Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-03 / 202. szám

1939 szeptember 3. HIM'llim*lm illll £ LLENZÉK H PICCARD TANÁR A SZTRATOSZFÉRA UTÁN A TENGER FENEKÉRE AK AR LE- SZÁLLNI, HOGY A TENGERFENÉK CSODÁLATOS NÖVÉNYVILÁGÁT TANULMÁNYOZHATÓVÁ TEGYE nyír a magával virt BRÜSSZEL, szeptember hó. Piccárd belga tanár, a hires srtratosz férarepülő uj kísérleten fáradozik. E írója feíkeresre a professzor urat, hogy el* magyarázhassa az uj keletét. A ‘tanár ur nem szívesen fogad Ufsagrrot,^ mere sokat kell magyarázni a fizikai világban isme­retlen előtt és valósággal úgy bánik az újságírókkal, mânii az iskolás gyerekekkel. Soha sincs megelégedve velük és szokásá­hoz híven, előbb mmdafí cikket átnéz, mű előtt nyilvánosságra kerül. Ilyen feltéte­lek mellett, fogadta e sorok Íróját is. A ranár ur gömbkabimr konstruálták am? ballonjához van erősítve. Ezt a gömb- kabint: majd mindenki ismeri, legalábbis képről. Ez a tengeralattjáró kabin egyelőre még csak kicsi modellben van és ezen ma­gyaráz a tanár ur. Bevallása szerint kot éve tanulmányozza a tervet. Rengeteget kísérletezik különböző anyaggal, melyek közül leginkább az riéktoon (magnéziium- cs ahirninuim-Örvözrt) felelnie meg; ugyanis ,ez az anyag elbír olyan nyomást, amilyent a tengervíz Soco méter mélységben gya­korol. Az acélból készült kabin viszont hasonló nyomás mellett 11.000 méter mélységben sülyedhet. Az bizonyos, hogy az elektron sokkéi könnyebb, min' az acél, .viszöri'! törékenyebb. Mindenesetre az't hi­szi, hogy a kabin súlya nem lesz több 4—-5 tutin áriái. Az uj kabin sokkal ellenállóbb, mint amilyent a sz tr a t os z i:é r a r e p ül és n é 1 hasz­nált, minthogy a nyomás óöoo méter mélységben 600 kilogrammnak te’d meg négyZetcenitiínliéterenként. Az egész készü­lék elgondolása hasonló a <szrratoszféra- báJIonéhoz. Mint az előbbit, ezt a tenger ■ alatt úszó kabin! i.s felszerelik bizonyos te­herrel, mélynek segítségével, illetve annak elereszd ésével feljebb lehel szállni. A kabin ,kitiső részén tartály lesz, amibe kisebb- 1 mennyiségű vize '• ’■‘•bet bee reszten [ vagy pedig olajat elengedni, aszerint, hogy fel- ,jebb vagy lejjebb óhajtanak szállni ucher- , séges „guiderope^-ozni, vagyis valamihez or ősi tani a kabint aikáf a -sztraroszféra- 1 repülőéi leszálláskor.. (Mintegy vasmacskát használni«) Ha vissza akarnak jutni a fel­színre, akkor elengedik az egész terhet. Milyen lesz a tengeralatti kabin fel­szerelése? LegekSsorbám meg kell oldani, hogyan lehet a törhet szabályozói, illetve végre­hajtaná a teher eldobását egy tökéletesen elzárt kabinban lévő hajósnak? A profes­szor ur ezt mondja: egyszerűen m-eg ikell találni a módját annak, hogy ez a kezelés Tökéletes biztonsággal történjék. Ha egy s z tr atoszféra - b állón minden terhét elenged­te, gyorsabban száll alá és legfeljebb a íöldreérés bruitálisa'bban történik, mind­össze ennyi az egész. De egészen máskép áll a dol-og a tengeralatti kabinnal. Ha ez utóbbinál baj történik a reberdengedések körül, a kabin utasait elveszettnek tekint­hetjük. Éppen ezért sokkal óvatosabban kell eljárni e kérdés megoldásánál. A te­her â ikabin külsején le^z- Elektromágnes (segítségével 'tartják ott. Ha az áramot ki­ka pjpöoLjják, a vámteher leesik. Az akkumulá- corkészülék, amely a világitótésteket fogja táplálni, ugyancsak a kabin 'külsejében £og_ ,lal helyet, Há valami komplikáció állna 'elő, például' a készülék a felfelé való emel ; kedéskor vastag, süffü növényrétegbe üt­közik, hatáimaa moszai-tömegbe és több .erőre, «Lletvo nyomásra volna szüksége az emelkedéshez, egy 'készülék segítségével ha­talmas elektromágneses erőt lehet szerezni ‘kévé« árammaL Ezzel az erővel fai leltet emlkedni. A tengeralattjáró kabint 2—3 kerek ablakkal szerelnék fel Ezek az üve­gek úgy lesznek készítve, hogy ellenállhas­sanak az óriási nyom ásnak. Ha ez a rend­kívül Vastag üveg elrepedne, ugyanazon pillanatban automatikus fedél kapcsoló­dik iá­Az a kérdés, hogyan lélegzik pilóta ér. vudős, ■ két hajóst tudna összesen elhe­lyezni benne — már rég megoldott kérdés Piccard tanár urnái. Ugyanazon módszert fogja használná, mint a sztratoszférarapülés alkalmával. Az elhasznált oxigént abszor­beálja Ón uj OxágÓM' tartályokból. Az első kísérlet jövő ravaszra tervezi. Mindenesetre csak akkor, midőn teljes biztonságban leköt ve­le a tengerfenékre Kiszállni. Többször is­mételte már, hogy teljes biztonságon: nyuj tó tudományos készüléköt tervez, uuem pe­dig kalandot keres. Abszolút biztonsággal kormányozható készüléket os épp azért minden segédeszközre is rendkívül kiterjed a figyelme. Isten őrizz, hogy a kísérletezés pillanatában baj legyen valamelyik mellék- készülékkel. Mindenesetre egy barométer, mely a mélységei' műt a'ja. Egy barográf, mely a menetet regisztrálja, egyfajta készülék, mely minden pillanatban mutatja a fed, vagy 1 eszáfás gyorsaságát, külső világítás, fenyképezőkészütékeik és fi lm apparátusok, egy csap, mely beengedi a vizet a kabin külső részén e célra fenntartott helyre, hogy nehezítse a gömböt $ végül lesz: két­M ÁRI ÁSS IMRE: A fiú borult tekintettel nézett a borult égre és azt kérdezte: — Maga tud úszni! ? — Nem — 'nevetett a lány. Gábor nem válaszolt, de mekifekiidfc az evezőnek. Piri- egyeukint, latinul nevezte meg a bőr alól kiugró és csomósodó izmo­kat, — mert medika volt, — majd kényel­mesen hátradőlt és tekintetével beleszédült az égbe. Kélk volt, álomszerűén kék. A feje felett'. Mögötte azonban fekete gomo­ly a gok hömpölyögtek, aranyos szegéllyel. A nap rájuk is ragyogott. Piri tudta, hogy a szél mos! a viharinak előhírnöke. Ebben a pillanatban kellemes simogatás, gyen­géd ellensúlyozója a nap tüze? fogának. Szinte harapta restét, de tudta-, hogy ha­marosan magára kell kapnia a fürdőkö- penyt, amiből hirtelen nedves rongy lesz, fázni, vacogni fog tuigy, hogy inkább le­dobja majd magáról1. A borzolódó víz szenvedélyes tajtékzásba kezd, tehet, hogy a vihar segítségéve} felborítja a csónakot s akkor gyönyörűségesen nekilendül s úszik, úszik a feketébe vakuk világban a part föllé. Éis körülötte csattog a villám, kísér­teties hajlongással vinnyognak â fák, ég­földomlás, Ítéletidő, a bak tárházban sírnak a gyerekek, az istállóban reszketnek a lo­vak, a mennydörgésre visszhangot reszket­nek a rezgő ablakok és ő úszik egyenletes tempóval!, egyenletes szívdobogással, mert ném ismeri a félelmet, mer* ura önma­gának. De előbb, előbb megvárja, hogy Kálmáin félőre. Hogy takargassa, hogy vigasztalja, hogy bátorirsa és ha felborulinak, mentse, dobja kockára a saját életét. És akkor lefejti magáról a fiú karját, megnyugtatja és együtt úsznak nyugodtan a párt felé, fej- fej mellett, mint a hogy az élet Del is együto akarnak megküzdeni. Most, már most is küzd érte. Homloká­ról verejtékcseppek hullnak, végigfoly- nak napbarnított arcán, tüdeje úgy hévül a felfokozott izommunkától, miuţii most. az ő szive. Ujjongó áram. futkároz benn«. Sze­relmese röpíti a csónakot, hogy menüse élőre egyetlen, legfőbb kincsét, more ez a kwncs — nem tud úszni. Miért hazudta ezt? Nem lett volna emberségesebb meg­■’ős rádiókészülék, melynek segilségével, amint a kabin a viz felszínére ér, jelt ad- bar x körülötte cirkáló hajók egyikének. A rádiójelzés too kilométer d-ávoIoágban vehető fel. A hajó, mely rá dióé el vevővel irmdelkezik, könnyen megtalálhatja majd a kutatókat- Piccard tanár egyelőre még uuem Liláira meg a módját, hogy hozhasson fel mintát a tengerfenék titkaiból. Egyelőre megelégszik a fényképpel és fi Imnul. De reméli, hogy ennek is sikerül módját lelnie. Az uj kísérletek annyira felizgatták a tudótok képzeletét, hogy százával érkéz oek levelek, melyekben külföldi tudósok kérik a professzort, hogy vágyé magával k'kéaicrt'i útjára. Persze az ajánlatok szám­ba sem jöhetnek, hisz mindössze két sze­mély számára van hely a kabinban és ezek közit az egyik csalás maga a tanár ur lehet és egy, fékétlenül belga állampolgár, köz­ismert tudós. A Food's National de Ja Recherche Sciontif]quo-a 1 apitváiüy már hitelt E bocsáj- totr az uj kisérfiöt cájára. Ami az expedí­ciót illet i, még nincs végleges határozati. Erről a kísérletiről álmodik Piccard ta­nár ur. Előbb a sztrataszférában, majd a !eoger fenekén. Mintha Vetnie-könyvben olvasná az ember. A gazdag képző! őteheíi- téggeí_ megáldott tanárnak még külön sze­rencséje, hogy olyan államban született és é1, ahol törekvéseit megértik, és mél rányom­ják- Még eddig mindig sikerült anyagi se­gítségeit kapnia, hogy különleges álmait meg is valósíthassa. Boldog ember! I. L. VIHAR nyugtatva igy szólni: — Ugyan Kálmán. Elképzelheti, bogy én nem tudok úszn i ? Éos a modem, sporto­ló lány? Ha nem ijedt volna meg annyira a kö­zelgő vihartól, önmaga is rájÖM volna a tréfára- Hacsak annyit mond még: Hogy­hogy nem tud úszni? — akkor einevopú ma­gát, megnyugtatja & ő maga is tniekife«zül az evezőink. De nem kérdezte. így hát hadd aggódjék, remegjen, dolgozzék, küzd­jön érte- A partot egyedül úgysem éri el idejében. Miért nem Stéri, hogy segítsen ■evezná? Gyöngédségből. Nem akarja meg- rettenteni a viharral és talán ő maga is me­nekül? Énre a gondolatra elborult. Fájdalmas tenne, ha ez az erős férfi — félne* — Vihar esz — mondta anélkül, hogy feje akárcsak meg is rezeiült volna két szo- borfinona karjának párnájáról. A fiú niesm felelt. Talán nem is hallotta. — Segítsük? — ült fel hirtelfen. — Jó ferme — hangzóbb liihegőesn a meg. feszített munkától. Möst ketten «Vezrek- Az ég már felettük is komor volt és villám szemelt et vetett a tóba. — Talán még kiérünk — nyögte a fiú s megrázna fejét, hogy; a verirék ne csurog­jon a szemébe. — Nem hiszem — rázia meg vidáman kócos haját ă lány. — Baj lenne. , — Dehogy. Szerelőm a vihari. Nem félek1. — De atom tud úszni. — Hát aztán? — incselkedett. — Annál jobban tud maga. Szépén kiúszik velem. Előre megígérem, hogy engedelmesen ha­gyom megmentené magam. Nem fogom át a nyakár, hogy fulladozzon s igyekszem olyan, könnyű lenni, amilyen csak tehetek. — Most ne tréfáljon. Evezzen. Ez paranosszenieni hangzóul. Pirinek 'tet­szett. Éz a fiú — férfi. Ret tenet ess* dördült az ég és a zápor habosra parkolta a hullám oka r. Mintha földalatti segiteégeit kapták Volna, hirtelen megnőttek. Villám, villám után hasított s a vihar szemükbe vágta a sürü záport. BUDAPESTEI AI István Király Szél!® «Bl» Vendéglősök! Cukrászdák! Házías8Z»nyok PapiF-^ szalvéta nz Ellenzék könyvosztály ábart. Cluj,: Piaţa Unirii. Vendéglőknek és cukrász­dáknak való negyedes fehér szalvéta ára: 1000 darab 45 lej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba való egyszerű, fehér* sakkozott szélű 32X32 cm. nagysága g0 darab 12 lej. Mintás szalvéták ízlé­ses Összeállításban csomagonként már, 12 lejtől kezdve. Gyönyörű zsurssalyó- ták 100 darab 25 lejért. (Vi. Podmaniczky-u. 8) kaphaí minden igényt kielégítő, mér­sékelt áru szobát. Teljes ké­nyelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefo­nos szobák. Telefon 202-43,294-24 — Nem llárak — takarja el szemét Piri —- Huzza a fejére a kÖpenyl & feküdjön végig a padlón — rendelkezett a fiú. Ö maga is csak arra szőrit kozott, hogy egyensúlyban tartsa valahogy a csónakot. Szemével megpróbálta kémlütoi a partot, de semirut sem latort. A viharból most már orkán lelt, a zá­porból felhőszakadás Már a cüónakor sem tárták, azt sem, hogy miként telik meg vízzel — Ptiirj — ordította túl az orkánt a fiú-. — Elsüllyedünk. Felborulunk. Kapaszkod ' jón meg majd a csónakba. Itt vagyok-. Ne, féljen. Az utolsó szavakat már esés közben mondta- A majdnem szinüítig megtelt’ csó­nak nagyot billent és felborult. Most már bánta, nagyon bánta Piri, hogy ■nem nyugtatta meg a fiút. Nyugodtan me-1 rülü fel a vízből és kezdte körültapogatni, a csónakot- Kálmánt kereste. Nem. segjft regért, csakhogy megmondja, vagy megmu­tassa, hogy tud ureni, hogy ússzanak együtt, de lecsúszott, a keze és nem találta többé a csónako*. A felhőszakadás vakká letre- Irt nem lehetett többé tájékozóóni- öszt ön szerűen választott irányt és elkez­dett úszni. Biztos tempókkal futta magát a hullá­mokon keresztül, hullámok tetejére, csak azt nem tudta, ménre: talán a Balaton kö­zepébe? . . . Kálmán . . . Kálmán . . . Csak a nevet ismételgette magában. Hogy mi van velie, mk csinál, merre van, megmenekült-e? Úgy úszott, mim akre ha­laira ítéltek Ha ő meghaJ, hát Ebenem... bare. Do ha Káií-máan., Annák ő lesz az oka­Erős ütést érzett a térdén. Megfeneklett. Partot ért- Szinte (hihetértien. Négykézláb mászik a földön, tesrér töviseik szám jak. 1 Mándegy. Már nem mozdul. Lehajtóit fej-; jel áll a tövises bokrokban és — sir. Az ég kettéhasad, a felhőszakadás már másutt mossa a tájat. Köriilnéz­Szeirtűséges Uristem. A csónak ite von. Icb előtte. Utána sodorta a vihar. Körülnéz. Irt keÖ lennie. Nagy, boldog felszabadulás üti szíven. Berohan a vizbe. Nincs. A porcot kémtelá. Nincs. Felrohan a töltésre, ormán fúrja szemét a villogó huhámokba. Nincs. Kiáltani kezd. — Kál-mán... Kálmán.,.^ Mii yen kis esi rí p hangja van. Hogyan is hallaná meg? Tehetetlenségében az Ök­lét rágja- Hogy fog fe.elnií erre önmaga előtt? Éázre sem veszi, hogy térdel. Már nem fürkészi sem a vizet, sem a partot. Menni sem tud Hová, merre? Mit tegyen. — Piri. Azt hiszti, álmodik, d)e féltéit int. A dombon áll Kálmán. De már rohan is hozzá. — Kálmán! — nyöszörög, pedig kial-' tani szeiremie, boldogan, ujjongva. A férfi komoram, feldúltam áll elölte. Re­meg minden izében. — Mágá... Csak ennyit mond vádlón, szinte dur­ván. — Máért hazudott?... Megérdemelné, hogy.., Csikorog a foga és elkapja a lány csuk­lóját. Meg is csavarja. Piri behunyja a sze­mét, mert érzi, hogy a fiú megüti felhá­borodott féltésében. És máris megbocsátja. Megérdemli. De nem. Nem ütik meg. Feltekint. A fiú szikrázó szeme fémben ég. — Mint a meghasadt égbőlr — villan á Piri agyán s csak azt érzi. hogy titokzatos erő hajtja, i lenditá karjait egyetlen bocré- •iiarkérő. beismerő ölelésre. Hogy orr állmaik a parton sárosán, pbz- kösam, véresen, egyetlen csókban öoszc roreva, talár, mem is tudják Csak boldogok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom