán-ak a felülvizsgálására. A megyefőnökök MsigazgatáSl órtelcsxle'c feijraraáa utasítást adtak a k'hágási jegyzőkönyvek felvételének módozatait é.s a nyerészkedők ellemi I bűn térések !U'kaíma:?:ásál illetőleg. E célból a tartományban hűlöm áru2sorabizorIság fog működni, amely felülvizsgálja a k'há- gásokar és közzéteszi a Uhágási ügyekben hozott szankciókat. Köz.rk’atásügyi tanács ától hozott újítások A harmad'k értekezletet a tartomány közoktatásügyi tó.iác-'a tartotta a -hely tartóságon. Ezen az értekezleten Nes Teodor, tankerületi vezérfelügyelő, Pop a Atonasie tartományi országőrparancviok, RosCa Gh. tartományi közoktatásügyi iképviselő- a tanítóképző 'Mézetek képysciierébm és Chirila munkaügyi vezérfelügyelő vettek részt. A tanácskozás alkalmával felvetett kérdések különösen az iskolai élet m'nél alaposabb megszervezését crtól-ik, cL-őror* ban az eleni felső oktatás gyakorlati'szellemű megszervezését, amely egységes légyen ugyan, de egyben alkalmazkodjon az egyes vidékek gyak-c-rfati ok atásához, rekinter- be véve a ‘történelmi és sajátos jeLlegii vo* unatkozásokat. Az uj iskola irányiadó alap-, ja1 r majorok és növénytermelő központok tléfesm'ése képezi. Az • teás.tudarlain:;ág leküzdése ugyancsak, egyik fontos kérdéseként szerepeit ennek az értekezletnek. Ezzel kapcsolatban a közoktatásügyi tanács tagjai három módo* zatot találtak alkalmasnak: 1. Iskoiaépük- tek emelése. 2. A tanítók létszámának szaporítása. 3. A fahiszórványok lakólna-u számára mozgótanfolyamok megszervezése Ennék a’célszerű tervezetnek keretében, ja lentős ehflyet foglal el a mezőgazdasági ka* marák hozzájárulása, amelyek hivatottak lesznek arra, hogy az s k ólak ö z po n tok a t a szükséges földművelési felszerelésül! ellássák. Ugyancsak ‘de lármáik az egészségügy szolgától szerepe" k, a tanulók -egészségének mfnél szorosabb megfigyelésére. A tankönyvek és skolaszerek árának leszállítása • szintén, olyan szükséglet, ame* lyet . niem tévészrheve t szem eil’ől jelen értekezlet. A szegény vidékekén lévő iskolák tankönyvszükségíetének ügyében a tanügyi pénztár támogatását fogják kikenni, hogy a szükséges összegeket rendelkezésre bocsássa. A közokralásügv’ tanács ezután közelebbről megvizsgálta a vidék1 műhelyek (szövődik- fa és asztáiíosüzemiek) minél nagyobb számban való létesítésének kérdésé', továbbá, hogy ezeket a szükségei felszere* léssel ellássák. Az elemi iskoláié számára bem lak átok és skolai étkezdék ic'állitása szintén egy >k főkérdését képezte az értekezletnek. fi}-ért módon a 5 idTirprog-ram tirsad I mi nvvelőprogranmaá egészülve ki, a cU’v Htíáció tényezőjévé váhk. A szatrtoistarrpinány •tón-ügyn-ek társscU1mi alapom valló megszervezésénéi nünta’v kcíává a szaímárm-egyei nagysomkut1 hl* sőfoku elemi iskoiá* vesz k alapul, ah >1 már egy különleges mintebenfitakás is van. Ezek azok a főbb pontot, amelyeked a tartomány közigazgatási és közok« tatásügyi hatósága a jeSzedr éítok1’/: tettek keretébon megvitatok. Bonyolult devissapei? a kolozsvári tőpyényszék előtt Hogy lehet kifizetni a Parisból rendelt orvosi műszert? J KOLOZSVÁR, október 19. Érdekes ügyet1 tárgyalt a kolozsvári törvényszék: Breban-tsnácsa. BönyödaH más devizakihágásról van szó, amely* nek vádlottjaként Kovács István mérnök, az „EÍecíro=Sanitas“=cég tulajdonosa került a bíróság elé. Kovács 'István ellen a Nemzeti Bank indított el* járást devizakihágás elmén, egy párisi szállítási ügyletből kifolyólag, amelynek kezdete még 1936 nyarán vezet- hetö vissza. 1936 jirlius 27*én dr. Buzo- ianu professzor, a fül, orr, gégeklinika főorvosa, megjelent az „Electro-Sam» tas“”cégnél és a cég utján megrendelt a párisi „Collen“ műszerész cégtől egy nyelőcső vizsgáló és operáló „Cheva* lier Jackson“=készüléke-f. A profesz* szór ugyanis Parisban megtekintette a kérdéses készüléket a Collen-cégnél, amely a szállítás lebonyolítása végett kolozsvári képviselőjéhez, az „Electro- Sanitas“*céghez utasította. Az Electro* Sanitas-cég azonnal érintkezésbe lépett' a párisi Col len-céggel, amely, mielőtt leszállította volna a készüléket, anyagi garanciát kért. Mivel a devizatörvények szerint a devizaátutalás több időt vesz igénybe, az Electro» Sanitas-cég a vételár egy részét, mintegy 20 ezer lejt a francia konzulátuson letétbe helyezett, mire a párisi cég a megrendelést teljesítette. Az Efectro-Sarfiifas-cég ezután kér* vényt adott be a Nemzeti Bankhoz, hogy a készülék vételárának, mintegy 400 ezer lejnek átutalását engedélyezze, Közben mintegy két év telt el, mialatt a Nemzeti Bank nem engedélyez" te a deviza ügy letet és feljelentés foly* tán devizakihágás miatt eljárást indított az Electro=Sanitas-cég tulajdonosa Kovács István mérnök elten, azzal vádolva Őt, hogy a Nemzeti Bank megkerülésével, közvetítő utján, kifizette a párisi cég. A bonyodalmáig ügy október1 Í8=iki tárgyalásán kihallgatták Buzoianu professzort, aki lényégbe vá* gó dolgokat nem mondott és kijelentette, hogy az ügyről nincsenek pontos információi s különben sem érti a deviza tör vényeket, A professzor kihallgatása után dr. Márton Lajos ügyvéd, Kovács István védője Pierre Rustand francia keres* kedelmi attasé kihallgatását kérte, amit a törvényszék az ügyész javasla* tára elutasított. Azután dr. Rapeanu ügyész tartotta meg vádbeszédét, melyben Kovács István 1938 augusztus 2ltf vallomása alapján súlyos büntetést kéri a vádlottra. A kérdéses napon ugyanis, mikor a vizsgálat megindult, Kovács István azt vallotta, hogy egy Steiner Alfréd nevii egyé» utján csakúgyaa kafizette a céget, olymódon, hogy Steiner Alfréd hasonló összegre szóló követelését, amely a párisi céggel szemben állott fenn, itt fizette ki fejben. A védő viszont azt hangoztatta, hogy Kovács István beismerő vallomása csak kitalálás, melyet a meglepett ember azért költöliíS annakidején,, mert hamar akart szabadulni a vizsgálattól. Á1Iitá= sánaik bizonyítására felmutatta a „Col- ]en“*cég 1938 október havából keltezett felszólítását, amelyben a cég az egész vételár kifizetését kéri, tehát a tartozás Kovács István beismeírö vallomása után.' sem volt, sőt a mai napig sincs kifizetve. A törvényszék, miután utasította a védelmet, hogy az egész ügyről szóló adatokat foglalja Írásba és adja be a törvényszékhez, az Ítélet kihirdetését október 18‘úra halasztotta. Az október 18-án megtartott tárgya* láson a törvényszék bizonyitáskiegé= szités végett újabb okmányok és bizonyítványoknak csatolását rendelte el és az érdemi tárgyalást 1940 január 16-ára halasztottja. Kitűzték a kereskedelmi alkalmazónak kollektiv szerződésére vonatkozó tárgyalások időpontját KOLOZSVÁR. oUóber 19. Megemlékeztünk arról, hogy a Magántisztviselők S »am 00* t a r t otn árny i Céhének vezetősége a kolozsvári kereskedelm" alkalmazottak kollektív-szerződésének megkötése ügyében szak minként' akciói' ind' lőtt. s a helybeli munkaügyi felügyelőségei egyeztető tárgyalások tartására kérte fék ,A munkaügyi felügyelőség 01 13 szakmai csoportba osztott alkalmazotti réteg első 4 csoportja számára október 19-től 23’ig terjedő időre az alábbi sói* rend ben már kJ is tűzte a tárgyalások időpontját; nevezetesen: október 19-én (csütörtökön) déteSőtt 10 órára a text'1, moll divat és posztószakmabeli alkalmazottak részére. Október 20-án (péntekem) délelőtt 10 órára a bőrazaktoabel/iíeknek. Október 2 ión (szombaton), ugyancsak délelőtt 10 órakor a vas* és gépszakmabeliek számára- Hétfőn, október 23-án délután 4 órakor péd'g a festék szakma a 1 kalmazo t tatnak ügyében tartják meg az egyeztető tárgya« lás*. A többi szakmák ‘tárgyalási napjainak kitűzése szántón küszöböm áll. A munkaügyi felügyelőség nevében va- 1 amennyi egyeztető tárgyalást Tárnáveaau Basil mviítkaügyi felü<rveÁ5 fogja Jeyeaemi Az eísŐ és az szerep Mint a //opo*-Jüriígynök&ég je- lenti, Kar! Ludviyh Diehl, az iámért német filmszínész hősi ha. Iáit hau ... (A lapok.) A távirati jelentés egyetlen mondatán át a kilőtt nyílvessző sebességével talál szivén az emlékezés: „Nyugati front 1918.. J* Főszerepben i Kari Ludvigh Diehl A nézőtér elsötétül. A vetítőgép monoton berregéssel pergeti a háború borzalmas képeit. Végtelennek tetsző kocsisor dübörög a vaspályán. Egy- egy halálraszánt arc villan fel a zsúfolt vagonok mellvédje mögül. A vad rohanás, a mozdony zihálása, az időnként felhangzó idegtépő fütty már az első pillanatokban villamossággal telíti meg a légkört. Alig tűnik el a front felé száguldó szerelvény utolsó kocsija, amikor ellenkező irányból ugyan-« olyan vészes dübörgés közepette másik szerelvény jelenik meg. Vörös ke-» reszt — vörös kereszt — vörös kereszt. Szűnni nem akaró körforgásban száguld szemem előtt a fehér kör közepére rajzolt vörös kereszt. Aztán megjelenik a főszereplő: a nyugati front egyszerű katonája ormótlan csizmáival, nehéz fegyverével, gázálarcával és a halálcédulát tartalmazó kis pléhtokkal a nyakán. A mélyen beágyazott lövészárok sarában fekszik és boldog. A hazulról érkezett fényképeket nézi. A fehérhaiu öreg- aszonvt és a szőke fiatal leányt. Szemének könnye eggyé válik homloka verejtékével. Aztán jön a borzalmas ofrenziva. A föld vonaglik, jajgat, feltépett húsából fekete gejzírként ömlik a vér. Aztán csend lesz. A csatatéren szétszórt halottak közül felegyenesedik az, ismeretlen katona. Rémületet keltő, eszelős arc. Rettenetes kiáltást hallat. Eleinte halk, töredezett hang, mint a magára hagvott gyermek elfojtott sk rása, majd hirtelen elnyújtott, hangos, meg nem szűnő jajongássá dagadt irtózatos hang ... félig a borzadály, félig a győzelem vonítása, mintha a pokolból szabadult volna ki, átokverte torkok hangja, a halálraítélt és a halálküzdelmüket vívó démonok hangja: — Hurrá! Huurrá! Idegösszeroppanás. Frontláz —* álla* pitja meg a diagnózist a félig romba- dőlt kötözöhely főorvosa. Az ordítozó ismeretlen német katonát elkülönítik sebesiiit bajtársaitól, (iyéren megvilá“ gitott pincébe viszik és odahelyeztik az elviselhetetlen fájdalmak között vergődő ismeretlen francia katona hord- ágya mellé. A borzalmas kiáltás halál' hörgéssé enyhül. A francia katona kinyújtja kezét, remegve keresi maga mellett a másikét, az ellenségét: — Camarade... camarade... — suttogja. Csend. A német katfona elhallgat. A nyirkos pincében az egyre mélyülő ár* nyak között fehéren világit halálra vált arca. A filmet 1929 őszén mutatta be először a berlini UFA filmszínház. A humanisták, a pacifisták és az összes iz° musok valamennyi követője elismeréssel adóztak rendezőnek és színésznek egyaránt és amikor ai mozgókép végén megjelent a szokásos felírás: Ende? (így, kérdőjellel: Vége?) borzon-gv« jelentették ki: Igen, vége. Soha tiöbbéí ... És tiz év múltán szegény Kari Ludvigh Diehl újra kellett hogy játssza élete legnagyobb szerepén... (/. b.) Băl&k és esté lsek far- . .tálára kül&rtleges engedélyi kell kérni BUCUREŞTI, október 19. (Rad or.) ,4 közrendé s? et ügyi nlnisz tórium rendeletét «dntt ki, mely szerint bútok, estélyek, sib. rendezői, ha éjféli hét órán túl Is nyitva akarnak t°rtani. különleges engedélyt keU kérjenek a helyi rendőrhatóságoktól ■ Vállalatok büntetése. Rucurestiből jelenti a Ptodor: A pénzügynűndsztGűum ki mutatást tót közzé 187 vállalatról, ame Ivek ki vannak rekesz.tve &z állami, árlej tésékrók
