Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-28 / 223. szám

10 Si) .* 39 pl* m h a r 2$. mum M iflcsOiMiUainoft lii.iliü illiti- UîMm 3 kereszten eszme icüCici szdilMta fel egQesriiesre m amerikai államokat A pánamerikai kongresszus tanácskozásai Pámi magyarázatMussolini beszédéről PANAMA, szeptember 27. (Rador.) A pánamerikai konferencia elnökévé Pana­ma köztársaság külügyminiszteréi, Garayt választották meg. Garay külügyminiszter köszönetét mondott a kiküldötteknek a megtiszteltetésért, majd hosszabb beszéd ben foglalkozott az európai eseményekké?. IPanama külügyminisztere többek között a kővetkező kijelentéseket tette: A nép- szövetségi egyezmény, a locQriiói szerző­dés, a Briand—Keliog-priktum és a nem zetkőzi jog több más hasonló szellemű 1eszköze — mondotta Garay — bebizonyí­tották, hogy nemcsak háborús készülő­désekkel [ehet megmenteni a békét. A mai súlyos helyzet kötelez minket, Ame­rika szabad és békés fiait arra, hogy ta­nácskozzunk kötelezettségeinlirni, melye w megóvják földrészünket attól a veszély tői, amely az emberiséget és a keresztény civilizációt veszélyezteti. A mi konferen­ciánk valóban dicsőséges lesz, lm erőfe­szítéseink révén biztosíthatjuk a békét, az igazságot és a szabadsagot. a mi konti­nensünk mindenkor megfelelő választ adott a szuronyokra és ágyukra támasz­kodó, elnyomáson alapuló „béke<c esz­méjének. Szent jogunk tehát, hogy edent- álljunk az ilyen politikának. Ezután Summer Webes washingtom külügyi á'tamtiikár, az Egyesült-Államok kiküldöttje emelkedett szólásra, beje­lentve, hogy az Egyesült-Áramok kormá­nya felajánlja a pénzügyi és katonai hoz­zájárulását az amerikai kontinens prob témáinak megoldása érdekében. Summer IWettes felemlítette, hogy a Buenos Aires i konferencián megkísérelte egy olyan egyezmény létrehozását, amely hatékony eszközül szolgál az amerikai országok megvédésénél# °z amerikai kontinensen kivid bekövetkezett háború esetén pedig biztosítja az amerikai népek békéjét. A szónok a továbbiakban beszámuft azokról gazdasági és pénzügyi eszközökről, me­lyeket az Egyesült-Ádamok bocsátott az összes amerikai áttamok rendelkezésé­re. Az Egyesült-Államok elszigetelődése —• mondotta Webes — csak viszonypgós lehet a jelenlegi politikai körülmények kö­zött. Figyelembe kell vegyük azt a tényt, hogy a másik kontinensen több hatetttnus nemzet változtatta meg kereskedelmi rendszeréf és termékeiből politikát és esz­mei törekvéseket szolgáló eszközöket ho­zott létre. Szoros együttműködéssel és kö­zös elhatározássáelkerülhetjük ez\ a helyzetet, olymódon, hogy a mi szem­pontjaink uralkodjanak mások szempont­jai fe‘eít. Elsőrendű követelmény jelenleg, hogy erősek legyünk, mert többi: ben ta­pasztal tulihogy mi a gyöngék sorsrh Mindent el kel■' követnünk védelmi pro­gramunk végrehajtására és arra kett U'i rekednünk, hogy visszaadjuk az embe­reknek az egyéni kezdeményezés és ■/ szabad emberi erőben való bizalmat. En­nek a vezérelvnek kifejezésre jatásu áz amerikai köztársaságok jogának prok'a- mátásúbvm egyértelmű abban az erős ei határozásban» hogy a lehetőségekhez mérten védekezzünk annak a háborúnak veszélyeivel szemben, amely néhányezer kilométerre folyik a mi porijainktól s s amelyben ezek a köztársaságok nem vesznek részt Az amerkai á’lamok jogait hangsúlyoz va, Welles megemlítette a párisi egyez­mény megsértését. Egyik háborút kezde­ményező nemzet sem igazolhatja magád bizonyos jóindulatú szándékkal akkor, amikor még békés megoldás lehetősége mutatkozik a nézeteltérések szabályozá­sára. Az Egyesült-Áttamok kiküldöttje ez­után szo'idarüásra és az összes amerikai köztársaságok egyesülésére szántotta fel a jelenlévőket, azoknak az államoknak képviselőit, akik ugyanazt az elvet és a keresztény eszmét vallják. Weites beszéde során ismét kifejezésre juttatta határo zott akaratát, hogy az amerikai konti­nens bármely közvetett, vagy közvetten támadással szembehé ajezkedjék. Wehes beszéde után a pánamerikai konferencia egy mandalális és egy koor donációs bizottságot nevezett ki. Mamin Rios, Uniguay köztársaság ki­küldöttje kijelentette, hogy nem hagy­hatja figyelmen kívül azokat a támadáso­kat, amelyek a jelenlegi háborúban ár­tatlan gyermekeket, asszonyokat és örege­ket követettek áldozatul. A szónok hang­súlyozta, hogy végét kék vetni ennek a beidegzett tévhitnek, miszerint a szerző­dések és egyezmények csak papriron- gijok, amit nem kell komolyan venni, majd bejelentette, hogy határozati javas latot terjesztett a konferencia titkársága etc azokról a módozatokról, amelyek a: idegéit befolyás elhárítását célozzák ö- a meri kai államokban. ,PÁRIS, szeptember 27. (Rador.) A „VictohV cimii párisi lap Mussolini olasz miniszterelnök beszédét kom­mentálva, megállapítja, hogy a Duce egyes kijelentései elégtételül szolgál** nak Franciaországnak és Angliának. A lap szerint; Mussolini csak abban az esetben mond úgynevezett „nagy be* szedet“, ha az események őt is teljes tevékenységre kényszerítik. É® amikor országa érdekei és dicsősége kötelezik Őt arra, hogy a cselekvés terére lép­jen. A (történelmi elhatározások Ideje azonban még nem érkezett el a Duce számára —* fejezi be cikkét a „Vic- tőire“. Wafklngfou még nem döntött, hogy Szovjet orosz országai' hadviselő félnek áe!cinise**e WASHINGTON, szeptember 27. (Ra­dor.) Mint a DNB távirati iroda je**« lenti, Cordeí Hull tegnap adot'ü sajtó­nyilatkozatában kijelentette, bogy az Egyesült-Államok kormánya még nem döntött ama probléma felett, bog)' Sízovjetoroszotszágot hadviselő állam­nak tekintse-e és alkalmazzam Moszk­vával szemben a fegyverkivlteli tila­lomra vonatkozó intézkedéseket. A kérdést beható vizsgálat tárgyává tét* ték és rövidesen dönteni fognak fe­lette. Hitler állítólag közelebbről nyilvánosságra hozza békeSeltéieleii LONDON, szeptember 27. (Radar.) A >,News Chronicle“ kópén hágni érte­sülése szerint Hitler vezér és kanceri tárnak az a szándéka, hogy tegköze- lehhre összehívja a birodalmi gyűlést abból a célból, hogy a béke fettételeit iudtitl adja. Abban az esetben — írja a lap — ha feltételeit nem fogadnák el, Németország komoly harci tevé­kenységet kezd a nyugati fronton. Il­letékes körökben úgy tudják, hogy Hlri tér legközelebbi beszédében az általá­nos leszerelést és Németország gyár* mati követeléseinek teljesítését fogja követelni s ugyanakkor he fogja je­lenteni, hogy Lengyelország elfoglalá­sát a német és orosz csapatok tovább is fenntartják. [ Svéd és finn füfaKoiás a Két ország tulajdonát K€pezft ftereshedeirai hajóit eisiiioeszftse ellen AMSZTERDAM, szeptember 27. (Ra* dór.) A Havas távirati ügynökség jotoncése számit az a hír, hogy német reng er alantja* rók megsemmisirertek kér finn és 'egy svéd hajót, Hollandiában mély megdöbbenést kellett Amszterdamba érkezett jelentének szerint a svéd sajtó éles hangon kommen* tálja ezt az eseményt, miaito az északi államok semlegességének megsértését. Ha* soadó hangnemben foglalkozik a semleges ha/jók ebülyesztésédek tényével a finn saj­tó, amely hangsuîyozza, hogy a Német or* iszággál való kereskedelem rtiehetetlanné vá* Ük, ha a német ’ tengeralattjárók tovább folytatják indokolatlan rombolásukat. A svéd lapoOc megtorló intézkedéseket emlegei* nek b felhívják az illetékesek figyelmét ar­ra a körülményre, hogy Németország lekö* telezertj«! Svédországnak azért a bányatér* «lékekért, 'amelyekre olyan, nagy szüksége van a most folyó háborúban. PARISBAN A NÉMETEK BALFO­GÁSÁNAK MONDJÁK A SEMLE* GES HAJÓK ELSÜLYESZTÉSÉT PÁRIS, szeptember 27. (Rador.) A ked* den megjelent francia lapok egyénekor* ügyetlenségnek minősíti a német admiral Pás akcióját, amely 24 óra 'leforgása alatt há* rom semleges kereskedelmi hajó elisülyesz- tésé't eredményezte. Ez-t a tényt' — írják a francia lapok — nem mentheti az a (körül­mény, hogy- ia finn és svéd gőzösök angol kikötők felé igyekeztek. A „Jour“ kö*zö* nerer mond Németországnak, hogy ezzel a 'támadással szolgálatot tért a francia—angol ügynek. HELEN DOKTORKISÁSSZOIY... Vicky Baum közismert regényének filmváltozata. Fősz.: MADELEINE RENAUD és CONSTANT RÉMY. Ma, szerdán utoljára: Fehér karnevál Káprázatosanszép kiál­lítású film ragyogó kor­csolyaszámokkal !! — Fősz.-ben:Joan Craw­ford, James Stewart. A német kiilpoíiükai Séíhwaialos élesen bírálja Anglia áMásiogtmá&úi Mussolini beszédével szemben Mérne! iengeralaUlám fiira eltühmtzSeM egw swéd kereskedelmi halát BERLIN, szeptember 27. (Rador.) A DNB közli: A „Deutsche Diplomatisch* Politische Korrespondenz“ azt írja, hogy a nyugati hatalmak, melyek nem hagyták jóvá Mussolini nyilatkozatát, mégis bizonyítékát adták biztonságuk hiányának és habozásuknak. Franciaor­szág hivatalos közleményben értékelte Mussolinin ék a hadüzenet1 előtt kifej** tett erőfeszítéseit, azonban mégis meg* állapítja, hogy a német támadás Len* gyelország ellen, teljesen megváltoz* tríiita az európai helyzetet. Londoni hivatalos körök hasonló** képpen odanyilatkoztak, miszerint az angol kormány értékein! tudja Mussón Imi magatartását. Éppért ugy, mint a francia kormány, &&, angolok is meg- állapítják, hogy Mussölínmek azon erőfeszítéséi, melyek a béke fetttttaf* tására irányulták, igen értékesek vök tak a háború kitörése előtti időben. A német lap állítja, hogy nem aj len° gyeLérérdés a háború igazi oks. Ez csak üriigv volt) árra, hogy elindítsák a Németország elleni háborút. Len- gyelország eszköz volt ahhoz, hogy működésbe lehessen hozni a háború gépezetét és nem szabad elfelejteni azt, hogy a Lengyelországnak Anglia és Franciaország által adóit garancia, illetőleg az aláírásukkal átadott üres lap volt az, amellyel mindent elkövet-* tök, hogy konfliktust idézzenek elő a kis országok és Németország között. Mgy állították be a dolgokat, hogy ezek a kis államok higyjék azt, misze* ríni Németország által fenyegetve van­nak és azután eszközül használták fe! azokat. Az angol nyilatkozat megállaz píi'ija, hogy áz angol politika célja nem változott és azt törhetetlen akarattal megvalósítják. Azon államok, melyek­nek kilátásuk van arra, hogy 'távol ma­radjanak a jelenlegi háborús konflik­tustól, jól teszik, ha minden pillanat» ban szem előtt tartják Angliának ezen törekvéseit'. Anglia azt) akarja, hogy Olyan beállítást adjon & dolgoknak, hím szerint egyes kis államok fenyegetve vannak és védelmükre siet, de a cél az, hogy ezen államok operációs bázisul szolgáljanak, hogy azután párífogőiag közbeléphessen ÁnglitE. Senki sem ál­líthatja, hogy ez a brat segítség bár­melyik kontinensen szerencsét hozott volna a pártfogóitokra. FÉNYES GYÁSZÜNNEPSÉGGEL TEMETTÉK ÉL FRITSCH TÁ* . BORNOKOT BERLIN, szeptember 27. (Rador.) A DNB jelenti: Fritsch tábornok teme­tése alkalmából a német katonai ha­tóságok rendkívül fényes gyászünnep­séget rendeztek. A gyászszertartáson az összes fegyvernemek egy-egy dísz»* századdal vettek részit. Hitler kancel­lár Gering marsallal képviseltette ma­gát, aki egyúttal a ravatalon elhelyez* te a kancellár koszorúját is. Göring marsall az elhunyt' koporsója mellett megható emlékbeszédet mondott, majd a koporsót a gyászoló tömeg egészen a sing kíisérte. LONDON, szeptember 27- (Rador.) Egv német iengetóTiáitijárö tegnap dsiir 'yésztette 0 .-SilezíM’ nevű svéd kereske­delmi hajók A Reuter távirati ügynökség j hangsúlyozza, hogy ez már ú negyed’k ] somi'tegc-s hajó, amelyet megtorpedóztak ! A semleges hajók e"siilyeszlésének hire méy felháborodást kebelt íi semleges ál- kunokban. A dán sajtó komolyan bí­rálja a német adinirahtás ilym iránt u tevékenységét. Ifr szerbit több svéd v'át ütő cég különleges intézkedéseiket léptetett életbe a német tengeralattjárók támadá­saival szemben. A szállítók közös érte­ke/, et során ugy határoztak, hogy árui­kat szárazföldi utón juttatják el rendelte teşi helyükre, vagy ped g norvég kikötők­ben rakják ha jókra és onnan szállítják tovább a Balti-tenger megk érti1 lésével olyan vizeken, amelyeket nem veszélyez­tetnek német buvárhajók. Svájc jól ős*zi semlegességét GENF, szeptember 27- (Rador.) A Reu­ter ügynökség jelen Lése szerint Svájcban teljes a* .nyugalom, mégis megtették az in­tézkedéseket nemien tehető eshetőséggel szemben. Nem tartanak attól, hogy Svájcot báríiiáiyen irányból támadás ér­né, mert semlegességét mindig tisztelet­ben tartották. Frânei» támadást kitárt­nak, német támadást pedig valószínűden nek tartanak. Svájc határai minden irányban természetes erődítményekéit u’- kofojak, de ezen kívüli ds mesterséges erö* ditménykkcl erősítették meg ,a termesze tes erődítményeket, amelyek minden si­keres támadás lehetőségét ellene kizár­ják. Feliegyverzih az angol kereskedelmi hajókat LONDON, szeptember 27. Churchill angol tengerészeti miniszter az angol alsóházban egyik hozzáintézett kérdés során kijelentette* hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a kereske* delmi hajókat ágyukkal és fegyveres őrséggel fogják felszerelni. AZ ÉSZAKI ÁLLAMOK ÉLEL­MEZÉSI NEHÉZSÉGEI i KOEENHÁGA, szeptember 27. (Ra= dor.) Munch dr., Dánia külügyminisz­tere. a „Kolkung“ cimii lapban cikket ir az északi államok élelmezéséről a jelenlegi háborúban. Többek között a következőket mondja a dán külügymi** niszter: „Még abban az esetben, ha az északi államok külön tömböl alkotnak, sem tudják önmagukat minden tekin­tetben ellátni, A jelenlegi háborúban az északi államoknak feltétlenül meg kell őrizniük semlegességüket keres» ke delim! téren és kereskedelmükben ugyancsak a semleges államokat kell főleg keresniük. A FRANCIA ÁLLAMTANÁCS ÜLÉSE PÁRÍS, szeptember 27. A francia ál­lamtanács Lebrun köztársasági elnök elnökletével tegnap ülést tartott. En* nek során Daladier miniszterelnök több rendkívüli intézkedést foganatosító rendelkezést terjesztett aláírás végett Lebrun köztársasági elnök elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom