Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-24 / 220. szám

to

ELLEN 7. Ű K

mxii

Hollandia és a háború

Rövid beszélgetés egy amszterdami kereskedővel Hollandia Maginot-vonaláról, a gyarmati kérdésről és a trónörökösnő kislányáról, aki a tulipánok hazájának legnépszerűbb emberkéje

KOLOZSVÁR, szeptember hó.

Kedden délután porlepett nyitott gépkocsit vett körül a Lőtéren néhány bámészkodó. A gépkocsi hűtőjén fehérkeresztes kék zászló és| la kocsi rendszámtábláján két betű s egy ötjegyű szám: N—.4 15—324. Egyik bámészkodó nyomban megállapítja a kői esi hazáját.: Hollandia (Nederland), Amszterdam. A nyitott motor mellett szélesvállu, szőke ur foglalatoskodik s különböző kísérletekkel próbálja újra*

indítani. A kísérletek azonban egyelőre nem vezetnek sikerre és a szőke ur kemény, idegen szavakat ropogtat, nyilvánvalóan káromkodik. A helyzet nem nagyon alkalmas barátságos beszélgetésre, mégis megszólítjuk. Könyökig olajos, nem nyújt kezet,

— Van Hool, I

Azután újra visszafordul a rakoncátlan motor felé s munka közben fe- lelget a kérdéseimre. Amszterdamból

jött Németországon, Svájcon, Olaszországon, Jugoszlávián és Magyarorszá* gon át és Bucureşti felé igyekszik. Egyik nagy holland gyarmatárucég j képviselője és üzleti utón van a sem* leges államokban. Csodálkozva veszi tudomásul, hogy interjút akarok tőle.

— ín legfeljebb a rizs és. a kávé világpiaci árairól tudnám tájékoztatni, — próbál szabadkozni — mit mondhat egy kereskedő a világpolitikáról?

Hollandia Maginot-vonfa: a viz

— Hogyan fogadja Hollandia a húr borús híreket? — tettük fel Van Hool urnák az első kérdést — milyen a közhangulat?

— Én még augusztus végén eljöttem Amszterdamból, akkor még csak gyanítani lehetett, hogy fegyveres kon* fliktus támadhat a németek és a len“ gyelek között. Hollandiában mindenütt nyugodtan fogadták a háborús híreket, mindenki tisztában van azzal, hogy országunk — akár a világháborúban — most is minden eszközzel megőrzi semlegességét. Az akkor még részleges mozgósítás sem okozott nagyobb izgalmat, mert tudtuk, hogy csak olyan biztonsági intézkedésekről van szó, amelyeket más semleges ál* lamok is alkalmaztak.

,— M} történne, ha Hollandia is be'

1 esődrúdna a háborúba?

Van Hool ur kicsit gondolkozik. láthatóan meglepte a kérdés, majd igy válaszol:

— Hollandiának is van Magi not-ver- nala: a viz. [

Ismeretes, hogy a holland mezőgazdaság építette ki a világnak talán a legjobb öntözőcsatorna-éiálózatátl. Ezé* két a csatornákat évek óta nemcsak mezőgazdasági, hanem hadászati szem- J pontok figyelembevételével építik. Az öntözőmüvek segítségével tiz-tizenöt J kilométer területet lehet viz alá bori- j tani s a modern háború motoros ősz- j tagai, amelyek a legrosszabb utakon j is könnyen haladnak előre, a vízzel I szemben tehetetlenek.

„NEM A TULIPÁNOKRÓL <

, VAN SZÓ...“

— Miben látinák Hollandia esetleges ;

megtámadásának okát? j

— Nálunk mindenki tudja, hogy nem \

a tulipánokról van szó... Nem a vi* | rágkertészeteinket akarják, nem nem»* ; zeti egyesülésről, vagy jelentősnek j tartott hadászati pontok elfoglalásáról ■ van szó, hanem a gyarmatokról. Ha J Hollandia beolvadna valamely idegen . államba, ez vele együtt megkapná a > gyarmatokat is. Hollandia azonos Ja- ■ vával, Szumátrával, indiai birtokaink- \ kai... A függő gyarmati kérdések leg- j egyszerűbb megoldása természetesen 1 az volna, ha a hódítók Hollandia ja- ! gán vennék birtokba Jáva és Szumát" ! ra rizs=, kávé* és kaucsukiiltetvényeit j és Holland-Indiai kőolaját. Hollandiát j csak a gyarmati és világkereskedelmi ! helyzete miatt fenyegetheti vesz ed e- j lem Európában. Ezzel a veszedelem- , mel azonban már hosszú idő óta szá' ; mól a világ ... j |

— Önök milyen módot látnának a \ gyarmati kérdés rendezésre?

Van Hool ur csak a vállát vonogatja, j

—- Ez a dolog nem ránk tartozik.

AHOL „NEM FONTOS“ A i

[ POLITIKA

— Hogyan látják Hollandiában az |

általános politikai helyzetet?

Van Hool ur mosolyog.

— Nekünk — mondja — nem fontos | a politika. Ha belenéz a lapjainkba, meggyőződhetik róla, hogy Hollandia lakosságát jobban érdekli ma is egy kertészeti kiállítás, vágj'’ egy jelentősebb művészeti esemény, mint! a világpolitikának bennünket közvetve sem érintő szenzációi. Mi nyugodt, józan kereskedő nép vagyunk s talán ezzel magyarázható az is, hogy semmiféle szélsőségesebb áramlat nem érvényesülhetett Hollandlábam Itt a nép nem politizál, nincsenek pártharcok s a groningeni kertésznek, az amszterdami kereskedőnek, föld művesnek és munkásnak az a véleménye, hogy nem az ö dolga a világ sorsának alakulása.

. .Érdekes példát mond el.

— A holland újságolvasók nagyrésze J nem tudná megmondani talán még azt i sem, hogy ki az ország miniszterein«- ! ke, pártpolitikusokról nem is beszél- j ve, de ugyanez az olvasó gondosan j számontartja a világkereskedelem, esetleg a művészeti és irodalmi világ eseményeit.

AMI A NYUGODT HOLLANDU- j SOKAT IS LÁZBAHOZTA

— Ki a legnépszerűbb embere Hollandiának ?

Gondolkozás nélkül feleli:

— A királynő és a királyi család. Amikor Juliánná hercegnő nemrégiben örvendetes családi esemény előtt ál* lőtt, az egész ország lázas izgalomban vár'ía: fiú lesz-e az újszülött, vagy leány? önök talán mosolyognak ezen, hiszen abban az időben már fontosabb kérdések foglalkoztatták a világot, de a mi külön világunkban nem volt nevezetesebb esemény. Egyik hágai nagy

napilap megszavaztatta olvasóit, hogy a trónörökösnő gyermeke fiú lesz-e, vagy leány s mindkét párton milliós szavazattömegek futottak be a szerkesztőségbe. Fogadásokat kötöttek, a nagy esemény eredményeit jövendölte mindenki.

,— Milyen eredményt vártak?

Van Hool ur komoly arccal mondja.

— Az első leány, aki Juliánná hercegnőt követni fogja maid a trónon, már megszületett, kiút vártunk...

I *

Sok mindenről beszélgethetnénk még és Van Hool ur egyre jobb kedv* ve!, folyékonyabban gyötri ai francia igéket, de a rakoncátlan motort közben sikerült jobb belátásra bírnia s egy erélyes lendítés után végre megindul. \

Beül a vezetői ülésbe s már nyújtja is a kezét. 1

— A viszontlátástO- (k.)

Nem jelent halálos veszélyt

a bajóutasokra a megtorpedózás

Hogyan lehet megmenteni az elsiilyesztett hajók aíasail

A Romania cimii bucureştii lap rendkívül érdekes, cikket közöl arról, hogy miképpen lehet megmenteni a tengeri harcok során elsülyesztett hajók személyzetét és utasait. Az érdekes cik* két itt adjuk:

A jelenleg folyó háború, habár akcióiban mégcsak részleges, világosan mutatja, hogy mit valósítottak meg technikai téren a háborúban tengeren, szárazföldön és levegőben.

Ami a tengeri harcokat illeti, szerencsére távol vagyunk attól az időtől, mikor a megtorpedózott gőzös sülve* dése közben magával vitte egész személyzetét a hullárnsirba.

Most minden elövigyázati intézkedést megtettek arra, hogy a megtorpedózott hajó összes utasait idejében megmenthessék. Az angol kereskedelmi hajók például nem hagyhatják el addig a kikötőket, amig nem szereitek fel őket a mentéshez szükséges számit mentőcsónakkal, sőt sokszor jóval többel, mint amennyi utasa a hajónak van.

Ez a módszer különösen eleinte veszélyesnek és hibásnak tűnt fel, ugyanis a hajók a nagy megterhelés

következtében gyakran elvesztették egyensúlyukat. i

Más kényelmetlenség volt az is, hogy ezeket a: mentöcsónakakaö nehezen lehetett a vízre ereszteni szükség esetén, úgyhogy gyakran a hajó elsüm lyedt, mielőtt a csónakokat leoldozhat. tők volna. Ma ezeket a csónakokat elektromos utón pillanatok alatt bocsáthatják vizre. Csaknem mindegyik mentőcsónaknak van motorja, úgyhogy a vele való mozgás sokkal gyorsabb és biztosabb, mint a régi evezőscsónakokkal. I

Ezenfelül intézkedések történtek arra vonatkozólag, hogy indulás előtt minden nagy hajó köteles kiürítő és tengerre szálló gyakorlatokat végezni. Ezeken a gyakorlatokon a hajó minden utasa kivétiel nélkül résztvesz, a cél* ból, hogy szokják meg a vezényszavak pontos követését és a hajó rendben történő elhagyását.

;Ezeknek az intézkedéseknek tiszte- letbentartásával bérmely hajó utasai a torpedózás pillanatában életük veszélyeztetése nélkül elhagyhatják a meg* támadott hajót. (—)

7 0,7 9 sz e p f e m her 2 1.

légvédelmi fedezékeket, de csuk abban az esetben, ha a pincén kereszt öl vagy közelében nem vezet cl víz. vagy gázvezeték , vagy szennyvezető csatorna. Ha az épület pincéje megfelel légvédelmi célokra, akkor a fedezékeket elő* irás szerint kell átépittetni és berendezni. A lejárathoz fémből vagy keményfából készült ajtót kell készíttetni, amelyeket köröskörül gumiszigete- léssel kell ellátni. A pinceablakokat úgy kelt átépittetni, hogy minden helyiség számára csak egy ablak maradjon meg, amelyet köröskörül szintén légmentes szigeteléssel kell ellátni. Az ablakok elé pedig homokkal töltött zsákokat kell elhelyezni. A levegő megtisztításáról ventilátorokkal vagy oxigén bombákkal lehet gondoskodni. A helyes módon elkészített légvédelmi fedezékeket villanyvilágítással kell el* látni, azonkívül gondoskodni kell zsebvillanylámpákról, tartalék elemek- kel. Petróleumlámpát vagy gyertyát tiizveszélyességiik miatt nem szabad a fedezékben használni. A légvédelmi fedezékeket ezenkívül el kell látni hordozható illemhellyel, kalapáccsal, harapófogóval, fejszével, erős szegekkel, fűrésszel, ásóval, két lapáttal, egy vasruddal, homokzsákokkal, vászon* darabokkal, káliumos szappannal a ha* sadékok betömésére, kötszeres és gyógyszeres ládikával, jól záródó élelmiszer ládával, légmentesen záródó ivóvizes palackokkal, székekkel, padokkal, éleshangu síppal riadójel adására, egy klórmeszes ládával az yperitgázak ellen, szódabikarbóna vagy biperman- gánoldattal, amellyel a gázmaszk helyett szolgáló zsebkendőket lehet át* itatni, azonkívül elegendő itatóspapírt is kell tartani a fedezékekben a mérgező folyadékok felitatására.

A városi és falusi lakosok, akik kertes házakban laknak, légvédelmi célokra alkalmatlan pincék vagy betonfedezékek hiányában készíthetnek leértjükben földalatti bombabiztos fe* dezékeket, melyeknek falait és meny* nyezetét boronafákkal megfelelően alátámasztják. Természetesen ezek az árokfedezékek csak a robbanó gránátok ellen nyújtanak menedéket, de a gázak ellen nem, ezért akik esetleges háború esetén légi támadás alkalmával ilyen árokfedezékben keresnek menedéket, vigyék magukkal gázmaszkjukat is. Az árokfedezékeket úgy kell a szükségesekkel ellátni és berendezni, mint a betonfedezékeket.

A közönség bármilyen felvilágosi* tásért forduljon a város technikai ügy* osztályához, ahol megtekinthetők a fedezékek tervezetei is. j

40

Rendeled a légvédelmi fedezékek és menedékhelyek

készítési médiára!

Kolozsvár város mérnöki hivatalának részletes felvilágosításai a közönség számára

KOLOZSVÁR, szeptember 23.

A városi tanács műszaki osztása közleményt adott ki, amelyben részletesen tájékoztatja a közönséget a légvédelmi fedezékek és menedékhelyek készítési módjáról és feltételeiről.

jA mérnöki hivatal tájékoztató közleményében leszögezi, hogy minden polgárnak kötelessége, hogy a légi támadások elleni védekezés céljából a legrövidebb idő alatt lég- védelmi rejtekhelyei, vagy fedezéket készítsen akár lakásában, akár pincéjében az ingatlan könyvecskében előirt feltételek szerint.

Az előirásos betonfedez ékeket. köitsé“

ges voltuk miatt inkább csak a nagyobb háztulajdonosok, hatóságok, köz és magánintézmények, bankok, gyárak, üzentek, egyszóval azok készítsék el, akiknek nem okoz túlságos anyagi megterhéltetést. Ilyen menedékhelyeket az épületek alatt, vagy mellett is lehet készíteni az előírás sze* rinti méretezéssel, amelyről szívesen nyújt tájékoztatót a város mérnöki hivatala.

Ha az épületeknek jó betonfalú vagy kő- és téglafalu pincéjük van, legalább 50—60 centiméter vastag vasbeton boltozatta! és jól megközelíthetők, ak* i kor ezekben is be lehet rendezni a

ma ‘SVEVE

1899 szeptember 23=án Dreyfuss kapitány, akit a rennesi katonai bíróság másodszor is elitéit hazaárulás címén, kegyelmet kapott; Gallifet tábornok hadügyminiszter napjparancsot intézett a hadsereghez, melyben az ügyet végleg elintézettnek mondja és a ha* za zavartalan szolgálatát kéri. Az osztrák Thun gr.-kormány lemondott és Körber Ernő dr. alakítja meg az újat. hogy végre Ausztria és Magyarország közt a gazdasági harcot nyugvópontra helyezze. Nagy az öröm, hogy Kolozsvár egyik orsz. képviselője és a Széli- kormány kereskedelmi minisztere: Hegedűs Sándor valóságos belső titkos tanácsos lett. Erősen készülnek a kü* szöbön álló kolozsvári országos ipartestületi kongresszusra. Ennek jelesebb előadói lesznek: Áchim János, Gell éri Mór dr\, Kulinyi Zsigmond, Hirschfeld Lajos (Kolozsvár), Edvi Illés, László, Gámán Zsigmond dr. (Kolozsvár), Krejcsj Rezső dr., Reményik Károly, Bobula János, László Gyula (Vásárhely). Riegler Gusztáv dr. t egyetemünkre a közegészségtan r. ta* nárának nevezték ki. A kolozsvári színtársulat nagyváradi évadja végére jár; egy hét múlva itthon játszik és Jókai Mór színmüvével, a „Szigetvári vértanúid1-ka] kezdi meg munkáját. Az öreg Jókai nászuton van ifjú feleségével. A Daily Mail szerint az angol nők megkezdték a monokli viselését. Egy cikk a véletlen szerepét a tudományban ismerteti. Gutenberg a lópatkó lenyomatáról a könyvnyomtatás. Newton a lehulló almáról a nehézkedés, Böttger téglaégetésről a porcellán, Gallilei a pisai örök mécses ingásáról a lengés, Galvani a békacombok ránga’ tódzásáról a villamosság felfedezésére jutott el. I

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a fe®» választékosabb kivitelig, legolcsóbba» »Z Ellenzék könyv osztályáéba. Ciuís, Uairy* --------' ’ " ^1