Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-01 / 200. szám

19 39 szép íémHér 1. Aranysugarak lA történelem égboltozatán 'továbbra is sűrű sötét felhők gomolyognák és látszólag szinte a nyakunkba lógnak, de itt-ott mégis derengő foltokat lá= tunk és a fekete kárpiton mintha me­leg sugarak törnének át. Békés lehető­ség sugarai. Alkalmasak, hogy újra fölszitsák a könnyen kétségbeeső lé­leikben a béke reménységét. A hét első napjain most páratlan erőfeszíté­sek történnek a béke megmentésére. Meg kell állapítanunk, hogy az ellen­tétes táborok egyformán dolgoznak, az ismeretlen méretű és ismeretlen befe­jezesd világszerencsétlenség elhárítá­sán. Nem tagadjuk, a mult hét is tevé­keny volt s elég Roosevelt távirataira mutatnunk, valamint Mussolini fölfo­kozott tevékenységére, de ami a hét eleje óta történik, valósággal példás és „példátlan“ e nemben. Hitler a ber­lini angol követ váratlan meghívása révén érintkezésbe került az angol kormánnyal és azóta élénk üzenetvál­tások folynak. Mint nagy események­hez illik, e munkához már rejtélyesség Is fűződik. A szokásos futármenetek során a londoni német nagykövetségen felbukkant egy ismeretlen tényező, — nem először Hitler ismeretlen emberei körül — aki e zord időkben csókolni való bájjal és szellemességgel hárította eJ a rangrejtettségét firtató újságíró­kat: ezzel a bizonyára szálló igévé váló mondással: „Nem tudom ki vagyok.“ Aztán megtörtént Daladier és Hitler levélváltása. Megint a kor egy saját­kezű és vonzó újszerűségével állunk szembe; a szép külpolitikai levelekkel, amelyek minduntalan munkába lépnek, mióta Abesszínia kérdése történelmivé tette időnket. Chamberlain volt a tn= lajdonképeni kezdeményezője az utolsó lustrum e fajta levélkéinek. Most Da- lädier és Hitler két szépségben, erő“ ben és a hatásratörekvésében verseny­ző levele látott napvilágot és az ideg- háború szennyes és genyes szóváltá­sai között az emberiség jóleső érzé­sekkel olvasta ezeket a megragadó so­rokat. Nem lehetetlen, hogy ha meg­menekül a béke e válságból, legköze­lebb kihozzák a könyvpiacra ezeknek a szép külpolitikai levelezéseknek gyűjteményét, hogy a régi, csiszolt, mégis erőteljes irály visszatérésének örömét zengjék el az irodalomtörté- netirók és bíráló tehetségüket köszö­rüljék rajtuk a széptan művelői. A le­velezés közepett sorra elhalasztották a veszélyesnek látszó politikai gyüleke­zeteket, mint a német birodalmi gyű­lést és a Szovjet tanács ülésezését. Bár a forgalmi korlátozások a háborús elő­készületek miatt még történnek1, mégis egy-egy ilynemű rendelkezés vissza- szippantása békés remén3rekre mutat és ezeket főleg a Bremen nagy német hajó visszamaradása Newyónkban meg is erősíti. A legnagyobb lépés legutóbb, hogy a holland királynő és belga király hatásos békelépést kockáztattak nagy­hatalmi értekezlet összehívása érdeké­ben. És a békereménységek nagy kö­rülménye még, hogy Mussolini nem lé­pett elő a háttérből, mintahogy ezt már München előtt egyszer sikeresen cse­lekedte. Azonban az igazi békehangulat és derűlátás két más lélektani tényezője érdemli meg a főfigyelmet. Az egyik, hogy az egyes államok bámulatos nyugalommal nézik és várják a fejle­ményeket, amivel nagyban hátráltat­ják a légköri feszültség túl rohamos súlyosodénál és az idegszolgáíat fel­mondását. A nyugalom megőrzésében egyik legpéldásabb éppen a mi orszá­gunk. A „Semnalul“ jogosan ir vezér­cikket: „A román nyugalom“ címén. Külföld is megállapította ezt és így román laptársunk szavai külső fényt és domborulatot nyernek. Igazat adunk jóleső szavainak: „Ne hagyjuk magun­kat elragadtatni ettől az idegek: hábo­rújától. Ne adjunk hitelt a híresztelé­seknek, ne tulajdonítsunk túl nagy fontosságot a káprázatokat keltő hí­reszteléseknek sem. óvjuk meg lelkün­ket reménységektől, hogy megóvhassuk kiábrándulásoktól is. Álljunk szilárdan jövőbe vetett bizalmunkon s nézzünk szembe a múló áradatokkal. A sziklát, amíg nem inog, nem sodorja magával a viz.“ Ezt a nyugalmat képviseli fő­leg az Unió, amelynek békekovácsoíó nagy elnöke most a Pax Romana kon­gresszus kiküldötteihez üzenetet kül­dött. amelynek nemes veretű kiieíen’ fesei vannak: „Könyörögnünk kell a békéért. A béke szellemében kel! gon­dolkoznunk s bizalmat kell ápolnunk, hogy a népek között dúló egyenetlen­ség ellenére is győzni fog a jobb belá­tás, amely nem a fegyverek igénybevé­telével fogja megoldani a viszályokat.“ ELLENZÉK mnmmwamm Megalakult a Romárnál Magyar kléi&kőző&ségfoár&mszék~ megyei tagozata Cseh István, a tisztikart egy 28 tagból áiló intézőbizottság támogatja. Az így megalakult tisztikar és intézőbizott­ság ki hangsúlyozottan csak az ügyek ideiglenes vezetésére vállalkozott, va­gyis addig, mig a Népközösség vezető­ségét az arra illetékes közgyűlés meg­választja. A közgazdasági, szociális és kömiivelődési szakosztályok vezetésé­vel ideiglenesen a három alelnöki lett megbízva. Az értekezlet elhatározta a megyei népközösség községenként! megszervezését. SEPS1SZENTG YöRGY, aug. 31. Háromszékmegye magyarságának ve- „ zetői folyó hó 2ó=án Sepsiszentgyör- ;] gyön értekezletet tartottak, melyen ki­mondották a Romániai Magyar Nép* közö'sség háromszé'ktmegyei tagozatá­nak megalakítását. A tisztikar a kö­vetkezőképpen alakult meg: Elnök: br. Î Szentkereszty Béla, alelnökök: dr. Molnár Dénes, dr. Polonkay Tivadar és br. Apor Péter, pénztárnok: Deme­ter Ferenc, ellenőrök: Boér Sándor és Irtózatos tragédiát okozott a felrobbant gyorsfőző BESZTERCE, augusztus 3Í. Vasárnap reggel nyolc órakor a Fő­tér egyik mellékutcájának közönsége borzalmas látványosságnak volt szem­tanúja. Ugyanis az egyik lakássá át­alakított kis üzlethelyiségből szívbe- markoló sikoltozás között egy fiatal nő rohant ki az utcára, akinek egész teste lobogó lángokban égett. A majdnem teljesen néptelen utca pár szemtanúja először megdermedve figyelt fel a bor­zalmas íátvánj^ra, mig végre a szom­szédos mészárszék alkalmazottjai ka­bátjukat levetve, igyekeztek azzal a tüzet elfojtani. Mivel a szerencsétlen­nek majdnem az egész teste lángokban állott, a kis kabátok nem bizonyultak elégségesnek a tűz elfojtására, miért is csak hosszas küzdelem után sikerült valahogy az égő lángokat eloltani. Amint utólag megáífapitást nyert, a szerencsétlenül járt asszony Keller Emil újságárus felesége, aki ágyban fekvő beteg volt. A férje reggel bevá­sárlásra ment a piacra, de azt megelő” zőleg egy petróleumos gyorsfűzőre te­jet tett fej melegedni. Amikor később Keílerné a felfőtt tejet le akarta venni a fözőrőJ, eddig még ki nem derített okból a gyors főző felrobbant és az égő petróleum a szerencsétlen asszony kar­ját és testét elborította. Miután a sze­rencsétlenség idején a szobában az asszonyon kívül csak négy kis gyer­meke tartózkodott — kik közül a leg­nagyobb 7 éves és a legkisebb 1 éves — nem volt senki, aki segítségére siet­hetett volna és igy őrjöngő fájdalmá­ban. mint egy lobogó fáklya, az utcára rohant ki, ahol később kínjaiban ősz- szeesett. A szerencsétlenül járt Keller“ nét azonnal beszállították a kórházba, ahol a kiállóit izgalmak következtében abortus állott, be de a hathónapos magzat már halva született meg. Kel­lerné állapota nagyon válságos. Fokoz­za még a szerencsétlenül járt család tragédiáját az is, hogy a lakásba be­indult közönség soraiban olyan elvete­medett emberek is akadtak, akik a la’ kásí kifosztották. így többek között ellopták a körülbelül 700 lejt kitevő készpénzüket is, úgyhogy minden anya­gi eszköz nélkül maradtak. A Magyar Népközösség naszódme- gyei tagozata a besztercei magyar nő* egylettel karöltve gondoskodik a leg­szükségesebb hiányok pótlásáról. A légi támadások elleni védekezésről adott ki rendeletét a városi tanáss KOLOZSVÁR., augusztus 31. A város Cégvédelmi osztálya dr- Bor­nem is a Sebastian, polgármester aláírásával rendeletét bocsátott ki, ameüy uj utasitá" soik'al? 'tartalmaz légitámadás esetére. A kö­zönség tájékoztatására hü fordításban kö~ zöljük ezt a rendeletét: Közlemény Mii, a városi tanács légvédelmi osztályá­nak elnöke a következőket hozzuk a város összes polgárainak tudomására, légül ám a" dósok esd téré. Mit keli előkészítenünk? A pincében: A pinceboltozatok megerő­sítésére készlanllétböni kell tartanunk leg­alább 12 centiméter átmérővel, v államim t I néhány széles deszkát. Ezenkívül egy csá- íj kényt, harapófogót, fejszét, szegeket és fűrészt». Béomfák esetére: egy ásót, egy vésztő por és egy ruda* Lyukak betömé­sére: ménéi vastagabb váisiznat és homok­zsákokat. Ezen kívül kötszere s illád ár, orvos­ságokkal, egy szeszilánipát és egy bizonyos mennyiségű kalciumkl'öridnlí: porban:. Vilá­gítás céljára: zsebviÉanylámpát tartalék elemekkel. Ne használjunk petróLeumlánr pár, amely könnyen eü'alhat és esetleg tűz­vész okozója is lehet. Egy jól záró éííelmi­í Roosevelt elkészítette ugyan a kon- Ş gresszus rendkívüli összehívásának bir- i detményét, de csak akkor cselekszik, mikor esetleg a háború körülbelül biz­tosnak fog látszani. Szóval most még nem látszik. Még enné! is nagyobb je- ' ienitősége van, hogy minden nevezete" , sebb amerikai hír a semlegesség meg­óvásáról beszél. Ez annál fontosabb, mert a semlegesség! elhatározások és fogadkozások valóságos divatja jött létre. A nehéz felhőkön áttörő legtöbb fénynyalábot ép az csalja elő. hogy egyre-másra jelentik ki az országok a semleges magatartásra való készségű* és szája elé nedves rongyot Vesse íle ruhá­ját-, ha azokat a mérges anyagok lepreckvi- Uk, de kezével ne érjen hozzájuk. Eía roaz- uzul érzi magát, feküdjön le és hívjon or­vost. Jegyezze meg a mérges anyagokkal el­lepett helyed & csak akkor lépjen be ab­ba a helyiségben-, ha azt előbb ki szel! őz tet­ték és fertőtfeiniiiretilék. MA 37 ÉVE Uo^gíi védekezzünk a ellent szeres ládát,, küJöílösletni a gyermekek ré­szére és légmentesen záró edényeket, ivó­víz céljaira Ne fülledjünk dl levinni szé­keket vagy padokat. Mit kell tennünk rjadó Esetén? A pincének még egy kijáratot kell ké- szitemi, vagy pádig összeköttetést kell lé- tesitená a szomszédos pincékiketh Be kell dugni az összes '.szellőző 'nyílásokat homok­zsákokká!, földdel, vagy ’trágyával. A lé­gitámadást jelző vész-szirénák jelzése esetéi» ne veszítsük eil lélekjelenléülnket. Ne bá­mészkodjunk az utcán, a kiváncsi.síkod ás hálált jelenthet Mit tegyünk a bombák robbanása után? Robbanóbombák esetén a légnyomás és a sziaptierépülő vajdarabok ellen a pincék Nő készítése, úgy amiimii azt fentebb magya­ráztuk, elegendő. . G,yujtóbombák esetében: ne öntsünk reá vizet, hanem dobjunk rá homoikoti vagy földet. Vegyük feft a bambát egy tápárai, vagy vederrel, vigyük ki és olyan helyre dobjuk, ahol nincsenek gyúlékony anyagok. Gázbotmbák esetén-: ha rossz szagot' érez, távozzon csendesen arról a helyről és ke­ressen más helyen menedéket. N« szalad­jon! Ne leiek zed jen mélyet! Tartson orra r»HSSnsaBE»5!BHÍ két és készülődésüket, úgyhogy ezt a fegyverkezési versenyt, a fehér és idegbáboru után, egy uj nagy eszköz­nek tekinthetjük, a béke megmentése é'S a háború ellen való nagy összefogás megkezdése céljából. Palán nem fo­gunk csalódni, ha már most kezdjük hinni, hogy ennek a nagy semlegesség! hullámnak az előíörése egy uj fejezet leheit és talán ép ö fog igazi békementő hatást gyakorolni. Mindenesetre jóleső, hogy a beteg világ lázasan keresi a gyógyszereket és nem mond le még most se reménytelenül a jó megoldás kereséséről. 1002 Augusztus 31-én mély részvétet kelt, hogy Tisza László, az utolsónál: maradt három Tisza-fivér („A kőszívű ember fiai“) közül hirtelen meghalt Gmundenbcn, 73 éves korában. Bár Kolozsvárt lakott, Geszten temetik eÁ Külön vQsutügyi minisztériumot tervez­nek Wickenburg Márk gr. államtitkár számára. Három napig tanácskozott a székchj-kcngresszus Tusnádon. Ebbő1 a: alkalomból lapunk nagy cikkeket hozott. Szentpéteri „Munkát a székely­nek. mert a munka pénz'1 címmel fő­leg a Szászrégen—-Mádéfulva vasútvo­nal épdését sürgeti. A székelykongresz- szus jól sikerűd s több kormány ki kül- dőlt is előadott. Megnyitotta Bedő Al­bert ny államtitkár és Dessewffy Aurél gr. disz el nők. Előadók voltak: fíecze Antal Szádeczkg Lajos. Barabás Béla és Endre, if j. Gödri Ferenc, And reies János bányaigazgató, Tanszik B- Hu­gó, Seidl Ambrus min. tanácsos. Cser- maionjj Gyula tanfelügyelő; a jelenté­kenyebb felszólalók Paget Olivér. Ug­rón János, Sierbán János, Incze Ignác, Papp Sándor. Molnár Jozsaia.s orsz. képviselő egész könyvben fejtette ki javaslatát a székely arányosításról. A résztvevők hát óját Ugrón Zoltán tolmá­csolta. mire Kéméiig Kálmán br. zár­ta be a tanácskozásokat. Városunk nagyban készül Kossuth Lajos születé­sének 100. évfordulójára. Szeptember 12-én ünnepi közgyűlés lesz a város­házán és az emlékbeszédet Márki Sán­dor dr. tiszteletbeli városi tanácsos mondja; a közgyűlés e[ fogja határoz­ni. hogy a közgyűlési terem részére megfestett Kossuth arcképét és szobrot állít neki valamelgik téren. A budapesti ünnepségen Vikcl Kálmán és Ehrlin- ger Sándor tanácsosok fog fák Kolozs­várt képviselni. Dr. Deianu l^és teoló­giai tanár lesz Kolozsvár gör. kai. lel­késze és kcr. főesperese. „Kondor Kál­mán, akit Kolozsvár dinnyekirályának neveznek, újra eljön és holnap árulni fogja dinnyéit és csemege-s:öllőit1' Lám, akkor mily későn kezdődött a gyümölcs-évad! Lázár Ernő dr. a tár­cában Erdély idegenforgalmáról ir- Elözö este Sardou: A haza c. színmü­ve (Tóvölgyi Margit, Szakács, Tompa. Halmai, Dezséri, Papp, Laczkó Arán ka) este a Lumpácius Vagabundus bo- hózot Mátrai Kálmán bemutatkozásá­val került színre (Szentgyörgyi, Vára- diné, Jankó Abigél, Árpássi Rata). A világ sokat foglalkozik megint Lujza belga kir. hercegnő és MattasiclrKeg leinch volt ulánus-főhadnagy szerelmé­vel, aki előtt évek után most ngilt meg a katonai fogház, azzal a feltétellel, hegy hallgatni fog és Koburg Fülöp herceg feleségével, akit elmegyógyin­tézetbe zártak, nem keres érintkezést A járókelők ízemeláUára követett el ön- gyilkosságot. Bucuresíiből jelentik: Tegnap a Scitu Magureantu Boulevardon borzalma- jelenetnek voltak szemtanúi a járókelők. Egy fiatal aiő az autóbusz «lé ugrott, amely már nőm tudok fékezni és a nőt háláira gázolta A megindult vizsgálat során, kár derült, hogy az öngyilkos nőt Stucan Va" lenitinának hívták és vőlegényével sétált a Boulevardon- Sétaközbem. összeveszitek és hirtelen otthagyva vőlegényét, a/, autó elé ugrott. Végrehajtás közben leszúrták az ügyvé­det. Nagyváradról jelentik: Dr. Lipcsei István ügyvéd egy örökségi perből kiío Syólag végrehajtást vezetett Csáki Sándor ős Csáké Julianna szalárdi lakosok ellen Amikor az ügyvéd a végrehajtó kíséreté­ben kiszállt a végrehajtást szenvedők há­zához,, a C-'-'éki'testvérek megtámadták a- ügyvédei és a verekedés hevében Cséki Sándor késsel mégszurkáíta dr. Lipcsei Istvánt. Az ügyvéd feljelentésére iletartóz tarrák a Csékitestvérekel és bes?ál!itolták a kolozsvári katonai törvényszék foghá­zába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom