Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-17 / 239. szám

Ama 3 lej Sí.c rkcsztS.-í í és kiadóhivatal: Cluj, CX!ea MoHor 4. Tciefon: xi—09. Nyomda: Str I G D«Oi No. 8. Fiókkiadohxvacal és könyv osztály; P. Uaint'9. Telefon X199 jjäWHBBWsasKiasBraBawiamBaKMmBKi ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igargaló: DÄ. GílÜÍS LÁSZLÓ ■■■■■■- ■ ■-J U£^:.-i^us^£Baax^,^.^^x3UibasaBSZ^aaBaarKS3a^^2x^i£ä Kiadótulajdonos: P A t L A 3 R.« Ta Törvényszéki l'ijsfcromozísi szám: 39. (Dot, 3S6fl Í1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 leL iKBaww^. «agasu-rara '/izco- amraarraa* j-.-í v -^rxé&mai X,X ÉVFOLYAM, 23 9. SZÁM. KEDD CLUJ, 1939 OKTÓBER 17. Őfelsége születésnapját ünnepli az ország népe iííanraa gJMBwwK!mMB.->aaBrpi Királyi szüleiémap Az egész ország egyetemes ünnepet ül. Az uralkodó születésnapját. Azon alkalmak egyikót, amidőn ünnepléssé tesszük a rendes napi gondolatainkat és egyszerű érzéseinket. Ezzel \álik a kiválasztott időpont egészen orszá­gossá és egyetemessé. Mindenki egy­azon ténnyel, örömteli és jelentős ténnyel foglalkozik s egyforma erővel hangsúlyozott gondolatok és érzéseik révén. Önkéntelen és szívesen. Ez tje- szi az ünnep lényegét. A király szüle' tésnapi ünnepe azonban ennél több forrásból nyeri fényét és melegét; nem csupán a közjogi elhatározásból, a po­litikai rendezésből, az egyének azonos meggy őzöd éstéb ő 1. A király látható képviselője és kife­jezése elvont fogalmaknak, melyekben .mindannyian benne vagyunk: az or­szág, az állam, a nép, a nemzet fogal­mának. Ha általános és ingathatatlan meggyőződésünk, hogy az államfő iga­zi és hü kifejezője a történelmi, nem­zeti, gazdasági, társadalmi, szóval testi, lelki, szellemi egységnek, akkor az ő ünneplése valóban egésszé, orszá­gossá, egyetemessé válik és az őszinte .ünneplőknek is ünneplése lesz, akiket Ő személyesít meg a valóságnak meg­felelően. Aki jól ünnepel, maga is iin- neplődiik. Minálunk ez az eset és hoz­zájárul még az a körülmény is, hogy az uralkodónk egész (különleges erővel testesíti meg a dinasztikus jelentősé­get és uralkodóházának nagy értelmét. De nem jelentőség nélkül van a har­madik forrás, melyből az ünnep össze­tevői merítenek. A király nemcsak az országnak megfelelő nagyszabású ál­lamfő, nemcsak a dinaszticiizmusnak és családjának hagyományszerüen jeles képviselője, hanem különálló és erőtel­jes egyéniség, aki nehéz viszonylatok­ban a korra és helyzetre nyomta sajá­tos bélyegét. Mint igazi népkirály, át­vezette országunkat a gazdasági válsá­gon, megszabadította bomlasztó bel­politikai villongásoktól, helyzetét meg­erősítette a középeurópai földrengés közepette, az együtt élő népek megér­tésének és együttműködésének alapját rakta le a szomszédokkal való jó vi­szony egyre fokozódó erősítése közben és ime most. amikor az emberiség és a föld borzasztó katasztrófája megkezdő­dött, erőteljes, bátor és higgadt kezek­kel vezeti az állam hajóját a semleges­ség vizein, úgyhogy mi békésen és nj'ugodtan ringatódzunk egy jó jövő felé. Igen, az ünnepnek ez az utolsó forrása legmélyebb, legiiditöbb, leg­gazdagabb. Tudjuk, hogy több mint két év óta minden, ami jelentős dolog a bel- és külpolitikában történik, uralko­dónk legszemélyesebb ténye. Éppen ezért a mai rend és biztonság, a jövőre vonatkozó bizalom és remÓAY fénye és melege joggal fogja körül uralkodónk férfias személyét, az érdem és köszö- 1 net kifejezéséül. Az idő komoly. A rendesnél komo­lyabb legyen az ünneplés is. Máskor elegendő volt az ártatlan lelkendezés, a (közvetlen örvendezés, a vidám han­gosság, mely a gondolatot és érzést csak alaki cselekedetben oldotta tel. Ma vidámságnak, lelkesedésnek, ün­neplésnek nagy külön kötelessége van; komoly és súlyos elhatározásokat, fér­fias és történelmi cselekedeteket kell sugallni ok, mindenkinek: egész mivoltá­val az uralkodó köré csoportosulnia és támogatni1 öt bölcs szándékainak meg­valósításában. Ma senki sem elég ki­csiny vagy elég nagy, hogy a közös kötelességet ne teljes erejével szolgál­ja. Ez az elhatározás a legszebb szü­letésnapi ajándék az Uralkodónak és egyben ö mm agunknak. Szükség van a lelkes ünneplés hangjaira, szükség van az érdem, a köszönet, a bizalom kifeje­zésére, de szükség van mindenekelőtt az elhatározásokra ,és cselekedetekre, amelyeket a kötelesség, lelki ismeret, az élet, a jövő parancsoL £—)Á Kolozsvári ünnepségek KOLOZSVÁR, október ló. Ünnepet ül az egész ország. Románia egész lakossága méltó fénnyel ünnepli' meg Őfelsége li-iíc Károly király szü­letésnapját. Az uralkodó 46 évvel ez­előtt, 1893 október 16-án született. Ma tűim be életéneik 46-ik évét. Ebből az alkalomból minden állampolgár hódo­lattal és ragaszkodással tekint a trón felé. Nemzetiségi különbség nélkül az ország minden lakója szívből óhajtja* hogy az uralkodó továbbra is azzal a páratlan energiával és bölcsességgel végezhesse felelősségteljes munkáját, j amellyel a jelenlegi válságos napok-' baat sikerült megőriznie Rosnánia szi­gor u sem lege s&ógét. Számos—tartomány méltóképpen ve~i szí ki részét az ünnepségekből. A tem­plomokban ünnepi szertartás lesz. Dél-; előtt 11 órakor az ortodox katedrális előtt felvonják és beszedtelek az or-, szágzászlót. Ezután a katonai diszfel- vonulás következik. A felvonulás után Te Delim követ­kezik, miafd az országőrök imádsága, zászJószentelés és a zászlónak a város főpolgármester részéről való átadása és a kolozsvári országörök részérőt való átvétele, majd a királyhimnusz' következik. A zászló szentelés lezaj­lása után beszéded mondanak: Kolozs­vár város főpolgármestere, Bomemisa Sebastian dr., a katonai hatóságok ré­széről G. Cartiarai hadosztálytábornok,: végül dr. C. Tataru királyi helytartó. Az országor-himnusz és parancsnoki í beszéd után disz felvon alas zárja be az ünnepséget. Délután 5 órai kezdettel a Nemzeti Színházban díszelőadást tar­tsanak, amelynek műsorában a király- himnusz, alkalmi beszéd, a tanítóképző és tanitónőképző intézetek növendé­keinek énekkara szerepel. Ezután a tanítóképző növendékei nemzeti tán­cokat mutatnak be, majd az intézet zenekara kolozsmegyes népdalokat ját­szik. Az ünnepség a királyhimnússzál és az országörök: imádságával fejezö- i dik be. Királyi szavak „Románia természeti gazdagságának fejlesztése a Holnap abszolút szük­ségleteinek egyike: ennyi kincset nem hagyhatunk gyümölcsöz etlen. Az or­szág felvirágoztatására uj eszközökre van szükség és meg kell találnunk ezeket az eszközöket.“ 1939 január 1. „Az igazságszolgáltatás nemzeti és társadalmi hivatást teljesít. Az igaz­ságszolgáltatás van arra hivatva, hogy a itatott betűket életre keltse.“ 1936 március 18. „Közigazgatásunknak őszintének és igazságosnak, atyainak és szeretet­teljesnek ke$| lennie, mivel enélkül állandóan ellentét lesz a hatóság és a nép között, pe4ig:,c®*k igazságra, tisztességre és szeretetre van sizükségiink.“ 1935 április 6. j. „Amire a legfőképpen szükségünk van: az a jó gazdálkodás. A legzsenió lisabb intézkedés is csak annyit ér, amennyit annak végrehajtási módja.“ 1935 december ló. „Ezen csodálatos földön születtem és nevelkedtem, tehát testtel, lélek­kel a hazáé és népemé vagyok. Minden törekvésem, életem minden pillana­tának erőfeszaz ország tökéletes és termékeny fejlődésének biztosítása.“ . " - ~ . - Qté&kjS M-4Á Káról}: Király:. •Át" ' ■ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom